Nem gondoltam volna, hogy ilyen primitív hibába belefutsz.
Egy körülfordulás = 2Pi radián.
Ebből következően egy radián = egy körülfordulás per 2Pi.

De a lényeg, hogy a radián dimenzió nélküli, úgyhogy gézoo egy újabb eszement baromságot produkált a 7130-ban. Igazából már nem is csodálkozunk ezen. A "nagyeszű" gézoo azt hiszi, hogy ő a tutibiztos megmondóember a fizikában, de a valóság az, hogy gimnáziumi számpéldákat nem tud helyesen megoldani, annyira kevés a tudása.

Kedves Bnum!

"Ott a fényre gyakorolt lencsehatásról van szó."

Továbbra sem érted, nem a fényre, hanem minden téridő görbületre gyakorolt hatásról van szó Einstein gravitációs lencséi esetében.

Azaz a fényre és minden fénysebességgel terjedő hatásra igaz az, hogy a téridőgörbület eltéríti.

Azaz, ha nem lennék annyira Einstein elve ellen, akkor most azt mondanám, hogy: Lám-lám! Einsteinnek igaza volt, a Föld okozta téridő görbületen áthalad a Hold gravitációja és fókuszálódik a túloldalon!

Nos, ezt nem mondom, vagy legalább is helyette azt mondom, hogy Einstein modelljének szép példája a kettős ill. négyes dagálykúp, de ez nem szabad hogy elfelejtesse velünk, hogy csak egy modell aminek eredményei részben megegyeznek a fizikai valóságban tapasztaltakkal.

B..+!
Te hülyébb vagy a sokéves átlagnál!

A FIZIKÁBAN A KÉPLETEK KÉT OLDALÁN A MÉRTÉKEGYSÉGEKNEK IS PASSZOLNIA KELL!!!!!!

Ezt nevezik az iskolában dimenzióanalízisnek, és a gyakorlott fizikatanár adott esetben csak rámutat a felelő diák megoldására a táblán, és megkérdezi, hogy a jobb és a bal oldalon miért nem passzolnak a mértékegységek? A választ már meg se kell várnia, a karót kezdheti behúzni az ellenőrzőbe.

Azt viszont már régóta tudjuk rólad, hogy infitezimálisan csekély a tudásod a mértékegységek használatával kapcsolatosan, úgyhogy senki nem lepődik meg, ha a mértékegységekkel kapcsolatosan bődületes ostobaságot írsz le. Betudjuk a gyenge fizikatudásodnak...

Elmike te nagyon hülye!

U=R*I mértékegységekkel Volt=Ohm*Amper

Hol van egyezés?? Nincs és nem is kell..

Tényleg nem akarok ezen sokat rugózni.
Valamely tengely teljes szögelfordulására gondoltam, ami fordulatok száma*2*pi.
Ebből valóban 1 radián= 1 fordulat/(2pi)

Az meg, hogy Gézoo mit hisz magáról, teljesen mindegy. Egy elmebeteg bármit is képzelődhet. Bár néha azaz érzésem, hogy valami pirulákkal is rásegít, mert ember természetes módon ennyire nem lehetne hülye.

Kiderülne, hogy valami 9 éves zsenit szapultok, nagyon beégnétek,

Kedves Petymeg!

Jól írtad, egy körív hosszát megadhatjuk 2*Pi értékében éppen úgy mint 360 szögfokban, vagy 6000 vonásban.. stb.

A válaszaiból inkább egy olyan felnőtt, aki rosszul tanulta meg a fizikát.

Gezoo, én rád gondoltam, és a többieknek mondtam.

Kedves Gézoo!

Minden cseppre az eredő erő hat. ..."
- Debiza, tudják azt, hogy mikor milyen dagály van.

"... Holdtölte és újhold idején naponta kettő dagály ..."
- Miért ismétled?

"... példával is élve emlékeztettelek arra, hogy a nagyobb térerősség felé folyik a víz ..."
- Végül kideríted azt, hogy a Hold keltette térerősség nagyobb a Földön, mint a Földé.
A Földnek Hold felőli oldalán a Hold keltette térerősség ellentétes irányú a Földével, ezért az eredő kisebb, mint a Földé, kisebb a fajsúly ezért magasabb lesz a vízszint, mint rá merőleges irányban.
(Pongyolán is kénytelen vagyok megfogalmazni: a Hold vonzza a vizet, az meg engedelmeskedik neki.)

"... A világ több pontján van olyan hely, ahol éppen ez a "felfelé folyó víz" jelenségének az oka. ..."
- Az a dagály következménye.

Tetejében az az érdekessége a Nap okozta dagálynak, hogy a Nap-Föld rendszer tömeg középpontja a Napon belül van, azaz a távolság különbség ami a 12e6 m átmérő miatt 14,4e10 m távolságra a tömegközépponttól, gyakorlatilag mindkét oldali gravitációs erőt a nap felé, és mindkét oldali centrifugális erőt a naprendszer széle felé irányulóra képezi.
Azaz a klasszikus centrifugális/tömegvonzás különbséges modell kizárja a közel teljesen azonos kétoldali Nap okozta dagály létét.
- Nézd meg az ábrákat ismét.

"... A számítások azt mutatják, hogy csak egy dagály érhet el egy pontot naponta, így a második dagályt a fókuszálás okozza, szerintem.
ha ez így van, akkor nyilvánvalóan nem nehéz a két dagálykúp magasságának összemérése és a föld adatainak ismeretében a lencsehatás függvényének meghatározása. ..."
- Írd már le azt, hogy mire alapozod a fókuszálást és milyen formulával számolod.
(De ne tőlem kérdezd a törésmutatót.)

"... Nos, akkor bizonyára azt is tudta, hogy a horizonton lévő nap iránya jelentősen eltér a nap valódi irányától, és ezért a mérési elrendezése nem mérheti a valós szigetelési értéket. ..."
- Fizikus létére talán csak ki tudta számítani és korrekcióba tudta venni a légköri fénytörés hatását - nem gondolod?

"... És a horizontális variométer továbbfejlesztőjeként azt is tudta, hogy még ha a nap valódi irányába fordítja az inga tengelyét, akkor sem mérheti meg így a szigetelés mértékét éppen az eltérő sűrűségű közegek határán. ..."
- Miért gondolod így?
Még a Duna vízállásingadozásait is érzékelni tudta.

Nos, ha azokra gondolsz akik a szögsebességet sem ismerik pontosan, vagy akik szerint a függvényekben az egyenlőség két oldalán azonos mértékegységeknek kell lennie.. akkor minden bizonnyal te rád is illik a "rossz tanuló voltál" jelző.

Kérdezlek húgyagyú baromarcú, hogy kértél-e már elnézést mindenkitől amiatt, hogy Eötvös Lóránd okosságát hibás érveléssel ostobaságnak minősítetted, te okádék?

Kedves Hanjó!

"A Földnek Hold felőli oldalán a Hold keltette térerősség ellentétes irányú a Földével, ezért az eredő kisebb, mint a Földé, kisebb a fajsúly ezért magasabb lesz a vízszint, mint rá merőleges irányban.
(Pongyolán is kénytelen vagyok megfogalmazni: a Hold vonzza a vizet, az meg engedelmeskedik neki.)"

Ez jó látszat, de nem így van. Ahhoz hogy megérthesd, próbálj arra példára koncentrálni amit már többször írtam.

Példaként vegyük a Föld középpontját és a feléje tartó utat.
Nyilván tudod, hogy amint a felszín alá érkezünk, a felszín tömege felfelé vonzana, azaz minél lejjebb haladunk, annál kisebb erővel vonzana a Föld a tömegközéppontja felé.. így a nagyobb erő felé kellene folynia a víznek is..
De nem így tesz, hanem a kisebb erőhatású hely felé folyik.

A példából látszik, hogy nem az erő nagysága, hanem a térerősség nagysága az ami meghatározza a víz folyási irányát.
Miután az ellentétes irányú erők kioltják egymás hatását, Newton törvénye szerint, így csak a térerősség lehet az ami a nagyobb térerősség felé vonzza a testeket.
Azaz a Hold felőli oldalon a víz a nagyobb térerősségű felszín felé tódul és így tesz a fókuszált térerősség hatására a vonzó tömegekkel átellenes oldalon is.
Ez éppen úgy igaz a Hold, a Nap, és minden vonzást kifejtő test esetében.

Emilke! Nocsak kiengedtek a pszichiátriáról? Nem fájt a kezelés?

"... egy körív hosszát megadhatjuk 2*Pi értékében éppen úgy mint 360 szögfokban, ..."
- Azt csak hosszmértékben lehet megadni.

Kedves Gézoo!

"... a nagyobb erő felé kellene folynia a víznek is..
De nem így tesz, hanem a kisebb erőhatású hely felé folyik. ..."
- Most már megint elbizonytalanítottál, mert ezt írtad:
"... A példából látszik, hogy nem az erő nagysága, hanem a térerősség nagysága az ami meghatározza a víz folyási irányát. ..."
- Mondd, mitől függ az "erő" és milyen erőre gondolsz?

"... Azaz a Hold felőli oldalon a víz a nagyobb térerősségű felszín felé tódul ..."
- De hát a Földnek Hold felőli oldalán a Hold keltette térerősség ellentétes irányú a Földével, ezért az eredő kisebb, mint a Földé, aztán mégis arra folyik a víz?

"... Miután az ellentétes irányú erők kioltják egymás hatását ..."
- Ez már annyira zagyva, milyen erőket emlegetsz?

Egyre zavarosabb, mert még mindig nem tudjuk azt, hogy hogyan fókuszálódik a gravitációs térerősség.

"Nocsak kiengedtek a pszichiátriáról? Nem fájt a kezelés?"

Nem, nem fájt. Megjegyzem nem emlékszem, hogy kiengedtek volna, de arra se, hogy nem. Csak arra emlékszem, hogy pizsama nélkül lementem a főportára, ahol meghipnotizáltam egy fickót, aki hamarosan önként átadta nekem a ruháját, a csizmáját, és a Berva mopedje kulcsát.
(előtte még szétvertem a berendezést, és a fickót rádobtam egy max lángon égő gáztűzhelyre...)

Nem, sajnos meg kell értened a nyomógravitációt, olvasd ezt el néhányszor.

Amikor nappal van (mondjuk legyen déli 12 óra) és egymás mellett van a Hold és a Nap akkor az a földi gravitációt csökkenti. Azért csökkenti, mert a Nap szűri a DVAG-ot és a Hold is szűri a DVAG-ot, ezért a földfelszíni testekre gyakorolt, lefelé ható sugárnyomás csökken. (Nem az egész földfelszínen csökken a gravitáció, csak ott ahol állunk mert ott déli 12 óra van. A Föld ellenkező oldalán a helyzet pont fordított, ott a gravitáció nem csökken hanem nő.)

Napfogyatkozáskor a két objektum fedésbe kerül és ekkor jön a váratlan dolog, a vártnál nagyobb lesz a gravitációs erő a Földön. Ez azért van mert a Hold a Nap által már előzőleg gyengített DVAG-ot gyengíti tovább, tehát a két gyengítés összege kisebb lesz mint amikor a Hold és a Nap egymás mellett vannak.

Szóval nem fordítva működne, hanem pont a nyomó gravitáció adja a magyarázatot a Napfogyatkozás okozta gravitáció-anomáliára.

"... Amikor nappal van (mondjuk legyen déli 12 óra) és egymás mellett van a Hold és a Nap akkor az a földi gravitációt csökkenti. ..."

"... Napfogyatkozáskor a két objektum fedésbe kerül és ekkor jön a váratlan dolog, a vártnál nagyobb lesz a gravitációs erő a Földön. ..."
- Így már más, de azt nem mondtad, hogy alapesetben a Holdnak a Nap "mellett" kell állnia.
No és hogyan álltak az Allais-effektus kontrollkísérleteinél?

Még egyszerűbb egy digitális analitikai mérleggel mérni egy rezonábilis tömegű test súlyát.
Ha teljes napfogyatkozáskor nagyobb a súlya, mint annak beállta előtt, akkor működik, de ha kisebb, akkor nem működik a nyomógravitáció.
(A digitális mérlegek többnyire "rugós" szerkezetűek.)

Csak hát az a kísérleti főprobléma, hogy igen szűk zónában látunk teljes napfogyatkozást, de megérne egy misét, valóban.

Na, örülök ha tisztul a kép, a mérleges dolog működhetne, de véleményem szerint az analitikai (vagy bármely más) mérlegek nem elég érzékenyek a gravitáció csekély változásainak kimutatásához, nem hinném, hogy valaki is ki tudott mérni napi ciklusokat a tárgyak súlyában. A Napfogyatkozás meg ennél is sokkal kisebb hatást gyakorol a súlyra.

És persze a ritka Napfogyatkozás, igen. De ez az út vezet a gravitáció megértéséhez.