azok a kudarcot vallott kísérletek, amelyek a Földnek a "fényterjedés közegéhez" viszonyított mozgását akarták meghatározni azt engedik sejtetni, hogy a jelenségeknek nemcsak mechanikai, hanem elektrodinamikai szempontból sincsen olyan tulajdonságuk, amely az abszolút nyugalomnak megfelelne..."

Szerintem ez nem az MM-kísérletre történő utalás Einsteintől, hanem az MM-kísérletek előtti "ballisztikus elv" elutasítása.

Bár lehetséges, hogy nincs igazam, mert később Lorentz fényéteréről is ír Einstein. Úgy tudom, Lorentz a fényétert az MM-kísérletre találta ki.

Azt hiszem igazad van.

"A fényterjedés izotrópiája azt jelenti, hogy a mozgó fényforrás körül is koncentrikus hullámok alakulnak ki. Ellenben a mozgó hangforrás körül aszimmetrikus hanghullámok alakulnak ki. A hanghullámok terjedése emiatt anizotrópikus."

Vigyázat, fényforrás körül csak a fényforrás rendszerében koncentrikus a hullám ( azaz csak a fényforráshoz képest álló megfigyelő számára)

Hangforrás esetében nem így van. Ott akár a vele együtt utazó is kimutathatja, hogy mozgásirányban lassabban terjed az energia a hangforráshoz képest, mint ellenkező irányban.

"Az MM kísérlet egyáltalán nem támasztja alá a specrelt. "

Tévedés, hogy egyáltalán nem.

Ezt persze nem neked írtam, te szellemileg korlátolt.

Jól mondod. Ez is különbség a hangterjedés és a fényterjedés között.

Köszönöm.

cyprian

Ha ez igaz lenne, nem létezne a Cserenkov sugárzás. De már ezt is kibeszéltük több alkalommal.

A Cserenkov sugárzás más. Simonyi szerint a közeg atomjai megkapják az átmenő részecskétől az e.m. energiát, de az atomban egy kis késleltetést szenved az e. m. energia. A részecske azonban olyan gyors, hogy az atomtól nem kapja vissza az e.m. energiát, emiatt az atom szétsugározza az e.m. energiát. Tehát Simonyi szerint (Elektronfizika) a késleltetés az oka az e. m. energia kisugárzásának. Szerintem a Cserenkov-sugárzás nem vethető össze semmilyen tekintetben sem a hanghullámokkal.

cyprian

Akkor a Nobel-bizottság nagyot tévedett.

Nem tudom. Én elfogadtam Simonyi gondolatmenetét, mert tisztelem a munkáit. Ha viszont van értelmes ellenvetés a gondolatmenetére, azt szívesen elolvasom.

cyprian

A Fizika történetére gondolsz? Valóban jó összefoglaló, de a relativitáselméletről szóló rész teljesen kusza benne. De ez csak részben Simonyi hibája. Megpróbálta védeni a védhetetlent.

Nem, hanem az Elektronfizikában van a Cserenkov sugárzás.
A Vilamosságtan könyve páratlanul logikus, tiszta fogalmazású könyv, erre gondoltam.

Úgy van, attól is függ mekkora az objektum tömege, mert a kisebb tömeg kevesebb DVAG-ot nyel el.


ez csak feltételezés. Nem az a kérdés, hogy esetleg átalakulhatnak-e, hanem, hogy átalakulnak-e.
Legalább ugyanilyen jó feltételezés, hogy a hiányzó neutrínók nem is léteznek..


cyprian 4372, a téridős nyomó gravitáció elég furcsa lenne, mert a nyomó gravitációban az ún. téridőgörbületnek fizikai értelme van = DVAG gradiens. Ennek a leírása történik a relelm egyenleteivel, ahol a DVAG gradienst téridőgörbületként kezelik, csak annak nincs értelme, mert sem tér sem idő, sem pedig téridő nem létezik.


Emil, a sötét energiától nem fékeződik a Föld, nem vagy képes megérteni? Ha fékeződik, akkor az kimutathatatlan, nem mérhető, tehát rosszul okoskodsz.

Az pedig, hogy nem vagy képes átlátni az Allais effektust, az legyen a te bajod. Neked csak ólom jó? Arany korongok nem felelnek meg? Esetleg két égitest, ha fedik egymást?

inga = megfelelően érzékeny mérőeszköz mérleg helyett
napfogyatkozás alatt = éppen fedik egymást, Foucault inga gyorsul, g nő.
napfogyatkozás előtt és után = éppen NEM fedik egymást

Kedves Astrojan!

A korábban hiányolt neutrínók léteznek. Csak korábbn nem tudták kimutatni őket.
Ma már a négyféle neutrínóból 3 félét detektálunk, csak a semleges neutrínó kimutatására nincs még korrekt módszerünk.
De mint ahogyan a semleges neutrun esetében is találtunk, így a semleges negyedik neutrínó esetében is fogunk találni.

A fékeződés sem megértés kérdése.

Ha van reakció, akkor van fékezés, ha nincs reakció, akkor nincs semmilyen hatása semmire sem annak a valaminek.

Ilyen egyszerűen kizárja a fékezés hiánya a "nem fékezőt"..

"Foucault inga gyorsul, g nő."

Nos, nem.. sajnos nem. Az erőrendszer eredője gyorsít.

A neutrínók, mint nevük is mutatja, "elektromos töltése" SEMLEGES, akár elektronneutrínóról, akár müonneutrínóról, akár tauneutrínóról van szó! A különbség köztük az, hogy az elektronneutrínók olyan folyamatokban keletkeznek, amelyekben elektronok vagy pozitronok vesznek részt, pl. béta-bomlások során, a müonneutrínók pedig olyan folyamatokban, amelyekben müonok vesznek részt, a tau-neutrínó pedig pl. a tau-nehézlepton hadronos bomlása során keletkezik, amikoris a tau-nehézleptonból pionok keletkeznek, és mellette tau-neutrínó. A 3-féle neutrínó a leptontöltésükben különbözik egymástól: az elektronneutrínónak elektron-leptontöltése, a müonneutrínónak müon-leptontöltése (vagy leptonszáma) van, a tau-neutrínónak pedig tau-leptontöltése (vagy tau-száma), és érvényes a leptontöltés megmaradási elve.....

Itt egy érdekes cikk a többdimenziós elképzelésekről.
A gravitonokat is tárgyalja érintőlegesen.
(A cikket Pithecus bányászta ki.)

Magyar vonatkozása:
"1954-ben Szalay Sándor és Csikai Gyula kimutatták közvetett módon a neutrínó létezését. A gyorsan bomló hélium-6 izotóp bomlásakor sikerült lefényképezni, hogy nem csak energia, hanem impulzus is hiányzik. (A kísérlet eredetileg a paritássértést cáfolta volna.)"[Wikipédia]
(Visszalökési kísérlet - ködkamra felvétel. - Saját megjegyzés.)

Ja, és a leptontöltés NEM kelt maga körül semmiféle, elektromos erőtérhez hasonló erőteret. Ez csak "könyvelési segédeszköz", aminek segítségével magyarázatot kaphatunk arra, hogy bizonyos folyamatok miért tiltottak. Barionoknál ennek analógja a bariontöltés, a ritka részecskék ezen kívül még jellemezhetők a ritkasággal, illetve a hipertöltéssel, amely a bariontöltés és a ritkaság összege: Y=B+S. És természetesen, érvényesül a bariontöltés, a ritkaság és a hipertöltés megmaradási elve.....

Köszi, nagyon kellesz ide.

Nagyon köszönöm. Én is egy "bráner-fan" vagyok, de egy-két ismeretterjesztő filmen kívül még érthető összefoglalásával nem találkoztam. Ez pedig az.

Megjegyzem, az adott cikk jól mutatja a hivatalos (és valószínűleg helyes úton járó) tudomány és az Astrojan-féle képzelgők közötti különbséget.
A hivatalos tudósok bármilyen elképzelhetetlen ötlettel álnak elő, SOHA nem hagyják figyelmen kívül a tapasztalati tényeket! A cracpot "fizikusok" ezzel szemben egyáltalán nincsenek képben a valóságról szerzett aktuális ismeretekkel kapcsolatban, és valami teljesen alaptalan okoskodás mentén "dolgoznak ki" egyéni elképzeléseket, hogy szerintük hogyan kell a világnak működnie. Az, hogy valójában hogyan működik, őket nem zavarja az agyalásban...