"Az érdekelne, hogy ha elviekben semmi sem szabadulhat belőlük, akkor a fekete lyukak "pólusainál" miért, és miképp lépnek ki röntgen és egyéb sugárzások?"

A relativitás az csak egy közelítőleg helyes modell a valóságra, mint az összes többi. Amit egy modell megtilt, azt még Istem megteheti.


"Elképzelhető, hogy a pólusoknál nincs akkora gravitációs tér?"
Ja, olyasmi, ez a Kerr metrika. Nem homogén a téridő, ha a tömeg forog.


"És ezek a sugarak miért haladnak majdnem fénysebességgel?"
A fény mindig fénysebességel halad. Ha mégsem, akkor az idő lassul gyorsul annyira, hogy de mégis.


"Elnyelheti-e a fekete lyuk a "sötét anyagot"?"
Sötét anyagot nyelni tilos.


"Ha van fekete lyuk, akkor létezhet fehér lyuk is? (Féregjárat)"
Felőlem.


"Lehet, hogy az előző Univerzumot (Márha volt) egy irdatlan fekete lyuk emésztette fel, majd a szingularitás ellentétével mindent szétrepített?"

Bármi lehetséges-



"Meg lehet-e állapítani a fekete lyukak méretét?"
Meg, A gravitációjának erőssége alapján. A téridő görbülete a tömegétől függ.


"Mekkora lehet a legkisebb fekete lyuk."
Majd megtudod.


"Haladhat-e egy fekete lyuk fénysebességgel?"
Tömeg nem haladhat fénysebességgel.


"Ha vannak más dimenziók, vagy valahol az ismert univerzumon vannak "fehér lyukak", ha azok találkoznak egy fekete lyukkal, akkor mi történhet?"
Hát azt jobb, ha nemtudod...é.


"Mi történik akkor, ha a VY Canis Majoris felrobban? (Az eddig felfedezett legnagyobb csillag; "átmérője elérheti a Napének 2100-szeresét. Ez 1 433 467 200 km-nek felel meg."-Wikipedia
Ez után a csillag után mekkora fekete lyuk marad?"
Nemtom.


"Létezhet-e olyan test az Univerzumban, ami úgy néz ki, vagy viselkedik mint egy pulzár, vagy neutroncsillag, de jóval erősebb annál?
Honnan lehet BIZTOSAN megállapítani a Nap korát?"
Kivágod, és megszámolod az évgyűrűket.

Sziasztok. Én még új vagyok itt. Nekem lenne egy-pár kérdésem, amire szeretnék válaszokat kapni szakértőktől és laikusoktól is egyaránt.

Az érdekelne, hogy ha elviekben semmi sem szabadulhat belőlük, akkor a fekete lyukak "pólusainál" miért, és miképp lépnek ki röntgen és egyéb sugárzások?

Elképzelhető, hogy a pólusoknál nincs akkora gravitációs tér?

És ezek a sugarak miért haladnak majdnem fénysebességgel?

Elnyelheti-e a fekete lyuk a "sötét anyagot"?

Ha van fekete lyuk, akkor létezhet fehér lyuk is? (Féregjárat)

Van-e a szingularitásnak ellentéte, vagy lehetséges-e, hogy legyen?


Lehet, hogy az előző Univerzumot (Márha volt) egy irdatlan fekete lyuk emésztette fel, majd a szingularitás ellentétével mindent szétrepített?

Meg lehet-e állapítani a fekete lyukak méretét?

Mekkora lehet a legkisebb fekete lyuk.

Haladhat-e egy fekete lyuk fénysebességgel?

Ha vannak más dimenziók, vagy valahol az ismert univerzumon vannak "fehér lyukak", ha azok találkoznak egy fekete lyukkal, akkor mi történhet?

Mi történik akkor, ha a VY Canis Majoris felrobban? (Az eddig felfedezett legnagyobb csillag; "átmérője elérheti a Napének 2100-szeresét. Ez 1 433 467 200 km-nek felel meg."-Wikipedia
Ez után a csillag után mekkora fekete lyuk marad?

----------------------------------------

Más


Létezhet-e olyan test az Univerzumban, ami úgy néz ki, vagy viselkedik mint egy pulzár, vagy neutroncsillag, de jóval erősebb annál?

Honnan lehet BIZTOSAN megállapítani a Nap korát?

Azt hiszem egyenlőre ennyi.

"A Világegyetem végtelen nincs oka a tágulásra."

Ez pocsék ellenérv. Pl. még nem igazoltad, hogy végtelen, se azt hogy nincs oka tágulni.

Megjegyzem a VE tágulásán térközök növekedését "értik", kik szerint az egész VE tágul.
(valójában persze nem értik, csak mondogatják, hajtogatják)

Az egyenes, a sík, a tér, végtelen. Csak a térfogat tágulhat, aminek mérete ismert. Ne keverjük össze a fogalmakat, mert igy keletkezik a hülye elmélet, ami szerint nem az objektumok mozognak, hanem aköztük lévó tér tágul. A Világegyetem végtelen nincs oka a tágulásra. A tágulást a gondolkozásra lusta elmebeteg egyének találták ki.

De lehet.

A világegyetem születése nem olyan téma, amivel kapcsolatban okos dolog lenne bármire is mérget venni.

De.



Így van.

Akárhogy is keletkezett az Univerzum én nyugodtan alszom.

Éppen azért lehet olyan jól eltársalogni a témáról, mert tudni azt nem lehet.

Valahogy én is így érzem magam a fiaim mellett, talán én zsugorodik, azért látszanak annyira magasnak. Mondom is nekik, nem lesz jó vége ennek a növekedésnek, a dinoszauruszok is úgy vesztek ki, hogy túl nagyok lettek a tojásaik...

Javítás: Feltételezem, hogy galaxisunk velünk együtti zsugorodása miatt nem mutatható ki saját rendszerünkben terjedelmének időbeli változása.

"Nem figyelhető meg a galaxisunkon belül tértágulás, se kicsiben, se nagyban. Ez az oka annak, hogy elvetik az Univerzum homogén, minden mértékben megjelenő tértágulását. Csakis a galaxisunkon kívül észlelünk tértágulást a galaxisok közötti térben.
Tehát tapasztalati oka van annak, hogy nem követik a fizikusok az elméletedet. "

Feltételezem, hogy galaxisunk tágulása amiatt nem mutatható ki saját rendszerünkben, mert nagyjából együtt zsugorodik mérőeszközeinkkel, ill. velünk, ill. atomjainnkal.
S e felsorolt objektumok szerintem amiatt zsugorodnak, mert folyamatosan veszítik energiájukat, gravitációs sugárzás folytán.

Remélem nem buta indoklása lesz fentebbi mondatomnak, amit egyből hozzá is fűzök:
Einstein elméletéből szekemberek kikövetkeztették , hogy egymáshoz "kötött" keringő dolgok energiát kell szétsugározzanak, mégpedig minimum gravitációs sugárzás formájában. S ezt csillagászati megfigyelést követő gondos számítással már alá is támasztották, tehát ténynek minősül. (Nobel-díjjal honorált eset volt ez).

Nos a mi galaxisunk keringő rendszer, s benne számos keringő rendszer található. Ezek mind régóta veszítik energiájukat, s ebből adódóan egészének - s részeinek is mind zsugorodniuk kell.
Egy bökkenő maradt, az atomok. Rájuk valamikor kimondták, hogy nem zsugorodnak.

Azt kéne megtudni, hogy jó okkal mondták-e ki, vagy csak feltételezték egyszerűség kedvéért - azaz a fizika minél egyszerűbbé tétele kedvéért ...

Nem figyelhető meg a galaxisunkon belül tértágulás, se kicsiben, se nagyban. Ez az oka annak, hogy elvetik az Univerzum homogén, minden mértékben megjelenő tértágulását. Csakis a galaxisunkon kívül észlelünk tértágulást a galaxisok közötti térben.
Tehát tapasztalati oka van annak, hogy nem követik a fizikusok az elméletedet.

A linkelt cikkek olvastán arra jutottam, hogy szerzői nem kívánták pl. atomos anyagunk zsugorodására visszavezetni a köröskörül tőlünk távolodni látszó galaxisok távolodásának okát.

Az Ősrobbanásból már következik a tér tágulása. Napjainkban nem a tér tágulása a kérdéses, hanem a tágulás mikéntje. Régebben úgy képzelték el az Ősrobbanást, hogy a tér minden pontja egyidőben felrobbant. Erről Weinberg: Első három perc c. könyvében olvastam egy keveset. Újabban az Inflációs modell a divatos teória, eszerint az inflaton valahol a nulla körüli térfogatról indulva érte el a napjaink mintegy 13 milliárd fényévnyi sugarát. Erről Frey-Patkós:Inflációs modell c. könyvéből olvastam szemelvényeket. Az inflációs elmélet szerint az inflaton tágulása közben a fotonok finomhangolódása tartja meg az Univerzum méretét. Azonban a fotonok elvileg nem tudnak egyszerre fénysebességgel távolodni egymástól az inflaton, azaz az Univerzum átmérője mentén, és ugyanakkor egymásra is hangolódni. Ezt a problémát úgy hidalja át az inflációs modell, hogy feltételez egy eddig ismeretlen részecskét, a Higgs-bozont, amely képes az egész Univerzum tulajdonságát közvetíteni. Ez a Higgs-bozon vesz részt a foton finomhangolódásában az inflaton átmérőjének a két végén. A Higgs-bozont azért nevezik "isteni részecskének", mert a feltételézés szerint egyetlen részecske képes az Univerzum egészének tulajdonságait hordozni.

Hát..., nekem is erős kételyeim vannak a Higgs-bozonnal szemben. A Higgs-bozon feltételezését viszont erősíti, hogy ez a részecske a Standard-modellből is hiányzik, és ide is beilleszthető olymódon, hogy azonos a tulajdonsága az inflációs modellben is. Ráadásul kitalálták azt is, hogy a Higgs-bozon adna tömeget is az anyagnak. Szóval mindenhonnan ez a részecske hiányzik a fizikában, és ha megtalálnák, komplettírozva lenne maga a fizika. Az LHC-ban ezért keresnék gőzerővel.

Érzésem szerint nem ilyen egyszerű a dolog, és szerintem nincs Higgs-bozon, de ez csak egy dilettáns magánvéleménye. Mindenesetre magára a tágulásra négy bizonyíték van, ezeket sorolja fel ez a Patkós cikk:
http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2005/tv0505/patkos.html

A tágulás méréséről pedig itt lehet olvasni:
http://epa.oszk.hu/00300/00342/00212/csabai0712.html

"A tér tágulása csak közel gravitációmentes környezetben figyelhető meg, két galaxishalmaz között tágul a terünk."

Én nem hiszem el, hogy a tér tágul két galaxishalmaz között.
Szerintem ezt csak mondják egyesek.

Szerintem nem biztos, hogy a tér tágul.
Egy alternetíva: Amennyiben a mi atomjaink zsugorodnak - s ezzel összeföggésben hosszmérő eszközeink is zsugorodnak- úgy a minket körülölelő cuccokat ugyancsak oktalanul távolodóknak kell lássuk.

A tér tágulása csak közel gravitációmentes kötnyezetben figyelhető meg, két galaxishalmaz között tágul a terünk. Tévedés azt hinni, hogy mértékarányos mindenütt a tágulás az Univerzumban, hogy pl. az atomok közötti tér is tágulna. Nem tágul, sőt az egész galaxisunkon belül nincs tértágulás.

Miből gondolod, hogy a tér tágul, s nem mi magunk s velünk együtt hosszmérőeszközeink zsugorodnak?

Feltételezem, hogy amiatt nem számítasz ezen utóbbi eshetőségre, mert abban a hitben élsz, hogy atomjaink nem változnak, nem zsugorodnak, s ezzel összefüggésben hosszmérőeszközeink sem rövidülnek, illetve nem is fognak még tovább rövidülni.

A tér tágulását addig fogod abszolútnak tekinteni, amíg fel nem sejlik benned,, hogy hosszmérőeszközeink hossza talán nem is abszolút, talán nem is konstans.
Holott lehet, hogy egyre csak rövidülnek! S lehet, hogy zsugorodásunk folytán véljük tágulónak a teret!

Vagy ez nem lehet?

"Mi az az erő pontosan, ami a gravitáció ellen hat és erősebb nála, az nem ismert még."

Amíg nem tisztázódik, tekinthető akár Jézus pszichokinetkai erejének is! Nemdebár? Miért is ne?

"A Nagy Bumm kori világegyetem maga a tér és ez tágul."

Szerintem nem érdemes ebben se hinni. Ugyanis ez nem leellenőrizhető állítás!

Maga a tágulás. Ha egyszer tágul és amióta van mindig is tágult legfeljebb változó mértékben, akkor logikus, hogy régebben nem volt annyira tág.

Gondold el, hogy egy levegőrészecske vagy a felfújodó luftballonban.

Minél meszebbre sikerül ellátnod, annál régebbi állapotot látsz. Bármilyen irányba nézel ugyanakkora távolágba és látsz ott valamit, akkor az ugyanolyan régen volt akkor ott egy a mainál kisebb világegyetemben.

Ezért aztán az, hogy ma milyen távolságban látszódnak egymástól ebben a felfújódott világegyetmeben a sok milliárd évvel ezelőtti kisebb világegyetembeli állapotukban az nem sokat mond.

Most úgy tartják, hogy a világ 4 dimenziós. A három térbeli dimenzió és az idő.

Minden mozog és idővel változik, közben a tér tágul.

Ha tudsz valami szemléletes négydimenziós ábrázolási módot akkor szólj, azt megnézném én is.

Állítólag azért nehéz az embernek elképzelnie a 4 dimenziós világot, mert a 4-ből háromban tud mozogni, de az időben nem.

Pedig egyértelmű, hogy például a pontos hely- és állapotmeghatározáshoz nem elég az X, Y, Z koordináta, az időpontra is szükség van.

Hiába beszéljük meg, hogy talákozunk utca házszám emelet ajtó, ha te kedden leszel ott én meg szerdán sohasem leszünk egymás közelében.

Na de az idő nem gond, mert ha ismerjük a mozgás sebességét és irányát akkor ki tudjuk számolni, hol volt sok évvel ezelőtt illetve, hogy hol lesz sok év múlva.

Hát...

Ha látsz egy autót az autópályán 130 km/h sebességgel haladni egy irányba akkor mivel az autópálya vonalvezetése ismert elég jó eséllyel meg lehet mondani, hogy hol volt az autó 10 perccel ezelőtt, vagy 10 perc múlva hol lesz.

De persze ez sem tuti, mert lehet egy autóspihenőnél ácsorgott 5 perce éppen.
7 perc múlva meg baleset éri.

Na de azt megmondani, hogy hol volt egy éve az autó, illetve hol lesz egy év múlva?

Vagy éppen fordtítva, látunk egy fényképet egy autóról, amint éppen a lánchídon halad át és ismerjük a fénykép készítésének a dátumát is. No és ebből honnét lehetne tudni, hogy holvan ma az autó? Megkerestetjük a nyilvántartásban? Remek! És milyen útvonalon jutott el sok év alatt oda?

Amúgy az az ember még nem született meg, aki ismeri és érti a világegyetemetet és nem is fog egyhamar.

Bőven akad még megismerni, felfedezni való a következő évszázadok, évezredek embereinek is.



Nem a második percben nézed őket, hanem most és innét. Hol voltál Te, a Föld a Naprendszer, a Tejútrendszer a második percben? Ki tudja!

A múltban lévő állapotukat látod egy azóta igencsak megváltozott és kitágult mai világegyetmeben elhelyezve.

Nem tudom a múltbeli távolságot azt honnét lehetne látni.

Látod a múltbeli állapotukat valamilyen irányban, amiből kiszámolod, hogy ha most lennének ott, akkor milyen távolságra lennének egymástól. De ez csak feltételezés, mert azt nem láthatjuk, hogy most hol vannak.
Na de mindkettőt ugyanabban a múltbeli időpillanatban látjuk nem? De. Őket igen magunkat nem. Honnét mondod meg, hogy abban az időpontban milyen távolságban láttuk volna őket egymástól? Honnét is? Ráadásul akkor is csak az akkori múltat láttut volna.

Nem elég, hogy nem egyszerű ez a 4 dimenziós világ, de még az információ is csak hosszú idő alatt jut el egyik helyről a másikra.

Így van. A Nagy Bumm aközelünkben volt. Ott ahol te most éppen vagy. Meg ahol az egész világegyetem van éppen.

Nem úgy kell elképzelni, hogy van egyszer a nagy semmi tér és azon belül volt valahol a Nagy Bumm és aztán tágul a térben.

Nem.

A Nagy Bumm kori világegyetem maga a tér és ez tágul.

Ha egy luftballont felfújsz, akkor utána nem lehet megomndani, hogy hol volt a nagy luftballonban régen a kicsi. Az egész luftballon lett nagyobb, azaz maga a tér.

Csak a luftballonban több lesz a levegő, a világegyetemben meg nem lesz több az anyag, tehát ha tágul, akkor csökken a gravitáció ereje, ezért tágul gyorsuló ütemben.

Mi az az erő pontosan, ami a gravitáció ellen hat és erősebb nála, az nem ismert még.

Na és a felfújódó luftballonban lévő levegőrészecskék nem sugárirányban tágulva haladnak, hanem mindenfelé. Egymásra is hatással vannak és lökdösik egymást mindenfelé.

Azaz úgy általában a világegyetemben a galaxisok egyre távolabbra kerülnek egymástól és egyre ritkábbak lesznek a térben, de ettől még nyugodtan közeledhetnek is egyes galaxisok egymáshoz.

A mi Tejútrendszerünk és az Androméda köd például közeledik egymáshoz és állítólag pár milliárd év múlva egyesülni is fognak. Annyi sok új csillag lesz az égboltunkon, hogy csak na. Feltéve ha a Naprendszert nem viseli meg a galaktikus ütközés.



De.

"Minden fekete lyuk egy Kerr-metrikájú gyűrű szingularitás. Mert nincs olyan fekete lyuk, ami nem forog.
Semmi rejtélyes nincs abban, hogy a gyűrű közepén anyag szökhet ki.
Spanyolviasz."

Szerintem véleményed nem megalapozott. A Kerr féle gyűrű feketelyuk létrejöttét igen valószínűtlennek - bár nem lehetetlennek tartják a szakemberek. Az más kérdés, hogy a feketelyukká váló csillagok szinte biztosan pörögnek a kollapszus bekövetkezte előtt. Ez azonban nem vezet ahhoz, hogy az objektum Kerr lyukká váljon.