Sok emberben az első kérdés, amikor szembesül a diagnózissal - legyen szó önmagáról vagy egy családtagról - vajon örökölhető-e az emlődaganat kialakulására való hajlam. Vajon fenyegeti-e a betegség a családtagokat? Az esetek többségében nem genetikai okok miatt alakul ki a betegség, és nem beszélhetünk örökletes emlőrák kockázatról. Az emlőrákok többségénél, még ha van is családi halmozódás, annak egyéb, például környezeti, életviteli, hormonháztartásbeli okai vannak.
Bár nem könnyű az emlőrákot befolyásoló hatásokat kiiktatni, életmódunkat megváltoztatni, de fontos volna, hogy odafigyeljünk a táplálkozásra, a rendszeres testmozgásra, és főleg ezek egyensúlyára. Az anyagcsere háztartás a bevitt és leadott kalória egyensúlyának megbomlása az esetek többségében az elhízás irányában hat, és többek között az emlőrák kialakulásának kockázatát is emeli. Az elhízáshoz gyakran társuló cukorbaj, zsír anyagcserezavar gyakorta előfordul emlőrákosoknál is. Tudnunk kell arról is, hogy a nemi hormonok mesterséges bevitele (fogamzásgátlás, női nemi hormonpótlás, különösen a kombinált forma) kockázat emelő tényezők.
Amennyiben a ritka örökletes génmutáció miatt kialakuló emlőrák lehetősége mégis felmerül (például kétoldali emlődaganat, fiatalkori emlőrák, a családban jellemző módon halmozódó emlőrák), érdemes egyszerű vérvétellel, genetikai vizsgálattal tájékozódni. Ilyen módon kimutatható, hogy az érintett személy hordoz-e örökletes veszélyeztető gén eltérést. Amennyiben ez beigazolódik, van lehetőség a családtagok hasonló módszerrel történő vizsgálatára is. A vizsgálat bár egyszerűnek hangzik, de csak akkreditált genetikai laboratóriumban végezhető, és igen költséges és hosszadalmas. Ezért csak olyan személyeknél ajánlatos, akiknél nagy valószínűsége van a génmutációnak.