Gézoo

"Néha nem árt a legrégebbieket sem elővenni és leporolni egy kicsit."

Igazad van Gézoo. :))))

Einstein liftes gondolatkísérletében, a gyorsuló liftben a fény görbének látszik. Ebből Einstein arra következtetett, hogy a homogén gravitációs mezőben is görbe lesz a fénysugár pályája.

De homogén gravitációs mezőben ezt igazoló mérést soha senki nem végzett. Vagyis nem tudjuk, hogy homogén gravitációs mezőben a mező erővonalaira merőlegesen (vízszintesen) indított fénysugár pályája:

1. vízszintes egyenes marad
2. ferde egyenes lesz
3. vagy görbe vonalú lesz (ahogyan Einstein jósolja)

Mivel erre vonatkozó kísérlet nem létezik, csak találgatni lehet.

Mármint Te nem tudod, meg azok, akik hozzád hasonlóan nem értenek hozzá.
A különbség az, hogy ők nem fikázzák azokat trágár szavakkal, akik viszont tudják.
1xű

Mondjuk talán azért, mert nem létezik homogén gravitációs mező.
Esetleg a gravitációt okozó tömegtől nagy távolságban a gravitációs terének egy kis darabja homogénnek tekinthető jó közelítéssel. Ezzel meg az a gond, hogy ott meg olyan kicsi eltérülést okoz a fénysugár pályájában, hogy az kimutathatatlan.

Inhomogén gravitációs mezőben viszont a fény eltérülését igazolták. Be kell érned ennyivel.

Demokritosz, azzal, hogy lehetetlen igazolásokat kérsz, nem cáfolod a neked nem tetsző modelleket, maximum magadról állítasz ki szegénységi bizonyítványt. Megint visszajutottunk oda, hogy nem vagy képes megkülönböztetni az idealizált fizikai modellt a valóságtól, és nem tudod alkalmazni az előzőt az utóbbira.

Elminster

Kezdesz jó útra térni, de még van mit tanulnod.

1. "...a gravitációt okozó tömegtől nagy távolságban a gravitációs terének egy kis darabja homogénnek tekinthető jó közelítéssel."

A "gravitációt okozó tömegtől nagy távolságban" kifejezés a fizikában azt jelenti, hogy olyan távol vagyunk a gravitációt okozó tömegektől, hogy ott már gyakorlatilag nem kimutatható a gravitáció. Ha meg nem kimutatható, vagis nincs, akkor hogyan lehet homogén?

2. "Ezzel meg az a gond, hogy ott meg olyan kicsi eltérülést okoz a fénysugár pályájában, hogy az kimutathatatlan."

Ha a homogén mező olyan kis eltérülést okoz, amely nem kimutatható, akkor gyakorlatilag nem okoz eltérülést. Ezzel megcáfolod Einsteint, aki szerint a homogén mezőben is eltérül a fény.

3. "Inhomogén gravitációs mezőben viszont a fény eltérülését igazolták."

Ez pontosan így van. Itt meg az a gond, hogy ezzel méréssel nem igazolhatták Einstein elméletét (ahogyan ma a hivatalos tudomány állítja), mert Einstein jóslata homogén mezőre vonatkozik. Vagyis ez az áltrelt igazolni látszó "megdönthetetlen" bizonyíték sem állja meg a helyét.

Miért van az, hogy ha mélyebben megvizsgálod a relativitáselmélet mellett szóló "bizonyítékokat", akkor mindegyikről kiderül, hogy hazugság?

A probléma a te korlátolt agyaddal van, te megcsontosodott agyú vén ütődött.

Már sokszor elhangzott a fórumokon, hogy a természettudományban nincsenek bizonyítékok, legfeljebb feltételezéseket (posztulátumokat) igazoló vagy megdöntő mérési eredmények vannak/lehetnek.

Einstein gravitációs elméletében feltételezés, hogy homogén grav. térben miként görbülne a fény. E feltételezésből kiindulva aztán levezette, hogy inhomogénben miként terjed. Méréssel ezt még nem döntötte meg senki, és logikai hibát se talált senki a feltételezésében.
Aztán a későbbiekben csak olyan mérések voltak, melyek nem cáfolták, hanem gazolták egyenleteinek jól használhatóságát - persze nem általános, hanem speciális esetekre. Általános igazolás sose lesz, mert az lehetetlen.

Persze mindezt nem miattad írtam le, hanem azok miatt, akiket félre akartál vezetni használhatatlan hamis, butaságokkal teli mondataiddal.


Einstein jóslata homogén mezőre vonatkozik. Vagyis ez az áltrelt igazolni látszó "megdönthetetlen" bizonyíték sem állja meg a helyét.

Bocs, az előző hsz.-em végén demokritosz levelező hülyesége áll, csak nem tettem idézőjelbe.

A fény eltérülésével kapcsolatban Einstein tévedett. A relativitáselmélet szerint:

1. Gravitációmentes térben a fény egynesen halad (ilyen helyet nem ismerünk).
2. Homogén gravitációs mezőben a fény görbén terjed (erre nézve semmiféle tapasztalati megerősítés nincs).
3. A fény görbe terjedését kimutaták inhomogén gr. mezőben (a Nap mellett) s azt hazudták, hogy a relativitáselméletet támasztja alá a mérés. Becsapták az embereket.

Ezzel szemben létezik olyan elmélet, amelyet a tapasztalat megerősít:

1. Gravitációmentes térben a fény nem tejed.
2. Homogén gr. mezőben a fény egyenes vonalon terjed.
3. Inhomogén gr. mrzőben a fény görbén terjed (ezt mutatták ki a Nap mellett).

Felesleges tehát ragaszkodni Einstein idejétmúlt zavaros elméletéhez. Hiszen van sokkal jobb.

Azt hiszem, hogy az absztrakció fogalmát néhány gyakorlati példán át kellene gondolnod.

Erre talán a legjobb példa a mozgásról alkotott felfogások közötti különbség Arisztotelész és Newton (Galilei) között. Az egyik szerint a mozgás csak addig marad meg amíg a mozgató erő hat.
Ha ismeretes, hogy a gravitációs hatás miként függ a távolságtól, akkor képet alkothatunk arról, hogy annak eltűnése esetén (=gr. mentes tér) egy folyamat miként zajlana le.
Ez csak látszólag értelmetlen eljárás.

Sajnálatos, hogy Mikola Sándor munkái ma nem elérhetők. Hasonló munkákkal nem találkoztam. (Talán nem véletlen, több későbbi nagy felfedező tanára volt.)

Jánossy éternek nevezte az egyetemes gravitációs teret (mezőt).

hanjó

Ez majdnem igaz, de mégsem egészen.

Jánossy ugyan elvetette a Lorentz-féle merev étert, és úgy gondolta, hogy az éternek nincs köze az abszolút nyugalomhoz.

Úgy hitte, hogy az éternek a nagyon távoli részei elmozdulhatnak egymáshoz képest, de kis környezetben (pl: a Naprendszerben) nagyjából egyenletes és állandó az éter. Az étert az állócsillagok által meghatározott kvázi-stacionárius gravitációs mezővel próbálta azonosítani, ami valójában egy átmenet a Lorentz előtti folyadékszerűen áramló éter és a Lorentz-féle abszolút merev éter között.

Ezzel az elgondolással nem aratott nagy sikert, hiszen semmit nem oldott meg vele, csupán az abszolút nyugalmat választotta le az éterről, amit Einstein is metett idősebb korában.

Be kell vallanom azt, hogy a részletekre nem emlékszem teljesen.

Igazad van, de a pontossság miatt fellapoztam Jánossy könyvét, mert kivácsi voltam, hogyan definiálta az étert.
(Relativitás elmélete a fizikai valóság alapján. Akadémia kiadó, 1973)

16. oldal
"Az éter egy közeg, amely hordozója az elektromágneses jelenségeknek és más jelenségeknek is. Így például az étert az anyaghullámok hordozójának tekintjük. Ez a felfogás lényegében nem mond ellent Einstein nézeteinek."

(Kiemelés tőlem. Szerintem Jánossy ezzel a kiegészítéssel lépett túl Lorentz eredeti elvén, és ez a kiegészítés lehetővé teszi, hogy az éter a gravitációs tulajdonságokat is hordozhassa)

A gravitációs részben bevezeti a g tenzort, amit így definiál:

261. oldal
"g egy fizikai mezőt ír le, amelynek hatásai a legkülönbözőbb megfigyelt jelenségekben előfordulnak."
Máshol a g tenzorral jellemzi a gravitációs mezőt.

Majd ezt írja:

"g az éternek-a többi mező hordozójának-állapotát írja le."

Ahogy én értem, Jánossy a g tenzorba belepakolta az összes fizikai jellemzőket beleértve a gravitációt is.

" ...Gravitációmentes térben a fény egynesen halad (ilyen helyet nem ismerünk)."
"Ezzel szemben létezik olyan elmélet, amelyet a tapasztalat megerősít:
1. Gravitációmentes térben a fény nem tejed."


Se demokritosz bácsi - se a cimborái nem vették észre, hogy fentebb demokritosz bácsi csúnya ellentmondásba keveredett.

Kérdés: Az általa elképzelt elméletben hogy-hogy mégiscsak létezik gravitációmentes tér?

Mi a szart kerestek még itt ostobák?

Vakok vagytok?
Hát nem megírta nektek demokritosz fórumozó, hogy a

"Téridő a valóságban nem létezik. Tehát nem görbülhet el az anyag hatására. A semmire nem hat az anyag.
A semminek sűrűsége sem lehet."

Innen idéztem:
http://forum.origo.hu/topik.jsp?id=318402

136. hozzászólás.

Hát nem látjátok az igazságot, demokritosz kinyilatkoztatásának igazságát?

A téma lezárva, takarodjon mindenki a dolgára!

Vészjelem: Az elmebetegek száma meghaladta az elviselhetőt.

Mely tapasztalatok erősítik ezt meg?
1xű

Vegyük sorra Einstein tévedéseit:

"1. Gravitációmentes térben a fény egynesen halad (ilyen helyet nem ismerünk)."

Einstein azt mondja, hogy a testektől elegendő távolságban, ahol már nincs gravitáció, a téridő sima, vagyis homogén. Hol van ebben a hiba?

Nincs olyan, hogy a testektől elegendő távolságban. A mai ismereteink szerint a világteret mindenütt bolygók, csillagok, galaxisok, galaxiscsoportok töltik ki. Vagyis, ha az egyik testtől távolodunk, akkor valamelyik másikhoz közelednünk kell.

Tehát nincs olyan hely az univerzumban, ahol ne lenne gravitációs mező. A valóságban, nagy távolságokat tekintve a fény sehol sem halad egyenes vonalon.

Ennek van egy érdekes hatása. Ha távcsővel tekintünk a távoli égboltra, akkor a távolabbi égitesteket nem azon a helyen látjuk, mint ahol valójában vannak. Ez a torzító hatás annál nagyobb, minél távolabbra tekintünk.

1xű

"Mely tapasztalatok erősítik ezt meg?"

1. A fény az univerzum minden részén terjed
2. Az univerzumban mindenütt létezik gravitációs mező

Ez a két dolog összhangban van. A tapasztalat nem mond ellent neki.

Értem. Tehát abból, hogy a világegyetemben mindenhol van gravitáció, és a világegyetemben mindenhol terjed a fény, egyenesen következik, hogy ahol nincs gravitáció, ott nem terjed.
Gratulálok ehhez a logikához.
1xű