Csak nem érted?
Akkor még egyszer olvasd el:



Szólj ha felfogtad!

Értem, "Tanár Úr"!
Tehát továbbra sem tudod megmondani, Newton III. törvényében mire is hat az erő és az ellenerő. Pedig évek óta tanítod... Állítólag... "Tanár Úr"

Persze így már érthető, miért nem tudsz válaszolnia erre a két egyszerű kérdésre:
Megáll-e a levegőben felfüggesztés, alátámasztás, stb. nélkül a terhelt erőmérő?
Leesik-e Gézoo a toronyból?

Miután továbbra sem tudsz válaszolni, "Tanár Úr", menetrendszerűen jön az ilyen helyzetekben jól megszokott varázsszered, az ignorálás.
:DDD

"Tanár Úr"!
Mondanál néhány esetet, amikor egy test önmagához viszonyítva nincs nyugalomban? Amikor önmagához képest mozog?
:DDDD

Megintcsak jössz ezzel az "olvasd el", "fogd fel", "jegyezd meg" szöveggel, mert nincs érdemi válaszod.
És a hamisításra visszatérve, az az "önmagához képest" eddig nem volt ott. Ne hamisíts Gézoo! Ettől a két szótól nem csak hamis, de értelmetlen is lesz az egész.

Igen, erre én is kiváncsi lennék.

"Mondanál néhány esetet, amikor egy test önmagához viszonyítva nincs nyugalomban? ..."
- Izgasd fel azt a testet, aztán majd meglátod.

Gézám!
Ha így lenne, akkor két egymásra ható test esetén a mindkét testre ható erők eredője nulla lenne, azaz nem változhatna meg a mozgásállapotuk.
Ebben az esetben Newton I. törvénye valami ilyesmi lenne:
Minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, és ezt az állapotot egy másik test nem változtathatja meg.
:DDD
Persze így már érthető, hogy Gézoo nem esik le a toronyból, és a terhelt erőmérő felfüggesztés, alátámasztás nélkül is a levegőben lebeg.
:DDD
És te ezt tanítod vagy harminc éve, "Tanár Úr"

:)
rossz válasz!
A lehetséges helyes válaszok:
"olvasd el", "fogd fel", "jegyezd meg"

És a tökéletes megoldás:
"ignorállak!"
:D

Röviden: két test => két tehetetlenség => két tehetetlenségi erő
Mindkét tehetetlenségi erő csak akkor jelentkezik, ha a testere a nyugalmi állapotukból kitérítő erők hatnak rájuk.
Azaz két test -> két kitérítő erő

Összesen 2 db kitérítő erő+ 2 db tehetetlenségi reakció erő= 4 db erő.

Sikerült összeadnod?

NINCS tehetetlenségi erő. Csak gyorsuló rendszerben.

Jaj, nekem ez már eszembe se jutott, mivel kizártak a 'természettudományos' csoportokból, így csak a test egyéb vonatkozásaira gondoltam.
Szégyellem is msgam miatta, még azt hihetnék, hogy pajzánkodok.

Akkor is áll.
:)

"NINCS tehetetlenségi erő. Csak gyorsuló rendszerben."
Így van.

Az ütközésben - azaz az egymásra hatásban - részt vevő mindkét test gyorsuló rendszer része. Ezért mindkét test esetében megjelenik a tehetetlenségi erő, mint a gyorsulásra ellenerőként fellépő reakció erő.

Azaz testek egymásra hatásaiban mindig (még a Föld és egy parányi porszem egymásra hatásának esetében is!) mindkét rendszer gyorsuló rendszer.

Legfeljebb Földön a porszem okozta gyorsulás olyan picinyke, hogy szemmel nem látható.

Úgy látom, nem érted a különséget a "test" és a "rendszer" szavak közt. A testek ugyan gyorsulnak, de a rendszer, amiben vizsgáljuk, nem. Emiatt nem lép fel tehetetlenségi erő.

Igazad van, gézám!
:DDD
Legjobb példa erre a fürdőszobai mérleg. Gyorsul itt minden!!!
Ha Gézoo rááll a mérlegre, a nyugalmi állapot bekövetkezése után (a gézoofizika szerint):
1) a mérleg gyorsulva elszáll, a Föld és Gézoo marad.
2) a Föld és Gézoo gyorsulva elszáll, a mérleg marad.

Csak az a gond "Tanár Úr", hogy még mindig nem válaszoltad meg, mikor melyik eset történik. :D
Esetleg nappal 1), éjjel 2)?
:DDDD

Bizonyos szempontból igen, mivel a nehézségi GYORSULÁS hat mindenre, s éppen ennek a hatását méri a mérleg.

Úgy látom elég nehéz megértened, hogy valami állandóan gyorsulhat, miközben egy helyben marad.

Ha esetleg olyan választ próbálnál írni, amiben nem szerepel semmilyen személyeskedő megjegyzés, akkor már eleve több értelme lenne.

" A testek ugyan gyorsulnak, de a rendszer, amiben vizsgáljuk, nem. Emiatt nem lép fel tehetetlenségi erő."

Hol? A testen vagy a távoli megfigyelő rendszerben?

Egyáltalán hogyan merülhetett fel benned annak a lehetősége, hogy a testet gyorsítva a távoli megfigyelőre hathatna erő?


Úgy látom, nem érted a különséget a "test" és a "rendszer" szavak közt.

Úgy látom inkább adod a butát, csak hogy kötözködhess..

Egyéb iránt jegyezd meg:

Minden testre gyorsulást okozó erővel ható rendszer önmaga is gyorsul. Newton akció-reakció törvénye.

"Emiatt nem lép fel tehetetlenségi erő." - Helyett: Gyorsulás keltésnél Mindig fellép tehetetlenségi erő.

"Hol? A testen vagy a távoli megfigyelő rendszerben?

Egyáltalán hogyan merülhetett fel benned annak a lehetősége, hogy a testet gyorsítva a távoli megfigyelőre hathatna erő? ..."
- Gézoo!
A távoli megfigyelő rendszer fogalmát a vitába te loptad most bele.
Úgyhogy magadon kérd számon azt!
Egyébként hat erő rá, hisz' annyiszor felírtad már az egyetemes tömegvonzás törvényét, hogy csodálkozom azon, most miért feledkeztél meg róla?

Ne írj hamisítványt!
- Gézoo!
A távoli megfigyelő rendszer fogalmát a vitába te loptad most bele.
Bartika írása:

Ne menj át gézoo-ba, kérlek!

A nehézségi ERŐ az, ami hat minden tömeggel rendelkező objektum KÖZÖTT. Ez a gravitációs kölcsönhatás alapja. A gravitációs kölcsönhatás csak és kizárólag ERŐ fellépését okozza (Newton szerint, Einsteint most hanyagoljuk).

Az teljesen más kérdés, hogy egy adott testre ható NEMNULLA EREDŐ ERŐ a test gyorsulását okozza. Azonban bármely alátámasztott vagy felfüggesztett testre ható erők eredője nulla, tehát bár hat rá a gravitációs ERŐ, semmiféle nehézségi GYORSULÁST nem szenved el.


Ha egy helyben marad, akkor nem gyorsul. Ez evidencia. Ha ugyanis gyorsulna, akkor elmozdulna, ergo nem maradna egy helyben.