![[origo] fórum](../forumlogo.gif){kind=small}
Miért nem a Nap, meg a csillagok a viszonyitási pont mindkét esetben? Mert azokhoz képest mindkettő forog.
caputo72
Ha fölmész a holdra és onnan nézed a Földet, akkor a Föld egyhelyben áll az égbolton. Nem kel fel, nem nyugszik le. Egyhelyben áll.
Vagyis a Hold nem forog.
Ha a Földről nézed a Holdat, az felkel és lenyugszik. Vagyis a Föld forog.
Jééééééééééé...
Ha fölmész a holdra és onnan nézed a Földet, akkor a Föld egyhelyben áll az égbolton. Nem kel fel, nem nyugszik le. Egyhelyben áll.
Vagyis a Hold nem forog.
Ha a Földről nézed a Holdat, az felkel és lenyugszik. Vagyis a Föld forog.
Jééééééééééé...
Ha fölmész a holdra és onnan nézed a Földet, akkor a Föld egyhelyben áll az égbolton. Nem kel fel, nem nyugszik le. Egyhelyben áll.
Vagyis a Hold nem forog.
Ha a Földről nézed a Napot és a csillagokat, azok felkelnek és lenyugszanak. Vagyis a Föld forog.
Vagyis a Hold nem forog.
Ha a Földről nézed a Napot és a csillagokat, azok felkelnek és lenyugszanak. Vagyis a Föld forog.
Ha a Holdról nézed a Napot és a csillagokat, azok felkelnek és lenyugszanak. Vagyis a Hold forog. Jééééé....
bnum2
De, pedig ez így van. A Föld fordul el az Inga alatt.
Nem is ez a kulcskérdés, hanem az, hogy mihez képest marad állandó az inga lengési síkja. Erre a mai fizika nem tudja a választ.
Az új fizika már tudja.
Tehát az inga síkja nem áll és a Föld elfordul alatta, mint ahogy magyarázni szokták, mivel a Föld minden szélességi körön 24 óránként fordul meg.
De, pedig ez így van. A Föld fordul el az Inga alatt.
Nem is ez a kulcskérdés, hanem az, hogy mihez képest marad állandó az inga lengési síkja. Erre a mai fizika nem tudja a választ.
Az új fizika már tudja.
Petymeg
Ha fölmész a holdra és onnan nézed a Földet, akkor a Föld egyhelyben áll az égbolton. Nem kel fel, nem nyugszik le. Egyhelyben áll.
Vagyis a Hold nem forog.
Ha a Földről nézed a Napot és a csillagokat, azok felkelnek és lenyugszanak. Vagyis a Föld forog.
Erre válaszolj légyszíves. A mocskolódást hagy ki, most az egyszer.
Ha fölmész a holdra és onnan nézed a Földet, akkor a Föld egyhelyben áll az égbolton. Nem kel fel, nem nyugszik le. Egyhelyben áll.
Vagyis a Hold nem forog.
Ha a Földről nézed a Napot és a csillagokat, azok felkelnek és lenyugszanak. Vagyis a Föld forog.
Erre válaszolj légyszíves. A mocskolódást hagy ki, most az egyszer.
Igyekeztem szájbarágósan, sajnos a te szintedre eddig nem sikerült.
1. a Föld forgási periódusa 24 óra.
2. a Foucault-inga forgási periódus függ attól, hogy milyen szélességi körön mozog.
A sarkokon 24 órás periódussal fordul el a síkja, az egyenlítőn nem fordul el.
A kettő között a szélességi kör szinuszával arányos.
Tehát az inga síkja nem áll és a Föld elfordul alatta, mint ahogy magyarázni szokták,
mivel a Föld minden szélességi körön 24 óránként fordul meg.
Remélem a megértés neked is sikerült felfogni.
1. a Föld forgási periódusa 24 óra.
2. a Foucault-inga forgási periódus függ attól, hogy milyen szélességi körön mozog.
A sarkokon 24 órás periódussal fordul el a síkja, az egyenlítőn nem fordul el.
A kettő között a szélességi kör szinuszával arányos.
Tehát az inga síkja nem áll és a Föld elfordul alatta, mint ahogy magyarázni szokták,
mivel a Föld minden szélességi körön 24 óránként fordul meg.
Remélem a megértés neked is sikerült felfogni.
Ez a szint esetleg elvárás?
Valamiért azt még nem indokoltad az egyetemes emberi jogok dekrétumával, hogy miért is sumákolod el a közleményezést, ha törölsz hozzászólásokat.
Valamiért azt még nem indokoltad az egyetemes emberi jogok dekrétumával, hogy miért is sumákolod el a közleményezést, ha törölsz hozzászólásokat.
Egy újabb alkalom Tuarego mesternek a törölgetésre:
Neked mint jogi "szakértőnek" mi a véleményed ezekről a nagyszerű, erkölcsileg teljesen rendbenlevő, a szerzők egyenes jellemét, szilárd gerincét bizonyító beírásokról?
Vagy ez azért kedves neked, mert így a te felvetéseidre érkező ellenvéleményeket is törölheted mint mocskosszájú hozzászólást?
Neked mint jogi "szakértőnek" mi a véleményed ezekről a nagyszerű, erkölcsileg teljesen rendbenlevő, a szerzők egyenes jellemét, szilárd gerincét bizonyító beírásokról?
Vagy ez azért kedves neked, mert így a te felvetéseidre érkező ellenvéleményeket is törölheted mint mocskosszájú hozzászólást?
bnum2
Ha felállítanánk egy ingát a Holdon, akkor kiderülne, hogy nem fordul el. Ez egy perdöntő kísérlet a régi és az új fizika helyességét illetően.
Most Elminster, meg Pelymeg, meg a többi nagyeszű másolgatját ki a netről a "bironyítékokat" arra nézve, hogy a Hold forog. De hiába fárasztják magukat, mert ez a régi fizika hivatalos verziója. Ezt én is tudom.
Én nem azon vitázom, hogy ezt jelenleg hogyan tanítják. Valóban úgy tanítják, ahogyan ezek a csököttagyúak állítják. Én azt mondom, hogy hibásan tanítják.
Egy valóságos ingakísérlet a Holdon azonnak eldöntené a kérdést. És győzne az új fizika.
Ha felállítanánk egy ingát a Holdon, akkor kiderülne, hogy nem fordul el. Ez egy perdöntő kísérlet a régi és az új fizika helyességét illetően.
Most Elminster, meg Pelymeg, meg a többi nagyeszű másolgatját ki a netről a "bironyítékokat" arra nézve, hogy a Hold forog. De hiába fárasztják magukat, mert ez a régi fizika hivatalos verziója. Ezt én is tudom.
Én nem azon vitázom, hogy ezt jelenleg hogyan tanítják. Valóban úgy tanítják, ahogyan ezek a csököttagyúak állítják. Én azt mondom, hogy hibásan tanítják.
Egy valóságos ingakísérlet a Holdon azonnak eldöntené a kérdést. És győzne az új fizika.
A 24óra csak a sarkokon stimmel.
Sőt, az egyenlítőn egyáltalán nem fordul el. Ebből is világosan látszik, hogy itt az ideje az új fizikátok megalkotásához.
bnum2
Nagyon jó a meglátás. A Földön egyenlítőjén nem fordul el az inga. A sarkokon meg 24 óra alatt körbefordul. A kettő között meg több mint 24 óra alatt. Ez tiszta.
De mi a helyzet a Holdon?
Ott nincsenek valódi sarkok, és nincs egyenlítő sem. (csak a rajzon)
A Holdnak bármelyik pontján állítod fel az ingát, sehol sem fordul el.
Nagyon jó a meglátás. A Földön egyenlítőjén nem fordul el az inga. A sarkokon meg 24 óra alatt körbefordul. A kettő között meg több mint 24 óra alatt. Ez tiszta.
De mi a helyzet a Holdon?
Ott nincsenek valódi sarkok, és nincs egyenlítő sem. (csak a rajzon)
A Holdnak bármelyik pontján állítod fel az ingát, sehol sem fordul el.
A Hold adatai:
Földközel: 363 104 km (0,0024 CsE)
Földtávol: 405 696 km (0,0027 CsE)
Fél nagytengely: 384 400 km (0,0026 CsE)
Pálya kerülete: 2 413 402 km (0,016 CsE)
Pálya excentricitása: 0,0554
Szinodikus periódus: 29,530 588 9 nap (29 nap 12 óra 44,05 perc)[1]
Keringési periódus: 27,321 661 d
(27 nap 7 óra 43,2 perc)
Min. pályamenti sebesség: 0,968 km/s
Átl. pályamenti sebesség: 1,022 km/s
Max. pályamenti sebesség: 1,082 km/s
Inklináció: változik: 28,60° és 18,30°
(5,145 396° az ekliptikával)
Felszálló csomó hossza: 125,08°
Földközel szöge: 318,15°
Anyabolygó: Föld
Fizikai tulajdonságok
Egyenlítői átmérő: 3476,2 kmforrás
(a földi 0,273-szerese)
Poláris átmérő: 3472,0 km
(a földi 0,273-szerese)
Lapultság: 0,0012
Felszín területe: 3,793·107 km²
(a földi 0,074-szerese)
Tömeg: 7,347 673·1022 kg
(0,0123 földi)
Átlagos sűrűség: 3,344·10³ kg/m³
Felszíni gravitáció az Egyenlítőnél: 1,622 m/s²,
(0,1654 g)
Szökési sebesség: 2,38 km/s
Forgási periódus: 27,321 661 nap
(kötött keringés)
Tengelyferdeség: 3,60°-tól 6,69°-ig
változik
(1,5424° az ekliptikához)
Az északi pólus rektaszcenziója: 266,8577°
(17 h 47 m 26 s)
Deklináció: 65,6411°
Albedó: 0,12
Felszíni hőm.:
Felszíni
min átl. max
40 K 250 K 396 K
Látszólagos fényesség: -12,74
Kéreg összetevők: Oxigén: 43%
Szilícium: 21%
Alumínium: 10%
Kalcium: 9%
Vas: 9%
Magnézium: 5%
Titán: 2%
Nikkel: 0,6%
Nátrium: 0,3%
Króm: 0,2%
Kálium: 0,1%
Mangán: 0,1%
Kén: 0,1%
Foszfor: 500 ppm
Szén: 100 ppm
Nitrogén: 100 ppm
Hidrogén: 50 ppm
Hélium: 20 ppm
Atmoszféra
Légköri nyomás: 3 · 10-13kPa
Összetevők: Hélium: 25%
Neon: 25%
Hidrogén: 23%
Argon: 20%
Metán, ammónia, szén-dioxid: nyomokban
Elminster
Ha fölmész a holdra és onnan nézed a Földet, akkor a Föld egyhelyben áll az égbolton. Nem kel fel, nem nyugszik le. Egyhelyben áll.
Vagyis a Hold nem forog.
Ha a Földről nézed a Napot és a csillagokat, azok felkelnek és lenyugszanak. Vagyis a Föld forog.
Erre mit mondasz, hülyegyerek?
Ha fölmész a holdra és onnan nézed a Földet, akkor a Föld egyhelyben áll az égbolton. Nem kel fel, nem nyugszik le. Egyhelyben áll.
Vagyis a Hold nem forog.
Ha a Földről nézed a Napot és a csillagokat, azok felkelnek és lenyugszanak. Vagyis a Föld forog.
Erre mit mondasz, hülyegyerek?
Elminster
Érdekes, én az éjszaka felnéztem a Holdra, és úgy láttam, hogy nem forog. Mindig ugyanazt az oldalát láttam.
Szerintem nem forog. Ha sokáig nézed, akkor sem forog.
Hát éppen ez a kérdés, hogy forog-e?
Forog.Érdekes, én az éjszaka felnéztem a Holdra, és úgy láttam, hogy nem forog. Mindig ugyanazt az oldalát láttam.
Szerintem nem forog. Ha sokáig nézed, akkor sem forog.
Petymeg
Ezek után nem tudom milyen magyarázatra vágysz még.
A mocskosszájú haverod valami ár-apály erőről vartyog. Ez hogy jön ide, ha a "kötött keringés" már az okot mondja meg szerinted.
Az inga a impulzusmomentum-megmaradás miatt megőrzi a lengési síkját, pont úgy, mint egy giroszkóp a tengelyének irányát. Ha forog alatta a rendszer, amiből vizsgálod, akkor azt látod, mintha elfordulna a lengési sík.
Jól hangzik.
A Föld 24órás periódussal fordul meg a tengelye körül?
Ennyi idő alatt fordul meg a sarkokon és az egyenlítőn is?
A Foucault-inga alatt akkor miért nem azonos sebességgel fordul el a Föld, ha az elfordulását a Föld forgása okozza?
A 24óra csak a sarkokon stimmel.
Mivel én vetettem fel a problémát azzal, hogy szerintem nem fordul el, először nektek kell a cáfolatot elővezetni.
Ezt rosszul tudod. Aki felvet valamit, annak kell tudni bizonyítani az állítását.
Azaz neked kellene bizonyítani, hogy a Hold pedig nem forog.
Ezzel szemben ha rákeresel akár a Google-val is ezerszám lesz találat, ahol leírják, hogy forog és azt is mennyi idő alatt fordul meg a tengelye körül. Ez már sok száz éve ismert jelenség.
Az a probléma a magyarázattal, hogy megmondta a nevét a jelenségnek (kötött keringés). Csak az okát nem mondta meg.
Világosan megmondta:
...a Hold is forog a tengelye körül!
Speciel az egy körülfordulás egyenlő az egy keringés idejével, mivel a "kötött keringés" fizikai fogalma ezt jelenti.
Speciel az egy körülfordulás egyenlő az egy keringés idejével, mivel a "kötött keringés" fizikai fogalma ezt jelenti.
Ezek után nem tudom milyen magyarázatra vágysz még. Ahhoz képest, hogy új fizikát akarsz kieszelni, legalább a régi és eddig bevált fizikát esetleg meg kellene értened.
Elminster
Mocskosszájú bunkó vagy, de most tekintsünk el ettől. :))))
Mocskosszájú bunkó vagy, de most tekintsünk el ettől. :))))
Hülye beképzelt nagypofájú paraszt vagy.
Magasról lesz@rom, hogy egy hozzád hasonló intellektuális nulla mit vartyog, hülyegyerek!
A Hold is forog a tengelye körül...
Hát éppen ez a kérdés, hogy forog-e?
Forog.
Egy óvodás képes ezt belátni, maximum egy papírra lerajzolja a Föld-Hold rendszert az "állócsillagokhoz" képest. Szépen kijön eredményül, hogy a Hold is forog a tengelye körül.
Csak te olyan hülye vagy minden logikát igénylő dologhoz, hogy még ez is meghaladja a képességeidet.
A feladat az, hogy bebizonyítsd, hogy a Hold forog a tengelye körül. Felfogod végre?
De az nem bizonyíték, hogy"köttött a forgás".
De az nem bizonyíték, hogy"köttött a forgás".
Egyrészt "kötött keringés".
Másrészt pedig az. Bizonyíték. Egy nálad intelligensebb ember beírhatja a googléba, és az kidobja a kötött keringés tulajdonságait, köztük azt, hogy az égitest természetesen forog ilyenkor is a tengelye körül. Például:
kötött keringés
Egy hold keringését kötöttnek nevezzük ha keringési periódusa megegyezik a tengelyforgási periódusával, így mindig ugyanazt az oldalát fordítja az anyabolygó felé. Például a Föld-Hold rendszerben a Hold keringése kötött, ami annyit tesz, hogy amíg a Hold egyszer körbejárja a Földet, pontosan egyszer meg is fordul a tengelye körül. A kötött keringés nem véletlen egybeesés, hanem az árapályerők hosszas hatásának következménye. Amíg a Hold gyorsabban forgott a tengelye körül, mint ahogy keringett, a rá ható árapályerő lassította a forgást. Hasonló kötött keringést a Naprendszer számos holdjánál megfigyelhetünk.
(http://www.cab.u-szeged.hu/local/naprendszer/seg.htm#k)
Egy hold keringését kötöttnek nevezzük ha keringési periódusa megegyezik a tengelyforgási periódusával, így mindig ugyanazt az oldalát fordítja az anyabolygó felé. Például a Föld-Hold rendszerben a Hold keringése kötött, ami annyit tesz, hogy amíg a Hold egyszer körbejárja a Földet, pontosan egyszer meg is fordul a tengelye körül. A kötött keringés nem véletlen egybeesés, hanem az árapályerők hosszas hatásának következménye. Amíg a Hold gyorsabban forgott a tengelye körül, mint ahogy keringett, a rá ható árapályerő lassította a forgást. Hasonló kötött keringést a Naprendszer számos holdjánál megfigyelhetünk.
(http://www.cab.u-szeged.hu/local/naprendszer/seg.htm#k)
Elminster
Mocskosszájú bunkó vagy, de most tekintsünk el ettől. :))))
Hát éppen ez a kérdés, hogy forog-e? A hatalmas agyaddál átláthattad volna, hogy nem az inga síkja fordul ek a Földön, hanem a Föld fordul el az inga altt.
Tehát haazt kérdezem, hogy a Holdon is elfordul-e az inge, akkor ebben az a kérdés rejlik, hogy forog-e a Hold. Ez a kérdés. Érteeeeeeeed, hülyegyerek?
Te meg ezt válszolod: "A Hold is forog a tengelye körül, tehát ..."
A feladat az, hogy bebizonyítsd, hogy a Hold forog a tengelye körül. Felfogod végre?
De az nem bizonyíték, hogy"köttött a forgás".
Érted már, hülyegyerek?
Mocskosszájú bunkó vagy, de most tekintsünk el ettől. :))))
A Hold is forog a tengelye körül...
Hát éppen ez a kérdés, hogy forog-e? A hatalmas agyaddál átláthattad volna, hogy nem az inga síkja fordul ek a Földön, hanem a Föld fordul el az inga altt.
Tehát haazt kérdezem, hogy a Holdon is elfordul-e az inge, akkor ebben az a kérdés rejlik, hogy forog-e a Hold. Ez a kérdés. Érteeeeeeeed, hülyegyerek?
Te meg ezt válszolod: "A Hold is forog a tengelye körül, tehát ..."
A feladat az, hogy bebizonyítsd, hogy a Hold forog a tengelye körül. Felfogod végre?
De az nem bizonyíték, hogy"köttött a forgás".
Érted már, hülyegyerek?
Mivel én vetettem fel a problémát azzal, hogy szerintem nem fordul el, először nektek kell a cáfolatot elővezetni.
Megtettem.
Megértetted? Nem.
Akkor meg mire fel rugózol, hülyegyerek?
Az inga a impulzusmomentum-megmaradás miatt megőrzi a lengési síkját, pont úgy, mint egy giroszkóp a tengelyének irányát. Ha forog alatta a rendszer, amiből vizsgálod, akkor azt látod, mintha elfordulna a lengési sík.
A Hold is forog a tengelye körül, tehát ott is azt látod, mintha elfordulna az inga lengési síkja.
Ennyiről van szó, hülyegyerek. Csak érteni kéne hozzá a fizikát, nem pedig ugatni, mint te teszed.
![[origo]](../origo_logo.gif){kind=logo}
A topik címbéli kérdésére eddig ilyen válaszokat kaptam:
"a részecske a lehetséges állapotok szuperpozíciójaként létezik" .... "egyszerre van minden lehetséges állapotban, csak épp nem mindegyikben ugyanakkora mértékben" (Bartimaeus)
"Az elektron tehát semmihez sem hasonlít, azok közül a dolgok közül, amit képes az agyunk felfogni, ebből következően, amit az elektron csinál, az sem hasonlít semmihez, amire emberi fogalmunk van. Egyszerűen felesleges azon agyalni, hogy milyen emberi fogalomnak megfelelő viselkedést mutat az elektron, mert nincs rá fogalmunk." (Elminster).
Valószínűleg nem vagyok egyedül, akit ezek a válaszok nem elégítenek ki ebben a formában. Hiszen, ha egy részecske, ami egy valóságos fizikai objektum, mert tömege, töltése, energiája van, akkor nemcsak hogy "létezik", hanem valamit "csinálnia" is kell. Avagy, ha valaki azt állítaná, hogy nem csinál semmit, mert mondjuk "áll", akkor meg azt kell megmagyaráznia, hogy miért áll.
Ha meg valaki azt állítja, hogy a részecske mindenhol van egyszerre - különböző valószínűséggel - , vagy "ködszerűen el van kenődve", akkor azt is meg kell magyaráznia, hogy ezt fizikailag "hogyan csinálja".
Azt a hozzáállást pedig végképp nem tudom elfogadni, hogy felesleges "agyalni" az elektron viselkedésének megmagyarázásán, mert "úgysem lehet rá emberi fogalmunk", meg hogy...
"Egyszerűen csak el kéne fogadni a tényt, hogy az elemi részecskék egyáltalán semmi olyasmire nem hasonlítanak, mint amit mi az emberi érzékeinkkel a makroszkopikus környezetünkben tapasztalunk és a fogalmainkban leképezni tudunk" (Elminster).
Ezek a kijelentések egy tudományos topikban meglehetősen disszonáns módon hangzanak, s misztikus, vallásos jellegű felszólításként is értelmezhetők, miszerint nem kell agyalni, hanem egyszerűen csak el kell fogadni a jól ismert kvantummechanikai (tankönyvi) szöveg "dogmáját".
Miért ne lehetne bármilyen elméletet, bármilyen tudományos hipotézis megkérdőjelezni? És miért volna felesleges ilyen alapvető fizikai kérdéseken agyalni?...
Továbbá azt is megkérdőjelezem, hogy ne lehetne emberi fogalmakkal magyarázni az elektron viselkedését, hiszen töltése, tömege, energiája van, s ezek mind emberi fogalmak szerint mérhető mennyiségek, továbbá az atommagból kiszabadult elektron jól megfigyelhető, éles csíkot húz a ködkamrában, s emberi fogalmak szerint is meghatározható pályát ír le. Vagy az így kiszabadult elektron talán egy másfajta elektron?...Amire talán másfajta fizikai törvények lennének érvényesek?...
Láthatjuk, hogy nem is egy kérdés merül fel, ezért ezen a topikon szívesen veszünk minden olyan véleményt, elképzelést, ami magyarázattal szolgál ezekre a kérdésekre.