Az a különbség, hogy a sötét energia nyomásával nem próbálják magyarázni a gravitációt.

Persze, hogy nem próbálják a többiek, nem is állítottam. Én próbálom magyarázni vele.

mikor a gravitáció magyaráztáról van szó, akkor azt mondod, az áramló dvag nyomja a tömegeket.

A DVAG maga egy tömeget nyom. Körös körül, a középpontja felé nyom. Ettől lesz nyomás egy planéta belsejében.

Ha két tömeg van, mondjuk egy planétát kettévágsz mint egy narancsot és a két felet eltávolítod egymástól 1 méterre, akkor az árnyékolt oldalról kölcsönösen kisebb erő hat a másik félre (ha összeér a két fél akkor is)

Az áramlást idézőjelbe szoktam tenni, mert ez az "áramlás" inkább egy gradienst jelent a tömegek közelében. Csak annyit jelent, hogy a Földön keresztülment sugárzás egy kicsit gyengült a felülről érkezőhöz képest. Tehát nem ez az "áramlás" nyomja a tömeget, hanem maga a DVAG sugárzás. Csak fentről nagyobb erővel, alulról egy kicsit kisebb erővel. Itt nagyon nagy erők pici különbségéről van szó.

Ha meg megkérdezik, hogy akkor oldalirányú mozgásnál miért nem fékez, akkor azt mondod, nem lép kölcsönhatásba az anyaggal...

Ha megnő az ívek kerülete, akkor még feszesebb lenne a futószalag.

De nem nő meg a görgők kerülete, és nem csökken a szalag hossza sem. Csak látszólagosan változik a szalag hossza. A valóságban nem, tehát a relativitáselmélettől nem szakad el a futószalag, mert ez a hatás csak látszólagos.

Sose fogjátok megérteni.

A primer sugárzás jelentős része a levegő első 100 g/cm2-es (?) rétegében lévő atom­magokkal lép kölcsönhatásba..

Engem pont a nem jelentős része érdekel, amely nem itt lép kölcsönhatásba.

Hanem pont a Földfelszínen. Ez az elenyésző rész itt lent kelti a müonokat.

ld magnum56

Ez a kisérlet nem a hosszkontrakciót igazolja !

Tökéletesen egyetértek ezzel. Ráadásul az időkontrakciós óradilatációs összemenést sem igazolja.

Amikor SR körülmények között méred, tudod, hogy látszólagosan hosszváltozáson esett át a tárgyad.

Ebben akár meg is egyezhetünk.

Köszönöm mmormota, megegyeztünk. Ezzel új fejezetet nyitottál ebben a topikban.

Ha ezt a látszólagosan eltérő SR mhosszt = aszláhosszt definiálod hossz -nak az SR -ben, ez rendben van, csak ettől kezdve soha ne felejtsd el, hogy ez a hossz definíció szerint is mindig LÁTSZÓLAGOS.

Ettől kezdve remélem a többieknek sem okoz gondot belátni, hogy az (SR) órajel eltérések is csak LÁTSZÓLAGOSAK.

Magyarul az iker visszatér és mire itt állnak egymás mellett egyik sem lesz öregebb.

Ezt jó volt olvasni, ennél szebben, átláthatóbban még én sem tudtam volna megfogalmazni, pedig azért elfogult az vagyok..

Gyerekek tiszta röhejes századszor is a GPS el jönni, tudjuk, hogy ezernyi korrekcióval tökéletesen használhatóan működik a GPS. De fogjátok fel, hogy az körpálya. Ráadásul sosem esett még le GPS (tudtommal), hogy megállapítsuk az egymás mellett lévő órák valóságos eltéréseit. A Hazafele kísérlet szintén körpálya.

Egy elemi dolgot, egy alapvető elméletben, nevezetesen megállapításokat tenni az egyenesvonalú egyenletes mozgásról egy körmozgás alapján, egetverő balfékség.

Amíg a (15687) ben vázolt kísérlettel, vagy annál sokkal gondosabban tervezett kisérlettel nincs alátámasztva az egyenesvonalú egyenletes mozgással haladó órák valóságos eltérése, addig ez a kérdés nem bizonyított, érted vrobee?

Az elképesztő sokkal inkább az, hogy egyáltalán kísérlet kell annak belátására, hogy a valóság nem változik attól, hogy nézegetjük avagy sem.

Vagy honnan, ki, hogyan, mivel nézegeti avagy sem.

Aki nézegeti gyorsan megy vagy sem.

Aki nézegeti egy fekete lyukban csücsül avagy sem.

A megfigyelő éppen a föld vagy a Hold másik oldalán van és így éppen nem is tud megfigyelni.

A megfigyelő éppen alszik de ettől ugyan nem áll meg a való világ, fizikusok. Vagy mégis ?

Dubois (15689) Azt akarod állítani, hogy nem egyenesvonalú pályára jó lehet a spec.rel., de egyenes vonalún megbukik?

Nem. Azt állítom, hogy mindkettőre jó a specrel.

Azon bukik meg, hogy a valóságra nem jó, csak arra ami a valóságból számunkra látszik. Amit látunk belőle arra jó, mert fényjeleket vizsgálunk. Ha nem fényjeleket vizsgálnánk egészen mások lennének az eredmények. Egy vak társadalomban sokkal nagyobb lenne az "idődilatáció", mert ott például azt a hangterjedés szabná meg. Egy olyan világban pedig ahol fingszaggal kommunikálnak úgylehet mégnagyobb lenne a (látszólagos) idődilatáció.

De ahhoz, hogy ez kiderülhessen, az egyenes vonalú egyenletes mozgást kell először tisztán megvizsgálni, nem pedig összemosva egy egészen más viselkedésű rendszerrel.

Ja és a múltkor elfelejtettem, persze tökéletesen egyetértek veled abban, hogy kisérletileg gondosan alá kell támasztani egy olyan elméletet ahol az ész megáll. De a legcsekélyebb mértékben sincs gondosan alátámasztva.

És végül, a valóságra úgy lenne jó a specrel, ha azt arra használjuk, hogy a látszó világból a specrel segítségével visszaszámoljunk az egyetlen igazi valóságos valóságra, ami megfigyelőfüggetlenül valóságos, amely nem változik azáltal, hogy valaki megfigyeli e.

Szóval a sötét energia triviális, hogy nem fékezi a Földet, míg a

DVAG nyomógravitációs erőtérnek triviálisan fékeznie kellene a Földet. Ebből a gondolatmenetből most már nem nagy fáradtsággal levezethető:

mivel az "éter"nek hívott valami (DVAG) nem fékezi a Földet ezért az nem létezhet. Slussz.

A sötét energia nem ilyen.

Az "éter" sem ilyen !!!

Csak a feltételezett graviton részecskék tulajdonságait nem ismerjük.

Ha nem Tevedek, egy amúgy konzisztens elmélet is épülhet rossz alapokra.

Hohóó, megérkeztünk. Áltrel specrel Einstein Hawking...

Idődilatáció, hosszkontrakció, szingularitás, koordinátarendszer görbítés, látszatvalóság, vonzóerők, negatív energia. Féreglyukak, húrok és bránerek stb.

Nincs itt semmi probléma. De:

Miért nem fékezi a Földet a sötét energia ?

Amikor ez a sötét energia a látható világ tömegének kb. 15 -szöröse, borzalmas mennyiségű anyag.

Úgy egyszer szeretném látni, hogyan is áll össze az UNIVERZUMUNK EKVIVALENS TÖMEGE? Így:

Köszi, Miért nem fékezi a keringő bolygókat?

Valahogy nem fékezi. Mérhetően.

Mint ahogy nem fékezi a bolygókat a sötét energia sem. Erre miért nem kérdezel rá?

Mint ahogy nem fékezi a bolygókat a vákuumenergia sem.

Mint ahogy nem fékezi a bolygókat a mikrohullámú háttérsugárzás sem.

Mint ahogy nem fékezi a bolygókat a a csillagfény sem.

Mint ahogy nem fékezi a bolygókat a neutrínó tenger sem.

A DVAG részecskék ráadásul szerintem sokkal nagyobb sebességűek c-nél. Nem könnyű számolgatni vele, mert nem nagyon van kitalálva hogyan kellene összeadni c -nél nagyobb sebességeket. Ha csak c -nek vennénk is a DVAG terjedési sebességét (amely nem az áramlás sebessége) és Lorentz formula segítségével adjuk össze, akkor c + földsebesség = c miatt nem is lenne különbség az elölről és a hátulról érkező DVAG részecskék sebességében. Nem hinném, hogy akár a fény esetében is ki tudnád számolni a fékező hatást, mert csak a fény nyomását (pontosabban nyomóerejét) tudod kiszámolni és azt látod, hogy kicsi. Nem pedig az elölről és a hátulról jövő fény nyomásának különbségét, ezt nem tudod kiszámolni, éppen a fénysebességű összeadások miatt. (persze csak szerintem)

Ha megmondanád, pontosan hogyan áramlik a dvag, és milyen a kölcsönhatása az anyaggal, ki lehetne számítani a fékező hatást.

Igazad van, nem egyszerű, valóban meg kell különböztetni (szerintem) az éterszelet aminek nem sok hatása van, az "éter" (ezen mindig DVAG -ot értek) áramlásától a tömegek felé. Mert ez az "áramlás" sodorja a testeket a Föld felé és okozza a gravitációt. Ez az áramlás annyit jelent, hogy a Földbe több lép be mint amennyi a Föld túlsó oldalán kilép. Tehát egyfajta gradiens alakul ki a tömegek közelében, mivel a Föld egy DVAG nyelő. A fekete lyuk még erősebb nyelő.

Ha a logika szabályai NEM érvényesek, akkor bizony az elmélet rossz.

Vagy mi vagyunk butácskák.

A fizika ... valószínűleg újabb forradalom előtt áll éppen (sötét anyag/sötét energia, kvantumelmélet/gravitáció problémája)...

Oh, hogy említhetted egy mondatban a sötét energiát a gravitációval, amikor annak (szerinted) egészen más az állapotegyenlete, még valaki azt találja gondolni, hogy kezded megadni magad. A végén még rájössz, hogy a

sötét energia = nyomó gravitációval

és ez valóban forradalmat okoz a fejedben.

Igazad van, nem vagyok tökéletes, ezért azzal kell beérned ami kész van, meg a vitával. Ebből azért kihámozható a véleményem, elég sokszor leírtam hogyan gondolom. Azt azért remélem elolvastad amit a gravitáció és a hozzá tartozó vitalapokon írtam. Az ALT szövegek is fontosak, a tömörség végett van így.

A modell: a gravitációt a vákuumot kitöltő graviton tenger okozza. Ezt hívom DVAG -nak (Dark energy Vacuum energy Aether Gravity). Ez az energia önmagával egyensúlyban van, nem látszik pedig hatalmas. Az éter itt természetesen nem egy merev testet jelöl, legjobban a mikrohullámú háttérsugárzáshoz hasonlítható anyag, már ami az eloszlását illeti. Ebből áll a világegyetem. A protonok és az elektronok csak elenyésző, néhány % -os szerepet játszanak.

Amikor egy tömeget belehelyezel az egy kis részét elnyeli, fekete lyuk esetén nagy részét vagy az egészet, a FL mérettől függően. Az általunk ismert gravitációs hatás akkor jön létre ha egy másik tömeg is van a közelben és az árnyékolás miatt az egyik oldalról kisebb erő hat a testre mint az árnyékolatlan oldalról.

Miben tér el az áltreltől ?

Előszöris abban, hogy megmondja mi okozza a gravitációt, nem úgy mint a misztikus áltrel. 

Nem korlátozza a sebességet mint az áltrel, c -nél nagyobb sebességek is létezhetnek, léteznek is. Ezzel fogunk utazni a galaxisokba (majd később, ha elvisz valaki)

Az áltrel egy segédelmélet marad, amivel az abszolút valóságot lehet kiszámolni, ha valakit érdekel, mert az áltrel a látszatot kezeli, nem a valóságot.

Nincs benne ikerparadoxon.

Nincs benne szingularitás (de van benne fekete lyuk)

Megadja az energia forrását ami mozgatja az atomokat.

Megadja az energia forrását ami alkotja az atomokat, stb.

Javasolj kísérletet vagy megfigyelést, ami eldönthetné melyik helyes.

Javasoltam a fénysebességmérést függőleges irányban fel és le. A fénysebességmérésnek az áltrelnek megfelelő sebességkülönbségeket kell adnia, ezt szerintem senki nem mérte, mindenki megelégedett azzal, hogy a Földön bármely szélességen elvégezhető a fénysebességmérés (horizontálisan), és így tévesen minden irányúnak vélték a kísérleteket.

Más ötletem is van nem tartozik minden rátok.

Az idő természetesen abszolút. Ha egy csillag felrobban és látjuk a fényét senki nem gondolja, hogy az ma robbant fel. Visszaszámolunk az abszolút időre és nyugtázzuk: a csillag 170 000 éve robbant fel, csak most ért ide a fénye.

A DVAG nem tudjuk milyen sebességgel halad, de valószínűleg nagyságrendekkel gyorsabb mint a fény. (c négyzetet szoktam becsülni, tehát 5-6 nagyságrend, semmiképpen nem c)

A DVAG áramlása a tömegek felé más kérdés, ez inkább egy gradiens, elképzelhető, hogy nem is lehet sebességet hozzárendelni, fogalmam nincs.

Sírjál.

Ezt csak azon az alapon lehet megtenni, ha legalább 10^(-9) pontosságon igazolt, hogy a fény sebessége nem függ iránytól és....

Ugyan mutass már egy fénysebességmérést (most nem a csillagászati mérésekre gondolok) ahol minden irányban megmérték a fénysebességet az általad említett pontossággal. Fénysebességet mindig csak egy síkban mérnek, szigorúan horizontálisan. Ez még véletlenül sem minden irány !!! Most téged összezavar, hogy ezt megmérték reggel meg este, tavasszal meg ősszel.

Csak egy irányban nem mérték meg, amerre kellett volna:

A Föld középpontja felé.

Kicsit összefoglalom a vitafórum "eredményeit" a nyomó gravitációról és a relativitáselméletről:

1. Ha nyomógravitációs sugárzás létezne (DVAG) akkor felforrna a Föld, mert ezt Poincare és lingarázda kiszámolta.

Fénysebességet manapság senki nem ad össze egy másik sebességgel csak a Lorentz formula segítségével, bármit is számolgat vele, mert különben abszurd, a valóságot rosszul leíró eredményeket kapna.

Kivétel: Poincare és lingarázda

2. A nyomó gravitáció nem létezhet, mert annak egészen más az állapotegyenlete mint a sötét energiának (lingarázda), vagy a vonzó gravitációnak, esetleg az üres tér (a semmi) görbítgetésének.

(Még nem láttuk a nyomó gravitáció állapotegyenletét, de megmondom őszintén nem is nagyon érdekel..)

3. A fehér törpék nem hűlnek le, mert nem volt elég idejük erre..

Arra a kérdésre, hogy a világegyetem legalább kétszer olyan idős mint a jelenleg elfogadott 13.7 Gév, mert a galaxisok ha valamiféle robbanással keletkeztek, egymástól nem juthattak el 26 Gly távolságra 0 (zérus) idő alatt, lingarázda válasza:

nincs igazad (10036). Ez frappáns érvelés egy magasan képzett elméleti fizikustól.

A többiek is nyilván beérték ennyivel (kivéve bnum aki körzővel virágokat rajzolgatott)

4. A látszat és az (abszolút) valóság kérdése, amit Einstein óta mindenki skizofrén módon összekever csupán azért mert az (abszolút) valóságot nem tudjuk mérni (a fénysebesség korlátok miatt)

De számítani tudjuk !!! (csak nem akarjátok, erre lenne jó a relativitáselmélet)

5. A Michelson kísérlet bebizonyította, hogy nincs éter..

Csakhogy a Michelson interferométer erre a célra NEM ALKALMAS.

6. Eötvös az ingájával bebizonyította, hogy a gravitáció nem árnyékolható (ugyanezt teszi lingarázda a lingájával)

Csakhogy az Eötvös féle gravitációs inga a gravitáció árnyékolásának kimutatására NEM ALKALMAS.

Körülbelül így állunk nyomó gravitációból, és bocsánatot kérek lingarázdától ha bunkó voltam, mert valójában nem tudom, hogy az ő eszköze alkalmas-e erre a célra...

Na nézzük tovább a hülyeségeidet, hol tartottunk?

Hülyeség 4:

"A többletenergiát valószínűleg egyszerűen a gravitációs sugárzás elnyelésével nyerik a bolygók."
Ja, és másodpercenként 10^13 Kelvin fokkal melegszenek közben :)

És szerinted melegszenek? Úgy értem ennyivel? Vagy csak elszámoltál valamit. De nagyon.

Hülyeség 5:

"miért nem találnak a csillagászok 3400 Ko nál hidegebb fehér törpét."

Mert nem elég az eddig rendelkezésre álló idő

Na tessék, ezt a választ megjósoltam itt. A számolgatás vagy igaz, vagy nem. Mindenfajta számoláshoz szükséges a feltételek ismerete. Ez ebben az esetben erősen kétséges. A Jupiter is meleg, pedig hidrogénbolygó. Ici pici uránnal, ha egyáltalán.

Hülyeség 6:

"Ugyanis ha valóban ellátunk 13 Gfényév távolságra és a világegyetem egy ősrobbanással keletkezett (mindkét állítás elfogadott), akkor legalább 13 Gévnek kellett eltelni, hogy a látott galaxis odáig repüljön, ahol a fényt kibocsátotta."

Az ősrobbanás nem egy pontból indult. A 13 Gly távolságban lévő galaxisnak nem kellett ennyi idő, mert nem onna indult, ahol mi most vagyunk. (mondod Te)

Én nem kérdeztem, hogy honnan indult. Itt megint elmulasztottál olvasni.

(Olvasni, olvasni, olvasni...)

A Hubble távcsövet elfordították pont az ellenkező irányba (Ursa Ma - Tucana). Itt ugyanilyen, 13 Gly távolságban lévő galaxisokat látni. A két galaxiscsoport közti távolság 26 Gly.

Ez a probléma kisfiam. Ezeknek EGYMÁSTÓL kellett eljutni ilyen messze.

Ehhez mennyi idő kellett ???

Hülyeség 7: megárt ez a sok segítség, de elég is lesz neked ez egyszerre..

A linkedet amit ajánlottál (LeSage) még nem olvastam, nincs aki lefordítsa, keressek benne hibát? vagy mi.

10 hiba elég lesz? vagy elég lesz egy is?

Párat itt szétszedek, ha megengeded.

Hogyne, ha normális vagy, akkor még örülök is neki.

A LeSage elméletet Poincaré végigszámolta

Ki mondta neked, hogy az én elméletem Le Sage?

Az ő idejéig, de még azon túl is, nyúlnak vissza a nyomó gravitációs próbálkozások gyökerei.

az 1/r^2-er erőhöz rugalmatlan ütközés kell az "éter"-t alkotó akármilyen részecskékkel.

Akármilyen atomos, vagy barionos részecskékkel, legrosszabb esetben fotonokkal. De ki mondta neked, hogy a DVAG nyomógravitációs erőtér atomokból, elektronokból vagy hasonló részecskékből áll?

Ergo: a testek melegedni fognak.

Stimmel

Ugyanis a szingularitás nem egy térbeli pont, hanem a fekete lyuk belsejében lévő anyag jövőjében van benne

Azt ugye felfogtad, hogy nem az áltrel segítségével akarok áltrel mentes kozmológiát? Ez a te elképzelésed, ami az áltrelen alpszik. Az enyém más. Az enyémben nincs szingularitás, még a jövőben sem, mert nincs semmi ami indokolja. Sem vonzó gravitációval, sem pedig nyomóval. Az nem menti fel a szingularitást, hogy nem ma, hanem majd csak holnap vagy csak később fog kialakulni a végtelen sűrűségű anyag. A szingularitás az áltrel tévedése, csak neked van szükséged rá. Egy olyan nem térbeli pontra a térben ami csak a jövőben van benne. Nem érzed úgy, hogy ez is minősít?

A fekete lyukból az erő... Nem "jön" ki. Eleve kint van. Miért kellene kijönnie?

Már, hogy a fenébe ne kellene kijönnie, ha nem onnan jön ki, akkor nyugodtan elveheted a fekete lyukat és az erő ugyanúgy ottmarad. Ez volna vonzó gravitáció esetén. De természetesen ez nincs így mert nincs vonzó gravitáció.

Most görbítheted az üres teret az áltrellel, de ezt most inkább nem minősítem.

Nyomó gravitációval viszont teljesen egyszerű a képlet. A fekete lyukba befele áramló DVAG magával sodor minden anyagot, fényt stb. Amíg a fekete lyuk ott van addig sodor, van erő, ha elveszed a fekete lyukat akkor nem sodor, nincs erő. A gravitonok impulzusa adja at erőt. Nem negatív impulzus, nem virtuális részecske, nem térgörbület. Tehát pontosan úgy van ahogy mondod, az erő eleve kint van. Csak a többi nem stimmel. Mert az erő (graviton) befelé megy.

Az összeomló anyagnak, amiből a fekete lyuk létrejött, megvolt a maga gravitációs tere, ami egyszerűen kint maradt az eseményhorizonton kívül

Ezzel ugye azt mondod, hogy ha elveszem a fekete lyukat ami az eseményhorizont alá van bújva és abból semmilyen hatás nem jöhet ki, tehát ha elveszem onnan, akkor az (EH-n kívüli) gravitációs tere ottmarad? Függetlenül attól, hogy a fekete lyuk ottvan-e még, vagy esetleg már el is veszett a saját nemlétező szingularitásában?

Most ha megbocsátasz egyszerre ennyi, és kösz, hogy energiát fektetsz a nyomó gravitációba, mégha nem is értünk egyet (szinte sehol).

A relativitáselméletet... gyorsen le kéne cserélni egy rendesebbre, de sajnos nem ez a stratégia...  Helyette próbálják védeni sosem látott, sosem hallott sötét anyag vélelmezésével, becsempészésével, de ilyesmit nem látni.

Sötét ENERGIA becsempészésével, elsősorban. Bizonyára olvastál már tőlem, de akkor frissítésként : ha az antigravitációs hatásúnak feltételezett sötét energiát azonosnak tekintjük a nyomó gravitációval, akkor két legyet lehet ütni egycsapásra. (Ált rel megmenekül, gravitáció megvilágosodik), főleg ha még azt is belegondoljuk, hogy a sötét energia gravitonokból áll amely gravitont sem sikerült még kimutatni, pedig elég nagy szükség volna rá.

Ez a sötét energia alkotja az anyagi világ 66 %-át, míg a bolygók, a testünk, valamint az általunk hagyományosan anyagnak nevezett rész csak ezrelék nagyságrendű, s a Hidrogén - He pedig összesen is csak 4 %, tehát ez elképesztő mennyiségű és erősségű energia. Ez nem újdonság mert a vákuumenergiát is gigászinak feltételezik.

A gravitáció a világ legerősebb energia sugárforrása (DVAG), nem pedig a természet leggyengébb hatóereje, mint ahogy tudós fizikusok elfogadottan állítják.

Azért látszik gyengének mert ebből csak nagyon kis részt nyelnek el az atomok, a DVAG (Dark energy Vacuum energy Aether Gravity) sugárzásnak nagyon nagy az áthatolóképessége, ezért egy tömeg közelében csak egy elenyésző kis törtrésze mutatkozik meg. Fekete lyuknál már jobban látszik az ereje.

Az áltrel -lel nem ez a legfőbb hiba, mert az jól illeszkedik a megfigyelésekhez, hanem az, hogy csak a LÁTSZATOT írja le. Pedig arra kellene használni, hogy a segítségével korrigáljuk a méréseinket abból a célból, hogy a VALÓSÁGOT is megismerhessük végre.

Hogy ne kelljen azt az őrültséget ismételgetni, hogy lelassul az idő, ha gyorsan megyek. Vagy összemegyek a hosszkontrakciótól, amikor ezek a dolgok csak látszólagosak. Magyarul nincs ikerparadoxon, az iker visszajön és ugyanolyan öreg lesz. Mert csak akkor látszik fiatalabbnak ha távolról nézegetem.

(Nem szükséges most rángatni a GPS -t, Hazafele stb, ne bosszantsatok vele)

Azért nem tudjátok megmagyarázni a gravitációt mert mindenki szentírásnak veszi az üres tér, vagyis a semmi görbítgetését. Ráadásul ha az egyébként tök üres vákuumtérből kivesszük azt a bizonyos görbítő tömeget, akkor kiderül a tér rugalmas is, és visszanyeri eredeti alakját a semmi. Végtelen rugalmasságú lehet a semmi, mert ismételheted a tömeg visszahelyezését a térbe, ami egy geometriai definíció, egy koordináta rendszer, és akkor ismét meggörbül a semmi. Bár az is lehet, hogy elég sok hajlítgatás után mégiscsak eltörik. Hihi

http://160.114.99.91/astrojan/gravith.htm

http://160.114.99.91/astrojan/einsten2.htm

(Ha valaki most azzal válaszolna, hogy a vákuumtér nem üres, azt megköszönném.

Persze, hogy nem üres, mert kitölti az általam DVAG -nak hívott, gravitonokból álló gravitációs sugárzás, másnéven éter, harmadik néven vákuumenergia. Csak ezt Einstein 1905 ben még nem tudta, éppen az éter létezését tagadta meg. Mivel ez az energia anyag, erre természetesen hatással lehet a tömeg, de a semmire? Ez az energia nem a tér, semmi köze hozzá, csak annyi, hogy ő is a térben van, mint bármi más.)

<Azt is leírtam, hogy ha teljesen más jellegű a nyomó gravitáció viselkedése, akkor tulajdonképpen mi marad az állításból?>

Ha a gravitációs sugárzás teljesen hasonló tulajdonságú lenne mondjuk a fényhez, akkor nem okozott volna gondot az észlelése, detektálása, sőt még tán láthatnánk is, szóval egy csomó dolgot tudhatnánk róla. De szinte semmit sem tudunk.

Nem gyanús?

<A c négyzet igen sajátos, mint sebesség. Négyzetméter per négyzetmásodperc dimenzióval. :-)>

Na végre valamit sikerült leütni, dimenziókban nyertél.

<A sebességfüggő rész pedig amiatt jön létre, hogy a doppler miatt a szemből jövő fotonok frekvenciája és így energiája megnő, a hátulról jövőké lecsökken. Itt is a v pályamenti és c fénysebesség függvénye az arány, nyilvánvalóan túl nagy lenne így is a fékeződés.>

Ez volt a bizonyítási eljárás, amely nem tartalmaz energiát, és ettől nyilvánvaló lett mindenki számára: a fény fékezi a Föld pályamenti mozgását, de ez nem mérhetően lenne túl nagy. Hol van belőle az a tag amely nagyobb energiájú sugárzás esetén (grav) nagyobb fékezést biztosít?

<Viszont a fénynyomás nagyon kis érték. Az az érték is nagyon kicsi, ami a Nap sugárzásából centrálisan, kifelé hat.

A nyomó gravitáció elsődleges hatása viszont nagyon nagy>

Már leírtam (233) -ban: nem az számít, hogy kicsi vagy nagy az erő ami a sugárzásból származik, hanem az elölről és a hátulról jövő erők KÜLÖNBSÉGE.

Addig légyszi ne is válaszolj amig ezt meg nem értetted: lehet a fénnyomás kicsi és a gravitációs nyomás nagyon nagy, az elölről és a hátulról érkező nagyon erős grav sugarak ha egyformák akkor szart sem ér az előbbi érvelésed. Bocs, a sugarak nyilván egyformák, az általuk keltett erők ha egyformák.

Nem ismered a  gravitációs sugarak sebességét sem, amely valószínűleg sokkal közelebb áll c*c=c2 hez  (c exp 2) mint c hez. (Nehogy elmagyarázd Kopeikin méricskélését.)

Nem ismered a gravitációs sugarak jellegzetességeit sem, egyáltalán semmit sem tudsz a gravitációs sugarakról (mint ahogy én sem).

Akkor, hogy tudhatnád megmondani, mekkora lesz az elölről és hátulról érkező erők különbsége, amely fékezi a Földet? Mérhető lesz avagy sem?

Úgy érzed, hogy fékezi és kész?

Akkor tényleg itt a bizonyíték a nyomó gravitáció ellen. Megtaláltuk.

<Ha fotongáz jellegű az áramló valami, akkor is hasonló a helyzet. Itt a nyomás a beeseő energiafluxustól függ. A sebességfüggő rész pedig amiatt jön létre, hogy a doppler miatt a szemből jövő fotonok frekvenciája és így energiája megnő, a hátulról jövőké lecsökken. Itt is a v pályamenti és c fénysebesség függvénye az arány, nyilvánvalóan túl nagy lenne így is a fékeződés.

Ott tartunk tehát, hogy jelenleg ismert áramlások esetén lenne fékeződés, mégpedig olyan nagy fékeződés, amit látnunk kéne - de nem látjuk.>

Most ebből úgy látom, leírtad, a (csillagfény, mikrohullámú háttér) fénynek nyilvánvalóan fékeznie kellene a Földet, de nem fékezi.

Akkor most ha a fénynek nyilvánvalóan fékeznie kellene a Földet, akkor fény nem létezhet. (mert nem fékezi)

De az is elképzelhető, hogy valamit nagyon eltoltál az okoskodásban (olvasd csak el mégegyszer).

Még szerencse, hogy (237) -ben kaptál is az analízisedre egy ötöst fő okostól.

A nyomó gravitáció alapeffektusa viszont nagyon nagy erő, ha képes pályán tartani a Földet. Ezért van értelme feszefetni, hogy ha a centrális komponens ennyire nagy, miért észlelhetetlen az érintő irányú, a Föld sebességéből adódó komponens.>

Nem arról beszélünk, hogy az erő kicsi, vagy nagy, hanem arról, hogy az elölről és hátulról jövő erők KÜLÖNBSÉGE mennyi.

Ezért ez az erő különbség mikrohullámu háttérsug esetén akár lehet ugyanannyi is mint a gigászi gravitációs nyomóerő esetén. Vagy bármennyi.

És felejtsd már el az érintő irányú erőt, ennek semmi köze a Naphoz. Ha a Nap megszűnne hirtelen, a Föld egyenesen haladna tovább és akkor (is) elölről bekapná a grav nyomósugarat valamint hátulról is bekapná.

Ha ez a két erő lényegesen különbözik akkor fékeződhet a Föld.

Ha valamilyen oknál fogva nem kölönbözik mérhetően, akkor nem fékeződik a Föld.

Erre hozzatok érvet, a nagy erőknek miért ne lehetne kicsi a különbsége?

A Virgo A körül is keringünk, ebben a kérdésben ez ugyanúgy mindegy mint ahogy a Nap körül keringünk.

<Ha az erőt áramló valamik okozzák, kéne legyen valamilyen átlagsebességük. Ha egy ettől eltérő sebeségű tárgy mozog ebben a közegben, erőt fejtene ki rá, a sebesség és átlagsebesség különbsége szerint. Pont mint a légellenállás.>

Ne felejtsd el egy egész elmélet függ ezen a kéne lenni -n. Az összes bitzonyíték a nyomó gravitáció ellen ennyi: kéne lenni. Egy olyan dologról beszélünk (gravitáció), amiről szinte a legelemibb fogalmunk sincsen, és az emberek még azt is képesek bevenni, nem is erő, hanem az üres, anyagmentes térdefinició görbülete szüli. És a legcsekélyebb mértékben sem olyan mint a légellenállás.

Ez a sugárzásjellegű valami igen, erőt fejt ki az anyagra, a mozgó Földre, méghozzá nagyot. De a fenekére is. És a kettő különbségéről jó lenne tudni valamit, de nyugodtan állíthatom, az égvilágon semmit nem tudunk. Viszont feltételezünk, lehet, hogy jól de valószínűleg rosszul.

Attol tartok ennyi a bizonyíték, amely alapján elvetjük a nyomó gravitációt.

<Tehát egy a gravitáció irányára merőleges jelentős sebességgel rendelkező tárgy esetében várható lenne, hogy keresztirányú erőkomponens is fellép.>

Szerinted a Föld pályamozgása esetén (most ugye nyomó gravitációs erőteret feltételezünk), melyik a gravitáció iránya amelyre merőleges a föld mozgása? A Föld egy erőtér tengerben úszik, nincs itt semmiféle merőleges irány. Szembe úszik a gravitációs sugarakkal, hátulról meg kapja őket a fenekébe.

A helyzet analóg azzal, amikor a Föld a mikrohullámú háttérsugárzás tengerben mozog például.

<Valahogy nem egyről beszélünk.>

Akkor próbáld meg, hátha sikerül: "Ha hátulról is ugyanaz az erő hat, mint előlről, akkor nincs fékezés"

Ellentétben a kvantum vákuummal, ahol senki nem várja el, hogy legyen fékezés

valamint ami ezzel analóg kérdés:

Ellentétben a sötét energiával, ahol senki nem várja el, hogy legyen fékezés, pedig a sötét energiának antigravitációs hatást feltételeznek, tehát úgymond nyomó gravitációs hatást.

Úgy látszik sikerult addig eljutni, hogy a kozmikus fénytenger a föld pályamenti mozgását nem fékezheti, vagy inkább nem fékezi mérhetően. Ezt ugyan eddig is sejtettük.

Most pedig az a kérdés, hogy a gravitációs energiatenger miért kellene, hogy fékezze a földet.

Első közelítésben átfordíthatjuk a kérdést, a kvantum vákuum erőtér (energiatenger) fékezheti e a föld pályamenti mozgását. Mivel erre vonatkozólag bizonyára nehezebb számításokat végezni, mint a fényre.

A sötét energia tengerre szintén feltehetjük a kérdést (hacsak nem a két különböző nevezéktanu energia egy és ugyanaz). Amennyiben a sötét energiának antigravitációs hatása van, ezáltal a nyomó gravitáció hatásával teljesen analóg. De nehogy kitaláld, hogy más az állapotegyenlete.

"Az éteres-nyomós-ZPEs elmélet lehet hogy egy idő után télleg úgy fog kinézni, mint az elfogadott áltrel-en alapuló gravitációs elmélet, de akkor sem lesz vele teljesen ekvivalens, MERT HOGY TÖBB LESZ és ezért érdemes lenne vele foglalkozni!!!!!

Amiben több lesz, az az, hogy magyarázatot ad a gravitációs mező FORRÁSÁRA!!!!! Amiről az áltrel a mai fizika számára csak kevésbé megfogható szinte szimbólum szerű fogalmakat alkalmaz (téridő torzulása, miegymás)."

Ez szép, köszi NEXUS, tényleg nem mondasz hülyeséget, nem csodálom, hogy ettől elállt linorgazda szava és csak ennyire futotta:

<Így lesz, úgy lesz... te jós vagy? Most akkor létezik ez az elmélet, vagy majd csak létezni fog, ha a nagy ElméletCsináló megalkotja? Ezzel nem tudok mit kezdeni, hogy "de csak azért is létezni fog, és többet fog megmagyarázni" meg hasonló blabla.>

Hát látom nem vetted észre az elméletet, pedig már két hete szidalmazod folyamatosan, úgy hívják Nyomó Gravitáció.

Ja és el ne felejtsem főnök úr

"A sötét energiának teljesen más az állapotegyenlete, mint a nemlétező nyomó gravitációnak"

"Úgyhogy a sötét anyag állapotegyenletének nagyon is komoly köze van ahhoz, hogyan járul hozzá a gravitációs mezőhöz."

Stimmel.

A sötét anyag ugyanis láthatatlan anyagot jelent, miért is ne lenne gravitációs (árnyékoló) hatása.

Csakhát (83) -ban sötét energiáról van szó, amely igencsak más dolog.

A válaszod alapján úgy tűnik közelítenél az álláspontomhoz, amely szerint a sötét energia nemcsak hasonló, hanem meg is egyezik a gravitációs erőtérrel. Magyarul a nyomó gravitációval. Még akkor is ha a

"A sötét energiának teljesen más az állapotegyenlete, mint a nemlétező nyomó gravitációnak"

Ez gyönyörű (69), nagyon megható, miért nem mentél inkább regényírónak?

inkább néhány idézet linorgazdától (38 -ból kicsit javítva, a lényeget kiemelve)

"A sötét energiának teljesen más az állapotegyenlete, mint a nemlétező nyomó gravitációnak"

"A napszél ... meg sugárirányból éri a Földet, és nem fékezheti."

Ezzel az aranyköpéseddel nyertél egy belépőjegyet a

http://160.114.99.91/astrojan/vita.htm

-be, ha lesz kedvem beszerkesztelek.

És volt képe így folytatni:

"Az idézett szöveget olyasvalaki írta, akinek köze sincs a fizikához"

Egy ELTE -s (Eötvös Loránd TudományEgyetem) fizikus "szakembertől" regényírás helyett azt vártam volna, megpróbálja védelmébe venni Eötvös Loránd -ot (55) és (66) -el szemben. Most, vagy észre sem vetted a nagyonis súlyos vádakat, vagy csak egyszerűen fogalmad sincs miről beszélek.

"ha leárnyékolódna a gravitáció , akkor a Föld közepéből se tudna kijönni"

Csak egy ici pici része árnyékolódik le, a maradék része átzúg a földön, mint a neutrínók. (Kösz linorgazda, látod te is jó vagy valamire)

A Jupiteren már egy nagyobb rész nyelődik el, megne kérdezd miért.

A Napban még nagyobb, csak itt nem látszik mert a melegedést elnyomja a termonukleáris reakció.

Látszik viszont a fehér törpékben. Nem is találnak 3400 K -nél hidegebb fehér törpét.

A 100 000 fizikus magyarázata: talan nem volt elég idejük lehűlni. És ha talán nincs igazuk?

(65) -re: langyos, és így függ ahogy itt fenn látod

Fogtad, hogy mit lotyogtam (55) -ben?

Ha nem akadtál fel azon, hogy az Eötvös-kompenzográfos gravitáció elnyelődés mérések értéktelenek, mert az egész mérés egy hülyeségen alapszik, akkor még olvasgassad egy kicsit. Utána pedig azt az állításomat cáfold meg, hogy logikai hiba van az Eötvös gondolkodásban. Mert addig amig ezt nem teszed addig az elnyelődési kísérletek eredményei nem tények. Főleg nem az Eötvös mérések alapján. (adatoknak adatok, csak nem támasztják alá amit Te szeretnél)

Könnyítésül idézek egy részletesebb változatot eotvos.pdf -ből:

http://160.114.99.91/astrojan/eotvos.pdf

(55)/1 kivonat folytatása:

Mi történik, ha a Föld által kibocsátott vonzóerőt próbáljuk leárnyékolni az ólomkvadránsokkal?

Mivel az ólomkvadránsok is vonzóerőt bocsátanak ki, éspedig szimmetrikusan, egymás hatását kioltva, az inga helyzetét nem változtatják meg.

Tételezzük fel, hogy a Föld nem vonzóerőt bocsát ki (ami amúgy is képtelenség lenne), hanem abszorbeálja a térben lévõ gravitációs sugárzást. Csak ez esetben feltételezhetjük, hogy az ólomkvadránsok is abszorbeálják a gravitációt. A felső kvadráns a felülről érkezõ gravitációs hullámokat szűri meg, az alsó kvadráns pedig az alulról érkezőt (amely persze már keresztülhaladt a Földön). Mivel az ólomkvadránsok szimmetrikusak, az inga helyzetét ebben az esetben sem változtatják meg.

Eötvös feltételezése szerint csak az alsó kvadráns vett volna részt az abszorpcióban, míg a felső nem. Ez téves feltételezés, amiből következően az Eötvös féle kompenzográf a gravitáció elnyelődés vizsgálatára nem alkalmas, használatától pozitív eredmény nem is várható.

Már hogyne olvastam volna végig.

2 durva logikai hiba van az eredeti gondolkodásban, s ebből következően (50) -ben.

1) Az első amit (48) -ban emlitettem (eotvos.pdf), mivel nem olvastad kivonatolom röviden magyarul:

Az Eötvös kompenzográffal végzett kísérletek negatív eredménye a vonzó gravitációs modell egyik pillére. A baj csak az, hogy a kísérleti elrendezés durva logikai hibát tartalmaz. Eötvös és munkatársai ugyanis feltételezték, hogy az egyik anyagi tömeg (a Föld) által emittált gravitációs hullámokat a kísérleti berendezésben használt másik anyagi tömeg (ólomkvadránsok) abszorbeálják. Ezt a feltételezést nem tehették volna meg, mert vagy mindkét tömeg kibocsátja a gravitációs hullámokat, vagy pedig mindkettõ elnyeli. Azt feltételezni, hogy a Föld kibocsátja, az ólom pedig elnyeli önkényes és logikátlan.

Eddig a kivonat.

Ha az Eötvös kísérletekben logikai hiba van akkor az semmilyen további számolgatásra nem ad alapot.

2) Az árapály jelenségek abszolute függetlenek attól, hogy a gravitáció vonó vagy nyomóerő. Fizikusoknak illene erről elgondolkodni, ugyanis csak az erő támadáspontja változik. Tehát logikailag semmilyen hatása NEM LEHET az árapályerőkre annak, hogy nyomóra változtatjuk a gravitációt. Minden további árapály számolgatás értelmetlen, vagy téves.

"ha az áramló akármi képes arra, hogy sugárirányú mozgása közeben erőt gyakoroljon a tömegekre, miért nem gyakorol erőt a nagy érintőleges sebességű anyagra"

A kérdést alakítsuk át a következőre:

ha az áramló fény képes arra, hogy sugárirányú mozgása közben erőt gyakoroljon a tömegekre, miért nem gyakorol erőt a nagy érintőleges sebességű anyagra?

Egyikre sem tudom a választ. De a probléma talán látszik.

Az első esetben a fékeződés hiánya elegendő bizonyíték a gravitációs energiamező létének tagadásához.

A fény esetében viszont a kutya sem törődik ezzel a kérdéssel. Nem fékezi a földet és kész. Pedig az előbbi analógia alapján illene kizárni a fény létezését is.

Vagy, jó lenne elfogadni, hogy sem a (nyomó) gravitációs energiamező, sem a fény, sem a neutrínó tenger a föld pályamozgását NEM FÉKEZI (mérhetően).

És ezen bukik meg a nyomó gravitáció? Nem tudom elhinni.

Na végre egy értelmes válasz, köszi, a linkre hivatkozok én is

http://160.114.99.91/astrojan/gravith.htm

lap alján a 3. pontban.

A 4. pontban van egy kis cikkecske pdf, sajnos csak angolul amelyben arra próbálok rávilágítani, hogy az Eötvös féle gravitáció-árnyékolási kísérletekben logikai hiba van.

Ebben az esetben pedig Simply Red szavaival élve sz*rt sem ér az egész, mert ellentmodás van benne.

Tehát a gravitáció árnyékolását az Eötvös féle kísérletekkel megmérni nem lehet, hasonlóan a Michaelson kísérletekhez, amelyekkel viszont az éterszél "fújását" megmérni nem lehet.

Ha pedig elfogadható kísérleti eredmények nem cáfolják, én mégiscsak megkockáztatom: a gravitáció árnyékolható.

"ket parhuzamosan halado foton milyen mertekben vonza egymast, ha egyaltalan vonza ?"

Attól tartok, valódi vonzóerők a fizikában nem léteznek.

- Előre kérek mindenkit az önmérsékletre.

A vonzóerők látszólagosak és valójában nyomóerőkből adódnak. Egy példa csak a probléma megvilágításához:

Legyen szabad idéznem itt Michael Allen Gelman érzékletes hasonlatát: ha egy ablakra egy játékpuskából kilőhető vákuumos gumilövedéket ragasztunk, egy idegen világból érkezõ felfedező azt látja: az ablak vonzza a gumit. Ha megpróbálja leválasztani a lövedéket esetleg azt gondolhatja: a gumi vonzza az ablakot. Pedig semmiféle vonzóerőről nincs szó, a gumit a külső légnyomás szorítja az ablaküveghez.

Ez persze forradalmi állításnak tűnhet (már az, hogy általánosan is igaz kell legyen), lehet, hogy az is, de számomra vonzóerők elképzelhetetlenek.

"Ellenben nem tudom, hogy ebbol hogy lesz gyorsulo mazgas, mint gravitacio a fold iranyaban."

Ebből sehogy sem lesz gyorsuló mozgás, mivel a térgörbület (helyesbitek, a LÁTSZÓLAGOS térgörbület) nem oka a gyorsuló mozgásnak ahogy Einstein ezt elképzelte, hanem következménye egy a teret kitöltő gravitációs energiamező áramlásának. Tehát a gyorsuló mozgás oka a vákuum teret kitöltő gravitációs energiamező áramlása a föld felé, amely sugárnyomás a testeket magával sodorja (És más tömegek felé, nap, csillagok, fekete lyukak stb). Ezt a hatást hívjuk gravitációnak, és így egyszerűen a helyére kerül a térgörbület problematikája, valamint a gravitáció végre visszakaphatja erő jellegét. Bizony, a Gellért hegyet erő szorítja a földhöz, akárhogyis próbálják egyes fizikusok (sokan) elhitetni: a gravitáció nem erő.

Ezzel bizonyára többek lelkivilágába tiportam, és máris meaculpázom az összes áltrel hivőhöz és Einstein rajongóhoz. De állítom, ezzel Einstein műve csak a helyére kerül.

astro.ini.hu

Nos, Kedves ti fizikusok, kár volt ezt a hosszú angol szöveget bemásolnod, elég lett volna hivatkozni rá:

http://en.wikipedia.org/wiki/Gravity_%28LeSage%29

amit én is megtettem a http://160.114.99.91/astrojan/gravith.htm

5. bekezdésben (Le Sage) és ezt neked meg is írtam emailben. Na most ebből az látszik, hogy sem a levelet, sem a gravith.htm -et nem olvastad (vagy csak nem értetted).

Röviden összefoglalom (35) -öt magyarul, amit neked kellett volna:

A nyomó gravitáció ellen 2 fõ érv szól

1. A nyomó gravitációs erõtérben a földnek fékezõdnie kellene

2. Az energiaelnyelés következtében a testeknek melegedniük kellene

Mivel időközben ismét válaszoltál (38) nézzük azt:

"A nyomó gravitációra a fékeződéses érvelés működik" ezt honnan veszed? hiszen éppen, hogy nem működik, nem fékeződik tőle a föld. Csak azért állítod mert neked így tetszik, ezt semmi nem indokolja.

Honnan veszed, hogy a nyomó gravitációnak más az állapotegyenlete mint a söt. E. -nak, hogyha a nyomó gravitáció szerinted nem is létezik? Akkor ennek milyen állapotegyenlete különbözhet amattól?

"A neutrínók hatása teljesen elhanyagolható" honnan veszed, hogy a nyomó gravitáció hatása nem elhanyagolható? Amikor még arra sem veszed a fáradságot, hogy FELTÉTELEZD a nyomó gravitációt, amit aztán esetleg kizárhatnál, ha semmiképp sem felel meg a valóságnak.

Pedig megfelel.

"A napszél hatása valamivel jelentősebb lenne, de az meg sugárirányból éri a Földet, és nem fékezheti."

Na ez már tényleg ovodás hülyeség. Abból, hogy a napszél egyirányból fúj, nem következik, hogy nem fékezheti a földet, ugyanis a föld ebben az elektromágneses hullámtengerben úszik.

Ez olyan mint amikor átúszod az uszodát akkor keményen megdolgozol, de ha a folyót úszod át akkor semmi ellenállást nem érzel.

De a gyengébbek kedvéért tekintsünk el a napszéltől és egyéb csillagfénytől, kozmikus sugárzástól stb, legyen inkább a mikrohullámú háttérsugárzás.

Nézzük a 2. pontot "testeknek melegedniük kellene"

A testek melegszenek is, csak a százezer okos fizikus még nem vette észre.

Mert beérik a transzuránok maghasadásával. Ezt én még megfejelem neked árapályerők keltette súrlódással például. Csak ha értenél hozzá, akkor tudnád, hogy a bolygók meglepően sokkal több energiát sugároznak ki, mint az ezekből számított, a naptól kapott s esetleg a meteorokból származó energia összesen.

A bolygók valójában nem melegszenek, hanem hőegyensúlyban vannak. Ezért nem hűlnek.

Ha a föld valóban hűlne, előbb utóbb a földmagnak kotyognia kellene a földkéregben. Nem kotyog, sőt, a vulkánok állandóan kitörnek.

A föld tömege pedig megmagyarázhatatlan sebességgel nő. (Ezt már észrevették, nem tudtad?)

A Jupiter például gázbolygó, hidrogénből áll, pici hélium. Teli lenne transzuránokkal?

A fehér törpéket már nem is említem, megmondom előre milyen ostobaságot válaszolnál rá

(inlűhel küjedi tlov meN)

Elég sok a logikátlanság, pl. kozmológia:

1. Világegyetem képződése a semmiből, vagy egyetlen matematikai pontból.

Ez ugye neked logikus, mert igy tanultad.

2. Ennek forditottja, anyagmegsemmisülés a szingularitásban.

3. Antigravitáció feltételezése valahol távol a világ végén, ami a mi galaxisunkban vagy ha ugy tetszik a mi világunkban nem kimutatható, ellenkezőleg, a galaxisok clusterekbe rendeződése mutatható ki.

4. A fénysebesség állandóságát semmi nem indokolja:

"Az 1983-ban törvénybe foglalt fénysebesség (299 792 458 méter/sec) valószínűleg nem állandó, a fekete lyuk eseményhorizontja közelében a föld felé kilőtt fénysugár bizonyosan lassul a földről nézve, ezért itt, az eseményhorizonton kívül lejátszódó események is lassulni látszanak."

5. A fekete lyukból:

"Hogyan jön ki az erő, ha semmilyen hatás nem jöhet ki?"

Ez neked bizonyára nem okoz problémát.

6. Einstein hogyan tudta hajlitgatni a teret 1916-ban ha a tér üres, magyarul hajlitgatni a semmit ?

7. Hogy lehet, hogy nem hűlt még ki a föld?

Tudom, rossz a hővezetése, stb., de mitől lett meleg?

Csak néhány ami hirtelen eszembe jutott, de nem szükséges megválaszolni ezeket a kérdéseket, a hivatalos verzióval ne terheld magad, és minket.

Vau

Idézet Wikipediabol:

"A nyomó gravitáció nevetséges indokok alapján lett elvetve, pl. ha a föld a nyomó gravitációs erőtérben keringene a nap körül akkor fékeződnie kellene. Mivel ez a fékeződés nem kimutatható, ebből adódott a következtetés: nyomó gravitáció nem létezhet.

Ez a következtetés nagyon elhamarkodottnak tűnhet ha belegondolunk: a föld a kvantum vákuum erőtérben, sötét energia erőtérben, nullponti energia erőtérben, a nap fényzáporában vagy akár kozmikus neutrínózáporban rója útját a nap körül. És ettől egyiktől sem fékeződik. Nyilvánvaló a következtetés: sötét energia nem létezhet, fény nem létezhet, sőt neutrínó sem létezhet..."

Ez neked nem logikátlan?

Kedves Linorgazda, nem valaszoltál az emailemre, ezért könnyitésül link összefoglaló a tárgykörből:

http://160.114.99.91/astrojan/gravith.htm

http://160.114.99.91/astrojan/vita.htm

http://160.114.99.91/astrojan/einstein.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Kozmol%C3%B3gia

Bizonyára tudsz valamit a nyomó gravitációról amit én nem, ha ilyen pimaszul mertél válaszolni, ezért arra kérlek részesits a tanításodban.

Logikátlanságot várok amelytől a nyomó gravitáció nem áll meg a lábán, elég egy is, de nem érdekel mit mondott Hawking, Einstein vagy akár Orbán Viktor.

(Csak emlékeztetőül, a vonzó gravitációs modellben és a jelenleg elfogadott kozmológiában számos logikátlanság lelhető fel, ld. fenti linkek)

Ha ilyet nem találnál, akkor jó lenne helyreigazítást tenni.

Persze, hogy van.

Janos