[origo] címlap hírek levelezés internet előfizetés [OK.hu]


Einstein buktája

Socratus - 2007. 04. 27. 17:52 Nyitóüzenet megjelenítése
előző 331/1057. oldal 328 329 330 331 332 333 334 következő Ugrás a(z) oldalra
Gézoo
2010. 07. 26. 12:07

"Ha "fotonokról" van szó, miért kéne azonos távolságban lenniük?

Ezek után bármit következtetsz belőle: HIBÁS!"

Megint nem figyelsz, csak vaktában "Hibás! ..Hibás! ..Hibás! .."

" Egy "foton" egy energia domb és egy gödör." -- Ezt ki találta ki..

Mert a mérések szerint, egy foton, az egy végtelenül kicsiny időszakaszon átadódó energia, és semmi más.

Se domb, se gödör..

"Jelenleg a fényt általában a gerjesztett elektronok sugározzák ki."

Jelenleg általában, és örökkön örökké: A gyorsuló töltéssel rendelkező részecske sugároz fotont.


"Ha nem lézerből származik, akkor az elektron időben nem billeg szabályosan ide-oda a gerjesztett pálya és a kisugárzott pálya között."

Nos, soha nem billeg sehová sem..

"Tehát van két műhold. Az egyik távolodik, a másik közeledik hozzád.
Azonos távolság esetén a közeledő jelei lehagyják (szerinted) a távolodóét."

Azt fogdd fel, hogy f*s=s/t
Jegyzed meg és ne vitasd!

Ha megértetted az egyenletet, szólj!

És ha kérhetlek, akkor ezeket az égtelenül bődületes csacskaságokat ne írogasd le.
Előre is köszönöm!

Gézoo
2010. 07. 26. 12:16

"- Akkor, ha nincs leárnyékolva."

Nos, igazából semmit sem lehet leárnyékolni ilyen értelemben. Amit mi árnyékolásnak nevezünk, az igazából hatás semlegesítés.
Esetenként valamekkora hatásfokú tükrözés, vagy elnyelés, néha Compton..

De a töltés tere még a fémrácsokon át is a végtelen felé terjed fénysebességgel. És természetesen szóródik, elnyelődik és visszaverődik a hatás egy része.. de nem szigetelhető el tökéletesen.

"Mitől válnak a fémek szupravezetővé?"

Jelenleg úgy tartjuk, hogy távoli + 1/2 és -1/2 spinű elektronok Cooper párokat, azaz virtuálisan óriás méretű bozonokat alkotnak.
Ezek a virtuális bozonok fényhez hasonlóan, szabadon terjednek a fém,- illetve többféle vegyületrácsban.

bnum2
2010. 07. 26. 13:05

A vákuumbeli fénysebesség, melyet általában c-vel jelölnek, állandó, bármely inerciarendszerből is mérjük meg és bármelyik irányban, függetlenül a fény frekvenciájától, a detektor, illetve a fényforrás mozgási sebességétől.

/http://hu.wikipedia.org/wiki/Speci%C3%A1lis_relativit%C3%A1selm%C3%A9let#Axi.C3.B3m.C3.A1i/

Nagy pontossággal tudjuk, hogy minden színre ugyanaz; mert ha nem így volna, akkor abban az esetben, ha egy állócsillagot sötét kísérője elfed, a különböző színekre vonatkozó emissziós minimumot nem egyidejűleg figyelhetnénk meg. A kettős csillagok megfigyeléséhez kapcsolódó hasonló meggondolásokkal De-Sitter holland csillagász azt is kimutatta, hogy a fény terjedési sebessége nem függhet a fényt kibocsátó test mozgási sebességétől.

/Alber Einstein: A speciális és általános relativitás elmélete Bp 1973. IV. kiadás 26. oldal/

"És ha kérhetlek, akkor ezeket az égtelenül bődületes csacskaságokat ne írogasd le."
Ezt meg először saját magadra alkalmazd!

Te írtad a forrástól függő fénysebességet, amit már a múltszázad csillagászati megfigyelései is cáfoltak. Ezt te is tudod, ezért csavargatod mindenfelé az állításodat, ami semmiképpen se lehet igaz.

Ha valamely területen egyértelmű a cáfolat, akkor keresel egy másikat, ahol a cáfolatot a laikusnak nehezebb megfogalmazni.

Nem kell. Elég 1 db állításodat cáfoló megfigyelést találni és csacskasággá válik az elméleted.


hanjó
2010. 07. 26. 13:14

"Nos, igazából semmit sem lehet leárnyékolni ilyen értelemben. ..."
- Csak a gravitációs teret nem lehet jelen tudásunk szerint leárnyékolni.

"... De a töltés tere még a fémrácsokon át is a végtelen felé terjed fénysebességgel. ..."
- Akkor miért használják az árnyékolást, ha ez így lenne igaz?

"... És természetesen szóródik, elnyelődik és visszaverődik a hatás egy része.. de nem szigetelhető el tökéletesen. ..."
- Ilyenkor mi van?
Hogyan szóródik a sztatikus tér?
Miért kevered az árnyékolást a szigeteléssel?

"... Ezek a virtuális bozonok fényhez hasonlóan, szabadon terjednek a fém,- illetve többféle vegyületrácsban."
- Az elektronok nem terjednek, hanem áramlanak.
Mi tartja a helyükön a rácspontokban lévő atomokat, ionokat?
Gézoo
2010. 07. 26. 13:21

A vákuumbeli fénysebesség, melyet általában c-vel jelölnek, állandó, bármely inerciarendszerből is mérjük meg és bármelyik irányban, függetlenül a fény frekvenciájától, a detektor, illetve a fényforrás mozgási sebességétől.

Ez még csak nem is Einstein, hanem a wikipedia szerinti megfogalmazás.

Bizonyítása, igazolása 105 év alatt sem történt meg. Ezzel szemben indirekt módon definiálták a világ legnagyobb tudósai azt, hogy csak az egymáshoz viszonyítva nyugvó forrás-detektor közötti fénysebesség az állandó.


"Te írtad a forrástól függő fénysebességet, amit már a múltszázad csillagászati megfigyelései is cáfoltak. Ezt te is tudod, ezért csavargatod mindenfelé az állításodat, ami semmiképpen se lehet igaz."
Ilyen bizonyítás matematikailag lehetetlen a távolról, különféle sebességgel mozgó forrásokból érkező fény esetében.

Dehogy csavargatok.. Ellenben sokszorra sem érted meg, és előjössz újabb és újabb hibákkal, tévhitekkel..

c=f*s=s/t megjegyezted már ?

Neked is feltűnt, hogy ha f változik akkor c is változik? Vagy odáig még nem sikerült eljutnod?

Vagy az a baj, hogy lentebb nem írtam oda az elejére a "c="-t ?
És azért nem ismerted fel?

Gézoo
2010. 07. 26. 13:33

Érdekes, hogy ezt írod. Egy másik fórumon is valaki éppen ezt a tévhitet terjesztette.
Nos, nem csak hogy le lehet, hanem Eötvös Lóránd éppen ezen leárnyékolhatóság kimutatása miatt lett világhírű magyar tudós, és nem azért mert grófi származású.

"Akkor miért használják az árnyékolást, ha ez így lenne igaz? "
Azért, hogy ott ahol zavaró, semlegesítsék a hatását.
A gravitációt említetted, így egy gravitációs példa: A Föld körüli pályán lévő hajóban súlytalanság van. Azaz a centrifugális erővel semlegesítettük a gravitáció hatását.
Ettől még a gravitáció is hat, csupán a hatása nem érzékelhető.

"Hogyan szóródik a sztatikus tér?"
Ehhez tudni kell, hogy nem statikus, hanem statisztikailag statikus.
Azaz folyamatos foton áramlás eredője állandó.

A fotonáramlás pedig mint kísérletileg tapasztaljuk szóródik, visszaverődik, elnyelődik, interferálódik, .. azaz árnyékolható..

"Miért kevered az árnyékolást a szigeteléssel?" -- Hol kevertem?

" Az elektronok nem terjednek, hanem áramlanak." - ez nézőpont kérdése.. Schrödinger és Heisenberg szerint nem testek, hanem hullámok, amik sugárzódnak..
A Cooper párok pedig bozonként terjednek, nem áramolnak..

"Mi tartja a helyükön a rácspontokban lévő atomokat, ionokat?"

A statisztika. Azaz eredetileg semmi sem. De ha elmozdulnak, akkor az így keletkező erő visszalöki őket.
Ettől statisztikusan egy pont körül, az úgynevezett helyük körül táncikálnak.



Izsák1
2010. 07. 26. 13:34

" számítsuk ki bármely fémre, rácsállandónyi távolságon ébredő Casimir effektuson alapuló erőt, majd nézzük meg a klasszikus fémtan szerinti rácserőt.
A két erő egyező nagyságú."

Láthatnánk végre ezeket a számításokat?
Mellébeszélés nem kell, csak a számítások, eseteleg pár szavas magyarázatokkal.

Vagy ez is csak a szokásos gézoohazugságok egyike?
bnum2
2010. 07. 26. 14:25

És azért nem ismerted fel?


Lényegtelen, hogy mit ismerek fel is mit nem.

A csillagászati megfigyeléseknek ellentmondó dolgot állítasz.
Erre próbáltam felhívni többször a figyelmedet.

Tehát ne engem győzködj, a tényekkel birkózzál!

1. vannak a megfigyelések, ebből következően arra a megállapításra jutottak, hogy a fényt sebessége nem függ a forrás sebességétől.

2. te arra a megállapításra jutottál, hogy függ, de ennek rengeteg következménye lenne.

Hozd összhangra a megfigyelésekkel, addig nincs miről tárgyalni.
Izsák1
2010. 07. 26. 14:26

Eötvös Lóránd éppen ezen leárnyékolhatóság kimutatása miatt lett világhírű magyar tudós,

Erre valami forrást, ha lehetne...


Ez tetszik:
"Mi tartja a helyükön a rácspontokban lévő atomokat, ionokat?"

A statisztika.

Bizony, nagy erő az a statisztika! :-)

hanjó
2010. 07. 26. 14:26

"... Eötvös Lóránd éppen ezen leárnyékolhatóság kimutatása miatt lett világhírű magyar tudós, ..."
- Idézd már azt, hogy hol van ez leírva, nagyon kíváncsivá tettél.

"... Azért, hogy ott ahol zavaró, semlegesítsék a hatását. ..."
- Semlegesítésről szó sincs, mivel a jó vezetők belsejében az elektromos térerősség 0.
Amire te gondolhatsz az az aktív árnyékolás.

"... A Föld körüli pályán lévő hajóban súlytalanság van. Azaz a centrifugális erővel semlegesítettük a gravitáció hatását. ..."
- Szinte vártam tőled azt 'választ'.
Törődj abba bele, hogy azért van súlytalansági állapotban, mert szabadon esik is.

"... A fotonáramlás pedig mint kísérletileg tapasztaljuk szóródik, visszaverődik, elnyelődik, interferálódik ..."
- Milyen frekvenciájúakról beszélsz?

"... A statisztika. Azaz eredetileg semmi sem. De ha elmozdulnak, akkor az így keletkező erő visszalöki őket. ..."
- Akkor hogyan jöhetnek létre rács-hibahelyek?
bnum2
2010. 07. 26. 14:27

Nos, nem csak hogy le lehet, hanem Eötvös Lóránd éppen ezen leárnyékolhatóság


LEÁRNYÉKOLHATATLANSÁG!

Vagy a szövegértés, vagy a szemüveg, de valami nem stimmel.
hanjó
2010. 07. 26. 14:33

Gézoo!

"... c=f*s=s/t ..."
- Ezt az 'összefüggés'-t másodszor is hibásan írtad le?
Ha egyszerűsítünk s-sel, ezt kapjuk:

f = 1/t

vagyis, a frekvencia az az eltelt idő reciproka lesz szerinted.
Igaz-e ez?
Gézoo
2010. 07. 26. 14:45

Ez nem hiba.. Hanem alapismeret..

A beérkezések közötti idő reciprokát nevezzük frekvenciának.

Miután ezt neked meg kell magyarázni félek, hogy az ennél magasabb szinteken semmit sem értettél meg.

Így már érthető, hogy miért annyira nagyon tévesek a mondataid..
Izsák1
2010. 07. 26. 14:48

Bizonyítása, igazolása 105 év alatt sem történt meg.

De gézám!
Bizonyára ezerszer láthattad már itt ezt:
http://math.ucr.edu/home/baez/physics/Relativity/SR/experiments.html#moving-source_tests

Ezzel szemben indirekt módon definiálták a világ legnagyobb tudósai azt, hogy csak az egymáshoz viszonyítva nyugvó forrás-detektor közötti fénysebesség az állandó.

Erre is valami forrást, ha lehet....

Ilyen bizonyítás matematikailag lehetetlen a távolról, különféle sebességgel mozgó forrásokból érkező fény esetében.

Miért is?
Bizonyára ezt tudod matematikailag cáfolni:
http://en.wikipedia.org/wiki/De_Sitter_double_star_experiment

Lássuk!
Gézoo
2010. 07. 26. 15:00

Az f=1/t kérdésed tükrében nehéz lesz felelnem a kérdéseidre..

Megpróbálom, nagyon figyelj!

Eötvös Lóránd, a gravitációs térerősség anomáliáit, azaz az adott felszínen mért átlagostól való eltéréseit a róla elnevezett ingával mérte meg.

Azt tapasztalta és számos térképen, dokumentumban rögzítette, hogy a kőzet-érc telepek szélein, geológiai törésvonalak élein magasabb a térerősség, a közvetlen szomszédjukban alacsonyabb a térerősség mint az adott területen mért átlag.

Azaz az élek, törésvonalak azzal hogy koncentrálták a grav. mezőt az élekre, az élek szomszédságát részlegesen elszigetelték a bolygó grav. terétől.

"Törődj abba bele, hogy azért van súlytalansági állapotban, mert szabadon esik is"

f=1/t azaz szintén neked fogalmazva.. hátha így sikerül megértened:

Az űrhajós példa egy PÉLDA volt arra a helyzetre, amikor a mozgás okozta hatás kompenzálta a gravitáció okozta hatást, és ezért állandó R magasságú a keringés.

"- Milyen frekvenciájúakról beszélsz?" - Mindegyikről.

"- Akkor hogyan jöhetnek létre rács-hibahelyek?" - Rács - Idegen atomok helyén van "rács-hibahely".

Látom továbbra is ragaszkodsz alapvető kérdések megválaszoltatásához.

Ne vedd zokon, de a középiskolai ismereti szint nélkül, nincs esélyed a relativitás megértésére. Vitázásra meg főleg semmi esélyed.

Beszélgessünk!

Kérdezel, válaszolok, ill. a többiekkel válaszolunk.

DE teljesen értelmetlen vitatkoznunk a te ismereteid hiányában.

Gézoo
2010. 07. 26. 15:02

c=f*s=s/t Ezt érted?
Izsák1
2010. 07. 26. 15:25

c=f*s=s/t

gézám!
Már megint nagyon kavarod...
Ha nem a szokványos jelölésket használod, akkor jó lenne leírni mi mit is jelent.
Ez akkor jó, ha 't' a peródusidő, valószínűleg erre gondolsz itt ('T'-vel szokták jelölni)
's' a hullámhossz - lamdával szokták jelölni (nem tudom lehet-e ide lambdát írni, és ha igen hogyan )
és 'f' a frekvencia.

Na most ebben az esetben, ha 'f' -a frekvencia - változik, akkor változik a hullámhossz is. lamda= c/f (te 's' -jelölted) Így:
c=f*s = f* c/f azaz c = c , azaz nem változik.

Persze ha a fénysebesség egyenesen arányos lenne a frekvenciával, akkor valóban igaz lenne hogy a frekvencia növekedédével c is nőne. :-)
Erre utaló megyfigyelések, kísérleti bizonyítékok?
Izsák1
2010. 07. 26. 15:35


Azt tapasztalta és számos térképen, dokumentumban rögzítette, hogy a kőzet-érc telepek szélein, geológiai törésvonalak élein magasabb a térerősség, a közvetlen szomszédjukban alacsonyabb a térerősség mint az adott területen mért átlag.

Azaz az élek, törésvonalak azzal hogy koncentrálták a grav. mezőt az élekre, az élek szomszédságát részlegesen elszigetelték a bolygó grav. terétől.


Még mindig várjuk a forrást. Bizonyára félreértelmezel valamit.

Az űrhajós példa egy PÉLDA volt arra a helyzetre, amikor a mozgás okozta hatás kompenzálta a gravitáció okozta hatást, és ezért állandó R magasságú a keringés.
És a farka csóválja a kutyát....
hanjó
2010. 07. 26. 15:46

"A beérkezések közötti idő reciprokát nevezzük frekvenciának. ..."
- Impulzusfrekvenciának, aminek semmi köze sincs a fény frekvenciájához!
hanjó
2010. 07. 26. 16:07

"Az f=1/t kérdésed tükrében nehéz lesz felelnem a kérdéseidre.. ..."
- Végy erőt magadon.

"... Azaz az élek, törésvonalak azzal hogy koncentrálták a grav. mezőt az élekre, az élek szomszédságát részlegesen elszigetelték a bolygó grav. terétől. ..."
- Hol található ez meg?
Ezek szerint éjszaka teliholdkor messzebb van a Hold a Földtől, mint nappal?


"... a mozgás okozta hatás kompenzálta a gravitáció okozta hatást ..."
- Árnyékolásról beszéltél az előbb, nem kompenzációról.

»... Idegen atomok helyén van "rács-hibahely" ...«
- Mondd, a vakanciák, azok talán nem hibahelyek ?
előző 331/1057. oldal 328 329 330 331 332 333 334 következő Ugrás a(z) oldalra