Kedves Hanjó!

Elnézésedet kérem, hogy Bnumnak címeztem, az eredetileg neked szóló válaszomat.
A lényege ettől még azonos.. mindegy, hogy kinek címeztem.

Még egyszer bocs a figyelmetlenségemért..

Kedves Gézoo!

"... erőhatás-síktávolság függvénye tökéletesen egyezik a rácsok kötési erejének távolság függvényével. ..."
- Ezt egy kicsit bővebben - ha lehetne - kifejtenéd-e?

"... Így semmi sem utal arra, hogy akár a Casimir effektusba belemagyarázott lehetőségek, de akár a szintén csak vákuumban érvényesülő majdnem minden jelenség forrása lenne."
- Mi?

Példaként elsőnek

számítsuk ki bármely fémre, rácsállandónyi távolságon ébredő Casimir effektuson alapuló erőt, majd nézzük meg a klasszikus fémtan szerinti rácserőt.
A két erő egyező nagyságú.

Most 2x, majd 3x, ...nx rácstávolságokon ébredő erőket hasonlítsuk össze..
Rendre mind egyezik.
Ezek után elmondhatjuk, hogy a Casimir féle számítási mód, a rácserők számításának egy másik módja, de az eredményük azonos. Azaz mindkét módszer tökéletesen adja a rácserőket.

Bocs, lemaradt egy névelő és egy főnév a végéről:" a vákuum"

... Így semmi sem utal arra, hogy akár a Casimir effektusba belemagyarázott lehetőségek, de akár a szintén csak vákuumban érvényesülő majdnem minden jelenség forrása lenne a vákuum."

hanjó



Abban az értelemben, hogy ne lehetne túlszárnyalni, abban az értelemben nem határsebesség.

De akik majd a jövőben fénysebességgel tudnak repülni, azok bizonyára olyan dolgokat tapasztalnak majd, amelyet mi el sem tudunk képzelni.

A hangsebességet is határsebességnek hitték valamikor, és a hangsebesség túllépése előtt sem tudták elképzelni például a hangrobbanás jelenségét.

Vagyis vannak olyan jelenségek, amelyeket csak akkor lehet majd tapasztalni, ha átlépjük a fénysebességet. Ilyen értelemben lehet határsebességnek nevezni a fénysebességet.

Nem. A távolság és az idő változik. A távolság / idő = állandó.



Kívülről nézve változik az ideje és a távolság, ezért a sebesség változatlan.

Az állandó sebességű görbülésre, mint lehetőségre, nem reagáltál.

"... számítsuk ki bármely fémre, rácsállandónyi távolságon ébredő Casimir effektuson alapuló erőt ..."
- Hogyan számoltál?
A Casimir-effektus 10 nm nagyságrendű távolságokban már kimutatható, a rácsállandók 0,1 nm nagyságrendűek.

Demokritosz!

"Abban az értelemben, hogy ne lehetne túlszárnyalni, abban az értelemben nem határsebesség. ..."
- A részecskegyorsítókban végzett mérések szerint határsebesség bizony.

Csak valamilyen közegben léphető át, lásd pl. Cserenkov-sugárzás.

Nos, ez érdekes..

Közeledjen felénk v sebességgel egy f=300 GHz frekvenciájú forrás.
Hullámszám 1000. 1 mm/1 db hullám.

A forráshoz rögzített méterrúd hossza kontrakciót szenved, mondjuk v=0,8c esetén 0,6m-en van 1000 db mm osztása.


A detektoron mért frekvencia f=3e11*gyök(9)=9e11 Hz, ennek hullámszáma 3000.
(Belekalkulálva az időlassulás, anélkül a frekvencia 15e11 Hz lenne, hullámszáma 15000.)

azaz a 0,6 méterre kontrahálódott méterrúd mellett 0,6*3000=1800 hullám van, ha létezik a hossz kontrakció a rúdra, de a fényre nézve nem, mivel a rúd ugyanezen szakaszán 1000 db mm osztás van és minden osztáshoz 1,8 hullám.

Ezzel mit szeretnél mondani?
Azt, hogy ami 10nm-en van, az nincs 0,1 nm-en?

"kvantumos ingadozások két, az üres térbe helyezett fémlap között vonzóerőt hoznak létre, mint ezt 1948-ban Casimir kiszámította"

Kvantumos szinten, hogyan néz ki egy fémlemez?

Nagy üresség, s rendezett sorokban többé-kevésbé rezgő erőterek.
Ezzel szembe állítunk egy hasonló konstrukciót.

Eddig vákuumról akkor beszéltünk, ha eltávolítottuk a részecskék nagyrészét.
Valójában a részecskék között mindig vákuum van.
Pl. az elektron és proton között.
Csak vákuum és erőtér.

Mivel a kölcsönhatásokban csak egész kvantumok vesznek részt, viszont a két részecske között (a rezgés miatt) véletlenszerű a távolság, ezért a kvantum kisebb-nagyobb része kívül esik rajta.
Az egymással kölcsönható erőterek mint állóhullám csomópontok felé, tehát mindig egymás felé mozdítja el a saját részecskéjét.
Minden távolságnál lesz olyan erőtér, ami nem lesz a csomópontban, tehát az egymáshoz való közeledés oka: matematikai és energetikai.

Mi a köze a változó fénysebességhez?

""kvantumos ingadozások két, az üres térbe helyezett fémlap között vonzóerőt hoznak létre, mint ezt 1948-ban Casimir kiszámította""

Az atomok közötti kohéziós erők meg addig elmentek nyugdíjba :-)

" Mivel a kölcsönhatásokban csak egész kvantumok vesznek részt, viszont a két részecske között (a rezgés miatt) véletlenszerű a távolság, ezért a kvantum kisebb-nagyobb része kívül esik rajta. "

Nos, a végtelenig tartó erőtérből kilógó kvantumokat szívesen megnézném.
És az a gyanúm, hogy még sok fizikus álmodik ilyen kilógásról :-)

"Az egymással kölcsönható erőterek mint állóhullám csomópontok felé,"
a mondat önmagában értelmetlen, és a következő biztosan nem következménye:
" tehát mindig egymás felé mozdítja el a saját részecskéjét."

"Minden távolságnál lesz olyan erőtér, ami nem lesz a csomópontban, tehát az egymáshoz való közeledés oka: matematikai és energetikai."

Nos nem.. A csomópontoknak ehhez semmi köze. Illetve részben van, de egészen másként.
Két fématom közös elektronfelhőt képez a vezetési sávban. Ebben statisztikusan spinpárok szerint statisztikai párokat képeznek az elektronok.
Ezzel érik el a kisugárzási minimumot, azaz a legkisebb kényszer elve így teljesül.
Másként mondva, ezek a párok, hullámegyenleteinek csomóponti távolságainak megfelelő távolságokon lévő elektronokkal, vagy ha úgy jobban tetszik, a hullámegyenletek egymást átfedő csomópont helyeikkel, érik el a minimális kisugárzási helyzetet.

Na igen, de ez a leírás a kötésekre is éppen úgy érvényes, mint a Casimir effektusra.

Így ha gépészt, vegyészt, fizikust kérdezünk, akkor az atom-atom kötési energia vonzza az atomokat.
Ha pedig olyat aki egyikhez sem ért, de feltűnősködni akar, akkor az azt mondja, hogy Casimir effektus.

"Az atomok közötti kohéziós erők meg addig elmentek nyugdíjba ..."
- Még egyszer: a kohéziós erők hogyan függenek a részecskék közötti távolságtól, más szavakkal: hatótávolságuk mekkora?

"... az atom-atom kötési energia vonzza az atomokat ..."
- A kötési energia felszabadulhat, de nem vonz semmit.

Láthatnánk ezeket a számításokat?

- Hogyan számoltál?
Ne röhögtess!
Hogy Gézoo kiszámoljon bármit is?
Még a fürdőszobamérleg problémájával sem boldogul.

A hatótávolság mint írtam.. végtelen.. a távolság függés sík-sík között kb. hiperbola függvény.



Bocs, ha ezt írtam volna.. természetesen az elektrostatikus térerősség..

Légy türelmes.

"A hatótávolság mint írtam.. végtelen.. ..."
- Fémeknél a rács közti terét elektrongáz tölti ki, hol van ott végtelen hatótávolság?

"... Bocs, ha ezt írtam volna.. természetesen az elektrostatikus térerősség.. ..."
- Fémes rácsban?

Én a különböző sebességű fénysugaraid észlelését nézném meg.
csapongsz ide-oda, csak azért, hogy kikerüld az észlelések cáfoló erejét.

Úgy érzem elég türelmes vagyok.
Már sok-sok hónapja várom a választ pl arra,
hogy ha Gézoo rááll a fürdőszobamérlegre,
a két általa adott "megoldás" közül melyik az igaz?
Az egyikből ez következett:
1) a mérleg elszáll, Gézoo és a Föld nyugalomban marad
A másokból:
2) a mérleg nyugalomban marad, Gézoo és a Föld elszáll

Arra sem válaszolt még, hogy lehet
ha F nem végtelen és m > 0
akkor a = F/m végtelen.

És még sorolhatnám.

Valóban vannak 'örökzöld' témák pl.: a kör párhuzamos a középpontjával.