Jogos! De még mennyire, hogy jogos a kérdés!

Én Tuarego segge alá toltam a fizikai alapját az imádott káoszdinamikájának, de ő észre sem veszi. Az utolsó témábavágó hozzászólásában például megint elkövetett egy szavannai majomagy hibát: a kategorikus kategorizálás bűnét. A válaszában valami olyat fejtegetett, hogy a gondolatmenetem szerint éles határvonalnak kell lennie a mikroszkópikus és a makroszkópikus dolgok között, mikor pedig én eredetileg is folyamatos "spektrumról" beszéltem. A kategóriák emberi képzetek. A valóság folytonos, és én ezt soha nem tévesztem szem elöl.

A mikrovilág szervezőereje a valószínűség. Ez a valóság alapvető összefüggése, mégha mi makroszkópikusan nem is érezzük ezt. Egyszerűen arról van szó, hogy a méretek folyamatos növekedésével a kvantumfluktuációk összegződő hatása is egyre gyakrabban képes kioltani egymást, mivel egyre nagyobb "mintákkal dolgozunk". Ez szimpla statisztika. Minél több részecskéből áll egy rendszer, annál nagyobb a kvantumfluktuációk nagyságrendjéhez képest (ez sem elhanyagolható!), és annál determinisztikusabb is, mivel a minta növekedésével a véletlen ingadozások valószínűbben oltják ki egymást, minthogy elvinnék a rendszert egy határozott irányba.

Én végig folytonos spektrumról és egységes fizikai leírásról beszélek, pontosan ugyanúgy, ahogy a kvantummechanika valószínűségeloszlás függvényei is tökéletesen átmennek a Newtoni mechanika determinisztikus összefüggéseibe, ha elég nagy a vizsgált objektum, hogy hozzá képest elhanyagolható legyen a kvantumbizonytalanság hatása. Ad abszurdum, tökéletesen leírható egy sportkocsikkal elvégzett kétréses kísérlet a kvantummechanika valószínűség egyenleteivel! És még az is pontosan kijön, hogy a sportkocsik is interferenciaképet hoznak létre az ernyőn, csak ez a hatás már olyan elenyésző a kocsik méretéhez képest, hogy nem vét hibát az, aki úgy tekint a milliárdnyi sportkocsi pályájára, hogy mind szigorúan determinisztikus volt.
Csakhát Tuarego a megcsontosodott fogalom-készletével nem képes ezt a nézőpontot megemészteni.

Elsiklottál egy aprócska, de lényegbevágó dolog felett: a távolság = 13,7 milliárd év
Ez csak egyet jelent. Négy dimenzió barátom, négy dimenzió!

Azaz az univerzum tényleg egy "gömbhéj", csakhogy egy négydimenziós "gömb" felülete!


�", én nagyon is értem. Pontosan ezt állítom én is. Csak az "ettől a ponttól" nincs benne a terünkben! Ugyanis az a múltban van. Minden jelenlegi ponttól azonos távolságban: X = 0 m; Y = 0 m; Z = 0 m; T = 13,7 milliárd évnyire.

Innentől kezdve pedig alapvetően hibás minden további kijelentésed, hiszen te háromdimenzióban gondolkodtál, miközben négyben lehet az univerzum fejlődéstörténetét pontosan leírni. (Egyébként éppen ez az, amire utaltam a soosmiknek írt válaszban, hogy próbálja felfogni...)

Mert a metrikus táguláshoz NEM "kívülről", egy külső térből veszi fel az energiát, hiszen akkor annak a "külső térnek" is az Univerzumhoz kéne tartoznia, hanem az már a Nagy Bumm idején rendelkezésre állt. Ez olyan, minthogy nem robbanhatott bele egy már létező térbe, mert akkor annak a térnek is az Univerzumhoz kellett volna tartoznia. A nyílt rendszerek pedig energiát vehetnek fel környezetükből és le is adhatnak oda energiát. Az Univerzum ezért csak zárt rendszer lehet.....

Ami egy gömbhéj.
Ha ez igaz lenne akkor nem lenne tágulás.
Eredetileg a megfigyelésekből azt következtették ki, hogy az univerzum tágul,
s volt egy időpont amikor az összes anyaga planck távolságnál közelebb volt egymástól.

Nem tudod megérteni, hogy miközben ettől a ponttól távolodik az univerzum minden pontja, egyben (s nem ellentmondóan) egymástól is távolodnak a pontjai.

Tehát az ősrobbanás 1 pontban keletkezett egy véges ideje és nem gömbhéjakon.
A táguló anyag van gömbhéjakon, melyeknek a nagysága és a véges fénysebesség akadályozza meg, hogy, felismerhetőek legyenek, bár még ténylegesen csak egy kis szeletet térképeztek fel az univerzumból.

Jelenlegi magyarázat szerint egy kvantum fluktuáció miatt keletkezett, ez viszont eleve kizárja a kiterjedt ősrobbanást.
Állításod olyan, mintha azt állítanád, hogy van, volt, vagy lesz olyan időpillanat a csendes óceánon, amikor minden hullám egyszerre éri el a maximumát, ami nem csak matematikailag esélytelen, de fizikai képtelenség is.
Bár még ennek a valószószínűsége is jóval nagyobb lenne, mint az univerzum egész térfogatára vonatkoztatott kvantum fluktuáció azonos szuperpozició megvalósulása. Ez még 1 pontban is nagyon kis eséllyel valósulhat meg.

Na akkor gondolkodj már egy kicsit, lécci!
Mi történik azzal az eseményhorizonttal, ha valamilyen hatás a feketelyukát felgyorsítja?
Mert egy másik feketelyuk bíz felgyorsítja.
Tán még annyira is fel tudja gyorsítani, hogy a feketelyuk kikacsint az eseményhorizontja mögül.
Ez csak sebesség függvénye.

Már megint csak felmodtad a leckét, pedig akár gondolkodhatnál is.
Egy kicsit több fantáziával tán menne is.
A mindent elnyel mese csak azokra a mindenekre igaz, amik elhanyagolható méretűek a fekete lyukhoz képest.
Ha olyan a fekete lyuk, amilyennek feltételezik, akkor két ilyen találkozásakor elég jól felgyorsítják egymást. Még az alakjukat is eltorzítják, jóval az ütközés előtt. Közben meg méginkább.
Lesznek olyan darabjaik, amelyek majdnem fénysebességre felgyorsulnak, s ezek ki is fognak szabadulni. Ha nem hiszed, számolj utána!

Minden spontán folyamatot entrópianövekedés kísér.
Hogyan lehet zárt az a rendszer, amely méreteit tekintve nem állandó, hanem nő?
A töltésmegmaradás törvénye nem ez a kategória.

"A káoszdinamika sem szűkíthető le a makroszkopikus mérettartományra, hanem az anyagi struktúrák minden szintjén érvényesülnie kell."

Mi alapon állítod, hogy kell ?

A vákuumban létezik az éter és ott keletkeztik véletlen szerűen a pozitron ...

Abban az értelemben részecske (szavannainak nevezett) nincs. A Dirac féle világképet kell elfogadni. Nincsennek piciny részecskék ködarabokhoz hasonlók, csak szimmetriák vannak (Plátoni filizófia bizonyult igaznak Arfisztotelesszel szemben Dirac véleménye szerint. És felvetül Dirac szerint az éter fogalma ismét. A lyuk az éterben a pozitron szerinte. tehát a pozitron a bizonyiték. Én sajnos ezt már nem értem Viszont nekem nagyon szimpatikus mert az éter a 100%-os materializmust jelenti, mint ahogy a ciklikus világegyetem modell is.

Úgy tűnik, ezzel te magad mutatsz rá érvelésed gyenge pontjára.

Ugyanis nem tudunk ilyen"átmeneti tartományt" kimutatni!

A fizikai törvények az egész univerzumban egységesek, ezt úgy tudom, te is elismered.
De ez a megállapítás nemcsak makroszkopikus méretekben érvényes (távoli galaxisokban is), hanem a mikroszkopikus méretek felé haladva is.

A káoszdinamika sem szűkíthető le a makroszkopikus mérettartományra, hanem az anyagi struktúrák minden szintjén érvényesülnie kell.

Ebből adódik a probléma az érvelésedben.

Ha ugyanis igaz lenne az, hogy az elemi részecskék területén csak a kvantumbizonytalanság van, amit te megkülönböztetsz a káoszdinamikától, a makroszkopikus méretekben pedig érvényes a káoszdinamika akkor hol lehet meghúzni azt az éles határt, ahol a kétféle fizikai törvényszerűség elhatárolódik?

Én úgy vélem, ezzel a szavannai agyammal, hogy nem lehet ilyen határt húzni, mert nincs ilyen határ.

Hiszen azt számtalan kísérlet és tapasztalat igazolja, hogy amennyiben az elemi részecskék tartományában történik valami, annak kigyűrűző hatása van a makroszkopikus részekre is. És fordítva is igaz, a makroszkopikus folyamatok is legyűrűznek az elemi részecskék szintjére is.

A káoszdinamika alapelvéből következik a kauzalitás, vagyis minden esemény determinisztikus, de egy horizonton túl előrejelezhetetlen. Úgy is mondják, hogy "determinált véletlen", ami sztochasztikus véletlentől, vagyis attól, amit te a radioaktív atombomlásoknál ismertettél. A káoszdinamikában folyamatos determináció van, és a kauzalitás nem szakad meg ez pillanatra sem. Ezt a törvényszerűséget írják le modellszerűen a kaotikus attraktorok. A káoszdinamika tudománya azonban - ismereteim szerint - nem ismeri el, hogy létezne olyan mérettartománybeli határvonal, ami fölött még érvényes a káoszdinamikai determináció, de ami alatt már csak az általad bemutatott kvantumbizonytalanság és a kauzalitás hiánya lenne érvényes.

Ez egyenlő lenne azzal, hogy kétféle fizika van a világegyetemben, egy ami a makroszkopikus tartományban érvényesül, egy pedig, ami az elemi részecskék világában.

Lehet, hogy a szavannára szelektálódott agyam teszi, de ezt valahogy sehogyan sem tudja megemészteni…

Én inkább azt tartom mégis inkább elképzelhetőnek, hogy nem fordítva ülök a lovon, hanem mégis a káoszdinamika jelenik meg a kvantumbizonytalanságnak hívott jelenségben és nem fordítva. Mert ezzel egységessé válna a fizika minden tartományban.

Most már csak azt kell bizonyítani, hogy a Heisenberg-féle bizonytalanság sem más, mint egy kaotikus attraktor által vezérelt részecske pályabizonytalansága.

Sőt ez esetben egy nagyon jól körvonalazható hierarchikus rendszert találunk, amely talán Tuaregonak is világosságot gyújt a fejében.

Adott a soosmik által istenített (de nem értett) Newtoni klasszikus fizika a határozott determinizmussal és a megkérdőjelezhetetlen oksági viszonyokkal. Ez a valóság hierarchia-spektrumának a makroszkópikus vége. Itt nincs semmi bizonytalanság, mert akkorák a méretek, és olyan leegyszerűsítettek a kölcsönhatások, hogy a finom részletek elvesznek.

Adott a másik véglet, a kvantummechanika, ami csakis valószínűségen alapszik. Ebben a hierarchia-tartományban olyan kicsik a méretek és olyan elemiek a kölcsönhatások, hogy hozzájuk viszonyítva nem hanyagolható el a valóság alapösszefüggése: a kvantumbizonytalanság.

És akkor ott van az "átmeneti tartomány" a hierarchia két vége között, ahol a szigorú determinizmus sem teljesen igaz, de a puszta valószínűségeloszlásnál is jóval biztosabbak a dolgok. Ez a tartomány a káoszdinamika területe. A dolgok és a kölcsönhatások elég nagyok ahhoz, hogy már determinisztikusak legyenek (leírhatók attraktorokkal), de még kimutatható hatással van rájuk a kvantumbizonytalanság szuperponált véletlenszerűsége is.

Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy Tuarego, a káoszdinamika legnagyobb itteni szószólója hadakozik legerősebben az ellen, hogy elismerje: a valóság a dolgok legmélyén valószínűségekre alapul.
Egyszerűen ezt elfogadva gyönyörűen felépíthető a teljes világkép kvantummechanikástól, Schrödinger macskástól, a káoszdinamikán, a lepke szárnycsapásán keresztül egészen a bolygómozgásokig, Newton törvényekig, és a relativitáselméletekig.
Amit nagyban rendezettnek törvényszerűnek és biztosnak látunk az csak illúzió, ami az aprók milliárdjainak véletlenszerű ingadozásából adódik össze.

Ezt a szemenszedett hülyeséget csak te állítod!
Senki a kozmológusok között nem mondott ilyet, úgyhogy a saját ostobaságodat próbálod cáfolni valami zavaros geometriai szerencsétlenkedéssel.
Szánalmas bohóc vagy te soosmik!

Próbáld meg felfogni, hogy mit is állítanak a kozmológusok a Nagy Bumm helyéről:
A Nagy Bumm az univerzum minden jelenlegi pontjától azonos távolságban történt. A távolság értéke 13,7 milliárd év.

Nem fog semmi sem "szanaszéjjel röpülni".
Mindkét fekete lyuknak megvan a saját eseményhorizontja, ami lényegesen nagyobb a saját méretüknél. Ez ugyebár az a felület, amin túlról semmi nem jöhet ki. Mit gondolsz, az egymás felé haladó fekete lyukak esetén mi "ütközik először"?
Igen, az eseményhorizontjuk. Azaz a két eseményhorizont összeolvad magába zárva a téridőgörbületnek azt a tartományát, ahonnét már nem juthat ki semmi. Odabent még pár pillanatig a két fekete lyuk halad egymás felé, még akár az árapályerők okozta megnyúlást is feltételezhetjük, de a dolgon nem változtat: az ütközés a korábban már egyesült eseményhorizontok mögött zajlik le. Onnan pedig definíció szerint nem jut ki semmi.

Ahogy korábban írtam: két fekete lyuk ütközéséből csak egy nagyobb fekete lyukunk lesz.

Fordítva ülsz a lovon!
A kvantummechanika bizonytalansága okozza a makroszkópikusan megfigyelhető káoszdinamikát.
Gondold csak végig egyszer! Te feltételezel egy káoszdinamikai faktort mindenben, de ennek ugyanúgy nem adsz eredő fizikai okot, mint ahogy ezt hiányolod a kvantumfizikában. De végül is mivel foglalkozik a káoszdinamikád? Összetett makroszkópikus rendszerek viselkedésével. Amik miből is állnak? Részecskékből. Amikre mi is vonatkozik? A részecske-hullám kettősség, a Heisenberg-féle határozatlansági reláció, valószínűségfüggvény hullámcsomag. Egyszóval: kvantumbizonytalanság.
A káoszdinamikád valójában a makroszkópikus (összegződő) megnyilvánulása a valóságot valóban vezérlő összefüggésnek: a részecskék világában működő statisztikai valószínűségnek.



Látom nem olvastad el a hozzászólásomat, ha viszont olvastad, akkor nem értetted meg.

Ha volna bármi fizikai ok, ami megkülönbözteti az egyugyanazon pillanatban keletkezett ugyanolyan izotópokat egymástól, hogy az egyik "rövid életű" lesz a másik meg "hosszú életű", akkor ez alapján a fizikai ok alapján szét lehetne őket válogatni. És ha mi még nem is ismerjük ezt az okot és így nem is tudjuk a szétválogatást kivitelezni, azért a természetben ez megtörténhet. Ergo: ha volna különbség a "rövid életű" és a "hosszú életű" izotópok között, akkor nem létezne határozott felezési idő az adott izotópra, ugyanis a természetben talált adagok vegyes összeállításban tartalmaznák a "rövid életű" és "hosszú életű" izotópokat, és amelyik adagban több "hosszú életű" lenne, annak növekszik a felezési ideje, amelyikben pedig kevés, annak csökkenne.
VISZONT NINCS ILYEN!

Lásd uránizotópok. De ezt is leírtam már.


Látod, erre írtam azt, hogy ezen a fórumon egyesek a "belénkdrótozott" majomagy képzetek alapján próbálnak okoskodni. És mivel ezek a képzetek nem a valóságról alkotott fogalmak, hanem az agyunk virtuális valóságának a fogalmai, ezért nem a modern fizikai modellek a hibásak vagy hiányosak, ha te ezekre a tévképzetekre támaszkodva úgy érzed, hogy "kell még ott lennie valamikek".

Kösz az 1980-ban belinkelt jegyzetet. Nagyon hasznos.
De nézd csak, mit találtam a 4.2.9. fejezetben:

Úgyhogy az általad hozott kvantumfizika jegyzet is azt mondja, hogy Newtoni fizika már a hidrogénatom esetén megbukik. Lehet persze "húszezer összetett folyamatot felírni", de ha azok a folyamatok nem léteznek, akkor nem írhatod fel egy elégtelen modell megtámasztására. Akkor a modellt kell kiterjeszteni. A fizikusok megtették és ez lett a kvantummechanika, amely már valószínűségre alapul, mivel a valóság valójában alapvetően ilyen, mégha ez ellent is mond a szavannai objektumok határozott egy-az-egyhez oksági kapcsolataira szelektálódott majomagyunknak...

A fekete lyuk, akréciós korong, sötét anyag, mind a tudatlan emberek agyában születtek. Az óra sietését, vagy késését, a mozgás nem befolyásolja. Ennek oka lehet mágneses, vagy gravitációs térerőváltozás. Semmit nem változtál, pont olyan hülye vagy mint régen.

Mivel a Föld körül keringenek, gyorsulnak.



Két FL miközben egymás felé zuhan, sebességük és a közös tömeg körüli perdületük eltérhet. Ennek hatására az egyikük akkora sebességre tehet szert, hogy kivágódik a galaxisból.
Tehát a gravitációs gödörből nem lesz anyag kiszakítva, de a gödör bárhova áthelyezhető.

Van-e több bizonyíték a DVAG létére, mint a sötét anyag-energia létére?

Hohó, Te vagy az én emberem, gratulálok.

Az iker visszajön és ugyanolyan idős lesz mint a földi tesója !! Hol vannak azok az igazi fizikusok akik ezt pontosan tudják ?? A hosszkontrakció látszólagos, az idődilatáció látszólagos, remélem erre gondoltál ? Valójában semmi nem történik a hosszal és az órák is pontosan ugyanúgy járnak mint a Földön, a GPS órák is pontosan úgy járnak, ahogy itt a Földfelszínen a fellövés előtt be lettek állítva, meg lettek erőszakolva.

Ha létezne hatás ami az órákat elállítja akkor annak odafönn folyamatosan működnie kellene, miáltal az óráknak folyamatosan gyorsulni kellene !!!


Naszvadi, nem fog semmi sem szanaszét repülni. A fekete lyuk objektum egy nagyon mély gravitációs gödörben van ahonnan mechanikai mozgás NEM KÉPES anyagot kiszakítani. Egyik sem eszi meg a másikat, összeolvadnak úgy, hogy semmi nem fröccsenhet ki belőlük, még a fény sem. A befelé tartó DVAG sodrása ellen SEMMI esélye nincs az eseményhorizont alatt tartózkodó anyagnak amiről még azt sem lehet tudni milyen formában van jelen a fekete lyuk belsejében.

Hangsúlyoznám, hogy az eseményhorizont NEM az objektum, maga az objektum még ennél is mélyebb gravitációs szakadékban található.

Amúgy csak modelezzél bátran, én biztosan nem fogok..

1950E.

Ciceró: "Egyedül az ostoba tart ki tévedése mellett." Ez nem elég, hanem tetézed azzal, hogy a homo unius libri jelző is megillet. Ennek következménye a hihetetlen butaságod, amiből következett a Hubble, és a Doppler törvény cseréje. Az átlagos emberi értelem legalacsonyabb szintjét sem éred el, így léptél be a vitákba úgy, hogy mindenkit hülyének nézve még a hatszögszerkesztésbe is belekötöttél. Szereplésed kezdete egybeesik a lipótmezöi kórház bezárásával, ez mindent megmagyaráz. Ennyire hülye csak az lehet, aki terheltcsaládból származik. Nincs itt semmi szindróma, esetedben egy feltűnési viszketegségben szenvedő hülyéről van szó, aki a gyógykezelésből idő előtt szabadult.
HIDROGÉN: " Az első három perc". Ez a Nobel-díj tulajdonos állat, még nálad is hülyébb, hány másodperc, vagy hány billió év volt egy perc? Ilyen marhák kapnak Nobel-díjat, vajon kinek a javaslatára?
MIBŐL KELETKEZETT? Ezt a kérdést nem lehet kikerülni, elsumákolni, ez a lényege az egész keletkezés elméletnek. Ha erre nincs konkrét válasz, akkor ez bizonyítja, hogy az egész elmélet, egy térben nem látó hozzád hasonló tébolyultagyú abbé bibliai ismeretanyagából származik, minden tudományosan igazolható magyarázat nélkül. Lehet az emberekből hülyét csinálni, erre jó példa a vallások sokfélesége, de ez nem tudomány. Hazudni lehet, lehet megfélemlíteni, terrorizálni, emberek tömegeit, de a tudomány igazsága győzni fog.
MI SZABTA MEG? A válaszod szart sem ér, a kísérletek úgy vannak összeállítva, hogy jó eredményt adjon
Itt jó példa a Föld korának feltételezése, ami kb.4-5milliárd év a kőzetek vizsgálatából, de az nincs meghatározva, hogy a földi kőzetek hány milliárd év alatt keletkeztek, és miből? Ha az alap hidrogén volt, akkor a Föld kora lehet 50milliárd év is.
A FIZIKÁHOZ NAGYON HÜLYE VAGY, ÚGY TŰNIK A FIKTIV NEVED EGY HÜLYE SZŐKE MUFFOT TAKAR. Úgy tudom, Szegeden létesül egy lézerkutató, fejlesztő intézet, ahol nem fotonokról fognak gőgicsélni. Számodra az elektromágneses sugárzás értelmezése a hülye agyadnak nagy feladat, ezért rakod fel a hozzád hasonló hülye emberek háttérsugárzásról készített görbéit magyarázatként. Egy valamit nem tudsz te baromarcú! MINDEN ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁSNAK VAN IRÁNYA, AMI A SUGÁRZÁS KEZDETÉT, ANNAK HELYÉT, MEGHATÁROZA. Penzias olyan hülye volt, hogy ezt nem tudta, valamint azt sem, hogy az URH rádiókészülékek ezt a sávot nem érzékelik, mint írtam ez annak a következménye, hogy valószínű Penzias, tevelegeltetésből doktorált.
A TÖBBI RÉSZ A LÉNYEG. Ha ilyen hülyék vagytok, legeljetek együtt ahogy írtam, csak a hozzád hasonló elmebeteg barmok hiszik, hogy van fekete lyuk, fényre ható gravitáció, táguló világ, stb.

A vén banya is azt írja, hogy tanuljak. Ám legyen, így megidéztem a főnököm szellemét, ha valamit nem jól írtam segítsen. Nincs itt semmi hiba papocskám, üzente, vörös körhöz tartozó egydimenziós magyarázat hibátlan.

Akkor nézzük meg a tágulást kétdimenziós helyzetben, itt már színezni sem kell.
Rajzoljunk egy koordináta ábrát X Y tengellyel. Az origó pont mellé tegyünk egy F betűt, ami a Földet jelenti. 13,7 cm. körzőnyílással rajzoljuk egy kört, ami az optikai látóhatárt jelenti. A hozzád hasonló barmok szerint a körön kívül 600milliárd fényév távolságban keletkezett a Bumm. Legyen az Y tengely és a kör felsőmetszéspontja A pont, az X tengely és a kör baloldali metszéspontja a B pont. Tételezzük fel, hogy a Bumm az A ponttól 600millió fényév távolságban történt, ami legyen Ő pont, így az anyag földig megtett útja 14,3milliárd fényév. Kössük össze az Ő pontot a B ponttal, az így kapott távolság, kereken 20milliárd fényév, mivel itt egy egyenlőszárú derékszögű háromszög átfogójáról van szó.
És hogy ne sérüljön az intelligencia értékszámom, a megfelelő stílusban teszem fel a kérdést, ABBA AJ�" KIBASZOTT KURVA ÉLETBE, HOGY KERÜLT AZ Ő PONTB�"L 14,3MILLIÁRD ÉV ALATT A 20MILLIÁRD FÉNYÉV TÁVOLSÁGRA LÉVŐ B PONTBA AZ ANYAG?
Bemocskoltátok a csillagászat tudományát, megtagadtátok Newtont, engem tüntetett ki azzal, hogy kapom az intuíciót.
Elolvastam a 1993. alatt leírt elmebeteg gondolataidat. Te nyomorult baromarcú, hogy van bőr a pofádon így hazudni? Ezért a hülyeségért megérdemelnél 20 évgályarabságot. Te állat, pozitron-elektron párok tűnhetnek elő a vákuum semmijéből, talán vissza kéne menned Lipótmezőre.
A múlt század a reáltudományok területén, magfizika, haditechnika, elektrotechnika, óriási fejlődést hozott. Ez azoknak a kutatóknak, tudósoknak köszönhető, akik tehetséges emberek voltak, vagyis kimagasló eredményeket értek el a kutatásaikban. A hitvány Einstein féle egyének kerültek kapcsolatba a csillagászat területével, és buta agyuk képtelen volt a felmerülő problémák megoldására, így hülye fantáziával próbáltak magyarázatot adni a felmerült kérdésekre. Einstein, Penzias, Hubble, Planck, Guth, Michelson, Hawking, és a többi hülye.
Ezek a barmok járatták le a csillagászat tudományát, és tagadták meg NEWTON TÖRVÉNYEIT.