Kedves Iván!

"Rendben, akkor röviden:
Igen."

Oké, folytassuk..

Tehát elindul az A pontból a B, C és D pontok felé a hang a doboz levegőjében, és elindul a csőben A'-B' pontok között is..
De miután a cső is mozog, így a benne mozgó hanggal együtt a cső mozog a C-B egyenes felé.

Így a hang t=1 sec.-kor az A' pont eléri a C pontot, ugyanakkor a B' pont a B pontot és ezzel egyben a B' pontba érkező hang is elérkezik a B pontba.

Eddig érthető?

Kedves Iván!

Nagyon figyelj, hogy a hang, vagy a cső pontjai érnek el valahová.. az adott időpontra!

Ne keverd a kettőt!

Ha az eddigieket megértetted, kérlek egy igennel vagy nemmel jelezd hogy mehetünk-e tovább!

Kedves Gézoo!

"... Elkerülte a figyelmedet? ..."
- Pont az a bajod, hogy nem kerülte el.

"... A dióda rendeltetése az, hogy a nyitófeszültségénél nagyobb feszültség különbségnél nyit ki. ..."
- Így van, azért használnak Schottky-diódát.

"... Így ha nincs fény, akkor a fényelem PN diódaként rövidre zárná az akkumulátort .. "
- Keresztül a diódán, nem párhuzamos az akkuval a dióda.

"... Most is abba nézek ..."
- Átlátszó fényporok vannak a monitorod KS-csövének képernyő reétegében?
Hol kapható ilyen?

"... az elektron úgy mozog a detektorban, hogy a fotont nem veszi fel..? ..."
- Már írtam azt, hogy a foton nem kabát, de, hogy jobban megértsd: a foton nem elektronkabát.

Kedves Hanjó!

A feltételes mód..: "ha nincs fény, akkor a fényelem PN diódaként rövidre zárná "
abban az esetben HA nem lenne ott a dióda.. Nyilván a dióda ott létének magyarázata erről szólt..

"- Átlátszó fényporok vannak a monitorod KS-csövének képernyő reétegében?
Hol kapható ilyen?"

Te szórakozol velem? A fénylő réteg a cső belsejében van. Az üvege pedig természetesen átlátszó, különben nem látnánk a képét..

Ne vedd zokon, de kizárt hogy normális emberként ilyeneket írhass:

" Már írtam azt, hogy a foton nem kabát, de, hogy jobban megértsd: a foton nem elektronkabát."

Persze ha csak szórakozol.. azt megértem.. De akkor kérlek ne add a tudatlant!
Mert az első válaszig még vicces, de amikor újra nem érted, az azt mutatná, hogy a felfogására képtelen vagy.. és az már súlyos betegség jele és egyáltalán nem vicces.

gézám!
A 6668-as példa t=1s -ig csak annyiban különbözik a 6548-tól, hogy a sínt dobozra cserélted és megtudtuk hogy zárt a cső.
Tehát a csőben a hang a csőhöz képest terjed h=300m/s sebeséggel.
A csövön kívül meg a dobozhoz (sínhez) képest.

Ez így értelmetlen.
Talán erre gondoltál:
"Így t=1 sec.-kor az A' pont eléri a C pontot,"
Vagy erre:
"Így a hang t=1 sec.-kor eléri a C pontot,"
Vagy erre:
"Így a hang és az A' pont t=1 sec.-kor eléri a C pontot,"
Vagy erre:
"Így a hang t=1 sec.-kor, az A' pont t=? sec.-kor eléri a C pontot,"
Vagy erre:
"Így a hang t=? sec.-kor, az A' pont t=1 sec.-kor eléri a C pontot,"

A jó ez lenne:
A t=1s-kor a csőben terjedő hang eléri a B' pontot, az A' pont a C pontot

innen jó a folytatás:
"... ugyanakkor a B' pont a B pontot és ezzel egyben a B' pontba érkező hang is elérkezik a B pontba."

Mi legyen?

(Persze a 6548- vonatkozó kérdés továbbra is él)

Sajnos ez nem fért bele egy igen vagy nem be.
Ha csak nem-et írok, nem tudod mi a probléma.

Kedves Iván!

Valóban, a "hang" szó benne maradt a mondatban és így zavaró..

Elnézésedet kérem!

A helyes alak:

"Így t=1 sec.-kor az A' pont eléri a C pontot, ugyanakkor a B' pont a B pontot és ezzel egyben a B' pontba érkező hang is elérkezik a B pontba."

Ha érthető, akkor valóban mehetünk tovább.. Kérlek jelezd!

Eddig jó.

Mármint ha a cső 300m hosszú.

Kedves Gézoo!

"... Nyilván a dióda ott létének magyarázata erről szólt.. .."
- Így van, azért használnak Schottky-diódát, mert annak kis (0,2 V) nyitófeszültsége van.

"... A fénylő réteg a cső belsejében van. Az üvege pedig természetesen átlátszó ..."
- Ezt kérdeztem:
- Néztél-e már működő elektroncsőbe?
Mire te:"... Most is abba nézek ..."
- Feltételezhető volt, hogy egy KS-csöves monitor előtt ülsz és nem egy elektroncsöves ketyere hasába bámulsz.
A KS-cső belsejébe csak úgy láthatsz, ha átlátszó a fénypor, vagy nincs olyan rétege.
De ha láttál gázos KS-csövet, annak bizony kékes-lilásan "világítanak" az elektronágyúja anódjai.

"... Persze ha csak szórakozol.. ..."
- Te szórakozol itt velünk, mert olyan kifejezéseket használsz, amelyek nem csak meghökkentőek, de nem is fedik a fizikai jelenségeket.
Így pl. ezt írod:

"... Nos, csak a töltéssel rendelkezők, így az elektron vehet fel fotont..
Ezt a jelenséget már Planck előtt ismerték. ..."
- Einsteiné a fotonhipotézis, hogy ismerhették volna akkor azt "... Planck előtt ..."?

"... az már súlyos betegség jele és egyáltalán nem vicces."
- Ezért vizsgáltasd meg minél előbb magadat.

Kedves Hanjó!

"De ha láttál gázos KS-csövet, annak bizony kékes-lilásan "világítanak" az elektronágyúja anódjai."

Nos, az elektronok gyorsulás mentesen haladnak akkor nem sugároznak..

A kékes fénylést a gáz adja, a zöldes fénylést pedig az üveg.. az elektronokkal ütközéskor.

Egyébként, teljesen mindegy, hogy vezetőben, vagy elektroncsőben vannak a gyorsulásra kényszerített elektronok, így is, úgy is fotonokat sugároznak.

" Einsteiné a fotonhipotézis, hogy ismerhették volna akkor azt "... Planck előtt ..."?"

Einstein előtt kb ÖTVEN évvel ismerték a fényelektromos jelenséget!
Csupán nem tudták megmagyarázni a hullám elmélettel..

Nem Einstein fedezte fel, csupán ő volt aki a fotonokkal megmagyarázta a frekvencia függését.

Szuper!

Nézzük meg, hogy mit lát a B illetve a C pontban nyugvó megfigyelő!

Az A-A' pontból t=0 s-kor indulva C pontba beérkezik a hang t=0,8 s-kor, majd a csővel az A' pont t=1 s-kor.

Az A-A' pontból t=0 s-kor indulva B pontba beérkezik a hang t=1 s-kor a csővel helyesebben a B' ponttal, majd a levegőn át t=1,34164 s-kor.

Nézzük ugyanezt a felállást, 1e6 -szorosára növelt méretekkel és sebességgel.

A cső mozgására merőleges irányban, azaz A'-B' távolságon nincs hosszkontrakció így minden arány azonos.

Így nézve csak a méretekben és a sebességben van 1:1e6 arányú különbség.

Eddig is stimmel?

Kedves Gézoo!

"Nos, az elektronok gyorsulás mentesen haladnak akkor nem sugároznak.. "
- Mondd, miért használnak a képcsövekben 20-30 kV-os feszültséget és minek is nevezik azt?

"... A kékes fénylést a gáz adja ..."
- Ühüm, ezzel kezdtem (régen rossz).

"... Egyébként, teljesen mindegy, hogy vezetőben, vagy elektroncsőben vannak a gyorsulásra kényszerített elektronok, így is, úgy is fotonokat sugároznak. ..."
- Két dolgot tudattál most:
A KS-csőben az elektronsugár és a solti nagyadó tornya fotonokat sugároz.

"... Einstein előtt kb ÖTVEN évvel ismerték a fényelektromos jelenséget! ..."
- Gézoo, csúsztatsz, mert a fotonokról írtál.

"... Nem Einstein fedezte fel ..."
- Én ezt írtam: - Einsteiné a fotonhipotézis, ...
Egy szót sem ejtettem e felfedezésről.

Te nem is figyelsz arra, amit olvasol?

A dobozban (a sín rendszerében) a hang gyök(240^2 + 300^2) = 384m utat tesz meg
hangsebességel, ehhez t = s/v = 1.28 s kell. Hogy jött ki neked a 1.34s ?

De nem ez a kérdés. Azt állítottad:

Hogyan?
Ugye t=1s -ig 6660 és 6458 példád között annyi a különbség, hogy sín helyett doboz van. (és tudjuk hogy a cső zárt)
Tehát most már t=1s -kor a csövön keresztül még nem érkezhetett hang, mert még B-ben van, a csövön kívül a dobozban (a sín rendszerében) terjedő hang viszont t=0.8s- kor elhagyta. Azaz t=1s -kor C-be nem érkezik hang sehonan. Eddig is ezt mondtam, már sokszor.
Hogy jött ki neked a 6458-ban ez az állítás:

Ez volt a kérdés, ez a kérdés.
Mert már a t=1s időpontban vagyunk, és C-ben most valahogy nyoma sincs hangnak.

Előbb ezt tisztázzuk!
Fénnyel, vagy fénysebességű hanggal csak ezután foglalkozzunk!

Kedves Hanjó!

"Mondd, miért használnak a képcsövekben 20-30 kV-os feszültséget és minek is nevezik azt?"

Hogy jön ez ide? Na jó, látom ezt sem tudod, rendben elmagyarázom:

A képcsőben a fénylést okozó elektron gyorsulás az elektronok becsapódásakor következik be a "foszfor"-nak nevezett, és egyáltalán nem foszforból, hanem fém-oxi-szulfidokból álló rétegben. Azaz a fékezéskor, és nem a gyorsításkor.

A gyorsító feszűltség értéke valóban 10-45 kV közötti. és igaz ezen a szakaszon is fotonokat sugároznak az elektronok, csupán az itt kisugárzott fotonok frekvenciája néhány kHz.. és..

miután stabilizált a nagyfesz, így az összes elektron, a gyorsítási szakaszon, közel ugyanazon az egyetlen frekvencián sugároz. Az áramuk modulációjától függetlenül.
Ezt a fotonáramot veheted egy középhullámra hangolt rádióval a képcső környezetében.

"... A kékes fénylést a gáz adja ..."
- Ühüm, ezzel kezdtem (régen rossz)"

Ühüm vagy nem ühüm, néhány atom alkotta gáz minden elektroncsőben marad.
Ez egy képcső térfogatában 30-50 atom közötti a gyártó által alkalmazott technológia függvényében.

És azért, hogy ez a néhány atom, ne verje szét ionizálódva az elektronokénál sok ezerszer nagyobb impulzusával a berendezést, csapda fémekkel szokták begőzölni a katódok környezetét.
Az ezekbe a rétegekbe "belecsapódó" ionok, általában kötődve maradnak.

A képcsövek esetében a gyorsító hengersor tengelyébe törés van beépítve, ahol a nagy tehetetlenségű ionok, egyenesen haladnak de a kb 200-240 V-os egyenfeszültség az elektronsugarat eltéríti, miután az elektronok tehetetlensége sok ezerszer kisebb..

"- Két dolgot tudattál most:" -

Nos, nem kettőt, hanem "A" lényegét. Minden gyorsulásra kényszerített töltéssel rendelkező részecske fotonokat sugároz ki.

Az elektronok éppen úgy mint az atommagok protonjai.. etc.

"Gézoo, csúsztatsz, mert a fotonokról írtál."

Már bocs! De én nevezhetem fotonoknak.. és nem azt írtam, hogy Maxwell nevezte annak..

Bár megjegyzendő, hogy már Newton is alkalmazta a "foton" kifejezést..
igaz kicsit más értelemben, de a tény az tény: alkalmazta.

Különben Einstein sem és Lorentz sem a "foton" szót alkalmazta, hanem
"a fény kvantumának" nevezték.

" Én ezt írtam: - Einsteiné a fotonhipotézis, ..." ez elég baj, mert nem Einsteiné..

"Te nem is figyelsz arra, amit olvasol?"

Az megeshet, de amint látom, te arra sem amit írsz..

Kedves Iván!

"hangsebességel, ehhez t = s/v = 1.28 s kell. Hogy jött ki neked a 1.34s ?"

Jogos, félig fejben gyök(1+0,8).. és megfeledkeztem a négyzetre emelésről 0,8²=> 1,64 helyett 1,8-ból vontam gyököt..

A lényegen nem változtat.. A B pontba két időpontba érkezik a fény is és a hang is.




Ezt tisztáztuk, elírás volt.. t=1 s.kor az A' pont érkezett a C pontba.. nem a hang.. A hang még t=0,8 s.kor megérkezett a C pontba..

Kérlek figyelj jobban! Amit egyszer tisztáztunk, annak NE térj vissza a javítás előtti rossz alakjához!

mehetünk tovább?

Kedves Izsák! Bocs az átnevezésért..


Egyébként ezt javítottad 1,34-ről 1,28-ra..


Akkor közben mit olvastál? Hol láttad azt, hogy t=1-kor C-be hang érkezik?

C-be t=0,8 s-kor érkezett hang.. t=1 s-kor C-be a cső vége az A' ponttal érkezik.

Hát gézám, ez már pofátlanság csúcsa.

Egész eddig nem tisztáztuk. Hiszen azért tettem fel kb 10.szer a kérdést, hogy tisztázzuk.

Ez nem elírás. Elírhattad volna valamelyik vagy mindkét pontot, elírhattad volna az időt,
de ha C pontba t=1s -kor sehonnan nem érkezik hang, akkor ez nem elírás, ez durva hiba.

Figyeljek jobban? Amit egyszer tisztáztunk, arra ne térjek vissza?
gézám! hol tisztáztuk korábban ezt a kérdést?

Kb 10-szer tettem fel ezt a kérdést, mindig kitértél előle.
Válasz helyett ezeket kaptam:
a 6660-ban hazudsz egy nem létező hibámról és ezzel térsz ki a válasz elől.
a 6663-ban a nemlétező hibámra vonatkozó kérdésemre dislexiával vádolsz.
a 6668-ban képtelennek tartasz normális kommunikációra.
a 6672-ben olvasási, értelmezési és felfogási gátlásokban szenvedőnek, fogyatékosnak minősítesz.
a 6675-ben nem is olvasod az igen vagy nemnél hosszab hozzászólásaimat.

gézám! ezek után hogyan minősítenéd Gézoo olvtársat?

gézám! a pofátlanság folytatódik.

Mint többször közöltem, a 6548-ban írtad:

A kb 10-szer feltett kérdésem végig erre vonatkozott, mint ahogy többször írtam.

Ezt viszont korábban többször is írtam. ezekre az előző hozzászólásomban (6698) láthatod a válaszaidat.

Fáziskésésben vagy!

Olvasd újra..