Kedves Gézoo!

"... Azaz a fékezéskor, és nem a gyorsításkor. ..."
- Na ne vicc-vac!
Azt írtad eddig, hogy a gyorsuló elektron sugároz, már meg a lassuló is?
(A fényport hagyd ki - az mellékvágány.)

"... az itt kisugárzott fotonok frekvenciája néhány kHz.. és.. "
- Miből jön ez ki, kik mérték meg és mivel?

"... Ühüm vagy nem ühüm, néhány atom alkotta gáz minden elektroncsőben marad. ...2
- Megint nem figyeltél, mert gázos képcsőről volt akkor szó.

"... csapda fémekkel szokták begőzölni ..."
- Mondd csak magyarul, hogy getter.

"... Már bocs! De én nevezhetem fotonoknak ..."
- Te valóban nevezheted, de azt nem mondhatod, hogy Hallwachs fedezte fel.

"... nem Einsteiné. ,.."
- Hanem kié?

Mit? Hol?

Talán olvasd el a 6698-at is.
Igen, tudom, hosszabb egy igen-nél vagy egy nem-nél.

Azaz az A pontból indult hang a sín rendszerében t=1 seckor B éc C pontba is megérkezik.

Hogyan?
Ugye t=1s -ig 6660 és 6458 példád között annyi a különbség, hogy sín helyett doboz van. (és tudjuk hogy a cső zárt)
Tehát most már t=1s -kor a csövön keresztül még nem érkezhetett hang, mert még B-ben van, a csövön kívül a dobozban (a sín rendszerében) terjedő hang viszont t=0.8s- kor elhagyta. Azaz t=1s -kor C-be nem érkezik hang sehonan. Eddig is ezt mondtam, már sokszor.
Hogy jött ki neked a 6458-ban ez az állítás:
Azaz az A pontból indult hang a sín rendszerében t=1 seckor B éc C pontba is megérkezik.

Ez volt a kérdés, ez a kérdés.
Mert már a t=1s időpontban vagyunk, és C-ben most valahogy nyoma sincs hangnak.

Ezt tisztáztuk, elírás volt..

Egész eddig nem tisztáztuk. Hiszen azért tettem fel kb 10.szer a kérdést, hogy tisztázzuk.
Azaz az A pontból indult hang a sín rendszerében t=1 seckor B éc C pontba is megérkezik.

Ez nem elírás. Elírhattad volna valamelyik vagy mindkét pontot, elírhattad volna az időt,

97-ben írtam, ismétlésként:


Akkor közben mit olvastál? Hol láttad azt, hogy t=1-kor C-be hang érkezik?

C-be t=0,8 s-kor érkezett hang.. t=1 s-kor C-be a cső vége az A' ponttal érkezik.

Kedves Hanjó!

"- Na ne vicc-vac!
Azt írtad eddig, hogy a gyorsuló elektron sugároz, már meg a lassuló is?"

"- Miből jön ez ki, kik mérték meg és mivel?"
eV:


"A Newton-féle emissziós elmélet szerint viszont törés úgy jön létre, hogy a sûrûbb közeg határfelületén vonzó erô lép fel, mely a fénytestecskéket gyorsítja, tehát sûrûbb közegben a fény terjedési sebessége nagyobb"

(Bay Zoltán:A foton http://www.termeszetvilaga.hu/tv100/tv898/foton1.html)

Ha nem lenne egyértelmű a számodra, a fény testecskéket, azaz a fény kvantumait a fotont Newton "találta ki".

a képcsőben pl 30 kV hatására 30keV energiára tesz szert minden elektron,

E=48 e-19J =ß*m*v²/2
96e-19/9,1e-31= v²/gyök(1-v²/c²) ha a-ra és v-re kíváncsi vagy rendezd..

gézám! valamit keversz!
Ezt én írtam. Itt még nem közölted hogy elírás lenne.
Itt még mindig vártam a választ, az ellenvetéseimet irtam le.

97-ban írtam:
Egyébként ezt javítottad 1,34-ről 1,28-ra..


Akkor közben mit olvastál? Hol láttad azt, hogy t=1-kor C-be hang érkezik?

C-be t=0,8 s-kor érkezett hang.. t=1 s-kor C-be a cső vége az A' ponttal érkezik.

Te pedig 98, 99-ben a B é C-be t=1kor érkező hangot erőltetted...

Ha nem akarod folytatni, mondd azt, de nem írj olyat ami nincs ott és aztán belekapaszkodsz..

Folytassuk vagy ne? Mit akarsz?

gézám úgy látom a pofátlanságodnak nincs határa.
A második 6668-ban elkezdett példádban már jók voltak a számítások.
A 6696-ban írtad először hogy "elírás" volt.
Egész addig azt kérdezetem, hogy akkor hogy jött ki a 6548-ban levő állításod, ami ellentmondott a 6668-ban kezdett levezetésnek.
Csak nagy nehezen a 6696-ban mondtad "elírás"
Olvasd el mégegyszer a 6698-at, vagy talán az egészet.

Akkor lássuk talán a 6549-et.
Tudod, amiben az a szép ábra volt, és amiről a 6654-ben ezt írtad:

Apró megjegyzés: Lorentz a Zeeman effektusért kapot Nobel díjat Zeemannal, nem ezért a levezetésert. Na most némi forrás kellene, hogy ezt a levezetést Lorentz készítette.

Na de lássuk a medvét!
Írod:

Namost itt sebesség négyzethez adsz hosszúság négyzetet, az eredmény sebességnégyzet.
Alapvető hiba, nem hiszem hogy Lorentz ilyet leírt volna.


Itt d már sebesség, kezdődik a zavarkeltés.
Tehát d itt az átlós irányú (valamiért éppen fénynek nevezett) vektor y tengely irányú komponense.
Eddig tiszta geometria, nincs benne semmi fizika. d akármi vektormennyiség lehet.
Lehet mondjuk erő vagy gyorulás, út vagy éppen impulzus is.

Namost ebből szépen kijön hogy:

gézám!
Írjuk fel másként bal oldalt:
c/d = 1/ (d/c) = 1 / sin(alfa)
Most a jobbat:
1/gyök(1- v^2/c^2) = 1/gyök(1- cos(alfa)^2)
Vegyük mindkét oldal reciprokát és négyzetét:
sin(alfa)^2 = 1 - cos(alfa)^2
vagy ismertebb formában:
sin(alfa)^2 + cos(alfa)^2 = 1

Gratulálok gézám!
Levezettél egy régóta ismert szögfüggvények közötti összefüggést!
Ez középiskolai matematika órán megér legalább egy kettest!
És hogy vannak olyan fizika képletek amiben szerepel? Hát igen.
És vannak olyanok is amikben összeadás, kivonás, osztás, szorzás, szögfüggvények és minden más nyalánkság is szerepel...

Sőt! bármilyen vektorra is érvényes lesz, nem kell hogy bármilyen sebesség is legyen.
De még csak vektor sem kell. Hallottál már szögekről, szögfüggvényekről?
Na, azokra is érvényes!

És hogy ez hogy került a relativitáselméletbe és ott mire jó?
Na ott kezdődik a fizika...
amihez a 6549-ed hozzászólásodnak köze sem volt.

gézám! Hol a medve?

Tőlem folytathatod. Ha hülyeséget írsz, majd megmutatom a hibát. Sokszor. Valószínűleg kérdésként, hátha mégis én értettem félre valamit.
Válasz helyett majd ezeket kapom:
hazugságot nemlétező hibámról hogy ezzel térj ki a válasz elől.
a nemlétező hibámra vonatkozó kérdésemre dislexiával vádolsz.
képtelennek tartasz normális kommunikációra.
olvasási, értelmezési és felfogási gátlásokban szenvedőnek, fogyatékosnak minősítesz.
nem is olvasod az igen vagy nemnél hosszab hozzászólásaimat.
stb.

A végén, ha hosszú küzdés után megérted a jó megoldást amit már többször leírtam,
akkor felszólítasz hogy figyeljek jobban, ne ismételegessem azt a hibás állítást, aminek a magyarázatára folyamatosan vártam, akkor csak úgy mellékesen megyjegyzed:"elírás"

Kedves Gézoo!

- Mondd, akkor összesen mekkora energiája van egy elektronnak a képernyőbe ütközés előtti pillanatban?
Mert ugye, amíg gyorsul az elektron, addig folyton sugároz.

"... elektronvoltnak nevezzük ..."
- Bravó, de nem írtad meg azt, hogy kik és mikor mérték ki?
Emlékeztetőül:
"... az itt kisugárzott fotonok frekvenciája néhány kHz ..."
(Pedig kérdeztem.)
Még egy dolog: miért is van a képernyő fala ólomüvegből?

»... "A Newton-féle emissziós elmélet szerint viszont törés ...«
- Erre itt semmi szükség sincs!

Kedves Izsák!

Nyafogással nem fogod megérteni, hogy hanggal miért ugyanazon gammát kapjuk, mint fénnyel.
Ha szövegeléseket akarsz írogatni, akkor is jó, tegyed!

Ha pedig az érdekel, hogy miért ezt a ß=1/gyök(1-v²/c²) függvényt alkalmazzuk a Lorentz transzformációkban, akkor figyelj és ne nyafogj..

Mit választasz?

Kedves Hanjó!

Ha 30kV gyorsította akkor 48e-19 J a becsapódáskor az energiája.

"Még egy dolog: miért is van a képernyő fala ólomüvegből?"

A kevés kis energiájú ßéta és annak a kevés közeli röntgen sugárzásnak a kiszűrése céljából, amit a nehézfém atomok magjához közeli pályákra csapódó elektronok hoznak létre.

"... "A Newton-féle emissziós elmélet szerint viszont törés ...«
- Erre itt semmi szükség sincs!"

Már hogyne lenne, te állítottad, hogy nem Newton, hanem Einstein találta ki a fotonokat.

"

...egy elmebeteget próbálsz meggyőzni arról, hogy elmebeteg.....reménytelen vállalkozás, ha lemész a szintjére, a rutin dönt. gézu pedig rutinos...az ő szintjén ő az istenkirály.

"Apró megjegyzés: Lorentz a Zeeman effektusért kapot Nobel díjat Zeemannal, nem ezért a levezetésert. "

Nyilván tudod, hogy Einstein sem a relativitásért kapta a Nobel díjat..

De egyikük sem kaphatta volna meg ha a Lorentz transzformáció levezetése hibás lett volna.
(Mindketten, de eltérő úton vezették le.)


"Namost itt sebesség négyzethez adsz hosszúság négyzetet, az eredmény sebességnégyzet.
Alapvető hiba, nem hiszem hogy Lorentz ilyet leírt volna."

Mint írtam SEBESSÉGEK.. Igaz D hosszot t idő alatt d sebességgel tette meg.
csak hogy, t egységnyi idő alatt: c,v,d sebességek kijelölnek c,v,d hosszakat.
Ezért teljesen mindegy, hogy hosszot, vagy sebességet említünk, ha egységnyi idő alatt megtett út, vagy egységnyi ideig c,v,d sebességgel haladóról beszélünk.

A lényeg:

A mellébeszélés: "Itt d már sebesség, kezdődik a zavarkeltés."
Választ lásd előző bekezdésben!

"Eddig tiszta geometria, nincs benne semmi fizika. d akármi vektormennyiség lehet.
Lehet mondjuk erő vagy gyorulás, út vagy éppen impulzus is. és sebesség is.. " így van..

A sebességekről szól a példa, így a sebességek arányítása..

"És hogy ez hogy került a relativitáselméletbe és ott mire jó?"

Nos, ott még nem tartunk. Ahol tartunk az az, ahol a hanggal és a fénnyel egyaránt ugyanazon

ß=1/gyök(1- v²/h²)=1/gyök(1- v²/c²) függvényt kapjuk.

No most jöjjön a fizika!


Ha nem mozogna a megfigyelt test, akkor az idő nem számítana (csak nagy távolság esetében) a megfigyeléssel kapott kép kialakulásánál.

A mozgás időfüggése viszont ezt a ß= c/d torzulást okozza. Ezért a számításainknál ezzel a korrekciós tényezővel kell a helyes értékeket képezni.

Ok gézám, nyafogok is. Azonkívül dislexiás, értemezési és felfogási fogyatékos vagyok. Még valami?
És ezeken kívül megmutatom a baromságaidat, hazugságaidat.

A 6712-ben leírtam (neked nyilván hiába) miért kaptad ugyanazt a gammát a hangra, amit pl.erőre,
impuzusra, útra, vagy bármely vektormennyiségre.

De a Lorentz transzformációban nem ezért van.
De akár elkezdheted magyarázni, és akkor lásd 6713.

Ez a válaszod? Mellébeszélés és nyafogás?

Bár igaz, felőlem.. Ha te összesen ennyit értettél az egészből.. Nos, akkor kár volt veled vesződni.
Mert ha tényleg csak ennyire vagy képes, akkor semmi értelme sincs a veled való foglalkozásnak.