Einstein buktája
Socratus
- 2007. 04. 27. 17:52
Nyitóüzenet megjelenítése
Egyre több az olyan kísérleti eredmény, ahol túl lépik a fénysebességet.
pl. [url]http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=264650[quote]
pl. [url]http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=264650[quote]
"Elvileg valóban csak az oda-vissza út idejét tudják mérni..."
Valahol olvastam, hogy régóta (már vagy 100 éve ?) létezik olyan eszköz, mely villany ráadása nélkül tök átlátszó, ám amint villanyt kap - pikoszekundumok alatt tükörré válik.
Ha tényleg létezik ilyen dolog, akkor használatával szerintem meg lehetne mérni csakis ideverődött - bármilyen sebességgel közeledő/távolodó fényforrásból származó fény sebességét is - feltéve, hogy ez az eszköz - amit emlékeim szerint Kerr cellának hívnak ??? - nem változtatj a rajta áthaladó fény sebességén úgy, hogy az pont c legyen, miután átjutott rajta.
Megjegyzés:
1., Úgy emlékszem, hogy a Kerr cella olyan üvegfalú edény, melyben nitrobenzolba merülő két kondenzátorlemez van, s a vizsgált fény a lemezek közt tud haladni a nitrobenzolban.
2., Nem tudom mi a nitrobenzol, se, hogy hol kapható.
Valahol olvastam, hogy régóta (már vagy 100 éve ?) létezik olyan eszköz, mely villany ráadása nélkül tök átlátszó, ám amint villanyt kap - pikoszekundumok alatt tükörré válik.
Ha tényleg létezik ilyen dolog, akkor használatával szerintem meg lehetne mérni csakis ideverődött - bármilyen sebességgel közeledő/távolodó fényforrásból származó fény sebességét is - feltéve, hogy ez az eszköz - amit emlékeim szerint Kerr cellának hívnak ??? - nem változtatj a rajta áthaladó fény sebességén úgy, hogy az pont c legyen, miután átjutott rajta.
Megjegyzés:
1., Úgy emlékszem, hogy a Kerr cella olyan üvegfalú edény, melyben nitrobenzolba merülő két kondenzátorlemez van, s a vizsgált fény a lemezek közt tud haladni a nitrobenzolban.
2., Nem tudom mi a nitrobenzol, se, hogy hol kapható.
Van egy jó hírem! Pusztán lelkiismereti okból megadtam az egyik internetes keresőnek, hogy nézzen utána egyszerre a "Kerr"-nek és a nitrobenzolnak. Jelzem, hogy örömömre sok találatot hozott.
(Örömöm oka agyműködésem egyelőre tűrhetőnek találása általam.)
(Örömöm oka agyműködésem egyelőre tűrhetőnek találása általam.)
Egyre több az olyan kísérleti eredmény, ahol túl lépik a fénysebességet.
Bocs, hogy megint a magasságosságod ellen szólok, de úgy vélem, hogyha valamit idelinkelsz, akkor jó volna azt előtte elolvasni és ha nem érted meg elsőre, akkor utánanézni, hogy pontosan miről is van szó benne.
Az idézett cikk a régóta ismert kvantum-összefonódásos kísérletet említ először. A dolog tényleg rejtélyes, és egyesekben már az időben visszafelé haladó részecskék ötletét is eredményezte, mivel a kvantumállapotok ilyen távoli csatoltságára még nincs pontos fizikai magyarázat. Ami a lényeg, a két "rokon" részecskét a fénynél jóval kisebb sebességgel messze viszik egymástól, és amikor az egyik részecske valamely paraméterét itt leolvassák, abban a pillanatban a másik is felveszi az éppen ellentétes paramétert (Lásd Schrödinger macskája, aki élő és holt egyszerre mindaddig, míg valaki bele nem néz a dobozba.) Tehát a kísérletben semmi tömeggel rendelkező dolog nem haladt fénysebességnél gyorsabban.
A következő kísérlet pedig nem is tudom miért került ide, hiszen semmi köze a kvantum-összefonódáshoz, hanem szimplán egy interferáló hullámcsomag csoportsebesség mérése. Semmi fizikai törvényszerűség nincs az ellen, hogy egy interferencia maximumcsúcs mennyivel halad az egyébként fénysebességgel haladó vegyes hullámcsomagban. Annyira nem új dolog ez sem, hogy a csoportsebességgel már évekkel ezelőtt meghaladták a fénysebességet lézeres száloptikán. De ha nem tudod elképzelni a dolgot, akkor magad is csinálhatsz ilyen fénysebességet meghaladó "sebességet" csak kell egy erős lézer és egy elég távoli fal. Ha megfelelő szögsebességgel forgatva a lézert végigpásztázol a falon, akkor a fényfolt gyorsabban fog haladni a fénysebességnél. Láthatod, itt sem haladt semmi tömeggel rendelkező objektum gyorsabban a fénysebességnél.
Egyébként pedig a laikusokat elkápráztató (és láthatóan megtévesztő) szenzációs címnél sokkal fontosabb ez az egyetlen mondat a cikkből:
de az ma már bizonyított tény, hogy az információ haladhat sokkal gyorsabban a fénynél.
Tehát csak az információ, ami elég megfoghatatlan dolog, legalább annyira, mint a tér (ez utóbbi létét is tagadják itt egyesek). És hogy mi módon történik ez, ahhoz egy ilyen nulla cikk alkalmatlan. Ha érdekel a téma, akkor inkább a wikipédia hivatkozásain keresztül indulj el tanulmányozni a kérdést, és ne egy napilapból tájékozódj.
"... egy interferáló hullámcsomag csoportsebesség mérése ..."
- Szerintem fázissebességről van szó.
- Szerintem fázissebességről van szó.
ps <--> THz ?
A Kerr-cella nem tükrözi, hanem a fényt átereszti, vagy sem.
Két keresztezett polárszűrő, vagy Nicol-prizma között helyezik el azt és a lemezpárra adott feszültség hatására ketősentörővé válik, többé-kevésbé átereszi a rendszer a poláros fényt a feszültségtől függően.
Ezzel fény-intenzitás-moduláció végezhető.
Manapság erre a célra nitrobenzol helyett többnyire nemlineáris dielektrikumokat (kálium-dihidrogén-foszfát (KDP - KH2PO4) , ammónium-dihidrogén-foszfát (ADP - NH4H2PO4), stb.) kristályokat használnak és látnak el fegyverzettel.
(Az LCD kijelzőkben folyadékkristályokat használnak erre a célra, de azok eléggé lomhák az előzőekhez képest.)
A Kerr-cella nem tükrözi, hanem a fényt átereszti, vagy sem.
Két keresztezett polárszűrő, vagy Nicol-prizma között helyezik el azt és a lemezpárra adott feszültség hatására ketősentörővé válik, többé-kevésbé átereszi a rendszer a poláros fényt a feszültségtől függően.
Ezzel fény-intenzitás-moduláció végezhető.
Manapság erre a célra nitrobenzol helyett többnyire nemlineáris dielektrikumokat (kálium-dihidrogén-foszfát (KDP - KH2PO4) , ammónium-dihidrogén-foszfát (ADP - NH4H2PO4), stb.) kristályokat használnak és látnak el fegyverzettel.
(Az LCD kijelzőkben folyadékkristályokat használnak erre a célra, de azok eléggé lomhák az előzőekhez képest.)
Kedves szélesvásznú barátom!
Fiatal korod ellenére csak a gúny hangján vagy képes szólni. Sajnos ez általában viszont választ generál.
Az eredeti elképzelés szerint semmi se haladhat(ott) nagyobb sebességgel a fénynél. Az információ se.
Ha az információ igen, akkor kiépíthető pl. egy olyan információs vonal pl. a Föld és Mars között ami a jelenlegi sebesség 10000 szeresével lenne képes információt továbbítani oda-vissza. Ez esetben a szondák vezérlése "kicsit" gyorsulna és egyszerűsödne.
Ez akkor is igaz, ha esetleg először végig kéne várni, hogy a lézer oda érjen.
Ha még egyszer átgondolod, akkor rájöhetsz, hogy a mozgásközben a fénysugár elhajlik és ezért késve éri el a falat, ezért a sebessége nem fogja meghaladni a fénysebességet.
A cikkben említett módon viszont megcsinálták. Az igaz, hogy nem egy tudományos forrás (ha akarod keresd meg az eredeti publikációt), engem nem érdekel. Legfeljebb akkor ha azt mondod, hogy a cikkben foglaltak nem igazak.
Kicsit korábban mintha az se megfelelő forrás lett volna számodra. :O)
Ne akarj Pápább lenni a Pápánál és tudósnak kiadva magad, a hivatalos tudomány eljárásait az itteni fórumozókra rákényszeríteni, miközben még a középiskolát se végezted el.
Fiatal korod ellenére csak a gúny hangján vagy képes szólni. Sajnos ez általában viszont választ generál.
Az eredeti elképzelés szerint semmi se haladhat(ott) nagyobb sebességgel a fénynél. Az információ se.
Ha az információ igen, akkor kiépíthető pl. egy olyan információs vonal pl. a Föld és Mars között ami a jelenlegi sebesség 10000 szeresével lenne képes információt továbbítani oda-vissza. Ez esetben a szondák vezérlése "kicsit" gyorsulna és egyszerűsödne.
Ez akkor is igaz, ha esetleg először végig kéne várni, hogy a lézer oda érjen.
akkor magad is csinálhatsz ilyen fénysebességet meghaladó "sebességet" csak kell egy erős lézer és egy elég távoli fal. Ha megfelelő szögsebességgel forgatva a lézert végigpásztázol a falon, akkor a fényfolt gyorsabban fog haladni a fénysebességnél.
Ha még egyszer átgondolod, akkor rájöhetsz, hogy a mozgásközben a fénysugár elhajlik és ezért késve éri el a falat, ezért a sebessége nem fogja meghaladni a fénysebességet.
A cikkben említett módon viszont megcsinálták. Az igaz, hogy nem egy tudományos forrás (ha akarod keresd meg az eredeti publikációt), engem nem érdekel. Legfeljebb akkor ha azt mondod, hogy a cikkben foglaltak nem igazak.
akkor inkább a wikipédia hivatkozásain keresztül indulj el tanulmányozni a kérdést
Kicsit korábban mintha az se megfelelő forrás lett volna számodra. :O)
Ne akarj Pápább lenni a Pápánál és tudósnak kiadva magad, a hivatalos tudomány eljárásait az itteni fórumozókra rákényszeríteni, miközben még a középiskolát se végezted el.
Kisbarátom sajnálattal közlöm, hogy agyműködésed messze nem kifogástalan!
Írtad korábban:
"Nem tudom mi a nitrobenzol, se, hogy hol kapható. "
Ilyet nem nem tudni nagy gáz!
Írtad korábban:
"Nem tudom mi a nitrobenzol, se, hogy hol kapható. "
Ilyet nem nem tudni nagy gáz!
"... mozgásközben a fénysugár elhajlik és ezért késve éri el a falat ..."
- Egyszerűen abban az irányban halad tovább, amelybe a lézer tengelye mutatott az emisszió pillanatában.
A sugár az ernyő elérésekor, a lézer tengelye már másfelé mutat.
(Teljesen analóg egy körbe forgatott géppuska lövedékei sorsával - leszámítva a ballisztikus effektust.)
- Egyszerűen abban az irányban halad tovább, amelybe a lézer tengelye mutatott az emisszió pillanatában.
A sugár az ernyő elérésekor, a lézer tengelye már másfelé mutat.
(Teljesen analóg egy körbe forgatott géppuska lövedékei sorsával - leszámítva a ballisztikus effektust.)
Helyesbítve:
Amikor a sugár az ernyőt/falat eléri, akkor a lézer tengelye már másfelé mutat.
Amikor a sugár az ernyőt/falat eléri, akkor a lézer tengelye már másfelé mutat.
Egy síkban egy a és b vektor összegéről van szó, ami nem lehet nagyobb mint c,
mert akkor változna a fénysebessége.
Ebben az esetben a falnak ütköző foton vektorának nem lehet olyan (fal irányú) komponense ami nagyobb mint c.
Az egymást követő fotonok viszont tetszőlegesen ritkulhatnak, de ez nem ugyanannak a sebessége.
A golyószórós analógiára: hogyan képzelhető el pl. 1000 m/s lövedékkel ettől gyorsabb információ továbbítás?
A hangjától és a torkolati tűz fényétől most tekintsünk el. :O)
mert akkor változna a fénysebessége.
Ebben az esetben a falnak ütköző foton vektorának nem lehet olyan (fal irányú) komponense ami nagyobb mint c.
Az egymást követő fotonok viszont tetszőlegesen ritkulhatnak, de ez nem ugyanannak a sebessége.
A golyószórós analógiára: hogyan képzelhető el pl. 1000 m/s lövedékkel ettől gyorsabb információ továbbítás?
A hangjától és a torkolati tűz fényétől most tekintsünk el. :O)
Úgy gondolod, hogy a fotonnak tangenciális irányú sebessége is van?
Hogyan lehet fotonnal 300 000 km/s-nál nagyobb sebességű információ közlés?
Hogyan lehet fotonnal 300 000 km/s-nál nagyobb sebességű információ közlés?
Mélyen egyetértek. Aki nem tudja mi a nitrobenzol, s hogy hol kapható, az ne pofázzon. Az ilyen biztosan nem katona. A szagáról is érezni, hogy buta civil.
A szaga keserűmandulára emlékeztet.
a fotonnak tangenciális irányú sebessége is van?
Nincs. Mivel az oldalirányú és az előre irányuló elmozdulás adja az eredő irányt.
Ebbe az irányba a sebessége c.
Tehát a gyorsan elforduló fényforrásból a fotonok a tengelyétől eltérő irányba jönnek ki, vagy az egész szerkezet elhajlik, de ebben az esetben a tengelye lesz görbe, de a végeredmény ugyan az.
Tévedek?
Hogyan lehet fotonnal 300 000 km/s-nál nagyobb sebességű információ közlés?
Ezt én se tudom, de a 6322-ben linkelt cikkben erről írnak.
"... Mivel az oldalirányú és az előre irányuló elmozdulás adja az eredő irányt. ..."
- Mitől lenne 'oldalirányú', azaz tangenciális elmozdulás?
(Végy egy végtelen vékony rezonátort és a kilépő ablakát helyezd a forgástengelybe.)
- Mitől lenne 'oldalirányú', azaz tangenciális elmozdulás?
(Végy egy végtelen vékony rezonátort és a kilépő ablakát helyezd a forgástengelybe.)
A falat végig söprő fénysugárhoz, a fényforrás szögét kell gyorsan változtatni.
Olyan gyorsan, hogy a fényfolt a falon fénysebességgel haladjon, illetve egyesek szerint ettől gyorsabban is.
Véleményem szerint nem haladhat gyorsabban.
Olyan gyorsan, hogy a fényfolt a falon fénysebességgel haladjon, illetve egyesek szerint ettől gyorsabban is.
Véleményem szerint nem haladhat gyorsabban.
" falat végig söprő fénysugárhoz, a fényforrás szögét kell gyorsan változtatni ..."
- Bármilyen - nullától különbözó - szögsebességhez találhatsz olyan r sugarat, amellyel a számított v 'kerületi sebesség' abszolút értéke c, vagy nagyobb: v = r ω.
Ebből r = c / ω.
Az r távolság megtételéhez szükséges idő: t = r / c = 1 / ω = T / 2π, ahol T egy fordulat megtételéhez ezükséges idő - vagyis, ennek 2π-ed része alatt teszi meg a fény az r távolságot, tehát a lézer tengelye irányától lemaradva.
Ezért úgy tűnik, mintha a fénysugár spirálkar alakban meggörbülne, de ez önbecsapás, mert a fotonok radiális irányban repülnek szét c sebességgel tova.
- Bármilyen - nullától különbözó - szögsebességhez találhatsz olyan r sugarat, amellyel a számított v 'kerületi sebesség' abszolút értéke c, vagy nagyobb: v = r ω.
Ebből r = c / ω.
Az r távolság megtételéhez szükséges idő: t = r / c = 1 / ω = T / 2π, ahol T egy fordulat megtételéhez ezükséges idő - vagyis, ennek 2π-ed része alatt teszi meg a fény az r távolságot, tehát a lézer tengelye irányától lemaradva.
Ezért úgy tűnik, mintha a fénysugár spirálkar alakban meggörbülne, de ez önbecsapás, mert a fotonok radiális irányban repülnek szét c sebességgel tova.
Előzőleg már nyitottam itt egy topikot Önbecspás és népámítás címmel. Ma ismét jártam Fekete úr honlapján, ahol egy új linkkapcsolót talátam, amely a www.antieinstein.tar.hu címen nyitja meg a szerző új honlapját, amelyen gallyravágja a modern fizika összes elméletét és modelljeit. Tehát akit érdekel, hogy pl. Einstein mennyi hülyeséget hordott össze, annak mindenféleképpen javaslom ennek az oladlanak és Fekete úr főoldalának a www.atomfizika.tar.hu oldalnak a meglátogatását is.
Socratus