Nem. Az ősi yin-yang szimbólum adta az ötletet.


hanjó, a csiga nem jó, mert a gravitonok nem a felületről pattannak le, hanem átmennek bárminemű formájú anyagon anélkül, hogy forgatónyomaték keletkezne. A testek alakja nem számít, csak a tömege.

Emil malomkereke jónak látszik, persze nem árnyékolni kellene hanem eltéríteni a gravitonsugárzást, elfókuszálni a DVAG-ot. Árnyékolással is működhet csak kérdés, hogy lehet e eléggé érzékeny a kimutatásra szánt műszer, pl vákuumban lebegő mágneses csapágyazásra gondolok.


Emil, a részecskezáport a sötét energia szolgáltatja (=DVAG).
A sötét energia pedig nem fékezi a Földet mérhetően (a fizikaversenyeken sem).

Kedves Astrojan!

Hogyan, milyen "mechanizmus szerint" lépnek kapcsolatba a gravitonok ?

Már többször kérdeztelek, a hallgatásod azt mutatja, hogy.. Inkább ne halgass! Hanem válaszolj a kérdéseimre.

Kedves Astrojan!

Gondolom, összegyűjtötted a nyomó-gravitációval kapcsolatos ellenvetéseket is. Nálam csak egy-két közlemény van. Ha vannak ilyen közlemények nálad, megköszönném, hogyha a hivatkozásokat leírnád nekem. Persze érdekelnek a nyomógravitáció melletti állásfoglalások is, de engem most főként az ellenvélemények irodalma érdekelne.

i]"jónak látszik, persze nem árnyékolni kellene hanem eltéríteni a gravitonsugárzást, "[/i]

Magad utaltál rá Hanjó-nak írt válaszodban, hogy ferde síkú lemezeken is függőleges irányban jutnak át, azaz útvonaluk törésmentes marad, tehát egyenes. Ebből szerintem az következik, hogy fókuszálhatatlanok.

Írok most egy egyszerűbben kivitelezhető kísérletet a DVAG kimutatására/cáfolására:
Egyik kelléke:
Két, ólomból készült egyforma korongot egymásra téve együtt átfúrunk sok helyen - az ólom felét eltávolítva ezzel.

A két korongot így együtt egy mérleg egyik serpenyője fölé helyezve tartószerkezettel rögzítjük. A rájuk zúduló DVAG 50%-a akadálytalanul jut át a lukakon. A mérleget ekkor kiegyensúlyozzuk, majd a felső korongot elfordítjuk annyira, hogy minden lyuk takarásba kerüljön. A DVAG immár nehezebben jut át a korongokon, s ekkor a mérlegserpenyőnek kissé feljebb kéne emelkednie.

Megjegyzés:
A megváltozott DVAG-nyomás mérési pontosságát nagyságrendekkel javítja,
ha a mérleg úgynevezett "fénymutatós" .

Másik megjegyzés: Homok-árus legyek a Szahara közepén, ha ilyesféle mérést még nem végzett valaki legalább 100éve - negatív eredménnyel.

"A sötét energia pedig nem fékezi a Földet mérhetően "

Ez egy ellene szóló érv.

Köszönöm a rövid áttekintést!

Már indulhatsz is. A kisérletet elvégezték, Allais effektus-nak hívják.


Nem, ebből nem következik.


cyprian, a wikis összefoglalót tudnám említeni
http://en.wikipedia.org/wiki/Le_Sage%27s_theory_of_gravitation

A nyomó gravitáció ellen 2 fõ érv szól
1. A nyomó gravitációs erõtérben a földnek fékezõdnie kellene
2. Az energiaelnyelés következtében a testeknek melegedniük kellene

Ha a sötét energiát tekintem nyomó gravitációs erőtérnek (DVAG) akkor az 1. pont téves, mert abban NEM fékeződik a Föld.

A testek melegszenek, a Nap hője csak kb felerészben származik termonukleáris reakciókból, a másik fele DVAG elnyelés miatt termelődik. Ez magyarázatot ad a Nap neutrínó problémára is (kevesebb a Nap-eredetű neutrínó a vártnál).

Az ún. "Nap neutrínó rejtély" oka az volt, hogy akkor még csak az elektronneutrínókat ismerték, detektálni pedig még nagyon sokáig csak azokat lehetett. De nemcsak elektronneutrínók, hanem müonneutrínók és tau-neutrínók is léteznek, és ezek detektálását csak nemrég sikerült megoldani. Az igaz ugyan, hogy a Napban zajló termonukleáris reakciók során csak elektronneutrínók keletkezhetnek, de azok útjuk során átalakulhatnak más típusú neutrínókká: müonneutrínókká vagy tau-neutrínókká. Ezért lehetett a számítottnál kevesebb szoláris elektronneutrínót detektálni annakidején.....

Vagy nem ezért.

Kedves Astrojan!

A neutrinó probléma azóta nem probléma, amióta tudjuk, hogy a neutrinóknak csak negyedét tudjuk detektálni.

A többi is megjön, csak nem mérjük..nem látjuk.

"mert abban NEM fékeződik a Föld."
Miért nem?

De olyan mérésről sajnos, nem tudok tudományos szakirodalom alapján, amelyben azt állapították volna meg, hogy a Nap hőmérséklete magasabb, mint amennyinek lennie kellene a Napban zajló termonukleáris reakciók által termelődött hő alapján. De ezt a kérdést roppant nehéz is lenne vizsgálni, mert a csillagok hőmérséklete nemcsak attól függ, hogy éppen milyen magreakciók zajlanak bennük, hanem attól is, hogy milyen típusú a csillag, és hol tart a fejlődésben. Pl. a Woght-Russell tétel értelmében ha egy csillag L luminozitása, M tömege, R sugara és T effektív hőmérséklete közül csak 1-nek az értékét ismerjük, abból egyértelműen következtethetünk a többi állapothatározó értékére is (fősorozati csillag esetén).
Effektív hőmérséklet: a mérttel azonos összintenzitású feketetest sugárzás hőmérsékletparamétere:

I(T)=B(T)=(szigma/pí)*(T a negyediken)

(Stefan-Boltzman törvény)

Igen, de nemis a termonukleáris reakciókra rakodik rá a DVAG elnyelésből származó hő, hanem fordítva: a DVAG elnyelés minden tömeget melegít és ha elég nagy a test, akkor beindul a fúzió.

Szia Annácska!
Egyetértek veled..

Köszi. Újabb irodalomra gondoltam Le Sage-nál.

Tulajdonképp az érdekelne, hogy kidolgozott-e valaki az általános relativitáselméletre épülő modellt, amely a nyomó gravitációt téridővel írná le. Tudsz ilyen elméletről?. Tudsz kifejezetten téridős elméletet a nyomó gravitációra, vagy ez képtelenség lenne?

"Már indulhatsz is. A kisérletet elvégezték, Allais effektus-nak hívják."

Nagyon hibás érv. Az általad hivatkozott effektus ill. kísérlet ugyanis köszönő viszonyban sincs azzal a roppant egyszerűvel, amit korábban felvázoltam.
Az én megoldásomban szó nincs ingáról, és napfogyatkozás sem hozzá.

Totális dilettantizmusra (vagy erős csaló hajlamra) utal, hogy idecitáltad az Allais effektust.
Íme, meggyőződhetsz róla, hogy köze nincs az én mérleges, árnyékolótárcsás javaslatomhoz:
http://en.wikipedia.org/wiki/Allais_effect

Részlet:
*The Allais effect is a claimed anomalous precession of the plane of oscillation of a pendulum during a solar eclipse. It has been speculated to be unexplained by standard physical models of gravitation, but recent mainstream physics publications tend rather to posit conventional explanations for the reported observations.*
pendulum = inga
during a solar eclipse = napfogyatkozás alatt.

Na erre varjál gombot ! Buta vagy.

""..ferde síkú lemezeken is függőleges irányban jutnak át, azaz útvonaluk törésmentes marad, tehát egyenes. Ebből szerintem az következik, hogy fókuszálhatatlanok.""

"Nem, ebből nem következik".

Miután folyton igazolatlan állításokat teszel, válaszod - érvek híján egyelőre elfogadhatatlan.

"Ha a sötét energiát tekintem nyomó gravitációs erőtérnek (DVAG) akkor ... abban NEM fékeződik a Föld."

Önellentmondásba keveredtél, egyben ellentmondva a newtoni mechanikának, ugyanis ha egy minden irányból érkező részecskezápornak nyomása van, akkor a részecskéknek impulzusa van.
Ha a sugárzás izotróp, akkor bármely meglökött testre fékezőleg hat.

Megírom (neked már ismételten) azt a kisiskolai szintű fizika feladványt, melyet még a múlt században ötöltem ki, és írtam meg egy tudományos vitafórumra:
Elszabadult, romlott epertortát szállító vagon gurul egy állomás felé, ahol nem akarják, hogy odaérjen. Géppuskatüzet nyitnak rá, hogy lefékezzék és visszalökjék ada ahonnan jött. Ám ugyanekkor az előző állomásról is géppuskázzák, hogy vissza ne jöjjön. A golyózáporok inetnzitása azonos.
Kérdés: Változik-e a vagon sebessége az elölről-hátulról becsapódó lövedékektől.

Írom a helyes választ: Igen, mégpedig egyre csökken.

Einsteinnel kapcsolatban elterjedt egy tévhit. Nevezetesen, hogy ő nem is tudott az Michelson-Morley kísérletekről.

"Más forrásból pedig - aminek hivatkozását sajnos nem jegyeztem meg - a speciális relativitáselmélet megalkotása idején nem is tudott az MM-kísérletekről stb. " - írja például cípryan.

Ez persze nem igaz. Einstein az 1905-ös dolgozatában meg is említi (csak nem nevesíti) a kísérletet. De erről mások is tudnak: "1895-re már tudott a Michelson-Morley kísérletekről, Fizeau munkáiról, és Lorentz vizsgálatairól. "

(Leonard Mlodinow: Euklídész ablaka 177.oldal)

Elővettem Einstein 1905-ös dolgozatát, de nem találtam benne semmiféle utalást kísérletre. Einsteinre jellemző gondolat-kísérleteket találtam csak benne. Melyik részletre gondoltál?

Egyébként nem jó az MM-kísérlettel igazolni a specrelt, mert az MM-kísérletekből nem feltétlenül ered a fényterjedés izotrópiája. Ez a bizonyítás Jánossy könyvében is megtalálható. Csak a közhiedelem tartja az MM-kísérleteket a specrel igazolásának, de komoly fizikai szakkönyvek felhívják a figyelmet rá, hogy az MM-kísérletek nem adnak teljes igazolást a specrel két posztulátumára.
Einstein a két posztulátumból vezette le logikai úton a specrelt, tehát ehhez nem volt elég az MM-kísérlet. A megdöntéséhez viszont elegendő lett volna, ez igaz, de ez két külön kérdés.

A fényterjedés izotrópiája azt jelenti, hogy a mozgó fényforrás körül is koncentrikus hullámok alakulnak ki. Ellenben a mozgó hangforrás körül aszimmetrikus hanghullámok alakulnak ki. A hanghullámok terjedése emiatt anizotrópikus.

Az MM-kísérletek negatív eredménye alapján a fényhullámok terjedése lehet szimmetrikus vagy aszimmetrikus egyaránt. Ez a bizonyítás megtalálható Jánossy könyvében is. Nemrég hozzájutottam Zemplén Győző egy írásához, amelyben Zemplén frappánsan is tömören levezeti az MM-kísérletekből az anizotróp fényterjedés lehetőségét is. Nagy kár, hogy Zemplén Győző, aki az MTA tagja volt, viszonylag fiatalon elesett az I. világháborúban.

cyprian

"Elővettem Einstein 1905-ös dolgozatát, de nem találtam benne semmiféle utalást kísérletre."

Idézem: "...azok a kudarcot vallott kísérletek, amelyek a Földnek a "fényterjedés közegéhez" viszonyított mozgását akarták meghatározni azt engedik sejtetni, hogy a jelenségeknek nemcsak mechanikai, hanem elektrodinamikai szempontból sincsen olyan tulajdonságuk, amely az abszolút nyugalomnak megfelelne..."

A mozgó testek elektrodinamikájáról. 2. oldal.

Szerinted melyek voltak ezek a kísérletek?

cyprian

"Egyébként nem jó az MM-kísérlettel igazolni a specrelt..."

Ebben egyetértünk. Az MM kísérlet egyáltalán nem támasztja alá a specrelt.