Nem értem, hogy te mit akarsz az "Io pontos állásával", amikor a kérdés a fény terjedési sebessége volt? �"rának pedig minden periodikus jelenséget tekinthetünk, de hogy jön ez ide?

Lemon

Lehet, hogy a többiek (nem mindenki) már érti a lényeget, de te egész biztosan nem érted.

Előbb írd fel, hogyan számítanád ki a fény sebességét az Io helyzetéből.
Ha az ember összeszedi a gondolatait egy példa megoldására, akkor esik le a tantusz. Hanjó már levezette. Most te jönnél.

Ha értenéd, akkor arról beszélnél, vagy pedig hallgatnál, mint hanjó barátom a vonaton pattogtatott labda nyugvó pontban észlelt pattogási periódusáról. Mivel nem ezt teszed, hanem terelsz, tartok tőle, hogy neked nem is az alapkérdés a fontos.

Az Io helyzete (amit hanjó "levezetett") indifferens, az Io, mint fényvisszaverő forrás keringési periódusa az egyedül fontos és a Föld pályájának mérete.

Lemon

Oké. Akkor írd le röviden, hogy mi a lényeg, amit én nem értek. Hátha okosabb leszek.

7769.

Ha van kérdésed ezek után, akkor tedd fel.

Jól mondod, nem értem, hogy miért beszélünk egymás mellé?

Römer azt mérte meg, mennyi ideig tartózkodik a Jupiter holdja a Jupiter árnyékában. Mennyi ideig. Megmérte a Földpálya két ellentétes pontján, a kát pont távolságát ismerte.

Ugye Römer méréséből az következik, hogy a hold keringésének periódusidejét lassúbbnak is észleltük, ha távolabbra kerültünk tőle?

Roemer nem a fedés időtartamát mérte, hanem a fedési események bekövetkeztének időpontjait rögzítette. Látszik, hogy még nem világos neked.

http://www.deakf-szeged.sulinet.hu/versenyek/vetelkedo/Fenyseb.doc

Itt van, nézd meg légyszíves. Szó szerint idéztem. Hasonlót szkenelt be hanjó is.

cyprian

Azért egy középiskolás diák dolgozatát tudományos forrásként belinkelni nagy balgaságra vall.

Arról nem is beszélve, hogy tök rosszul írja le Römer mérését. Bár ez csak részben a diák hibája, mert én magam is több könyvben olvastam a Römer mérésről, és ahány könyv, annyi féle egymásnak is ellentmondó leírás. Némelyik abszolút zöltségeket ír.

Ugyan már! Micsoda sznobizmus ez tőled!
Liszt Ferenc kedvelt szokása volt, hogy a sznoboknak dzsesszt zongorázott, és élvezte az arcukat, mert akkoriban a sznobok igencsak nem tartották zenének a dzsesszt. :)

cyprian



És szerinted ebből egyenesen következik, hogy egy középiskolás diák helyesen írta le Römer mérését?

Logikáról hallottál már?

Csak a sznobizmusodat tettem plasztikussá. :)

A középiskolás gyerek az ábrát valahonnan szedhette. A megközelítése azért jó, mert ebből is levezethető az amiről Bay Zoltán is írt a két óra Dopplerjéről, ezt már idéztem. A Doppler-effektus eredményez olyan hatást, mintha látszólag a távolodó óra lassabban járna. Ezt vissza kell korrigálni Dopplerrel, akkor kapjuk meg a mozgó óra valódi járását.

cyprian

Én is plasztikussá tehetném a butaságodat, de erre semmi szükség. Megteszed te magad az ilyen beírásokkal.

"Roemer nem a fedés időtartamát mérte, hanem a fedési események bekövetkeztének időpontjait rögzítette. .."
- És ha az "... események bekövetkeztének időpontjait ..." egymáshoz hasonlítjuk pl. úgy, hogy a különbségeiket képezzük, akkor vajon miket kapunk meg?

Persze, azt kapjuk meg, csakhogy nem az a lényeg. A lényeget a 7769-ben megtalálod, ha gondod van az idegen nyelvű szöveggel, ne habozz, kérj segítséget.


Egy dologban viszont muszáj elismernem igazadat, ez a vonatos példa. Ha a vonaton pattogtatnak egy labdát T periódusidővel, akkor, ha a vonat feléd közeledik, te azt T'=(1-v/c)*T periódusidővel fogod hallani (v a vonat sebessége, c a hangsebesség, T a periódusidő a vonaton, T' az álló helyzetű megfigyelőnél), úgyhogy etekintetben elismerem tévedésemet. Ugyanakkor a pattogás periódusát -ha eltekintünk a relativisztikus hatásoktól- igenis T'=T periódusokban látod, véleményem ebben nem változott.

A Roemer-mérésnél pedig at általad (is) emlegetett "burkolt" Doppler-effektust erősen nyakatekertnek, sőt, lényegburkolónak tartom. Nem csak nem gyakorlatias, de még csak nem is elméleties.

Tipikusan megtévesztő ez a diákanyag. Azért is voltam kénytelen utánajárni , mert nem értettem ezt. Mint kiderült, matematikailag értelmezhetetlen is.

Valamit világosan leírni nem olyan könnyű... Ha olvasod az angol wikipédiás magyarázatot, abból sem könnyű lehámozni az ott is felemlített "keringési idő"-t (ami mellékes) a fedési jelenség valóban lényeges 8-10 perces késéseitől, sietésétől. Már csak azért is ez a késés bosszantotta a jeles csillagászt, mert akkoriban a pontos óra megszerkesztése volt a sláger és jövedelmező (tengeri navigáció!), és ő ezt az Io-fedést afféle óraműként szerette volna használni, mire fel az összevissza járt. Nem csoda, hogy spekulálni kezdett az okokról, a többit ismerheted.

A Doppler-jelenség itt maximum csak nyakatekert matematikai formalizmus, nem lehet itt használni. (Mellesleg hogyan is?).

Megkérhetlek-e arra, hogy a félreértések elkerülése miatt írd le egy mondatban azt, hogy szerinted mi a lényeg?

"... Ugyanakkor a pattogás periódusát -ha eltekintünk a relativisztikus hatásoktól- igenis T'=T periódusokban látod, véleményem ebben nem változott. ..."
- Hangról volt szó, nem fényről.

"... A Roemer-mérésnél pedig at általad (is) emlegetett "burkolt" Doppler-effektust erősen nyakatekertnek, sőt, lényegburkolónak tartom. ..."
- Mivel periodikus jelenség, semmi nyakatekertség nincs benne.

Nem dolgozom feleslegesen tízszer, amit már leírtam egyszer, azt te is elolvashatod egyszer. Azt a mondatot viszont érdekes módon elfelejtetted citálni, amelyben a hanghatásról szólva ismertem el egy apró tévedésemet. Ha mindig csak minden második mondatot olvasod el, akkor sajnálom. (Avagy ez a durva modorod és magatartásod rögzült "kultúrszokás"?)
Akkor nézzük csak, hogy mekkora hullámhossz is tartozik az Io frekvenciájához?