[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


Einstein bukt√°ja

előző 248/1057. oldal 245 246 247 248 249 250 251 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
taxidrv
2009. 12. 12. 12:09

Kedves demokritosz

Nem tudom, hogy van-e a fizikusoknak, fizikának olyan állítása amelyet, akár ideiglenesen is, de elfogadsz.
Tegy√ľk fel, hogy l√©tezik egy impulzusmegmarad√°si t√∂rv√©ny, amelynek idevonatkoz√≥ r√©sze azt √°ll√≠tja, hogy egy pl. ŇĪrhaj√≥ s√ļlypontja megtartan√° egyenesvonal√ļ egyenletes mozg√°s√°t, ha k√ľlső erő nem hatna r√°.
Miut√°n tudjuk, hogy ilyen hat√°sokt√≥l mentes √°llapot nincs, legal√°bbis nem ismert, ez√©rt azzal a m√≥dszerrel jutunk ehhez az √°ll√≠t√°shoz, hogy megvizsg√°ljuk, - m√©rj√ľk -, hogy milyen k√∂vetkezm√©nyei vannak a k√ľl√∂nb√∂ző, egyre cs√∂kkenő m√©rt√©kŇĪ k√ľlső hat√°soknak. Az √≠gy fel√°ll√≠tott m√©r√©si eredm√©nyek sorozat√°b√≥l meg√≠t√©lj√ľk a hat√°resetet, mi lenne, ha minden k√ľlső hat√°st√≥l mentesen mozogna egy test, egy vonat, egy ŇĪrhaj√≥. Ez √∂nk√©nyes, mesters√©ges mŇĪvelet, neve absztrakci√≥. Jelen esetben a test, a vonat, az ŇĪrhaj√≥ neve z√°rt rendszer, amelyeket az előző absztrakci√≥ alapj√°n k√ľlső hat√°sokt√≥l menteseknek tekint√ľnk. Az elj√°r√°st term√©szetesen minden tudom√°ny√°g alkalmazza.
A k√ľlső hat√°s nem v√©sz el, mert hozz√°adjuk, visszaadjuk pl s√ļrl√≥d√°s, gravit√°ci√≥s vonz√°s, stb. m√°s √©s m√°s √©rt√©keit az esetektől f√ľggően. Az egyes elemi absztrakci√≥kb√≥l √©p√≠tj√ľk fel a jelens√©get. Miut√°n egy j√≥l kezelhető - fontos!: kezelhető - rendszerhez jutunk, ez v√°lt √°ltal√°noss√°. Mint minden ter√ľleten, itt is kidolgozhat√≥ egy r√©szben vagy eg√©szen m√°s alapokon mŇĪk√∂dő m√≥dszer. Jelenleg azonban ebben a rendszerez√©sben t√°rgyalj√°k egym√°ssal a vil√°g minden r√©sz√©n a fizik√°t. (Nem kell elfogadnod, b√°r a tiltakoz√°sodon k√≠v√ľl √©sz √©rveket nem igaz√°n √≠rsz. N√©ha az az √©rz√©sem, hogy nincs is kedved v√©giggondolni, hogy mi is absztrakci√≥.)
Priv√°t Emil
2009. 12. 12. 12:17

"T√∂bbsz√∂ emltett√ľk m√°r, hogy az Einstein √°ltal fel√°ll√≠tott speci√°lis relativit√°selm√©let alapelvei teljesen hib√°sak."

Nincs jelentős√©ge, hogy t√∂bbsz√∂r eml√≠tett√©tek. √Āll√≠t√°saitokr√≥l r√°ad√°sul mindig kider√ľlt, hogy hib√°sak, vagy pedig l√©gb√∂lkapott √∂tletek, melyeket azt√°n k√©ptelenek voltatok √©rvekkel al√°t√°masztani.

Amiket mostani hozz√°sz√≥l√°sodban is √≠rt√°l, megint csak √ľres maszlag, primit√≠v propaganda-duma, mely arra utal, hogy szellemi korl√°tolts√°god tov√°bbra is fenn√°ll.
Petymeg
2009. 12. 12. 12:46

T√∂bbsz√∂ emltett√ľk m√°r, hogy az Einstein √°ltal fel√°ll√≠tott speci√°lis relativit√°selm√©let alapelvei teljesen hib√°sak.
1. Nem igaz, hogy a fény sebessége minden "inerciarendszerben" ugyanannyi lenne
2. Nem igaz, hogy a fizikai jelens√©gek minden inerciarendszerben ugyan√ļgy j√°tsz√≥dn√°nak le.


Ezt ak√°rh√°nyszor is fogod m√©g le√≠rni, att√≥l nem lesz igaz √°ll√≠t√°s. A kinyilatkoztat√°sok a vall√°sok m√≥dszere, ott hely√©nval√≥ a term√©szettudom√°nyok ter√ľlet√©n viszont aki √°ll√≠t valamit, annak kell azt igazolni is.
Eddig egyetlen egyszer sem mutatt√°l a relativit√°selm√©letn√©l pontosabban mŇĪk√∂dő elm√©letet, amely egyar√°nt magyar√°zn√° a m√°r ismert jelens√©geket √©s megb√≠zhat√≥an j√≥solna eddig m√©g ismeretlen k√≠s√©rleti eredm√©nyt.
Egyetlen, b√°rki √°ltal megism√©telhető k√≠s√©rleti al√°t√°maszt√°s m√°r vitaalap lehetne.
Szem√©rmetlen√ľl butas√°gnak titul√°lsz olyan dolgokat amiket nem siker√ľlt meg√©rtened √©s √ļgy v√©led akkor ez csakis marhas√°g lehet. Az fel sem mer√ľlt benned sem, hogy esetleg a te k√©sz√ľl√©kedben lehet a hiba. Az elfogadott √©s t√∂bbsz√∂r√∂sen igazolt elm√©leteket is folyamatosan tesztelik, nem kis anyagi r√°ford√≠t√°ssal, hogy megtal√°lj√°k az √©rv√©nyess√©g√©nek a hat√°rait.
Ehhez k√©pest te azt gondold (a t√∂bbi megnem√©rtett f√≥rumzsenivel egy√ľtt), hogy otthon a szob√°db√≥l bemondod a frank√≥t √©s ezzel el is van int√©zve minden. Lehangol√≥ dolog, hogy az oktat√°si rendszerek ekkora s√∂t√©ts√©get k√©pesek hagyni a fejekben √©s a t√°rsadalmak nem k√©pesek hat√©konyan fell√©pni az ilyen √∂njel√∂lt zsenik √°ltal szabadon terjesztett m√©tely ellen.
Kinyilatkoztat√°saidat ak√°r k√∂nyv form√°ban is megjelentetheted G√©zoo kom√°ddal egy√ľtt √©s ak√°r a komoly tudom√°nyos munk√°kkal azonos polcra is ker√ľlhetnek a k√∂nyvesboltokban, mert a boltvezetőkben sincs semmi erk√∂lcsi g√°tl√°s, csak az esetleges bev√©tel motiv√°lja őket.
Minden esetre furcsa perverzi√≥ tőled is, hogy elegendőnek tartod szellemi mocskodnak egy f√≥rumra √ľr√≠t√©s√©t, hat√©konyan megg√°tolva ott b√°rmilyen √©rtelmes gondolatok megvitat√°s√°t ahelyett, hogy legal√°bb p√©nzt keresn√©l vele, kihaszn√°lva m√°sok tudatlans√°g√°t.
taxidrv
2009. 12. 12. 14:50

Kedves petymeg

"kinyilatkoztat√°sok a vall√°sok m√≥dszere, ott hely√©nval√≥ a term√©szettudom√°nyok ter√ľlet√©n viszont aki √°ll√≠t valamit, annak kell azt igazolni is."

√ögy 10 km^3 szakirodalommal a v√°lladon, bizony√°ra igazol√°ssal al√°t√°masztott magyar√°zatot tudsz adni arra a k√©rd√©sre, a testek t√∂megv√°ltoz√°st szenvednek-e el a mozg√°s√°llapotuk megv√°ltoz√°sa sor√°n? Ti, relativist√°k egyszer azt √°ll√≠tj√°tok igen, majd azt, hogy nem, majd egy nagy ugr√°ssal a n√©gydimenzi√≥s energia-impulzus tenzor ker√ľl elő. Mindezek mellett ott vannak az atom√≥r√°s k√≠s√©rletek, m√©r√©sek, melyek azt mutatj√°k, hogy a t√∂megv√°ltoz√°ssal p√°rhuzamosan az atomok sug√°rz√°si frekvenci√°ja is v√°ltozik. (K√©t k√ľl√∂nb√∂ző param√©ter.)

Majd valaki cyprian(?) 10 km^3 nehezékkel a vállán ugyancsak a szakirodalomra hivatkozva azt állítja, hogy nincs tömegváltozás. Novobatzky tananyaga szerint az áltrel. négy- dimenziójában igenis van…

Mik√©nt lehet az, hogy a k√©t m√©rt param√©ter k√∂z√ľl az egyik van de/majd nincs, att√≥l f√ľggően √©ppen melyik alkalmas egy ellentmond√°s felold√°s√°ra, m√≠g a m√°sik param√©ter, az atom√≥r√°k időtartam-vizsg√°lata szerint van. Mert sz√°momra, mint vitat√≥ f√©l sz√°m√°ra, az l√°tszik k√∂vetkezm√©nynek, ha egy m√©r√©s szerint ugyanazon atom t√∂mege √©s sug.-i frekvenci√°ja p√°rhuzamosan v√°ltozik, akkor nem tŇĪnhet el nyomtalanul a m√°sik param√©terben - t√∂megben -kimutatott √©rt√©k. (√Čn bel√°tom, hogy csod√°kra vagytok k√©pesek, de ekkor√°ra is?)

Galileinek nem siker√ľlt az egyenesvonal√ļ egyenletes mozg√°ssal √∂sszef√ľggő hat√°st kimutatnia. De, ha odaadn√°nk neki n√©h√°ny atom√≥r√°t, amelyek k√∂z√ľl lenne olyan amit a parton hagy √©s lenne amit mag√°val visz, ma is eredm√©nytelen lenne az igyekezete???
Priv√°t Emil
2009. 12. 12. 16:27

"a testek tömegváltozást szenvednek-e el a mozgásállapotuk megváltozása során? "

Ahhoz, hogy erre v√°laszolni lehessen, előbb tudni kellene, hogy Te mit √©rtesz t√∂megen, ill. mik√©nt defini√°lod a t√∂meget.
Ha megírod, vsz. tudok válaszolni.

taxidrv
2009. 12. 12. 18:16

Ha megtennéd, hogy felsorolod a választékot.
Kösz.
Petymeg
2009. 12. 12. 18:23

Úgy 10 km^3 szakirodalommal a válladon, bizonyára igazolással alátámasztott magyarázatot tudsz adni arra a kérdésre, a testek tömegváltozást szenvednek-e el a mozgásállapotuk megváltozása során?


Kedves taxidrv!

Elősz√∂r is azt szeretn√©m tiszt√°zni, hogy mit √©rt√ľnk "t√∂meg" alatt. A newtoni mechanika t√∂megfogalm√°t az adott erőhat√°s √°ltal l√©trej√∂vő gyorsul√°ssal jellemzi. F/a=m. A relativit√°selm√©let is ezt a t√∂megfogalmat haszn√°lja. Amit nem szoktak el√©gg√© hangs√ļlyozni, hogy ezt kell t√∂meg alatt √©rteni. A m√°sik dolog amit sokan f√©lremagyar√°znak az az, hogy a rendszeren bel√ľl nincs sem t√∂megv√°ltoz√°s, sem időlassul√°s sem r√∂vid√ľl√©s. Ezt a jelens√©get a k√≠v√ľlről vizsg√°l√≥d√≥ megfigyelő tapasztalja. (A relativit√°selm√©let filoz√≥fi√°ja szerint.) Ebből az ad√≥dik, hogy ha egy gyors ŇĪrhaj√≥n √ľld√∂g√©lve vizsg√°l√≥dsz, akkor az ŇĪrhaj√≥n k√≠v√ľl l√©vő dolgok amelyek most nagy sebess√©ggel haladnak hozz√°dk√©pest, pedig őket nem √©rte semmilyen gyors√≠t√≥ hat√°s, m√©gis a t√∂meg√ľket megn√∂vekedettnek, az √≥r√°ikat lass√ļb √ľtemŇĪnek, a menetir√°nyszerinti hosszm√©ret√ľket megr√∂vid√ľltnek tapasztalod, nem csak l√°tsz√≥lag. Ezt t√©nyleg nem egyszerŇĪ megem√©szteni, de ezt t√°masztj√°k al√° a tapasztalatok.
Mind ezek a jelens√©gek az egyidejŇĪs√©gek relativit√°s√°ra vezethetőek vissza. A gondolatk√≠s√©rleteket is ezek szerint c√©lszerŇĪ v√©gig gondolni. (Mert ugye a val√≥s√°gos k√≠s√©rletek elv√©gz√©s√©hez moment√°n tecnikai √©s anyagi felt√©telek kellen√©nek, de nekem p√©ld√°ul nem futja r√°...)
Azt az absztrakciót is érdemes elfogadni, hogy a gondolatkísérleteket ideális inerciarendszerekben vizsgáljuk annak ellenére, hogy ilyen rendszerre nem tudunk rámutatni. Mint ahogy ideális síkot, egyenest, vagy gömböt sem tudunk produkálni, azért mégis hasznos fogalmak ezek.
A t√∂meg n√∂veked√©s r√°ad√°sul k√©tf√©le is lesz, megk√ľl√∂nb√∂ztet√ľnk transzverz√°lis √©s longitudin√°lis t√∂megn√∂veked√©st aszerint, hogy a gyors√≠t√≥ erőhat√°s k√≠v√ľlről n√©zve mekkora ellen√°ll√°sba √ľtk√∂zik.
Ma sok vita van arr√≥l, hogy a "mozg√°si" t√∂meg f√©lrevezető kifejez√©s, a nyugalmi t√∂meget kellene minden√ľtt t√∂megk√©nt emlegetni, mert ez invari√°ns, a mozg√°si pedig f√ľgg att√≥l, hogy melyik rendszerből vizsg√°lom. (Mint ahogy a kinetikus energia is f√ľgg att√≥l hogy melyik rendszerből m√©ricsk√©lek a newtoni mechanika talaj√°n √°llva.)
Ez√©rt van az a l√°tsz√≥lagos √∂sszevisszas√°g, hogy egyszer azt mondja valaki, hogy van t√∂megn√∂veked√©s, m√°szor meg arra hivatkozik, hogy nincs. Merthogy att√≥l f√ľg, hogy valamely rendszert k√≠v√ľlről, vagy bel√ľlről vizsg√°lunk.
Sok f√©lre√©rt√©s keletkezik abb√≥l is, hogy a spec.rel.ről besz√©l√ľnk, de a Loretz f√©le filoz√≥fi√°t rakj√°k m√∂g√©, amiből azut√°n t√©nyleg marhas√°gok s√ľlnek ki. A k√©t elm√©let azonos formalizmust haszn√°l √©s k√≠s√©rletileg nem megk√ľl√∂nb√∂ztethető, de a m√∂g√∂ttes logika erősen k√ľl√∂nb√∂zik. A Lorentz elm√©let eset√©ben maga Lorentz is arra a k√∂vetkeztet√©sre jutott, hogy felt√©telezi ugyan az abszol√ļt nyugv√≥ renszer l√©tez√©s√©t, de elvileg sem tud r√°mutatni ilyenre. (Innen kezdve hit k√©rd√©se lesz a l√©tez√©se.) Lorenz val√≥di mechanikai deform√°ci√≥nak tekintette a hosszkontrakci√≥t, az abszol√ļt nyugv√≥ rendszerhez k√©pest az √≥r√°k lassul√°s√°t √©s √°ltal√°ban nem a val√≥di időt mutatj√°k. (Ňź hitt az abszol√ļt idő fogalm√°ban is.)
Az √°ltalad "relativist√°knak" nevezettek egyszerŇĪen csak a meggyőzőerejŇĪ t√©nyek előtt meghajolva fogadj√°k el a relativit√°selm√©let formalizmus√°t √©s egyelőre, am√≠g nincs ezzel elllenkező tapasztalatunk ezt haszn√°ljuk. A relativit√°selm√©let nem tehet arr√≥l, hogy sokan f√©lremagyar√°zz√°k, vagy √©ppen azt √°ll√≠tj√°k egyesek, hogy ők bizony meg√©rtett√©k, de ny√≠lv√°nval√≥ butas√°gokr√≥l sz√≥l.
cyprian
2009. 12. 12. 19:01

Majd valaki cyprian(?) 10 km^3 nehezékkel a vállán ugyancsak a szakirodalomra hivatkozva azt állítja, hogy nincs tömegváltozás. Novobatzky tananyaga szerint az áltrel. négy- dimenziójában igenis van…


Nem tiszt√°ztad mit √©rtesz t√∂megen, ez√©rt nem tudjuk megvitatni veled. J√≥l k√©rdezett Priv√°t Emil, de √ļgy l√°tom, nem adt√°l r√° v√°laszt.

Nem mindegy, hogyan defini√°lod:

m=F/a
vagy
m=E/cc

A két tömeg nem ugyanaz a mai fizika szerint.
Nem tudjuk, hogy k√ľl√∂nbs√©get teszel-e k√∂zt√ľk? Ha k√ľl√∂nbs√©get teszel, melyik t√∂megre gondolsz?
Priv√°t Emil
2009. 12. 12. 19:43

Adott test tömegét tudtommal így érdemes megállapítani még mindig:

1. l√©p√©s: Nyugv√≥ √°llapot√°t meg√°llap√≠tvan megt√°madjuk fix ideig hat√≥ konstans erővel.
2. l√©p√©s/mŇĪvelet: Megm√©rj√ľk v√©ggsebess√©g√©t.
3. l√©p√©s: Newton k√©plet√©ből kisz√°moljuk azt a valamit, amit a test t√∂meg√©nek nevez√ľnk.

taxidrv
2009. 12. 12. 19:57

Kedves Petymeg, sajnos ezt szét kell szedni.

"rendszeren bel√ľl nincs sem t√∂megv√°ltoz√°s, sem időlassul√°s sem r√∂vid√ľl√©s. Ezt a jelens√©get a k√≠v√ľlről vizsg√°l√≥d√≥ megfigyelő tapasztalja."

2 db 0,6 MeV -os, nagy energi√°j√ļ gamma foton tal√°lkozik. Kedvező esetben ezekből elektron - pozitron p√°r keletkezik. A kb. 0,5 MeV feletti energi√°kat tov√°bbi viszik az √ļj r√©szecsk√©k, mint mozg√°si energia. (Ha 2 db 0,8 MeV elektron eset√©n ez is a 0,5 feletti r√©sz mozg√°si energia marad, a r√©szecsk√©k az előbbin√©l nagyobb sebess√©ggel mozognak.)

Itt egyenesvonal√ļ egyenletes mozg√°sokhoz kapcsol√≥d√≥ jelens√©gről van sz√≥. Azt √°ll√≠tod az id√©zett mondatodban, hogy a gamma fotonokban nincs semmi a sebess√©g√ľkkel √∂sszef√ľggő v√°ltoz√°s. A jelens√©g csak az√©rt k√∂vetkezik be, mert mi k√≠v√ľlről vizsg√°l√≥dunk. A jelens√©g nem k√∂vetkezne be a rel. elm√©let szerint (0,5 MeV alatt nem tapasztaljuk, ugyanis a k√©t gamma foton t√∂mege nem lenne elegendő a p√°rkelt√©sre) , ha mi m√°s sebess√©ggel haladn√°nk hozz√°juk k√©pest.
Vagy a v√∂r√∂seltol√≥d√°sb√≥l sz√°rmaz√≥ modell szerint a hozz√°nk k√©pest k√∂zel f√©nysebess√©gŇĪ galaxisokban t√∂meg√©ben zajlik az elektron- pozitron p√°rok keletkez√©se, az√©rt mert t√°volodunk azokt√≥l, legal√°bbis az elm√©let szerint. (Ennek semmi jele.)

Alapos gyan√ļ mer√ľl fel bennem, a term√©szet ezen jelens√©gei alapj√°n, hogy itt nem a viszonylagoss√°g elve √©rv√©nyes√ľl, √©s Kaufmann az elektronokon, k√©sőbb m√°sok protonokon √©s atomokon val√≥di t√∂megv√°ltoz√°st m√©rtek.

Lehetne mondani, hogy az atom√≥r√°kban nem t√∂rt√©nik v√°ltoz√°s √©s csak l√°tsz√≥lagos a ketyeg√©s√ľk √ľtem√©nek v√°ltoz√°sa, ha (!) nem lenne tapasztalat arra, hogy minden k√ľlső hat√°sra bek√∂vetkező energiav√°ltoz√°s, √≠gy a mozg√°s√°llapot v√°ltoz√°s is (a bizonyos csal√°s Hafele - Keating k√≠s√©rlet) az √≥r√°k j√°r√°s√°nak √ľtem√©t megv√°ltoztatja. Itt a m√©r√©s sor√°n nem √ľtemeket viszony√≠tunk egym√°shoz, hanem időtartamok alatti ketyeg√©sek sz√°m√°t. Ebben van a nagy k√ľl√∂nbs√©g.
Ha azt mondjuk, kicsit t√°g√≠tva a k√∂rt, hogy minden folyamat, ide√©rtve a biol√≥giai folyamatokat a ketyeg√©sek sz√°m√°t√≥l f√ľgg, akkor a HK k√≠s√©rletből azt a k√∂vetkeztet√©st vonhatjuk le, hogy a mozg√°s√°llapot (is) befoly√°solja a nevezetes fiatal√≥d√°st ill. √∂reged√©st. Vagy a mŇĪon boml√°si ideje hosszabb lesz, ha sebess√©ge a f√©nysebess√©ghez k√∂zeli. Ez ugyanis nagy t√∂meget jelent lelassul√≥ belső folyamatokkal. (Gondolj ism√©t az atom√≥r√°kn√°l tapasztalt jelens√©gekre.)
Priv√°t Emil
2009. 12. 12. 20:07

Hogy a t√∂meg mit jelent, azt tudjuk Newtont√≥l, s ha akarjuk, √©rezz√ľk is.

Ellenben Einstein √ļgynevezett "mozg√°si t√∂mege" nem tudni mit jelent!

Mégpedig amiatt nem tudni mit jelent, mert Einstein - a kitalálója - nem írta meg a definícióját.
Petymeg
2009. 12. 12. 20:12

2 db 0,6 MeV -os, nagy energi√°j√ļ gamma foton tal√°lkozik.


Praktikus lenne olyan p√©ld√°val kezdeni, amelyikn√©l √©rtelmezhető a kiindul√°si √°llapotban is pl a t√∂meg. Mert a fotonok t√∂meg√©t nem √©rtelmezz√ľk, t√∂meg n√©lk√ľli objektumnak kezelj√ľk. Ugyanis a foton sebess√©g√©t (b√°rmely rendszerből is vizsg√°ljuk) nem tudjuk megv√°ltoztatni, √≠gy a gyorsul√°s√°t sem tudjuk √©rtelmezni, az F/a kifejez√©st szint√©n. (Arr√≥l m√°r nem is besz√©lve, hogy nem minden rendszerből egyforma energi√°j√ļak a gamma fotonok √©s mint adott frekvenci√°hoz tartoz√≥ egys√©gcsomagokr√≥l tudunk csak besz√©lni, aminek nincs ugyan t√∂mege, de impulzusa az√©rt van neki, sz√≥val ezzel csak bemegy√ľnk az erdőbe.)
Ha az √°ltalad javasolt gondolatmenetet akarn√°nk folytatni, val√≥sz√≠nŇĪleg r√∂vid idő m√ļlva kialakulna a s√ľketek p√°rbesz√©de.
Maga Einstein is egyszerŇĪbb gondolatk√≠s√©rleteken kereszt√ľl pr√≥b√°lta szeml√©ltetni a l√©nyeget.
Priv√°t Emil
2009. 12. 12. 20:21

Mgjegyzem tudtommal √©rdektelen, hogy Einstein mit √©rtett "mozg√°si t√∂megen, minthogy bőven el√©g annyit tudni, hogy elvileg mekkora rombol√°st tud v√©gezni az a test, melynek egyr√©szt ismerj√ľk sebess√©g√©t, valamint azt a jellemzőj√©t, melyet relat√≠ve nyugv√≥ √°llapot√°ban m√©rhetn√©nk.

Nincs sz√ľks√©g√ľnk a "mozg√°si t√∂meg" fogalm√°ra. Nem kell, nincs l√©tjogosults√°ga. Minket csak az objektumok/testek energi√°ja √©rdekel.
Priv√°t Emil
2009. 12. 12. 20:36

A "mozgási tömeg" kifejezés nem több szóvirágnál.
Petymeg
2009. 12. 12. 20:37

2 db 0,6 MeV -os, nagy energi√°j√ļ gamma foton tal√°lkozik. Kedvező esetben ezekből elektron - pozitron p√°r keletkezik.


K√∂zvet√≠tő elem, (pl proton vagy neutron) hi√°ny√°ban k√©t foton nem √ľtk√∂zik, egszerŇĪen √°thaladnak egym√°son, mintha a m√°sik ott sem lenne. M√°r csak ez√©rt is valami egyszerŇĪbb esettel kellene kezdeni.
taxidrv
2009. 12. 12. 22:23

Kedves Petymeg

Hát sikeresen megfordítottam a folyamatot.
A p√°rk√©pződ√©shez legal√°bb 1 MeV energi√°j√ļ gamma foton kell.
A sz√©tsug√°rz√°skor keletkező elektron - pozitron p√°r 0,5 + 0,5 Mev energi√°val.
Ebben jav√≠tott form√°ban √©rtendő a gondolatmenet. L√©nyege, ha a t√∂meg nem f√ľgg a sebess√©gtől, hanem csak a megfigyelő hozz√° k√©pest m√©rt sebess√©gk√ľl√∂nbs√©g√©től, a megfigyelőtől nagy sebess√©ggel t√°volod√≥ rendszerekben nagy mennyis√©gben l√©p fel a -jav√≠tott- folyamat.
taxidrv
2009. 12. 12. 22:58

Kedves Petymeg

Addig is am√≠g valami √ļton-m√≥don megpr√≥b√°lok kim√°szni az √∂sszezavart helyzetemből, megtenn√©d-e, hogy a m√°sik fel√©t is b√≠r√°lat t√°rgy√°v√° tenn√©d. (Atom√≥r√°k k√©rd√©se, k√∂vetkezm√©nye.)
taxidrv
2009. 12. 12. 23:08

PE
"Minket csak az objektumok/testek energiája érdekel."

Miért nem bonthatnám le az eseményekre a tömeget, illetve az energiát??
Mi√©rt nem sz√°m√≠tana egy testben a molekul√°k k√∂t√©si energi√°ja? Mi√©rt hasznos a hőenergia ismerete, a mozg√°shoz kapcsolt energia mi√©rt nem az?
Ezt nem értem. Vagy nem jól olvastam?
taxidrv
2009. 12. 12. 23:33

T. cyprian

"Nem mindegy, hogyan defini√°lod:
m=F/a
vagy
m=E/cc
A két tömeg nem ugyanaz a mai fizika szerint."

Miut√°n az m=E/cc lefedi pl. a gamma foton elektron - pozitron folyamat√°t, s m√°s atomfizikai jelens√©geket, ez√©rt nem teszek k√ľl√∂nbs√©get a kettő k√∂z√∂tt. Ha azt mondj√°k, hogy a fotonok Nap melletti es√©s√©nek m√©rt√©ke nem k√∂veti Newton t√∂megekre vonatkoz√≥ t√∂rv√©ny√©t, abb√≥l nem a f√©ny s√ļlyos mivolt√°nak hi√°ny√°ra, sokkal ink√°bb arra k√∂vetkeztetek, hogy vagy nem ismer√ľnk minden folyamatot, √©s vagy valamit figyelmen k√≠v√ľl hagyunk.
K√ľl√∂nleges tulajdons√°ga volt a hull√°mtulajdons√°g, majd kider√ľlt, hogy ugyanilyen tulajdons√°ga van az elektronnak, majd tov√°bbi r√©szecsk√©knek.
Tehát ez az én álláspontom, ami egyben kizárja, hogy ezek figyelembevételével ugyanarra az eredményre juthatunk.
Anna Perenna
2009. 12. 13. 09:42

Helyesen megfogalmazva: relativisztikus tömegnövekedés...... nem több szóvirágnál
előző 248/1057. oldal 245 246 247 248 249 250 251 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra