Nekem kezdettől gondot okozott a neten elérhető "forrás" magyarázatának értelmezése. A netes leírás zavaros volt. A napokban aztán egy jó magyarázatra bukkantam egy könyvben, amely miatt szükségét láttam, hogy visszatérjek erre az elvarratlan szálra.

A Doppler-effektusnak szvsz nem sok köze van Römer méréséhez, gondolom, ebben egyetértünk.

Gondolkodj el az időközök és távolság relációin.
Az Io keringési frekvenciájának Doppler-effektusa más szavakban.
(Nyilván innen a Földről l nézve.)

Ó, köszönöm,
Rajtam kívül :)) Megtekintenéd ezt itt.. és ezeket.. légyszi, nem bánod meg.

Nem, az idő fogalmat bátran használjuk, nagyon nagyon hasznos fogalom. De nem több. Ezt zagyválja mindenki össze. Minden fogalmat használunk, de egyik sem létezik, csak egyetlenegy kivétel van: az anyag. Ez az egy fogalom aminek objektíven/fizikailag létező tartalma van.

Teljesen egyetértek, Einstein megbénította a fizikát, persze segítettek mások is, pl Bohr a Heisenberg határozatlanság félreértelmezésével.

"... Minden fogalmat használunk, de egyik sem létezik, csak egyetlenegy kivétel van: az anyag. Ez az egy fogalom aminek objektíven/fizikailag létező tartalma van. ..."
- És az anyag az micsoda (fogalmilag) és hány féle van belőle?

Arra gondolsz, hogy egy bizonyos tulajdonságú semmiség körül, kering egy másik semmiség, közöttünk meg nagy üresség és ebben mindenki határozottan biztos, hogy ez egy "kézzelfogható" dolog?
Természetesen, mivel a kezünk is semmiből áll. :O)

"Minden fogalmat használunk, de egyik sem létezik, csak egyetlenegy kivétel van: az anyag. Ez az egy fogalom aminek objektíven/fizikailag létező tartalma van."

Miért csak anyag létezik? Mert azt meg lehet nézni, szagolni, kóstolni, lökni, tapogatni, kopogtatni, bolygatni? Mert annak létéről érzékszerveink tájékoztatnak?
Szerinted nem léteznek különféle összefüggések - azaz nem tartoznak az objektív valóság kategóriába?

No és mi a helyzet a nyomógravitációról szóló hittanoddal?
A nyomógravitáció objektíve létező jelenség?

Szerintem szubjektív, és ráadásul ellentmondásos. Már vagy 300éve elvetették a lehetőségét ellentmondásossága miatt.

Pont olyan hibás elgondolás, mint volt hajdanán a flogisztonelmélet ...

"Einstein megbénította a fizikát, ... ."

Ébresztő bácsi, tapasztalat szerint pont az ellenkezője történt !

Ez tetszik! Viccnek kitűnő!
Te is jól tudod, hogy az Io keringési periódusa attól még látszólag sem változik, hogy közel van vagy távol, illetve, hogy közeledik-e felénk a J-rel együtt, vagy távolodik.

Ne haragudj, látom, hogy nagyon akarsz valamit, de hókuszpókuszokkal nincs értelme foglalkoznunk.

Az nem újdonság, hogy a fogalmakkal zavarba kerülhetünk, ilyen fogalom az "idő" is, de ettől az időt még nagyon jól tudjuk mérni és számolni is tudunk vele, mi másra volna is szükségünk? Definícióból még nem élt meg senki a világon. Az "anyag" fogalomról: Einstein zseniálisan kimutatta, hogy az anyag egyben energia is, De Broglie pedig beletrafált abba, hogy az anyag hullámtermészetű is egyben. Ez furcsa, de az volna a legfurcsább, ha nem volna furcsaság a részecskék világában.Én is nagy embernek gondolom, de akkorának azért nem, hogy a fizikát megbénítsa. Még Őszentsége Inkvízíció pápa :) sem tudta megbénítani, pedig ő kicsit megfenyegette Galileit, és akkoriban ezt komolyan is kellett venni.

Bohr és Heisenberg? Ők szintén óriások; az előzményekben véleményedet kissé megismerve azon nem csodálkozom, hogy neked ők sem tetszenek.

Összefüggésbe hozható-e a fogyatkozás időpontja a periódus idővel?

De hiszen ez nem kötelező..

Igen, nálam is így van ezzel egyetértek. Az elektront elemi részecskék, egy energiarészecske és egy töltésrészecske építi fel.

Igen, ezt is megtalálod a yy foton/anyag modellben.

Nem, csak Bohr. Heisenberg gondolata jó, csak a koppenhágai értelmezése a tragédia.


Az anyag = 4 elemi részecske, ebből 2 energiarészecske. Ezek kombinációjából épül fel a Világegyetem. A kombinációkból pedig nagyon nagyon sokféle van (elektron, proton, pozitron, antiproton stabilak mert körbe záródnak, a nem körbezáródó részecskék nem stabilak "elspiráloznak", aztán az atomok-elemek/izotópok, majd molekulák.. Végtelen lehetőség a kialakuló anyagfajtákra. De mind ANYAG !!!!!!! És egyik sem csupán egy kitalált fogalom, mint pl egy függvény vagy a gömb maga.

Az anyag a tudatunktól függetlenül létező valóság, a valóság azon része, amely akkor is megmarad ha kihal az emberiség és nem marad fizikus aki összezagyválja a fogalmakat az anyagi világgal.

Nem az Io "fázisváltozásai", hanem a fogyatkozási időpontjainak eltolódásai segítségével

Ez ugyanaz. Látszólagos változásról van szó, ugyanúgy mint a Doppler-effektusnál, és igenis felfogható a fogyatkozás időpontjának eltolódása Doppler-efektusnak. Ha ugyanis állandó a Föld-Jupiter távolság, akkor állandó az IO fogyatkozásának időpontja is. A fogyatkozási időpont eltolódása csak mozgás közben, a Föld-Jupiter távolságának folyamatos változása közben észlelhető. Ugyanazzal a képlettel írható le a fogyatkozási időpont folyamatos eltolódása, mint a Dopplerrel.

cyprian

Igen, így van. A jupiterholdak látszólag gyorsabban keringenek (periódusidő csökken), amikor a Föld közeledik a Jupiterhez, és látszólag lasabban keringenek (periódusidő nő), amikor a Föld távolodik a Jupitertől.

Pontosan úgy, mint a Doppler-jelenség esetében. Ha a jupiterholdak periodikus mozgását egy jelforrásnak tekintjük, akkor pontosan a Doppler-jelenséggel állunk szemben.

Igen.

De a pontos számításoknál figyelembe kell venni a fény hozzánk való elérkezéséhez szükséges időt is. Az égitest hely- és időkoordinátáinak számolását ez megbonyolítja, hiszen nem mindegy, hogy a közeli Merkurt vagy a távolabbi Jupiter és kísérői pályáit számolgatjuk.

Ez egészen egyszerűen nem így van. Ha a Jupiter kísérőjének keringési periódusa állandó, akkor azt a mégoly távoli földi megfigyelők is állandónak, sőt vele azonosnak találják. Még akkor is, ha egymáshoz képest mozgásban van a megfigyelő és a megfigyelt objektum.

Neked is mondom, hogy nem a periódusidő eltérése volt a lényeg Roemer mérésénél, hanem a fedési periódusok ingadozása. Egyszer a vártnál előbb kezdődött (és fejeződött be) a fedés, máskor meg később. De maga a fedés időtartama lényegében azonos maradt. Főleg, ha a kísérő pályájának a lapultságával és annak mindenkori orientációjával korrigálunk.

Írd le légyszives a Dopplerrel, hagy okosodjunk.

Nagyon felfújod ezt a koppenhágai értelmezést, pedig a valószínűségi elv nem csak a mikrorészecskék világában, hanem a makrovilágban is érvényes.

Nem tudsz olyan fizikai jellemzőt mondani, aminek pontos értéke ismert vagy pontosan megmérhető. Csak amíg a makrovilágban ez a bizonytalanság "csekély", addig a mikrovilágban viszonylag nagy. És ott "határozatlanságnak" hívják.

"De a pontos számításoknál figyelembe kell venni a fény hozzánk való elérkezéséhez szükséges időt is. ..."
- Pontosan erről van szó.
Amikor távolodunk a Jupitertől "nyúlik az idő", amikor közeledünk hozzá, akkor rövidül.
Tulajdonképpen ezt mérték ki Cassini és Römer.

"... Rømer a fénysebességet a Jupiter egyik holdja, az Io mozgása alapján határozta meg. Eltéréseket figyelt meg az Io periódusidejében, és az eltérésekből határozta meg a fénysebességet, amit ő 227 000 km/s-nak mért. ..."
[Wikipédia]

Megállapította, hogy amikor a Jupiter szembenállásban volt, a holdacskák (Galilei-holdak) fogyatkozásai mintegy 16 perccel (1000 másodperc) korábban következtek be, mintha a bolygó ugyanakkor a Nap túlsó oldalán, együttállásban lett volna. A különbséget azzal magyarázta, hogy a fény ennyi idő alatt tette meg a földpálya átmérőjének megfelelő, durván 300 millió km-es utat. Ennek alapján a fény terjedési sebességére légüres térben valóban 300.000 km/s adódik. Römer az akkori adatok alapján 30%-kal kisebb értéket kapott.

A mozdonysíp frekvenciáját mégis változónak halljuk, mialatt állandó az.

Vegyük azt, hogy a Föld 30 km/s sebességgel távolodik a Jupitertől és a fénysebesség 300 000 km/s.
Az Io keringési ideje 1 nap 18 óra 24 perc = 42,4 óra, vagyis 152 640 s, a keringési félidő: 76 320 s - ennyi ideig látnánk,
Ez alatt a Föld 30 km/s x 76320 s = 2 289 600 km-t tesz meg a pályáján.
Ezt az utat a fény 2 289 600 km / 300 000 km/s = 7,632 s alatt teszi meg, tehát ennyivel tűnik hosszabbnak a keringési félidő - tovább látjuk.