![[origo] fórum](../forumlogo.gif){kind=small}
Kezd terhemre lenni a hazudozása.
Kíváncsi vagyok arra, hogy az Einstein-de Haas kísérlet mag mágneses 'magyarázatából'
hogyan mászik ki?
Kíváncsi vagyok arra, hogy az Einstein-de Haas kísérlet mag mágneses 'magyarázatából'
hogyan mászik ki?
Szigorúan véve a spinnek (azaz a részecskék belső implulzusmomentumának) van dimenziója: N*m*s, azaz J*s.
Ez még mindig nem frekvencia...
Állítottam én ezzel ellentétesen bármit? Pontosan ugyanezt írtam le én is.
Egyébként a másik megállapításod helyes: a spinnek semmi köze az égegyadta világon a körfrekvenciához, mivel a spin fizikai értékét J*s-ban mérjük, a körfrekvencia pedig 1/s mértékegységű.
Ebben az esetben megyegyezhetünk, hogy amit írtál, az badarság...
Szerintem te összetévesztettél gézooval.
Még egyszer: NEM ÉN írtam az ostobaságot, hogy a spin az körfrekvencia, hanem gézoo. TE írtad neki válaszul, hogy a spinnek nincs mértékegysége. Erre neked ÉN írtam, hogy a spin mértékegysége J*s, ha kvantumszámként használjuk, akkor pedig a redukált Planck-állandó dimenziótlan szorzótényezője. ÉN írtam, hogy az a megállapításod viszont igaz, hogy a spin nem egyenlő a körfrekvenciával, ugyanis az előbbi J*s, az utóbbi pedig 1/s. EBBEN akkor mi a "badarság"????
Einstein-de Haas Effect
an effect whereby a body (a ferromagnetic material), when magnetized along some axis, acquires an angular impulse relative to the axis, which is proportional to the acquired magnetization. The effect was experimentally discovered and theoretically explained in 1915 by Albert Einstein and the Dutch physicist W. de Haas.
an effect whereby a body (a ferromagnetic material), when magnetized along some axis, acquires an angular impulse relative to the axis, which is proportional to the acquired magnetization. The effect was experimentally discovered and theoretically explained in 1915 by Albert Einstein and the Dutch physicist W. de Haas.
Kimászni? Minek? Erről szól!
Ja a magyarázat az ábrához..
Figure 1. Diagram of apparatus for measuring the Einstein-de Haas effect: (A) sample, (B) elastic thread of suspension device, (C) mirror, (a) angle of rotation of sample, registered from the change In position of the reflected light ray, (D) light source, (E) scale, (W) magnetizing solenoid carrying the current i
A schematic diagram of one of the experimental apparatus for observing the Einstein-de Haas effect is shown in Figure 1. In the apparatus, magnetization of a cylindrical specimen suspended on an elastic thread causes the specimen to rotate by some small angle. The rotation is measured from the angular deflection of a mirror rigidly fixed to the specimen. The effect is explained theoretically by the fact that the magnetic moments of the atoms of the specimen, being oriented in the direction of the external magnetic field, cause a change in the atomic mechanical moments-the magnetic moment M of an atom is proportional to the resultant angular momentum J, that is, M = γJ, where γ is the gyromagnetic ratio (seeGYROMAGNETIC RATIO). On the basis of the law of the conservation of angular momentum, the total angular momentum of a body must remain unchanged, and upon magnetization the body therefore acquires an angular impulse (very small in magnitude) that is inverse with respect to the axis of magnetization.
The study of the Einstein-de Haas effect, like that of other gyromagnetic effects, makes it possible to obtain data on the nature of the carriers of magnetism in matter and on the structure of the atoms of a substance (seeGYROMAGNETIC EFFECTS). In modern physics other effects are used for the same purpose (seeMAGNETIC RESONANCE).
REFERENCE
Vonsovskii, S. V. Magnetizm. Moscow, 1971.
The Great Soviet Encyclopedia, 3rd Edition (1970-1979). © 2010 The Gale Group, Inc. All rights reserved.
How to thank TFD for its existence? Tell a friend about us, add a link to this page, add the site to iGoogle, or visit webmaster's page for free fun content.
A schematic diagram of one of the experimental apparatus for observing the Einstein-de Haas effect is shown in Figure 1. In the apparatus, magnetization of a cylindrical specimen suspended on an elastic thread causes the specimen to rotate by some small angle. The rotation is measured from the angular deflection of a mirror rigidly fixed to the specimen. The effect is explained theoretically by the fact that the magnetic moments of the atoms of the specimen, being oriented in the direction of the external magnetic field, cause a change in the atomic mechanical moments-the magnetic moment M of an atom is proportional to the resultant angular momentum J, that is, M = γJ, where γ is the gyromagnetic ratio (seeGYROMAGNETIC RATIO). On the basis of the law of the conservation of angular momentum, the total angular momentum of a body must remain unchanged, and upon magnetization the body therefore acquires an angular impulse (very small in magnitude) that is inverse with respect to the axis of magnetization.
The study of the Einstein-de Haas effect, like that of other gyromagnetic effects, makes it possible to obtain data on the nature of the carriers of magnetism in matter and on the structure of the atoms of a substance (seeGYROMAGNETIC EFFECTS). In modern physics other effects are used for the same purpose (seeMAGNETIC RESONANCE).
REFERENCE
Vonsovskii, S. V. Magnetizm. Moscow, 1971.
The Great Soviet Encyclopedia, 3rd Edition (1970-1979). © 2010 The Gale Group, Inc. All rights reserved.
How to thank TFD for its existence? Tell a friend about us, add a link to this page, add the site to iGoogle, or visit webmaster's page for free fun content.
Ja és csak, hogy tudd:
Nekem már régen a terhemre van a trollkodásod, a topic offolásod, az elvtelen hazug sértegető viselkedésed.
Még abban is hazudtál, hogy kössünk békét és nem fogsz sértegetni, nem fogsz aljaskodni.
Nekem már régen a terhemre van a trollkodásod, a topic offolásod, az elvtelen hazug sértegető viselkedésed.
Még abban is hazudtál, hogy kössünk békét és nem fogsz sértegetni, nem fogsz aljaskodni.
"... Ja a magyarázat az ábrához.. ..."
- Köszi, hogy a cáfolatodat is ide hoztad.
"... the magnetic moments of the atoms of the specimen, being oriented in the direction of the external magnetic field ..."
- Gézoo, Gézoo!
Hol szerepel itt atommag, az atomok mágneses momentumáról ír, nemde?
Már azt se tudod miben különböznek az atom és az atommag angol nevei.
Nos, hogy megértsd az Einstein-de Haas kísérletet:
"... elgondolás az volt, hogy a vasrúd mágnesezettségének átfordításakor a mágneses dipólusok perdülete is átfordul, ezért a perdület megmaradása miatt a vasrúdnak el kell fordulnia, hogy kompen-
zálja a dipólusok perdületváltozását. Az elfordulásból meg lehet határozni az elektron-dipólusok giromágneses együtthatóját.
A kísérlet valóban működik, és végeredménye az1, hogy a ferromágnességért felelős mágneses dipólus giromágneses együtthatója gmegmért = e/m.
A kapott giromágneses együttható azt mutatja, hogy a ferromágnesség nem az elektron pályamenti mozgásával van kapcsolatban. Az eredmény értelmezésére fel kellett tételezni, hogy az elektronnak van egy más fajta mozgása is, amelyet a klasszikus modellben az elektronnak saját tengelye körüli forgásával próbáltak értelmezni. Az elektron forgása perdülettel jár, amit spin nek neveznek (a pályamenti mozgásból származó perdület neve pályamenti impulzusmomentum). A töltött részecske (a modellben gömb) forgása ugyanakkor töltésmozgással is jár, vagyis a spinhez itt is társul egy mágneses dipólmomentum. Mint később kiderült, a spinnek ilyen egyszerű értelmezése nem lehetséges, ez az elektronnak (és a többi ún. elemi részecskének) mechanikai modellel nem értelmezhető sajátsága.
A ferromágneses anyagokban az anyagtól függő hőmérséklet, az ún. Curie-hőmérséklet alatt az elektronspinek maguktól rendeződnek, és így jelentős belső mágneses erőteret hoznak létre (a paramágnességhez viszonyítva igen nagy belső erőtér oka az, hogy a spin dipólmomentumok valóban párhuzamosan állnak, szemben a paramágnességnél szerepet játszó pálya-dipólmomentumokkal, amelyek a hőmozgás miatt jóval kevésbé rendezettek). ..."
http://goliat.eik.bme.hu/~tothaf/Tananyagok/Letoltesek/magnatomi.pdf
- Köszi, hogy a cáfolatodat is ide hoztad.
"... the magnetic moments of the atoms of the specimen, being oriented in the direction of the external magnetic field ..."
- Gézoo, Gézoo!
Hol szerepel itt atommag, az atomok mágneses momentumáról ír, nemde?
Már azt se tudod miben különböznek az atom és az atommag angol nevei.
Nos, hogy megértsd az Einstein-de Haas kísérletet:
"... elgondolás az volt, hogy a vasrúd mágnesezettségének átfordításakor a mágneses dipólusok perdülete is átfordul, ezért a perdület megmaradása miatt a vasrúdnak el kell fordulnia, hogy kompen-
zálja a dipólusok perdületváltozását. Az elfordulásból meg lehet határozni az elektron-dipólusok giromágneses együtthatóját.
A kísérlet valóban működik, és végeredménye az1, hogy a ferromágnességért felelős mágneses dipólus giromágneses együtthatója gmegmért = e/m.
A kapott giromágneses együttható azt mutatja, hogy a ferromágnesség nem az elektron pályamenti mozgásával van kapcsolatban. Az eredmény értelmezésére fel kellett tételezni, hogy az elektronnak van egy más fajta mozgása is, amelyet a klasszikus modellben az elektronnak saját tengelye körüli forgásával próbáltak értelmezni. Az elektron forgása perdülettel jár, amit spin nek neveznek (a pályamenti mozgásból származó perdület neve pályamenti impulzusmomentum). A töltött részecske (a modellben gömb) forgása ugyanakkor töltésmozgással is jár, vagyis a spinhez itt is társul egy mágneses dipólmomentum. Mint később kiderült, a spinnek ilyen egyszerű értelmezése nem lehetséges, ez az elektronnak (és a többi ún. elemi részecskének) mechanikai modellel nem értelmezhető sajátsága.
A ferromágneses anyagokban az anyagtól függő hőmérséklet, az ún. Curie-hőmérséklet alatt az elektronspinek maguktól rendeződnek, és így jelentős belső mágneses erőteret hoznak létre (a paramágnességhez viszonyítva igen nagy belső erőtér oka az, hogy a spin dipólmomentumok valóban párhuzamosan állnak, szemben a paramágnességnél szerepet játszó pálya-dipólmomentumokkal, amelyek a hőmozgás miatt jóval kevésbé rendezettek). ..."
http://goliat.eik.bme.hu/~tothaf/Tananyagok/Letoltesek/magnatomi.pdf
Gézoo!
"... Nekem már régen a terhemre van ..."
- Neked-e, aki tegnap csak nekem 5-öt hazudtál?
Mulatságosan megmosolyogni való vagy!
"... Nekem már régen a terhemre van ..."
- Neked-e, aki tegnap csak nekem 5-öt hazudtál?
Mulatságosan megmosolyogni való vagy!
Hol szerepel itt atommag, az atomok mágneses momentumáról ír, nemde?
Ezt még kérdezed? Belinkeled az "atomok" mágneses momentumát és azt kérded, hogy:"Hol szerepel itt atommag, az atomok mágneses momentumáról ír, nemde?"Na Elmike ennél sokkal kevesebbért B betűket szokott írogatni. (Persze ő ha kell ha nem akkor is írogatja. Ez a heppje.)
Drága életem, aztán az atomok fő tömegét mi adja? Csak nem a magjuk?
ja de..
Tudod mit? Tényleg ne trollkodj tovább!
Elárulnád-e azt, hogy az Einstein-De Haas kísérlet mivel magyarázható?
Erre a kérdésemre 10370-ben ezt írtad nekem:
"A mag mágneses tehetetlenségével, azaz a mágneses momentumával:"
- És itt a 'hab a tortán':
"... Drága életem, aztán az atomok fő tömegét mi adja? Csak nem a magjuk? ..."
- Hát ez nagyon szomorú!
Mi köze van ennek a ferromágneses tulajdonsághoz közvetlenül?
Te, aki annyi vasmaggal dolgoztál/ol, az atommag mágneses momentumával magyaráznád a ferromágnességet!
Kétségbeejtő, mert ezek szerint a kvantumszámokról se sok fogalmad lehet.
Erre a kérdésemre 10370-ben ezt írtad nekem:
"A mag mágneses tehetetlenségével, azaz a mágneses momentumával:"
- És itt a 'hab a tortán':
"... Drága életem, aztán az atomok fő tömegét mi adja? Csak nem a magjuk? ..."
- Hát ez nagyon szomorú!
Mi köze van ennek a ferromágneses tulajdonsághoz közvetlenül?
Te, aki annyi vasmaggal dolgoztál/ol, az atommag mágneses momentumával magyaráznád a ferromágnességet!
Kétségbeejtő, mert ezek szerint a kvantumszámokról se sok fogalmad lehet.
Bocsi, Elminster, nem neked szólt, amit írtam. Azt hittem, Gézoo válaszolt...
Viszont akkor kiváncsi lennék a dologról Gézoo véleményére is. Mert úgy tűnik rutinosan "elfelejt" válaszolni a számára kínos témákra.
Hol szerepel itt atommag, az atomok mágneses momentumáról ír, nemde?
Ezt még kérdezed? Belinkeled az "atomok" mágneses momentumát és azt kérded, hogy:"Hol szerepel itt atommag, az atomok mágneses momentumáról ír, nemde?"
IGEN! AZT KÉRDEZI!
Mert te, hülyegyerek, voltál olyan ostoba, hogy az atommagok mágneses momentumáról makogtál önkívületben. Aztán amikor Hanjó számonkérte a hazug fajtádon, hogy honnan vetted ezt a kapitális sületlenséget (az atommagokat), hoztál egy idézetet (gratulálunk, oookos kutya!) ami tisztán és világosan téged cáfolt, hülyegyerek. Ugyanis az idézetedben is atomokról van szó, pont ugyanúgy, ahogy Hanjó említette. ERRE vonatkozik Hanjó költői kérdése: Hol látsz atommagokat, hülyegyerek, az általad idézett anyagban????
Na Elmike ennél sokkal kevesebbért B betűket szokott írogatni.
Bazmeg, hülyegyerek! Te eleve vitaképtelen vagy! Az elemi tisztesség, és a valóság tényeinek megkérdőjelezés nélküli elfogadása tökéletesen hiányzik belőled! Te egyszerűen nem ebben a valóságban élsz, ahol az írott szó megmásíthatatlanul igazolja a múltban történteket. Te olyan ostoba vagy, hogy még a visszakereshető és ellenőrizhető dolgokban is hazudozol, és a valóban ellenőrizhetően megtörtént dolgokat próbálod utólag megmásítani és félremagyarázni.
Még egy kis segítség magyarul, hogy értsd:
Az Einstein Haas effektus alkalmazása:
A mágneses magrezonancia, más néven nukleáris mágneses rezonancia, nemzetközi rövidítéssel NMR egy fizikai jelenség, ami gyakorlati felhasználásának a tudomány és technika tárgykörében egyre nagyobb jelentősége van.
Az Egyesült Államok Pacific Northwest National Laboratory nagy mágneses térerősségű (800 MHz, 18,8 T) NMR spektrométere.
Az NMR rövidítés a tudomány azon módszereinek is a kollektív neve, ami a mágneses magrezonanciát molekulák tanulmányozására használja.
A jelenség az atommag kvantummechanikai tulajdonságain alapul. A magok mágneses volta a spinimpulzus-momentumra vezethető vissza. Az atommagok spinkvantumszáma lehet 0, 1/2, 1, 3/2, 2... ~4. Az atommagok spinkvantumszáma meghatározza, hogy az adott mag mágneses-e (ha igen, akkor "NMR aktív"). Például a szén 12-es izotópjának spinkvantumszáma 0, így a leggyakrabban előforduló szénizotópnak nincsen NMR spektruma. A 13-as izotópnak viszont 1/2-es a spinkvantumszáma, így mágneses momentuma is, NMR jelet ad. A jelenséget kvantummechanikai adatokkal magyarázzuk, de a mágnesesség maga egyszerű fizikai jelenség, így akként is működik.
A leggyakrabban mért mag az 1/2-es spinkvantumszámú hidrogén-1 atommag (proton), de a periódusos rendszer legtöbb elemének létezik mágneses magrezonanciával mérhető izotópja. A leggyakrabban mért magok: 1H, 13C, 15N, 17O, 19F, 31P.
Egy anyag rezonáns frekvenciája egyenesen arányos a mágneses mező térerejével a Larmor-precesszió képlete szerint.
Az NMR alkalmazási területe az NMR-spektroszkópia (főként a kémiai és biológiai szerkezetkutatásban), és a Mágneses rezonancia képalkotás (Magnetic resonance imaging), vagy MRI, tulajdonképpen in vivo NMR, amely az orvosi gyakorlatban használatos.
A mágneses magrezonancia, más néven nukleáris mágneses rezonancia, nemzetközi rövidítéssel NMR egy fizikai jelenség, ami gyakorlati felhasználásának a tudomány és technika tárgykörében egyre nagyobb jelentősége van.
Az Egyesült Államok Pacific Northwest National Laboratory nagy mágneses térerősségű (800 MHz, 18,8 T) NMR spektrométere.
Az NMR rövidítés a tudomány azon módszereinek is a kollektív neve, ami a mágneses magrezonanciát molekulák tanulmányozására használja.
A jelenség az atommag kvantummechanikai tulajdonságain alapul. A magok mágneses volta a spinimpulzus-momentumra vezethető vissza. Az atommagok spinkvantumszáma lehet 0, 1/2, 1, 3/2, 2... ~4. Az atommagok spinkvantumszáma meghatározza, hogy az adott mag mágneses-e (ha igen, akkor "NMR aktív"). Például a szén 12-es izotópjának spinkvantumszáma 0, így a leggyakrabban előforduló szénizotópnak nincsen NMR spektruma. A 13-as izotópnak viszont 1/2-es a spinkvantumszáma, így mágneses momentuma is, NMR jelet ad. A jelenséget kvantummechanikai adatokkal magyarázzuk, de a mágnesesség maga egyszerű fizikai jelenség, így akként is működik.
A leggyakrabban mért mag az 1/2-es spinkvantumszámú hidrogén-1 atommag (proton), de a periódusos rendszer legtöbb elemének létezik mágneses magrezonanciával mérhető izotópja. A leggyakrabban mért magok: 1H, 13C, 15N, 17O, 19F, 31P.
Egy anyag rezonáns frekvenciája egyenesen arányos a mágneses mező térerejével a Larmor-precesszió képlete szerint.
Az NMR alkalmazási területe az NMR-spektroszkópia (főként a kémiai és biológiai szerkezetkutatásban), és a Mágneses rezonancia képalkotás (Magnetic resonance imaging), vagy MRI, tulajdonképpen in vivo NMR, amely az orvosi gyakorlatban használatos.
Gézoo, látom megfeledkeztél erről a másik témáról, szóval gondoltam emlékeztetlek. Épp csak a lényegi részekre nem válaszoltál. Próbálod elsunnyogni, Gézoo? Nem szép dolog. Talán csak nem azért, mert marhaság az egész amit kitaláltál?
Az 10361.-es hozzászólásra gondolok, ha esetleg problémát okozna visszakeresni.
Az 10361.-es hozzászólásra gondolok, ha esetleg problémát okozna visszakeresni.
Gézoo kedves!
"... Az Egyesült Államok Pacific Northwest National Laboratory nagy mágneses térerősségű (800 MHz, 18,8 T) NMR spektrométere. ..."
- Köszönöm figyelmességedet, csak egy probléma van, nevezetesen az, hogy ezzel újfent a témához való hozzánemértésedet demonstráltad, mert az Einstein-De Haas kísérletben egyenáramot alkalmaztak és azért abban semmi féle rezonancia - még elektronspin rezonancia - sem léphetett fel és a mágneses térerősség se lehetett nagy, mert akkor a vasrudacska nem fordulhatott volna el azon a torziós szálon, (ez feltűnhetett volna neked azokon az ábrákon, melyeket voltál szíves belinkelni).
Tehát csakis az elektron spinnel kapcsolatos jelenség az, amit detektáltak.
Nagyot nőttél volna a szememben, ha az eredeti kísérlet leírását bányásztad volna ki, mert akkor biztosan megértetted volna a jelenség lényegét, de így csak nevetségesen sikertelen erőlködés lett belőle, amiből igazán nehezen fogsz tudni kikecmeregni.
Javaslom, hogy olvasd el a Stern-Gerlach-kísérlet leírását, talán segíteni fog a megértésben.
"... Az Egyesült Államok Pacific Northwest National Laboratory nagy mágneses térerősségű (800 MHz, 18,8 T) NMR spektrométere. ..."
- Köszönöm figyelmességedet, csak egy probléma van, nevezetesen az, hogy ezzel újfent a témához való hozzánemértésedet demonstráltad, mert az Einstein-De Haas kísérletben egyenáramot alkalmaztak és azért abban semmi féle rezonancia - még elektronspin rezonancia - sem léphetett fel és a mágneses térerősség se lehetett nagy, mert akkor a vasrudacska nem fordulhatott volna el azon a torziós szálon, (ez feltűnhetett volna neked azokon az ábrákon, melyeket voltál szíves belinkelni).
Tehát csakis az elektron spinnel kapcsolatos jelenség az, amit detektáltak.
Nagyot nőttél volna a szememben, ha az eredeti kísérlet leírását bányásztad volna ki, mert akkor biztosan megértetted volna a jelenség lényegét, de így csak nevetségesen sikertelen erőlködés lett belőle, amiből igazán nehezen fogsz tudni kikecmeregni.
Javaslom, hogy olvasd el a Stern-Gerlach-kísérlet leírását, talán segíteni fog a megértésben.
Kedves Hanjó!
Nagyot nőttél volna a szemembe ha kikerested volna az erededi Einstein de Haas kísérlet leírását amelyben nem atom, nem mag, hanem atommag mágneses momentuma szerepel.
Talán segít majd a megértésben ha ráébredsz, hogy nem a felesleges kötözködés, hanem a kooperatív beszélgetés vezeti előre a tudományt.
Ne hidd, hogy hibáztatnálak a viselkedésedért. Nem hibáztatlak. Magyar vagy.
A beépített "dögöljön meg a szomszéd tehene is" genetikailag van benne a magyarok egy részében.
Ezért van az, hogy ugyan nincs olyan tudomány terület ahol a magyarok ne szereztek volna Nobel díjat, de egy kivételével az összes Nobel díj megszerzését külföldön "követték el" hazánk fiai.
Mert aki itthon próbálkozott azt könyörtelenül bemocskolták, letaposták szerető honfitársai.
Egészen pontosan az egyetlen "hazai szerzésű" Nobel díjhoz is csak azért jutott hozzá hazánk fia, mert nem a hazai hanem csak a külföldi kollégáival állt kapcsolatban.
Nem nevezlek nevetségesnek, sőt szánalmasnak ostobának sem. Mert egy részt tragikus a viselkedésed, másrészt szánalmat sem érdemel.
A szócikket is csupán ezért illesztettem be, hogy segítsek rajtad, de látom ez értelmetlen próbálkozás volt.
Ezért javaslom hogy a nem akarod magadat kitenni a kedvességed viszonzásának, akkor többé ne reagálj az írásaimra, még rám utalással sem.
Üdvözlettel: Gézoo
Nagyot nőttél volna a szemembe ha kikerested volna az erededi Einstein de Haas kísérlet leírását amelyben nem atom, nem mag, hanem atommag mágneses momentuma szerepel.
Talán segít majd a megértésben ha ráébredsz, hogy nem a felesleges kötözködés, hanem a kooperatív beszélgetés vezeti előre a tudományt.
Ne hidd, hogy hibáztatnálak a viselkedésedért. Nem hibáztatlak. Magyar vagy.
A beépített "dögöljön meg a szomszéd tehene is" genetikailag van benne a magyarok egy részében.
Ezért van az, hogy ugyan nincs olyan tudomány terület ahol a magyarok ne szereztek volna Nobel díjat, de egy kivételével az összes Nobel díj megszerzését külföldön "követték el" hazánk fiai.
Mert aki itthon próbálkozott azt könyörtelenül bemocskolták, letaposták szerető honfitársai.
Egészen pontosan az egyetlen "hazai szerzésű" Nobel díjhoz is csak azért jutott hozzá hazánk fia, mert nem a hazai hanem csak a külföldi kollégáival állt kapcsolatban.
Nem nevezlek nevetségesnek, sőt szánalmasnak ostobának sem. Mert egy részt tragikus a viselkedésed, másrészt szánalmat sem érdemel.
A szócikket is csupán ezért illesztettem be, hogy segítsek rajtad, de látom ez értelmetlen próbálkozás volt.
Ezért javaslom hogy a nem akarod magadat kitenni a kedvességed viszonzásának, akkor többé ne reagálj az írásaimra, még rám utalással sem.
Üdvözlettel: Gézoo
Írd le ne kímélj! Mi a kérdésed?
Kedves Gézoo!
"... kikerested volna az erededi Einstein de Haas kísérlet leírását amelyben nem atom, nem mag, hanem atommag mágneses momentuma szerepel. ..."
- Hogy-hogy nem linkelted hát be, ha ennyire biztos vagy a dolgodban?
Azért nem linkelted be mert ez is link meséid egyike!
»... A beépített "dögöljön meg a szomszéd tehene is" genetikailag van benne a magyarok egy részében.«
- Ezek szerint te a tévtanokat hirdetők lelkes csoportjába tartozókhoz sorolod magadat.
"... a magyarok ne szereztek volna Nobel díjat ..."
- De Gézoo, sasok nem kapkodnak legyek után ...!
"... A szócikket is csupán ezért illesztettem be, hogy segítsek rajtad ..."
- Sikerült segítened - még egyszer köszönöm -, mert így mindenki láthatja fehéren-feketén azt, hogy nem tudsz különbséget tenni az elektron spin és az atommag spinek között.
"... többé ne reagálj az írásaimra, még rám utalással sem."
- Azt nem tehetem meg fenyegetőzésed hatására se, hogy akkora szakmai baklövést, mint amit az Einstein-De íHaas kísérlet - NMR relációjában is elkövettél, szó nélkül hagyjak.
Gézoo!
Javaslom neked, hogy ne írj fizikai nonsenseket és akkor nem teszed ki magad 'tehéndöglesztő rosszindulatnak'!
"... kikerested volna az erededi Einstein de Haas kísérlet leírását amelyben nem atom, nem mag, hanem atommag mágneses momentuma szerepel. ..."
- Hogy-hogy nem linkelted hát be, ha ennyire biztos vagy a dolgodban?
Azért nem linkelted be mert ez is link meséid egyike!
»... A beépített "dögöljön meg a szomszéd tehene is" genetikailag van benne a magyarok egy részében.«
- Ezek szerint te a tévtanokat hirdetők lelkes csoportjába tartozókhoz sorolod magadat.
"... a magyarok ne szereztek volna Nobel díjat ..."
- De Gézoo, sasok nem kapkodnak legyek után ...!
"... A szócikket is csupán ezért illesztettem be, hogy segítsek rajtad ..."
- Sikerült segítened - még egyszer köszönöm -, mert így mindenki láthatja fehéren-feketén azt, hogy nem tudsz különbséget tenni az elektron spin és az atommag spinek között.
"... többé ne reagálj az írásaimra, még rám utalással sem."
- Azt nem tehetem meg fenyegetőzésed hatására se, hogy akkora szakmai baklövést, mint amit az Einstein-De íHaas kísérlet - NMR relációjában is elkövettél, szó nélkül hagyjak.
Gézoo!
Javaslom neked, hogy ne írj fizikai nonsenseket és akkor nem teszed ki magad 'tehéndöglesztő rosszindulatnak'!
Javaslom neked, hogy ne írj fizikai nonsenseket és akkor nem teszed ki magad 'tehéndöglesztő rosszindulatnak'!
Erről van szó!
És pontosan ezt javaslom mindenki másnak is. "Tudomány" fórumban vagyunk, az Isten áldja meg! Ha valaki leír valamit, akkor vállalja érte a felelősséget és bírja elviselni a kritikát. A leírt szó, ha valaki másnak böki az igazságérzetét, akkor kritikát FOG KAPNI. Ez esetben pedig az állítás leírójának KELL BIZONYÍTANIA az igazát, és azt, hogy a bizonyítás sikeres volt NEM AZ ÁLLÍTÁS LEÍR"JA, hanem a KRITIKUSA dönti el!
Gézoonak a hosszú évek során elkövetett zavarkeltései közben még egyetlen kritikusát sem sikerült meggyőznie, hogy az állításai igazak. Amit eddig ilyen fórumokra odahányt, az minden alapot nélkülöző, önellentmondásos és működésképtelen gézoofizikai zagyvaság. Ha gézoo-mekkmester venné a fáradságot, és megtanulná azt a tudományágat, ami érdekli, ha UTÁNANÉZNE a valós összefüggéseknek (lusta erre) és MEGÉRTENÉ azokat (valószínűleg képtelen erre), akkor esetleg fizikailag helyes hozzászólásokat írna, és ez esetben a lesújtó kritika is elmaradna.
A szomorú ebben az, hogy szinte mindegy melyik témájára bukkansz rá, azok hemzsegnek a szakmaiatlanságtól.
(Hogy lehet az övön aluli ütést megakadályozni? El kell kobozni az öveket!)
(Hogy lehet az övön aluli ütést megakadályozni? El kell kobozni az öveket!)
![[origo]](../origo_logo.gif){kind=logo}
Előzőleg már nyitottam itt egy topikot Önbecspás és népámítás címmel. Ma ismét jártam Fekete úr honlapján, ahol egy új linkkapcsolót talátam, amely a www.antieinstein.tar.hu címen nyitja meg a szerző új honlapját, amelyen gallyravágja a modern fizika összes elméletét és modelljeit. Tehát akit érdekel, hogy pl. Einstein mennyi hülyeséget hordott össze, annak mindenféleképpen javaslom ennek az oladlanak és Fekete úr főoldalának a www.atomfizika.tar.hu oldalnak a meglátogatását is.
Socratus