A FotonA foton NEM elemi részecske
ebben a modellben 4 részecskéből áll:
AA = graviton A elemi részecske , BB = graviton B elemi részecske , CC = negatív elektromos töltés elemi részecske és DD = pozitív elektromos töltés elemi részecske .
Amint A és B részecske fordul kettőt, C és D fordul mégegyet (vagyis C és D összesen fordul hármat), a foton spin = 1 -nek megfelelően.
Lineárisan polarizált foton nem létezik.
A modell értelmezi, hogyan terjed a váltakozó elektromos és az arra merőleges mágneses tér vektor egy foton részecskével valamint egyesíti a fény részecske és hullámtermészetéből adódó tulajdonságokat.
Az 1022 keV -nál nagyobb energiájú gammafotonok egy nagytömegű atommagba ütközve párkeltéssel elektronná és pozitronná alakulhatnak át, tehát a fénykvantum hordozza a pozitív (D) és a negatív (C) töltésegységet.
AntianyagNe keressétek a nagy tömegű antianyagot a világegyetemben, a világegyetem töltésegyensúlyban van, ugyanannyi a pozitív (proton) mint a negatív töltés (elektron),
mert a töltés elemi részecske (D és C) tehát nem létezik, a pozitronban csupán a pozitív töltésegység (D) található, míg az elektront a negatív töltésegység (C) és ha szabad úgy fogalmaznom egy graviton (A) építi fel. A pozitront a pozitív töltésegység (D) és egy graviton (B) építi fel.
Mivel a proton antiproton pár szintén annihilálódik fotonná, és fordítva, ezért az elektront és az antiprotont ugyanazok az elemi részecskék építik fel (A és C). A pozitront és a protont szintén (B és D).
A tömeg tulajdonság akkor jön létre amikor a foton ütközés után megáll, és az energiájából egy
állóhullámAz Elektron egy tórusz amelyben egy graviton A kígyózó mozgással alkot egy karikát s ekörül kering egy negatív elemi töltés, a C.
A Proton tórusz hasonló csak kisebb: egy kör alakban mozgó graviton B körül kering egy pozitív elektromos elemi töltés (D).
A Neutron úgy jön létre, hogy a nagyobb átmérőjű elektron tórusz közepébe beágyazódik a kisebb átmérőjű (de nagyobb energiájú) proton tórusz. A neutront az ellentétes elektromos töltések tartják össze tórusz jön létre, ezt érzékeljük tömegként. Az elektron és a proton egymással nem annihilálódik, mert a proton rezonancia - állóhullám energiája sokkal nagyobb mint az elektroné, és ez olyasvalami mintha egy gyalogos szeretne felszállni egy robogó gyorsvonatra. Vagy repülőre. Ezért nem annihilálódik a proton az elektronnal.
(A) és (B) graviton különböző részecske lehet, ketten együtt (A és B) alkotnak egy gravitont, amelynek spinje = 2, tehát a graviton sem elemi részecske.
A kopasz gravitonok terjedési sebessége c2pontosabban 300 000 x 300 000 km/s , a D és C töltésegységek gátolják a gravitonok mozgását és fénysebességre lassítják, mert az maga lesz a fény.
Lézerfény kialakulásával a fény kristályos szerkezetet vesz fel
.
Az egymás mellett haladó fotonok elektromos töltéseikkel rendeződnek, félfordulatonként az oszlopokkal majd negyedfordulattal később soronként létesítve kapcsolatot egymással, ezáltal stabilizálva a lézerfény síkkristály szerkezetét.
Ha a rácsban a fotonok egymástól való távolságát d-vel jelöljük, akkor az azonos előjelű szomszédos töltések egymástól való távolsága mindig d, az ellentétes előjelű töltések egymástól való távolsága viszont mindig kisebb mint d.