Dubito!

"Ezzel nagyjában egyetérthetünk, az idő sok mindent megold." Egyetértünk.

Einstein szerint igaz, a gyorsabb nehezebb.. Csak az a gond, hogy semmi sem gyorsabb önmagához viszonyítva.
Egyébként igaz a perdületre és a rezonanciára: több energia nagyobb tömeg.

A tehetetlenségtől pedig nem lesz nagyobb a gravitáló tömeg, ez mérési tapasztalat (CERN).

A fény is relatív "dolog". Azt érzékeljük fénynek, ami a róla tudósító jellel összemérhetően azonos sebességű, ezzel azonos tulajdonságokat mutat.

Igazából a logika szerint bármi fénnyé válhatna, pont akkora energiájú fénnyé amennyi a tömege E=m*c^2

A sebesség relatív fogalom. A logika szerint ez alól a fény sem lehet kivétel.
Az megint más kérdés, hogy a belénk sulykoltat nehéz átlépni.

Igazából ha van MEF akkor a tulajdonságainak azonosításához éppen olyan módszerek kellenek mint a sötét anyag és a sötét energia azonosításához.

Egészen pontosan én szerintem maga a MEF az amit sötét anyagnak vagy/és sötét energiának nevezünk.

"és az ilyen "filozófiai" problémák hidegen hagyják majdnem csak idegesítik."
Így van. Főleg azért, hogy nehogy egy erősebbnek a tyúkszemére lépjen.

Egyetértünk. Nagyon nehéz. Ezért jó a végzős fizikusokkal beszélgetni.. Bátrabban mernek tévedni.

" Nevükből fakadóan lenniük kell valami közbenső képződményeknek is."
Ez nem akadálya az univerzum alkotásának.

""... Ez attól függ, hogy melyik milyen és hol van. ..."
- Ez más néven: nesze, semmi, fogd meg jól!"
Nos, nem. Hanem szó szerint annak a függvénye, hogy melyik éppen hol van.

Egy elektron a mag körül mindig kvantált spinű, de a magtól távol sohasem, ezért lehet monitort, oszcilloszkópot, TV-t készíteni velük. Ha itt is kvantált lenne a spin akkor csak adott helyeken lehetne képpont.

Sőt! Gerjesztéssel nem csak az elektron kerül más pályára, hanem a mag is más frekvenciára hangolódik.

Mágnesesség.. Adva vannak a spinek eredői és ha szabadon elfordulhat az atom, akkor azt látjuk, amit a mágneses pólusok számából következő:
Például a Stern-Gerlach féle csíkokat.

Ha pedig az atomrácsban a külső héj kötött, akkor az alatta lévő héjakkal együtt vagy szabadon elfordulhat a mag, vagy nem..

A vagy nem a ferromágneses magok jellemzői, amikor a felső s héj elektronja köti a külső héj irányát, de az alatta lévő héjon d vagy f elektronok a külső s energiájához közeli szinten vannak. Ekkor ugyanis reteszelődik az f héj iránya.

Ahhoz, hogy átfordítsuk, és ezzel az egész magot átfordítsuk, az f-s energiánál többet kell közölni az s héjon lévő elektronfelhővel, és mellette azt az energiát is közölnünk kell ami a magok átforgatási munkáját fedezi.

Kábé úgy mint a rugós rögzítésű karmos tengelykapcsoló pofáinál.

Ezért nem mozdul meg a vasrúd ha nem elegendően nagy az indukció a magok átbillentéséhez.

Ezért olyan határozott a ferritek perdülete és ezért nem mozdulnak meg az ezüstrudak a tekercs belsejében akármekkora nagy indukció esetében sem.
(Előbb leolvadnak az indukciós áramtól, mintsem megperdülnének.)

Egy dolgot továbbra sem értek: Nyilvánvalóan a netről halászgatod a válaszaidat. Nem lenne egyszerűbb ha kérdeznél és nem kötözködnél?
Továbbra sem veszed észre, hogy egyértelműen látszik, hogy fogalmad sincs a fizika alapjairól?

Hidd el nekem, hogy te is ( és mindenki más is, ) és én is jobban járnánk, ha a tanulásra és nem az ellenkezésre koncentrálnál!

"Évekkel ezelőtt felvetettem egy gondolat kísérletet az órákról.. Senki nem cáfolta.."

Biztosan amiatt, mert belevegyítetted abba az intellektuális szemét-tengerbe, melyet akkoriban (is) gyártottál, és én épp nem értem rá beleolvasni.

"De.. Ha elindítunk egymás melletti két órából az egyiket, felgyorsítva, utaztatva, majd visszahozva, akkor mindkét óránál minden számlálónak azonos számokat kell mutatnia,
mert egyetlen egy villanás sem veszhetett el út közben. "

Következtetésed téves, az indoklása meg nem jó, mert hiányos, ill. megtévesztő, ugyanis bár az igaz, hogy egy villanás sem veszhetett el útközben, ám figyelmen kívül hagytad, hogy az elküldött és visszajött cucc útja közben kevesebbet villant az érintetlenül hagyottnál.
Ezen utóbbi kijelentésem indoklása: Az utaztatott óra rendszerében lévő kilóméterszámlálót leolvasva a visszaérkezésekor az áll rajta, hogy a megtett út nem annyi, mint amennyit az érintetlen óra rendszerében lévő másik műszer mért meg, hanem annál kevesebb.
És mint tudjuk, rövidebb út megtétele alatt egy utaztatott villogó kevesebbet villan.

Emil!
Ha már indokolsz, akkor indokolj és ne mesélj!

A villanások darabszáma nem térhet el mert:

Ha mint írod lassabban villog az elmenő, akkor számára a másik, a számunkra a maradó villog lassabban a tapasztalt r.Doppler szerint.

Különben a r.Doppler aszimmetrikus lenne. De a r.Doppler független a gyorsuló féltől.
A darabszámok sem veszhetnek el. Egyszerűen matek okból.

Miután mindkettő a r.Dopplerrel ugyanazon függvény szerinti ütemet érzékeli a saját órájához mérve a távolról jövő impulzusokként, a darabszám sem veszhet el:

Így a matek szerint mindkettőnek az a számlálója amelyik a másikról jövő impulzusokat számolja ugyanannyit fog mutatni.

Ebből pedig az következik, hogy a végére mind a négy számláló azonos számot fog mutatni.

Egyszerűen azért mert a számok közül egy sem veszhet el zárt halmazt alkotó számrendszerben.



Ha pedig valamelyik villogó kevesebbet villanna, akkor nem a r.Doppler szerinti frekvenciával érkeznének a másikhoz a villanásai..

Olyan pedig nem lehetséges mert a r.Doppler szimmetriája megsérthetetlen.

Egyébként mindkettő a c/(c-v) majd visszafelé a c/(c+v) -szeres frekvenciák helyett az r.Doppler frekvenciákat méri.
Amely valóban csökkent a sima Dopplerhez viszonyítva.

Azaz mindkettő lassultnak látja távolodáskor is és közeledéskor is a másik órájának villanásait a sima Dopplerhez viszonyítva..

Írtad Ensteinnel kapcsolatban:
"legyünk elnézőek"

�"cska és szánalmas célzás ez, hiszen Einstein elmélete módszertani szempontból kifogástalan.
Ha ezzel nem értesz egyet, úgy írd meg, melyik az a kritérium, melyet a tudományos módszertani kritériumok közül nem teljesít, vagy pedig írd meg, hogy a tudományos módszertan melyik kritériumát tartod hibásnak, és miért.

Emil! Leírtam. Ugyanabban a beszélgetésben ahonnét idéztél.

Posztulátumnak mond ellent az alkalmazott transzformáció.

ß=c/d azaz a fényórában c és d fénysebességek aránya szerepel:

c a megfigyelő rendszerében, d pedig a megfigyelt rendszerben.

Ez pedig ellentmond a posztulált fénysebességnek.

Gézoo!

"Ez nem akadálya az univerzum alkotásának. ..."
- Írtam volna valamilyen akadályról, idéznéd?

"... Nos, nem. Hanem szó szerint annak a függvénye, hogy melyik éppen hol van. ..."
- Akkor valami icipici példácskát a kedvemért mutatnál-e?

"... Egy elektron a mag körül mindig kvantált spinű ..."
- A protonjaid hová lettek?

"... Sőt! Gerjesztéssel nem csak az elektron kerül más pályára, hanem a mag is más frekvenciára hangolódik. ..."
- Ugyan miért és mekkorára?

" ... A vagy nem a ferromágneses magok jellemzői ..."
- Hogy juthatsz 'ferromágneses magok'-hoz?

"... Nem lenne egyszerűbb ha kérdeznél és nem kötözködnél? ..."
- Kérdeztem, de többnyire inadekvát válaszaid vannak.
Pl. a magspin adja szerinted a ferromágneses tulajdonságot.

Annyit legalább már elértem - igaz, kemény munkám árán - nálad, hogy az atom mágneses momentumát nem csupán az atommagnak tulajdonítod!

"- Akkor valami icipici példácskát a kedvemért mutatnál-e?" TV.

"- A protonjaid hová lettek?" Mert? Szerinted eltűntek?

" Ugyan miért és mekkorára?" Kölcsönhatás.. Emlékszel arra, hogy mit jelent?

"Hogy juthatsz 'ferromágneses magok'-hoz?" Meghámozzuk.

"Pl. a magspin adja szerinted a ferromágneses tulajdonságot. " Szerintem nem..

"Annyit legalább már elértem - igaz, kemény munkám árán - nálad, hogy az atom mágneses momentumát nem csupán az atommagnak tulajdonítod!"

Érdekes vízióid vannak..

" Emil! Leírtam. Ugyanabban a beszélgetésben ahonnét idéztél. "

Amelyik cikkedből idézted, abban nem írtad le ezt:

"ß=c/d azaz a fényórában c és d fénysebességek aránya szerepel:
c a megfigyelő rendszerében, d pedig a megfigyelt rendszerben.
Ez pedig ellentmond a posztulált fénysebességnek. "

Hibás elképzeléssel érvelsz.
Honnan vetted, hogy d is fénysebességet jelöl?
(jelzem a fényórás példát Einstein könyvében nem találod, tehát ott ne is keresd.)

"Ha már indokolsz, akkor indokolj és ne mesélj!
A villanások darabszáma nem térhet el mert:
Ha mint írod lassabban villog az elmenő,... "

NEM ÍRTAM olyat, hogy lassabban villog!

"Miután mindkettő a r.Dopplerrel ugyanazon függvény szerinti ütemet érzékeli a saját órájához mérve a távolról jövő impulzusokként, a darabszám sem veszhet el:
Így a matek szerint mindkettőnek az a számlálója amelyik a másikról jövő impulzusokat számolja ugyanannyit fog mutatni."

Utóbbi mondatod téves következtetés, ugyanis az utaztatott óra kevesebbet villan útja során - mint már említettem.
Az elméletből legalábbis ez jön ki, és nem az, amit te képzelsz.

"Utóbbi mondatod téves következtetés, ugyanis az utaztatott óra kevesebbet villan útja során - mint már említettem."

Említeni említetted, de nem igazoltad, csak állítottad.

Tudsz olyan kísérletről ahol a relativisztikus Doppler aszimmetriáját kimutatták volna?

Mert sajnos én olyan kísérletről nem értesültem. Amíg pedig a rel.Doppler szimmetrikus addig a jelek száma is az. Egyszerű számtan.

"Honnan vetted, hogy d is fénysebességet jelöl?"

Onnan, hogy a tükrök közötti fényúton haladó fény sebessége d.

Lásd Lorentz levezetését.

"Lásd Lorentz levezetését. "

Hol?

Géza,

elvileg talán igazad van, az önmagához való viszonyítással kapcsolatban, csakhogy nekünk ép EGY mozdonyt hozott fel példának a tanár éppen, mikor megy súlyosabb, mint mikor áll.

Továbbá, mikor fel van húzva az óra akkor nehezebb, mint amikor lejárt , minthogy a rugóban és a mozgó mozdonyban egyaránt energia van... aminek van súlya....

Az órán elgondolkoztam, De nem mertem megkérdezni: télen ugyanis minden óra gyorsabb, mert a rugó a hidegben összeghuzódik ép ugy mint az óra ingája... de ennek biztosan nincs köze a relativitáshoz... de tudtam hallgatni arany!


Ennyit magyarázott a relativitásból... azzal a megjegyzéssel, hogy van még néhány fontos elem, pl. a fénysebesség az mc2 stb. Érdekes módon a "görbe" térrel nem terhelte az agyunkat, bár a Minkowskyt megemlítette, de mint olyan személyt aki megkönnyítette a számolást, ezzel be is volt fejezve a relatívitás.

Sokáig nem is értettem, mit lehet vitatkozni ilyen egyszerű dolgokon ...

A Doppler elv sokkal bonyolultabbnak tünt, a jó Istennek sem értettem, honnét tudják a hullámok, hogy nekik egyszer sürüsödni, máskor higulniuk kell...

Dubito!

A mozdony valóban önmagához viszonyítva áll, de az óra rugóban lévő feszültség éppen úgy magasabb energia szintet jelent, mint a gerjesztett elektronokat más módon hoztuk volna létre.

A hideggel kapcsolatban nagyon érdekes a felvetésed. Ott is magasabb a feszültség alakul ki a rácsban..

Gondolom, hogy a könyvtár olvasótermében megtalálod. A neten már kerestem, de vagy pdf vagy más képi formában lehet fent, mert a szavas keresésekkel nem találtam meg. Sajnos. Pedig úgy sokkal egyszerűbb lenne "elővenni".

Gondolom, az én általam Lorentz nyomán beírt levezetéseket nem fogadod el igazoló erejűnek.. Így jobb is ha saját szemeddel fogod látni.

"TV. ..."
- KS csöves, LCD, vagy LED és mely alkatrészében?

"... Mert? Szerinted eltűntek? ..."
- Eltűntek, el bizony a mondataidból, ami már haladás.

"... Kölcsönhatás.. Emlékszel arra, hogy mit jelent? ..."
- Már hogyne, de a mértéke ...?

".... Meghámozzuk. ..."
- Logikus kérdés: és a maghéjjal mi lesz?
(Kénytelen vagy dilisre venned a figurát, mi?)

"... Érdekes vízióid vannak.."
- Mind a kettő belőled jött ki:

10370.
"A mag mágneses tehetetlenségével, azaz a mágneses momentumával"

10582.
"... Ahhoz, hogy átfordítsuk, és ezzel az egész magot átfordítsuk, az f-s energiánál többet kell közölni az s héjon lévő elektronfelhővel ..."
- Erre mi szükség van, ha az "... elektronoké elhanyagolhatóan csekély a magéhoz viszonyítva.. Majdnem két ezerszer kisebb.." ?

"Gondolom, hogy a könyvtár olvasótermében megtalálod."

Melyik könyvre/cikkre hivatkozol konkrétan?

Konkrétan Lorentz levezetésére.

"- KS csöves, LCD, vagy LED és mely alkatrészében?"
Szerinted? Na vajon melyikben haladnak elektronok távol a protonoktól?

"- Már hogyne, de a mértéke ...?" Mit is mozgatunk?

"- Logikus kérdés: és a maghéjjal mi lesz?" Kidobjuk az elektro komposztba..
"(Kénytelen vagy dilisre venned a figurát, mi?)" Hülye kérdésre mit lehet felelni?

"- Erre mi szükség van, ha az "... elektronoké elhanyagolhatóan csekély a magéhoz viszonyítva.. Majdnem két ezerszer kisebb.." ?"

Mekkora egy kulcs? Picike.. És egy óriás ajtót is kinyithatunk vele..

Az elektron a retesz, de az egész atomot mozgatjuk az EDH kísérletben is..

Nem a retesz momentuma hanem az egész atom momentuma ami a lényeg.