Zoli, ezt max. négyszemközt beszélhetnénk meg, itt nincs rá mód.

"Alacsony műszaki intelligenciával is lehetnek jó ötletek"

Légy szíves írj néhány konkrét példát - lehetőleg a mai világból véve.
Lehetőleg emberek ötletei legyenek, és olyanoké, akiket még nem helyeztek vád alá.

"sok esetben a túlzott inteligencia, a hagyományos ismeretek túlzott birtoklása akadályozza az újjatalkotást. "

Ez tény, vagy hit?

"Nekem elhiheted, világ életemben tudományos intézményben dolgoztam"

Mindenki elhiszi - úgy értelmezve, hogy küldönc/takarító voltál.

"A jó ötletek az alkotóképpességtől függenek, nem az inteligenciától. Sőt, sok esetben a túlzott inteligencia, a hagyományos ismeretek túlzott birtoklása akadályozza az újjatalkotást. "

Az a baj e kijelentéssel, hogy a proletárdiktatúra visszahozatalára irányuló törekvést fejez ki...

Vegye észre mindenki: A fenti szöveg puszta ideológia, ráadásul a legszarabbik fajtából való: egykori kommunisták szar dumája.

Hogy világosabb legyen:
Sztálin seggnyalói skandálta szöveget idézek: Munkás ököl oda sújt ahova köll!
Hogy hova köllött a munkásnak sújtania?
Hát az értelemre! (idegen szóval az intelligenciára)

"Zoli, ezt max. négyszemközt beszélhetnénk meg, itt nincs rá mód. "

Te sztálini nyugdíjból vígan élő öreg, ne kísérletezz lekenyerezni engem!
Más fából faragtak engem.

Anna Perenna

"Egyébként aki igazán tudományos fórumot szeretne..."

Vannak akik a mások által kitalált dolgokon rágódnak "felső fokon", de ők maguk soha semmi újat nem találnak ki.

És vannak olyanok is, akik kritikusan állnak a tudományos ismeretekhez és új utakat keresnek.

Az utókor csak azokra fog emlékezni, akiknek sikerült új utakat találni.

Azokat elfelejtik, akik csak a régi dolgokat ragozzák felső fokon. Mert semmi pluszt nem tettek hozzá a tudományhoz.

És ez így van jól.

Igen, gyakran szembesülünk azzal, hogy mennyien elfelejtik a "régi dolgokat", pl. Arisztotelészt, Newtont, Maxwellt, stb. Vannak, akik még őket sem tanulják meg, ezért aztán új dolgokat találnak ki, itt a fórumon is van ilyen.
Persze nem mindenki felejti el a régi dolgokat, ott van pl. a sok kiváló mérnök, akiknek köszönhetjük mindazt a jót, amik életünket megkönnyítik.
1xű

Einstein buktája:

Egyszer, régebben elkezdtünk egy vitát 1xű-vel, amit nem fejeztünk be. A vita tárgya a specrel első alaptétele volt.

Einstein szerint az egymáshoz képest egyenesvonalú egyenletes mozgást végző (gyorsulásmentes és forgásmentes) rendszerekben (inerciarendszerekben) igyaz Newton első törvénye. Newton első törvénye szeint a magukra hagyott testek nyugalomban maradnak vagy megtartják egyenesvonalú egyenletes mozgásukat.

Einstein szerint gyorsuló rendszerekben nem érvényes Newton első törvénye. De a tapasztalat ennek ellentmond.

Ha a Földön álló vízszintes felületen egy golyót elgurítunk, akkor ez Newton első törvénye szerint viselkedik. A tapasztalat szerint ha ugyanezt a kísérletet a Holdon végezzük el, akkor is ugyanezt tapasztaljuk. Sőt a Marson is.

Józan ésszel azonban senki sem állítja, hogy a Föld, a Hold és a Mars egymáshoz viszonyítva egyenesvonalú egyenletes mozgást végez. Mindenki tudja, hogy éppen az ellenkezője igaz. Ezek az égitestek görbe vonalú a pályáán gyorsulva mozognak.

A tapasztalat szerint mégis mindegyik égitesten érvényes Newton első törvénye. Einstein speciális retativitáselmélete szerint azonban ez nem lenne lehetséges.

Einsteinnek bukta? A specrel hibás? A tapasztalat bizony ezt mutatja.

Helyesebben azokat a vonatkoztató rendszereket nevezzük inerciarendszernek, amikben Newton I törvénye teljesül.
Ilyen a valóságban nincsen, de közelítőleg van, és kérdés lehet a közelítés pontossága.

Jó példa a fent modottakra.
Kis tartományban, rövid ideig a Föld, Mars, Hold inerciarendszer. Nagy távolságokon, hosszú ideig nem.
Pl. a biliárdasztalon elgurított golyó egyenesvonalú egyenletes mozgást végez a Földhöz rögzített biliárdasztalhoz képest, és még a Marshoz vagy Holdhoz kötött inerciarendszerhez képest is, de nem véges egyenes vonalú mozgást, ha nagyon nagy távolságra gurítanánk (súrlódás és ellenállásmentesen).

1xű

1xű

"Helyesebben azokat a vonatkoztató rendszereket nevezzük inerciarendszernek, amikben Newton I törvénye teljesül. "

És melyikben teljesül? Hát az inerciarendszerekben. A kígyó a farkába harapott.

"Pl. a biliárdasztalon elgurított golyó egyenesvonalú egyenletes mozgást végez a Földhöz rögzített biliárdasztalhoz képest, és még a Marshoz vagy Holdhoz kötött inerciarendszerhez képest is..."

Hát ez az, ami szerintem nem igaz. A Földön elgurított golyó a Holdhoz vagy a Marshoz viszonyítva NEM végez egyenesvonalú egyenletes mozgást.

És mégis, a Holdon, vagy a Marson elgurított golyóra ugyanúgy érvényes Newton első törvénye. Ezért nem igaz a specrel. (többek között)

A specrel gravitáció mentes állapotra vonatkozik. Ezért speciális a neve. Emiatt a specrel absztrakció, mert gravitáció mentes környezet nem létezik. Azonban közel gravitáció mentes a galaxisközi tér, itt már egészen pontos értéket ad a specrel. Ezenkívül a mindennapi számításokban is jó közelítést ad a specrel, nem kell mindig a gravitációt vagy a görbevonalú mozgást figyelembe venni.

Ilyen absztrakciót minduntalan használ a tudomány, sőt azt lehet mondani, minden törvényünk absztrakció, hiszen a valóságot pontosan leírni nem lehet. Ha pedig a bolygók görbevonalú mozgása mégis nagy eltérést okoz, akkor elő lehet venni az áltrelt.

Mégegyszer.
Mozgást (helyet, időt) mindig egy vonatkoztató rendszerhez képest értjük.
Ezek közül azokat, amikben egy magára hagyott test egyenesvonalú egyenletes mozgás végez, vagy tartós nyugalomban van, inerciarendszernek nevezzük.
Hogy egy vonatkoztató rendszer inerciarendszer-e, azt nem az dönti el, hogy annak nevezzük.
Hanem az, hogy méréssel ellenőrizzük, hogy teljesül-e benne a fenti Heltétel.
Ha teljesül akkor inerciarendszer, he nem, akkor nem, ha adott pontossággal teljesül akkor adott pontosságig inerciarendszer.
Nincs semmiféle kígyófarok.

A Földön levő biliárdasztalon nyugalomban levő golyó a Marshoz képest egyenesvonalú egyenletes sebeeségű mozgást végez, amíg nem vesszük figyelembe a Mars és a Föld keringését és forgását, nomeg az egész Naprendszerét.
Ha ezeket figyelembe kell venni, akkor a földi biliárdgolyó már a Földhöz képest sem végez egyenletes egyenesvonalú mozgást, hanem valami görbe pályán halad, sőt, elemelkedik vagy belesüllyed az asztalba. Ezt persze nem teszi meg, de ekkor a rá ható súlyerő nem egyezik meg az asztal által rá kifejtett nyomóerővel, tehát nem magára hagyott test.
1xű

cyprian

Az általam beírt példában nem szerepel a gravitáció. A bolygók egymáshoz képesti görbe vonalú gyorsuló mozgását bármi előidézhetné. A lényeg, hogy nem egyenesvonalú egyenletes mozgást végeznek, és a specrellel ellentétben mégis érvényes mindegyiken Newton első törvénye.

Ez mutatja, hogy a specrel hibás.

Ha a bolygók akármiféle oknál fogva egymáshoz képest görbevonalú mozgást végeznek, akkor legalább az egyik nem inerciarendszer.
Így legalább az egyikben nem teljesül, hogy a magára hagyott test egyenesvonalú egyenletes mozgást végez.
Mi zavar ezen, és minek mond ellent?
1xű

1xű

Máskor gyorsabb szokott lenni a felfogásod.

Két okból nincs igazad.

Egyrészt a görbevonalú mozgásra az áltrel vonatkozik, tehát nem alkalmazhatod a példádban a specrelt.

Másrészt a bolygók görbevonalú mozgását a gravitáció okozza. Nem lehet hívatkozni arra sem, hiogy a görbevonalú mozgást "bármi okozhatja", mert ha a centripetális erő okozza a görbevonalú mozgást, akkor is az áltrelt kell előszedni, nem a specrelt.
Az áltrellel nem lehet cáfolni a specrelt :-)

Amit gyorsan fel kellett volna fognom, azt már rég tudom.
1xű

Igazad van, de ahhoz, hogy valaki valami újat tegyen hozzá a régihez, azt KÍSÉRLETILEG is alá kell támasztania, és MATEMATIKAILAG is le kell írnia! Ez így van még egy PhD disszertációban is. Mert kísérleti alátámasztás és matematikai leírás nélkül a következőképpen fogja értékelni az opponens a disszertációt:
"Ebben a dolgozatban sok a jó és az új, csak az a baj, hogy ami jó, az nem új, ami új, az nem jó.":)))))