Einstein egyik nagy buktája, hogy a teret, a téridőt, az étert és a gravitációs mezőt összekeveri.

1. Első lépcsőben kijelenti, hogy a tér és az idő koordináták összeolvaszthatók egy négydimenziós tér-idővé.

2. Később már csak négydimenziós térről beszél, ami azt a látszatot kelti, mintha az idő nem különbözne e tértől.

3. Ezután azt fejtegeti, hogy a tér tulajdonképpen egyenlő az éterrel

4. Legvégül kijelenti, hogy a téregyenletekben szereplő tíz független változó megegyezik a gravitációs tér változóival.

Így lehet a fizikát teljesen összekuszálni.

"Miért csodálkozol azon, hogy astrojan személyes világnézetébe nem fér bele a megnyúló idő meseszerű gondolata. Sokan vannak ezzel így. "

A tudomány nem népszavazások alapján működik, hanem kellőképpen magas szinten művelt emberek fejlesztgetik tovább, kísérleti eredmények birtokában, javaslatokat téve, ill. bírálva, valamint kirostáva ahasználhatatlanokat.

Megjegyzem az "idő megnyúlása" kifejezést tudtommal Einstein nem használta. Ettől függetlenül szerintem ez egy kifogásolható kifejezés.

Az van, hogy bizonyos körülmények közt bizonyos folyamatok lezajlására hosszabb ideig kell várni, amit így is mondhatunk: időigényesebbé válnak.

A kémiában ismert, hogy különböző hőmérsékleteken különbözők a reakciósebességek. A vegyészek mégsem beszélnek időnyúlásról/időzsugorodásról.

A kémiában ismert, hogy különböző hőmérsékleteken különbözők a reakciósebességek. A vegyészek mégsem beszélnek időnyúlásról/időzsugorodásról.
A fizikus sem akkor alkalmazza, amikor egy kísérleti jármű különböző sebességekkel halad.

Tegnap az áruházban a pénztárnál sokat kellett várnom, mert a sor lassan haladt.

Remek példája az idődilatációnak. Persze csak egy relativista számára.

Az "időnyúlás" már csak amiatt se találó kifejezés, mert egy sebesen haladó űrhajót nyugvóként figyelve azt tapasztalnánk, hogy az orrában felvillanó lámpa fénye rövidebb idő alatt jut el a hajó farába, mint a farban lévő lámpa fénye a hajóorrig. (minthogy mindkét esetben c konstans sebességgel terjed a fény)

"Tegnap az áruházban a pénztárnál sokat kellett várnom, mert a sor lassan haladt."

Amíg álltam a sorban, az idő ólomlábakon cammogott. Szinte éreztem, ahogy nyúlik az idő. Úgy dilatált, hogy szinte hallottam a fülemben a pattogást, amit akkor szoktam hallani, amikor a fűtéscsövem dilatál.

Megnyúló idő:
Ha egy rúd vetülete különböző síkokra különböző hosszúságú, akkor nyúlik-e ott bármi is?
Két esemény között eltelt idő ugyanolyan vetülete a két esemény közötti téridőintervallumnak, mint a rúd vetülete egy síkra.
1xű

Mivel Neked fogalmad sincs a relativitásról, ill. arról, hogy a "relativisták" mit hogyan gondolnak, ez a kijelentésed hiteltelen és hamis.
1xű

Oké.. 4D-s rúdnak van, nem egybevágó 2 db 4D-s koordináta rendszerben:
4 db egymástól eltérő hosszúságú vetülete, ha az egyikben van a rúd és a másikbani vetületeit nézzük. Melyik az igazi?

A 4D-s rúd egy pont egyenes menti mozgása, pontosabban a ponttal történő események alkotják a 4D-s rudat.
Ennek vetületei különvöző inerciarendszerekben felvett koordinátatengelyekre az események közötti adott irányú távolságok és időtartamok.
Mindegyik igazi.
Példa:
A vonat végéről az elejére sétálok, közeben elszívok egy cigit, ezalatt a vonat A állomásról B állomásra ér.
A vonat rendszerében a rágyújtás és a csikkelnyomás (a két, a kezdő és a végső esemény) közötti távolság egy vonathossznyi, a sín rendszerében egy állomáshossznyi.
Melyik az igazi?
1xű

Vagy álló 4D-s rúd.. Vagy 3D-s rúd 1D irűnyú mozgása, vagy...

Egyébként a két pontot összekötő egyenes, nem rúd.

De még erre sem igaz.. Mert két 4D-s pontot összekötő egyenes egy másik 4D-s rendszerben ad vetületet:

t-x; t-y; t-z; x-y; x-z; y-z síkokon.

melyik vetülete az igazi?

persze lehet így is:

x-y-t; x-z-t; y-z-t; y-x-z vetületek is négy különböző hosszot adnak.

Hagyjuk ezt a 4D-s rudat, mert nem érted, mi az a 4D-s rúd.
Nem 4D-s rúd, hanem 4D-s egyenesszakasz legfeljebb. Ami események sorozata.
1xű

Azt írtam én is! Két db 4D-s esemény sorozata:

"Egyébként a két pontot összekötő egyenes, nem rúd.

De még erre sem igaz.. Mert két 4D-s pontot összekötő egyenes egy másik 4D-s rendszerben ad vetületet:

t-x; t-y; t-z; x-y; x-z; y-z síkokon.

melyik vetülete az igazi?

persze lehet így is:

x-y-t; x-z-t; y-z-t; y-x-z vetületek is négy különböző hosszot adnak.
"

Egy 3D rúd árnyéka vízszintes fénynél a függőleges falon 1 m, függőleges fénynél a padlón 2 m.
Melyik az igazi?

1xű

Ezt mondom.. 4D-s vonal vetületei 2D-s síkokon 6 féle, 3D-sből pedig
4 féle hosszot mutat.

Mi alapján döntöd el, hogy melyik a jó?

Mindegyik jó.
1xű

Végül is, igazad van.. Mind más értékű és ezért mind jó.

Ebből viszont az következik, hogy miután a specrel. önkényesen kiválasztott kettővel foglalkozik, így nem állítható hitelesen, hogy pont az a két idő, hossz lenne a kizárólag jó.
Ezért minden olyan következtetése a specrelnek, amely erre az önkényesen kiválasztott két vetületre épül, csak annyira jó, mint a következtetések ellenkezője.
Azaz semennyire sem jó. Tudományos értéke zéró.

Gézoo

"Ezért minden olyan következtetése a specrelnek, amely erre az önkényesen kiválasztott két vetületre épül, csak annyira jó, mint a következtetések ellenkezője.
Azaz semennyire sem jó. Tudományos értéke zéró."

Ahogyan egy nagy tudós mondta: A specrel egy rózsaszín ruhába öltöztetett szemét.

1xű

"Hagyjuk ezt a 4D-s rudat, mert nem érted, mi az a 4D-s rúd. "

Szerintem is hagyjuk. Vegyünk inkább egy 5D-s rudat. Ennek mennyi a hossza a sivatagban holdfénynél?