Einstein buktája
Socratus
- 2007. 04. 27. 17:52
Nyitóüzenet megjelenítése
Ha változna a fény sebessége, akkor azt úgy érzékelnénk, mintha a távolság összehúzódna, vagy kitágulna.
Így van bizony!
Nyílt kaput döngetsz, 300 éve ismert jelenség.. Light aberration.. már Einstein is foglalkozott vele 1905-ben. Ő, a vonat ablakára eső cseppekhez hasonlította.. Vicces egy pasi..
képtelen volt együtt kezelni az irányt és a frekvenciát a sebességgel.
A másik, Tehát az alap: Az SI-t a világ legnagyobb fizikusai lektorálták..
Így csak és kizárólag az egy IR-ben nyugvó forrás-és detektor közötti fénysebességet tették meg szabvánnyá és kizárták, hogy IR-ek közötti fény sebessége állandó lehetne.
Ezen lehet fanyalogni, de vitatni értelmetlen.
és kizárták, hogy IR-ek közötti fény sebessége állandó lehetne
Nem zárták ki, csak az IR-ek közötti átváltás bonyolultabb mint IR-en belül és az alap mértékegységet itt a Földön kellett rekonstruálható módon leírni.
Az SI-vel kapcsolatos eljárást én is vitatom, mivel befagyasztotta a mérési hibákat, de felvetésed ettől független.
"Nem zárták ki, csak az IR-ek közötti átváltás bonyolultabb ..."
Azzal, hogy rögzítette egymáshoz relatívan nyugvónak a forrást és a detektort, az állandó fénysebesség alapfeltételeként, kizárt minden mozgásos mérés lehetőségét.
Nem kell te neked törvénnyel megtiltani, pl. a gyilkolást.. Elegendő, ha a törvény a gyilkolás tényét büntetendőnek deklarálja.
Ezzel indirekt módon megtiltotta neked is, azaz kizárta az ilyen irányú jogod lehetőségét..
Nem kell megnéznem az ágyam alját, hogy odabújt-e egy óriás, ha nem férhet alája.
Továbbra is javaslom, gondold át a következményeket.
Továbbra is javaslom, gondold át a következményeket.
Kedves Bnum2!
Az eddigi írásaid alapján úgy tűnik a számomra, hogy a hossz kontrakció függvényében szerepelő gamma [ = 1/gyök(1-v²/c²) ] csak a fény esetében kapható meg mérésekkel, de például hanggal nem kaphatjuk meg ugyanezen függvényt.
Jól gondolom?
Az eddigi írásaid alapján úgy tűnik a számomra, hogy a hossz kontrakció függvényében szerepelő gamma [ = 1/gyök(1-v²/c²) ] csak a fény esetében kapható meg mérésekkel, de például hanggal nem kaphatjuk meg ugyanezen függvényt.
Jól gondolom?
Szuperszónikus repülés előtti állapotra?
Hangra nem, mert más egy sebesség, vagy A fénysebesség, ami összefügg az idővel.
De nem mélyedjünk bele a gamma helyes, vagy helytelen értelmezésébe.
Csak a forrásfüggő fénysebességet (ami ha jól számolom 2c és 0 között lehet, pontosabban egy hajszállal 2c alatt és 0 felett, tehát ezeket a szélső értékeket nem érheti el) és az észleléseket vesd össze!
Ha nem mondana ellent, akkor lehetne a gammát borzolgatni, hogy a matematikai képletek az észlelésekkel egyezőek legyenek.
Jelenpillanatban elképzelésed elsősorban nem nekem, vagy bárki más valamilyen elmélet védőnek mond ellent, hanem a megfigyeléseknek.
De nem mélyedjünk bele a gamma helyes, vagy helytelen értelmezésébe.
Csak a forrásfüggő fénysebességet (ami ha jól számolom 2c és 0 között lehet, pontosabban egy hajszállal 2c alatt és 0 felett, tehát ezeket a szélső értékeket nem érheti el) és az észleléseket vesd össze!
Ha nem mondana ellent, akkor lehetne a gammát borzolgatni, hogy a matematikai képletek az észlelésekkel egyezőek legyenek.
Jelenpillanatban elképzelésed elsősorban nem nekem, vagy bárki más valamilyen elmélet védőnek mond ellent, hanem a megfigyeléseknek.
Hangra nem, mert más egy sebesség, vagy A fénysebesség, ami összefügg az idővel.
Nos, akkor nézzük!
Vegyünk egy x hosszú csövet, két végén egy egy dob-membránnal!
Mozgassuk a hosszára merőleges irányban, pl. egy vonaton nyugvóként v sebességgel.
Az A pontban a sín mellett álló bakter ráüt az A' végén lévő membránra.
Így a hang elindul a sín mentén x irányban és rá merőlegesen a csőben.. a cső másik végén lévő B' pont felé.
Közben a vonat halad, így amikor eléri a másik vég a sín melletti B pontot, akkorra a másik vég B'ponttal szintén odaér.
Azaz a hang indulásakor A és A' pont került fedésbe, érkezéskor B és B' pont került fedésbe.
A csőre teljesül, hogy a forrás A' ponttól c=300 m/s sebességgel* terjedő hang 1 sec alatt elérte B' pontot.
A sín rendszerében v=240 m/s sebességgel haladó vonattal a cső A pont felőli vége 1 sec alatt eléri az A ponttól x=v*t=240*1=240 m-re lévő C pontot.
Ugyanakkor a sín rendszerében a B' pontnál lévő membránnál kilépő hang t=1 seckor eléri a sín rendszerében álló B pontot.
Azaz az A pontból indult hang a sín rendszerében t=1 seckor B éc C pontba is megérkezik.
A sín rendszerében az A pontból a B pontba terjedő hang c=300* m/s
sebességgel t=gyök(1,8)=1,342 seckor érkezik meg a levegőn át.. t=1 seckor a csövön át.
Mekkora a csövön át terjedő hang sebessége?
Megj.: * a hang sebessége levegőben nem kereken 300 m/s, ezt az értéket csak a könnyebb számítás érdekében használtam a kb. 340 m/s helyett.
Ugyanezt a szituációt fénnyel megismételhetjük. Természetesen ekkor a hosszak és sebességek 1e6 -al szorzandók. A kérdés is érvényes marad, de akkor a fényre.
Hogy még könnyebb legyen vizsgáljuk a jelenségeket a fényóra analógiájára hangórával!
Ekkor a dob membrán mint hang tükör szerepel, a fény esetében a cső végein optikai tükör van.
Fényóra esetében az átlón terjedő jel sebessége c, a cső haladási sebessége v
és a cső hossza d
Hogyan aránylanak a sebességek egymáshoz?
c²=v²+d²
Hogyan aránylik a csőbeni d=gyök(c²-v²) sebesség az átlón haladó c sebességhez?
gamma=c/d= 1/(d/c)
ahol d/c = gyök(d²/c²) = gyök((c²-v²)/c²)=
=gyök( c²/c² - v²/c²) =gyök(1- v²/c²)
behelyettesítve:
gamma=c/d= 1/(d/c)=1/gyök(1- v²/c²)
Azaz teljesen mindegy, hogy hanggal, vagy fénnyel működtetjük
a fényórát vagy a hangórát, az átlón haladó c sebességhez ugyanúgy aránylik a csőben terjedő jel (fény és/vagy hang) sebessége.
Az arány gamma=c/d= 1/(d/c)=1/gyök(1- v²/c²)
megjegyzés: Einstein ß-val jelölte lásd.:
ill. a forrás:
http://www.fourmilab.ch/etexts/einstein/specrel/www/ 3.§
Összefoglalás:
Miután a hanggal ugyanazon arányt adja a hangóra, mint a fénnyel a fényóra, és nyilvánvalóan a hangsebesség közelítésénél nem jönnek létre a relativitás fénysebesség közelítésére kiagyalt következményei,
az arány pusztán csak a jeltovábbítás geometriájából adódó érzéki csalódást írja le.
És semmi köze sincs az idő bárminemű megváltoztatásához.
Ekkor a dob membrán mint hang tükör szerepel, a fény esetében a cső végein optikai tükör van.
Fényóra esetében az átlón terjedő jel sebessége c, a cső haladási sebessége v
és a cső hossza d
Hogyan aránylanak a sebességek egymáshoz?
c²=v²+d²
Hogyan aránylik a csőbeni d=gyök(c²-v²) sebesség az átlón haladó c sebességhez?
gamma=c/d= 1/(d/c)
ahol d/c = gyök(d²/c²) = gyök((c²-v²)/c²)=
=gyök( c²/c² - v²/c²) =gyök(1- v²/c²)
behelyettesítve:
gamma=c/d= 1/(d/c)=1/gyök(1- v²/c²)
Azaz teljesen mindegy, hogy hanggal, vagy fénnyel működtetjük
a fényórát vagy a hangórát, az átlón haladó c sebességhez ugyanúgy aránylik a csőben terjedő jel (fény és/vagy hang) sebessége.
Az arány gamma=c/d= 1/(d/c)=1/gyök(1- v²/c²)
megjegyzés: Einstein ß-val jelölte lásd.:
ill. a forrás:
http://www.fourmilab.ch/etexts/einstein/specrel/www/ 3.§
Összefoglalás:
Miután a hanggal ugyanazon arányt adja a hangóra, mint a fénnyel a fényóra, és nyilvánvalóan a hangsebesség közelítésénél nem jönnek létre a relativitás fénysebesség közelítésére kiagyalt következményei,
az arány pusztán csak a jeltovábbítás geometriájából adódó érzéki csalódást írja le.
És semmi köze sincs az idő bárminemű megváltoztatásához.
A perspektivikus nyugvó látványt a méret/távolság aránya adja.
Csupán a méretek-távolságok, az idő nélkül szerepelnek a nyugvó tárgy-nyugvó megfigyelő rendszerben.
A relativisztikus mozgáskor, a méret valamint a távolság és az elmozdulás távolsága/idő arányító tényezők szerepelnek.
Így nyilvánvalóan az arányítás ugyanúgy történik, mint a perspektivikus arányításnál, csupán az elmozdulás időegységre eső távolsága következtében, a mércéül szolgáló fény sebességét is bele kell kalkulálni, az időegységre eső jel továbbítási sebességgel.
A perspektivikus számítások nyugvó világában teljesen mindegy, hogy mekkora a fény sebessége, mert semmi sem mozdul el a mérés ( a látvány létezése ) alatti időben.
Csupán a méretek-távolságok, az idő nélkül szerepelnek a nyugvó tárgy-nyugvó megfigyelő rendszerben.
A relativisztikus mozgáskor, a méret valamint a távolság és az elmozdulás távolsága/idő arányító tényezők szerepelnek.
Így nyilvánvalóan az arányítás ugyanúgy történik, mint a perspektivikus arányításnál, csupán az elmozdulás időegységre eső távolsága következtében, a mércéül szolgáló fény sebességét is bele kell kalkulálni, az időegységre eső jel továbbítási sebességgel.
A perspektivikus számítások nyugvó világában teljesen mindegy, hogy mekkora a fény sebessége, mert semmi sem mozdul el a mérés ( a látvány létezése ) alatti időben.
A relatív mozgások látványának kialakulásában az elmozdulások időegységre vetített arányait a sebességek közötti arányok leírásával
a gamma=1/(1-v²/c²) adja.
Ezért alkalmazzuk a koordináta transzformációkban.
a gamma=1/(1-v²/c²) adja.
Ezért alkalmazzuk a koordináta transzformációkban.
Nem akarom keresgélni a hibát a levezetésedben.
Kezdetnek én elfogadom azt az állításod, hogy a "fénysebesség függ a forrás sebességétől".
Nézzük az állítás következményeit!
Ekkor a vákuumba haladó fénysugarak különböző sebességűek lesznek.
A hátul haladó lehagyhatja az előtte lévőt stb.
Ez a lényeges különbség a jelenlegi rendszerhez képest.
1. fizikailag nem lehetséges, ezt a vákuum tulajdonságainál próbáltam megvilágítani számodra. nem fogadtad el.
2. a megfigyeléseknek (amelyek azonos fénysebességet észlelnek) ellentmond.
Mivel az atomórák, laserek stb. többsége a Földön van és ezért bizonyíthatóan az egyik irányba mozog, tehát a másik irányba távolodik.
A sugárzás sebesség különbsége esetén más idő alatt tenné meg oda, mint vissza a távolságot.
Nem jönne létre rezonancia.
A tükör, féligáteresztő tükör esetén természetesen nem az adott fény kvantum halad végig az úton, hanem elnyelődik, és újra kisugárzódik, tehát felkéne vennie pluszba az atom sebességét.
Nem teszi.
Tehát tekinthető-e a vákuumbéli fénysebesség konstansnak, vagy nem?
Kezdetnek én elfogadom azt az állításod, hogy a "fénysebesség függ a forrás sebességétől".
Nézzük az állítás következményeit!
Ekkor a vákuumba haladó fénysugarak különböző sebességűek lesznek.
A hátul haladó lehagyhatja az előtte lévőt stb.
Ez a lényeges különbség a jelenlegi rendszerhez képest.
1. fizikailag nem lehetséges, ezt a vákuum tulajdonságainál próbáltam megvilágítani számodra. nem fogadtad el.
2. a megfigyeléseknek (amelyek azonos fénysebességet észlelnek) ellentmond.
Mivel az atomórák, laserek stb. többsége a Földön van és ezért bizonyíthatóan az egyik irányba mozog, tehát a másik irányba távolodik.
A sugárzás sebesség különbsége esetén más idő alatt tenné meg oda, mint vissza a távolságot.
Nem jönne létre rezonancia.
A tükör, féligáteresztő tükör esetén természetesen nem az adott fény kvantum halad végig az úton, hanem elnyelődik, és újra kisugárzódik, tehát felkéne vennie pluszba az atom sebességét.
Nem teszi.
Tehát tekinthető-e a vákuumbéli fénysebesség konstansnak, vagy nem?
Gézoo
Csaillagos 5-ös.
Összefoglalás:
Miután a hanggal ugyanazon arányt adja a hangóra, mint a fénnyel a fényóra, és nyilvánvalóan a hangsebesség közelítésénél nem jönnek létre a relativitás fénysebesség közelítésére kiagyalt következményei, az arány pusztán csak a jeltovábbítás geometriájából adódó érzéki csalódást írja le.
És semmi köze sincs az idő bárminemű megváltoztatásához.
Miután a hanggal ugyanazon arányt adja a hangóra, mint a fénnyel a fényóra, és nyilvánvalóan a hangsebesség közelítésénél nem jönnek létre a relativitás fénysebesség közelítésére kiagyalt következményei, az arány pusztán csak a jeltovábbítás geometriájából adódó érzéki csalódást írja le.
És semmi köze sincs az idő bárminemű megváltoztatásához.
Csaillagos 5-ös.
bnum2
Ebben már maga Einstein sem hitt.
"... a vákuumban terjedő fény sebességének állandóságáról szóló már annyiszor említett törvény, amely egyike a speciális relativitáselmélet két alapvető feltevésének, nem tarthat igényt korlátlan érvényességre. A fénysugarak ugyanis csak akkor görbülhetnek el, ha a fényterjedés sebessége más és más a különböző helyeken." (Albert Einstein: A speciális és általános relativitás elmélete, Gondolat, Budapest 1973, 77-78. oldal)
Tehát tekinthető-e a vákuumbéli fénysebesség konstansnak, vagy nem?
Ebben már maga Einstein sem hitt.
"... a vákuumban terjedő fény sebességének állandóságáról szóló már annyiszor említett törvény, amely egyike a speciális relativitáselmélet két alapvető feltevésének, nem tarthat igényt korlátlan érvényességre. A fénysugarak ugyanis csak akkor görbülhetnek el, ha a fényterjedés sebessége más és más a különböző helyeken." (Albert Einstein: A speciális és általános relativitás elmélete, Gondolat, Budapest 1973, 77-78. oldal)
Kedves Bnum!
Ezt nagyon helyesen teszed! Ugyanis ezt a levezetést a Nobel díjas Lorentz készítette.
Ha hibás lenne, akkor
1. nem kap Nobelkét 1902-ben,
2. Einstein nem építi be a relativitás elméletébe 1905-ben,
3. több mint 100 éve nem ezt használnák a fizikusok.
Továbbra sem érted?
A megfigyelések szerint egy folytonos sorozat tagjainak időegységre eső beérkezési üteme azonos a sorozat tagjainak sebességével, Ha a sorozat tagjai közötti távolság azonos.
Azaz a fény frekvenciáját a fotonok beérkezési üteme adja. A fotonok közötti távolság azonos.
Az atom relatív sebessége a foton felvételekor és leadásakor megváltozik.
Így számítjuk ki az adott foton kisugárzásához szükséges töltéssel rendelkező részecskére gyakorolandó gyorsulás mértékét, az adott - elérendő foton létrehozásához.
A többire Demokritosz közvetítésével maga Einstein válaszolt neked.
"Nem tekinthető állandónak a vákuum beli fénysebesség!"
Nem akarom keresgélni a hibát a levezetésedben.
Ezt nagyon helyesen teszed! Ugyanis ezt a levezetést a Nobel díjas Lorentz készítette.
Ha hibás lenne, akkor
1. nem kap Nobelkét 1902-ben,
2. Einstein nem építi be a relativitás elméletébe 1905-ben,
3. több mint 100 éve nem ezt használnák a fizikusok.
1. fizikailag nem lehetséges, ezt a vákuum tulajdonságainál próbáltam megvilágítani számodra. nem fogadtad el.
Továbbra sem érted?
A vákum tulajdonsága az az üresség, amellyel utat biztosít a fénynek, semmi több.
a megfigyeléseknek (amelyek azonos fénysebességet észlelnek) ellentmond.
A megfigyelések szerint egy folytonos sorozat tagjainak időegységre eső beérkezési üteme azonos a sorozat tagjainak sebességével, Ha a sorozat tagjai közötti távolság azonos.
Azaz a fény frekvenciáját a fotonok beérkezési üteme adja. A fotonok közötti távolság azonos.
Ebből és az előzőből következően a sorozat beérkezési ütemének ( azaz frekvenciájának) megváltozása egyben a sorozat beérkezési sebességének a megváltozását jelenti.
közeledési v sebesség esetén f=f0*gyök((c+v)/(c-v))
távolodási v sebesség esetén f=f0*gyök((c-v)/(c+v))
közeledési v sebesség esetén f=f0*gyök((c+v)/(c-v))
távolodási v sebesség esetén f=f0*gyök((c-v)/(c+v))
Az atom relatív sebessége a foton felvételekor és leadásakor megváltozik.
Így számítjuk ki az adott foton kisugárzásához szükséges töltéssel rendelkező részecskére gyakorolandó gyorsulás mértékét, az adott - elérendő foton létrehozásához.
A többire Demokritosz közvetítésével maga Einstein válaszolt neked.
"Nem tekinthető állandónak a vákuum beli fénysebesség!"
Kedves Demokritosz!
Nagyon szépen köszönöm!
Nagyon szépen köszönöm!
Kedves Gézoo!
- Hogyan értelmezhető ezzel a Casimir effektus?
A vákum tulajdonsága az az üresség, amellyel utat biztosít a fénynek, semmi több.
- Hogyan értelmezhető ezzel a Casimir effektus?
Valamely feladat megoldhatatlanságába vetett hit, nem tiltja, csak akadályozza a megoldás megtalálását.
Én :o)
A sebesség az időegység alatt megtett út mértéke.
Vegyél egy darab lécet, 2db szöggel a két végén.
Lerakod a homokba, a két szög kijelöli a távolságot, amit egy időegység alatt megtesz valami valamekkora sebességgel.
Emeljük meg a hátsó szöget és fordítsuk előre / ha 180fokkal, akkor egyenesen halad, ha ettől eltérően, akkor görbén/.
Ami biztos, a sebessége ÁLLAND�", mivel minden időegység alatt azonos távolságot tett meg.
A pályája nem feltétlenül egyenes.
Ha görbe pályán is lehet a sebesség állandó, akkor a fény görbült pályáján is az.
Ha a sebességét nem az érkezési irányából mérjük, akkor a sebesség vektort 2-3 komponensre bontjuk. A komponensek egyenként kissebbek, de összegük azonos c-vel.
Einstenre visszatérve Arany János jut eszembe.
Arany János írta "Várt a f… valamit.", aminek lényege a közismertebb "Gondolta a fene." szólás, amit ténylegesen soha nem írt le.
Tehát (szerinted) Einstein "írta":
A fénysugarak ugyanis csak akkor görbülhetnek el, ha a fényterjedés sebessége más és más a különböző helyeken.
Azt Ő írta? Amikor az egész elmélete azon alapul, hogy a távolság és az idő hely függő? A sebesség a távolság / idő...
Tehát a saját hülyeségünket vállaljuk fel és ne adjuk mások szájába.
Azonkívül néha a kitaláló is hibát vét.
Én :o)
A sebesség az időegység alatt megtett út mértéke.
Vegyél egy darab lécet, 2db szöggel a két végén.
Lerakod a homokba, a két szög kijelöli a távolságot, amit egy időegység alatt megtesz valami valamekkora sebességgel.
Emeljük meg a hátsó szöget és fordítsuk előre / ha 180fokkal, akkor egyenesen halad, ha ettől eltérően, akkor görbén/.
Ami biztos, a sebessége ÁLLAND�", mivel minden időegység alatt azonos távolságot tett meg.
A pályája nem feltétlenül egyenes.
Ha görbe pályán is lehet a sebesség állandó, akkor a fény görbült pályáján is az.
Ha a sebességét nem az érkezési irányából mérjük, akkor a sebesség vektort 2-3 komponensre bontjuk. A komponensek egyenként kissebbek, de összegük azonos c-vel.
Einstenre visszatérve Arany János jut eszembe.
Arany János írta "Várt a f… valamit.", aminek lényege a közismertebb "Gondolta a fene." szólás, amit ténylegesen soha nem írt le.
Tehát (szerinted) Einstein "írta":
A fénysugarak ugyanis csak akkor görbülhetnek el, ha a fényterjedés sebessége más és más a különböző helyeken.
Azt Ő írta? Amikor az egész elmélete azon alapul, hogy a távolság és az idő hely függő? A sebesség a távolság / idő...
Tehát a saját hülyeségünket vállaljuk fel és ne adjuk mások szájába.
Azonkívül néha a kitaláló is hibát vét.
bnum2
Nem igazán értem, hogy melyik feladatról beszélsz, de biztosan igazad van.
Ez az idézet Einstein saját könyvéből való. Azért írtam oda a forrást, hogy egyértelmű legyen. Sőt, szerintem ebben az esetben Einstein nem hibázott. Az univerzumben a gravitációs mező változásával együtt változik a fény sebessége is.
Abban persze igazad van, hogy ez alapjaiban dönti össze a speciális relativitáselméletet (amely szerint a fénysebesség egyetemes állandó), de hát ez van.
A fénysebesség egy olyan egyetemes "állandó", amelynek értéke más és más a különböző helyeken.
Bukta bukta hátán.
Valamely feladat megoldhatatlanságába vetett hit, nem tiltja, csak akadályozza a megoldás megtalálását.
Nem igazán értem, hogy melyik feladatról beszélsz, de biztosan igazad van.
Tehát (szerinted) Einstein "írta":
"... a vákuumban terjedő fény sebességének állandóságáról szóló már annyiszor említett törvény, amely egyike a speciális relativitáselmélet két alapvető feltevésének, nem tarthat igényt korlátlan érvényességre. A fénysugarak ugyanis csak akkor görbülhetnek el, ha a fényterjedés sebessége más és más a különböző helyeken." (Albert Einstein: A speciális és általános relativitás elmélete, Gondolat, Budapest 1973, 77-78. oldal)
"... a vákuumban terjedő fény sebességének állandóságáról szóló már annyiszor említett törvény, amely egyike a speciális relativitáselmélet két alapvető feltevésének, nem tarthat igényt korlátlan érvényességre. A fénysugarak ugyanis csak akkor görbülhetnek el, ha a fényterjedés sebessége más és más a különböző helyeken." (Albert Einstein: A speciális és általános relativitás elmélete, Gondolat, Budapest 1973, 77-78. oldal)
Ez az idézet Einstein saját könyvéből való. Azért írtam oda a forrást, hogy egyértelmű legyen. Sőt, szerintem ebben az esetben Einstein nem hibázott. Az univerzumben a gravitációs mező változásával együtt változik a fény sebessége is.
Abban persze igazad van, hogy ez alapjaiban dönti össze a speciális relativitáselméletet (amely szerint a fénysebesség egyetemes állandó), de hát ez van.
A fénysebesség egy olyan egyetemes "állandó", amelynek értéke más és más a különböző helyeken.
Bukta bukta hátán.
A fény terjedési sebessége határsebesség.
Kedves Bnum!
A Casimir effektusról tudnod kellene, hogy
egyfelől kizárólag az anyag-anyag kölcsönhatásaként jelenik meg,
másfelől a mérésekkel igazolt erőhatás-síktávolság függvénye tökéletesen egyezik a rácsok kötési erejének távolság függvényével.
Csupán Casimir úr karriert csinált egy normál megmunkálási erőhatás átfogalmazásából.
Így semmi sem utal arra, hogy akár a Casimir effektusba belemagyarázott lehetőségek, de akár a szintén csak vákuumban érvényesülő majdnem minden jelenség forrása lenne.
A Casimir effektusról tudnod kellene, hogy
egyfelől kizárólag az anyag-anyag kölcsönhatásaként jelenik meg,
másfelől a mérésekkel igazolt erőhatás-síktávolság függvénye tökéletesen egyezik a rácsok kötési erejének távolság függvényével.
Csupán Casimir úr karriert csinált egy normál megmunkálási erőhatás átfogalmazásából.
Így semmi sem utal arra, hogy akár a Casimir effektusba belemagyarázott lehetőségek, de akár a szintén csak vákuumban érvényesülő majdnem minden jelenség forrása lenne.
Előzőleg már nyitottam itt egy topikot Önbecspás és népámítás címmel. Ma ismét jártam Fekete úr honlapján, ahol egy új linkkapcsolót talátam, amely a www.antieinstein.tar.hu címen nyitja meg a szerző új honlapját, amelyen gallyravágja a modern fizika összes elméletét és modelljeit. Tehát akit érdekel, hogy pl. Einstein mennyi hülyeséget hordott össze, annak mindenféleképpen javaslom ennek az oladlanak és Fekete úr főoldalának a www.atomfizika.tar.hu oldalnak a meglátogatását is.
Socratus