Ja igen.. "- Mitől válik arányossá?"

Rendben.. van benne potenciál különbség, áram változási sebesség, kapuk billenési sebességei, trigger érzékenység..
Így ha úgy akarjuk látni, akkor áram mérés és feszültség mérés és töltés mennyiség mérés is bele van rejtve az idő értékekbe..

Persze ilyen elven, semmi sem közvetlen mérés.. Mert az áramot sem mérjük közvetlenül.. és a feszültséget sem..

Mert alap esetben áram helyett a sötön eső feszültséget mérjük, de ezt a feszültséget sem közvetlenül, hanem erőhatásként vagy töltési időként, vagy.. többféle "furmányos" hatásként..

Még mindig nem mondtad meg azt, hogy kapacitásméréshez miért kell időt mérni?

Mert a billenési idő a kapacitás nagyságának függvénye.

Bár éppen az előbb, Neked ezt írtam:

"Rendben.. van benne potenciál különbség, áram változási sebesség, kapuk billenési sebességei, trigger érzékenység..
Így ha úgy akarjuk látni, akkor áram mérés és feszültség mérés és töltés mennyiség mérés is bele van rejtve az idő értékekbe.."

Amiben majdnem minden benne volt.

"Így ha úgy akarjuk látni, akkor áram mérés és feszültség mérés és töltés mennyiség mérés is bele van rejtve az idő értékekbe.. ..."
- Látod-látod, ott az áramgenerátor.

C = Q/U = I t/U

Akkor, ha az I/U-t alkalmasan választod meg, az idő mérőszáma a kapacitásét adja meg.

"... Persze ilyen elven, semmi sem közvetlen mérés. "
- Ezt azért nem mondanám a helyedben.

"... vagy.. többféle "furmányos" hatásként.."
- Lásd pl. A/D konverter.

"Mert a billenési idő a kapacitás nagyságának függvénye."
Persze, persze, de lineáris csak akkor lesz, ha állandó árammal töltöd a kondenzátort.

Egy Deprez műszerben áram járta vezetőre mágneses térben erő hat, erőt mérünk, áram helyett.
Deprez műszert belső ellenállása révén a kapcsaira kötött feszültség okozta áram mérésén keresztül, szintén végül erőméréssel mérjük a feszültséget.

Az A/D átalakítások sokaságán találkozunk, potenciál, áram, töltés mennyiség stb mérésére szolgáló módszerekkel.. de sehol sem mérünk közvetlenül.

Így mindvégig igaz.."... Persze ilyen elven, semmi sem közvetlen mérés. "

"Egy Deprez műszerben áram járta vezetőre mágneses térben erő hat, erőt mérünk, áram helyett. ..."
- Vagy még inkább forgatónyomatékot.

Igen, úgy is mondhatjuk.. Erőkaron-erő forgató nyomaték.. ezt mérjük.

Ezt mindenki tudja.
Azonban a tengelykörüli forgás hatása független a keringés hatásától és függetlenül kezelhető.

Egyébként NEM IS LEHET a két mozgást egyszerre kezelni! A kettő együtt egy epicikloist ad minden felszíni pontra!
Nesze:

B..+, ezzel hogyan tudsz számolni, okoska?

Annyi eszed sincs, mint egy hintalónak. Az általam is rajzolt ábra, meg ami a korábbi megoldássorozatban szerepelt animáció, pont tökéletes a probléma számszerű megoldására.

Azonban minden pontja a Földnek pontosan ugyanakkora sugarú körpályát jár be a keringés során. Ezt igazolta a korábbi ábra is, amit fel sem bírtál fogni:


Hogy az epiciklois mozgást (amit szinte lehetetlen kezelni) leegyszerűsítsük, a probléma vizsgálatához kimerevítettük a Földet. Az árapály jelenségén nem oszt, nem szoroz, hogy forog-e a tengelye körül a Föld. Annyira nem oszt-nem szoroz, hogy a Holdon is van árapály, annak ellenére, hogy kötött keringésű. (Persze tengerek nélkül, csak a kőzeteket emelgeti centiméterekkel.)

Tehát minden pontra a keringési sugár ugyanannyi. Akkor pedig minden pontra a centrifugális erő is ugyanannyi.
Na ezzel a számodra új ismerettel, nekiugorhatsz újra kiszámolni az árapályt klasszikus newtoni fizika szerint.
Ugyanis VAN neki megoldása. Ha neked nem jön ki, akkor te b...tad el.

Na akkor itt az ideje, hogy összegezzük, mit tudtunk meg az árapály problémájáról az elmúlt pár nap során.

Megtudtuk, hogy gézoo szerint valami csodálatos gravitációs sugárzás fókuszálás okozza.
Megtudtuk, hogy van klasszikus newtoni fizika szerinti megoldása a problémának, ami még számszerűleg is passzol a jelenségre.
Megtudtuk, hogy gézoo még egy egyszerű klasszikusfizikai feladatot sem tud hiba nélkül megoldani.
Azonban ezidőalatt semmit nem tudtunk meg a gravitációs sugárzás árnyékolás mögött álló fizikai modellről a számításokról, amelyek gézoo szerint jobban írják le a jelenséget az ismert klasszikusfizikai modellnél.

Tulajdonképpen mióta gézoo felvetette ezt a gravitációs sugárzás fókuszálás-baromságot, permanens terelés állapotában van. Egyenes választ még nem adott arra, hogy mire alapozta a nagy arcú bejelentését, csak a klasszikus fizikán alapuló helyes megoldást szapulta (és égett, mint a rongy). Izsák már régen feladta a küszködést gézooval, és én is úgy érzem, mintha egy lovat próbálnék hátúszásra oktatni. Gézoo egyszerűen alkatilag alkalmatlan a fizika megértésére.

Elmike a sültbolond!

Naná, hogy egy év alatt a föld minden pontja majdnem bejárja a nap körüli pálya minden pontját.

De az egyidejű erők hatása számít az árapálynál és nem az, ami egy nappal vagy egy évvel korábban hatott.

Az ábra akkor lenne helytálló, ha egy évig tartana egy nap.

De te olyan nagyon hülye vagy, hogy a többszöri figyelmeztetés ellenére harmadszorra sem értetted meg!

"Megtudtuk, hogy van klasszikus newtoni fizika szerinti megoldása a problémának, ami még számszerűleg is passzol a jelenségre."

Helyette: Nincs klasszikus megoldása.. Mert csak akkor van, ha kihagyjuk a valós pályát és helyettesítjük a föld fogását egy év hosszúságú napossal, a hold esetében egy holdkeringés hosszúságú napossal.

A többi halandzsád helyett lentebb megtalálhatók az excel táblával számított adatok.

Te nagyon hülye Elmike!
Ha lenne annyi eszed mint egy hintalónak, akkor nem írkálnál ekkora baromságokat!

A te kérésedre csak a Nap körüli keringés centrifugális erejét és Nap gravitációs erejét számítottam ki a nap felőli és az átellenes oldalon az egyenlítő mentén.

"Egyébként IS LEHET"-ne a két mozgást együtt kezelni, miután a két szögsebesség összeadható, kivonható..

És a centrifugális erőre két külön értéked lett.
ITT HIBÁZTÁL!

Mindkét centrifugális erő ugyanannyi, és pontosan megegyezik a Föld tömegközéppontjára számolt centrifugális erővel!
EZ A HIVATALOS ÉS HELYES MEGOLDÁSA AZ ÁRAPÁLY JELENSÉGÉNEK!

Ez az, amit nem bírsz felfogni napok óta, és emiatt jogos a megállapítás rád: Gézoo, segghülye vagy a fizikához!

És még itt is van egy képletes magyarázata az árapálynak:
http://www.freeweb.hu/iratok/tudomany/berget/BERGET13.HTM
Ez is ugyanazt a klasszikus newtoni fizikát alkalmazza, és ez is UGYANÚGY KIHOZZA EREDMÉNYÜL A KÉTOLDALI MAXIMUMOT!

Tehát akkor ez a negyedik levezetés, ami ellentmond gézoonak. Szerintem ideje lenne feladnia a szélmalomharcot. Igazság szerint az első órában elvesztette a csatát, csak sajnos genetikailag alkalmatlan a hibáinak beismerésére.

Ne becsüld alá Gézoo kifárasztásos technikáját. A marhaságokat addig ömleszti, amíg elmegy a kedved a cáfolattól. Azután bejelenti nagy mellénnyel, hogy lám nincsenek érveid az ő rengeteg eszével megálmodott kijelentésekkel szemben, tehát győzött.
:o)))
És természetesen továbbra is életcéljának, küldetésének tekinti, hogy minden értelmesnek látszó eszmecserét szétcsesszen.

"Mindkét centrifugális erő ugyanannyi, és pontosan megegyezik a Föld tömegközéppontjára számolt centrifugális erővel!"


"Ez az, amit nem bírsz felfogni napok óta, és emiatt jogos a megállapítás te rád: Elmike, segghülye vagy a fizikához!"

Kis hazudós!
Ki se hozza.. Csak agyalog róla! Tetejében a "T belső magra" azaz a Föld
magjára gyakorolt erőhatással zagyválja össze a Holdnak a Föld felszínére gyakorolt hatását!

Mindig Olvasd el mielőtt belinkelsz valami freewebes baromságot!