".... Az már kevésbé öröm, hogy nem a Budót vagy valamelyik másik szakkönyvet nyitottad ki hanem a netet. ..."
- Tisztelj meg azzal, hogy pontosan idézed.

"... A vektor hatásvonalán is két irány van. Az egyik pozitív a másik negatív. ..."
- Most már megtanultad.

Épp az a lényeg a relativitáselméletben, hogy a TÉR NEM SEMMI. Te viszont minden egyes alkalommal ösztönösen visszaesel a szavannai képzetbe, hogy a tér azonosan egyenlő a semmivel. Így nem lehet érvelni a "tér nem semmi" állítás ellen, hogy a teret per definitionem semminek tekinted.

A téridő maga a "valami", nem pedig "valami kitölti a semmit". Egy kicsit el kéne rugaszkodni a földhözragadt szavannai képzetektől, hiszen a XX. században már ezerszer bebizonyosodott, hogy az emberi józan ész világképe köszönő viszonyban sincs a valódi valósággal. Arra alakult ki, hogy a szavannán megóvja a tulajdonosát attól, hogy vacsora legyen és nem arra, hogy ösztönösen felfogja a valóság legalapvetőbb összefüggéseit.

És igen: bizonyos mértékig a mindentől függetlenül létező és saját tulajdonságokkal rendelkező, más fizikai entitásokkal kölcsönható téridő, bizonyos szempontból betölti az éter funkcióját. Benne foglalnak helyet az anyagi objektumok, kölcsönhat az anyagi objektumokkal, sőt, eleve belőle származnak az anyagi objektumok is.
Az más kérdés, hogy ez a modern "éter" egyetlen tulajdonságában sem egyezik meg se az ókori görögök éterével, se a XIX. század fényéterével. Sokkal komplexebb, és az emberi agy számára bizarrabb dolog.

A tér a semmi, a nagy üresség.

A téridő a térben lévő valamihez rendelt koordináta rendszerrel reprezentált képzelet. Egy elképzelés a valamit körül vevő világról.

Nem keverendő össze a csupán matematikai értelemben odaképzelt téridő a valamivel.

Ha a tér tulajdonsága lenne a téridő, akkor abszolút térről és abszolút időről, valamint abszolút sebességekről beszélhetnénk.

De (sajnos vagy nem sajnos,) nincs a térben semmi. Ezért tér.
A tér fogalma a valaminek helyet adó üresség.
A hely pedig az ürességnek egy kijelölt részlete, ahová a valami kerül.

Ezek nagyon régi fogalmak. Kár lenne az átdefiniálásukkal próbálkozni.
Mert ez esetben a teljes ezekkel a fogalmakkal közvetlenül vagy közvetve definiált fogalmunkat szintén át kellene definiálni.

A semminek az entitása az, hogy nincs entitása.

És sem modern, sem régi éter nincs. Hacsak nem tekintjük a mikro energiájú fotonok mindent kitöltő univerzumát éternek. Ezen utóbbi megközelítést önellentmondásai és félreérthetősége miatt erősen ellenzem.

A kritizált sor sem szólt másról. Csak te képzelted (.. vagy inkább a vita kedvéért úgy csináltál, mintha úgy képzelnéd) másként.

"... A vektor hatásvonalán is két irány van. Az egyik pozitív a másik negatív. ..."

"A kritizált sor sem szólt másról. ..."
- Nézd csak:
"A gravitációs erő vektora (iránya) MINDIG a forrás tömegének tömegközéppontján áthaladó hatásvonal irányába mutat. ..."

Oké, látom a problémádat. Kimaradt egy szó..

Na mondd ! Értetted a lényegét? Gondolom, igen.
Esetleg a hiányzó szó vagy ízlésed szerinti szavak pótlása helyett miért volt ez a kötözködés?

Kooperáció.. és nem szőrözés, nem kötözködés.. Mit szólsz? Menne neked?

valaki pl érti Dirac egyenleteit, mert ami keveset olvastam a szavannai agyammal ( nem nagyon értem ) , de mintha ő állt volna legközelebb ahhoz hogy a tér müködését megmagyarázza, legalábbis amit megjósolt belőle elég jól bejött...

Na látod, EZ a hibás álláspont.
A relativitáselmélet megmutatta, hogy a tér egy tulajdonságokkal rendelkező önálló entitás, az univerzumnak egy saját fejlődéstörténettel rendelkező "festővászna".
A kvantummezőelmélet pedig megmutatta, hogy sehol nincs olyan, hogy "semmi".

Úgyhogy a tér (pontosabban az idővel megbonthatatlanul összefonódva: a téridő) nem semmi, hanem saját jogon létező valami. Sőt, bizonyos szempontból (húrelmélet) az egyetlen létező valami, hiszen minden más dolog egyenesen a 11 dimenziós téridőből származtatható.

Hi Gézoo,

Ezek vagy fizikai, vagy matematikai kérdések. Ezekhez nem szeretnék hozzászólni, mert elég bonyolult tudomány ahhoz, hogy laikus belekotyogjon.

Arra figyelmeztetnélek, hogy Einstein matematikája nem lehet rossz, mert az őt nem nagyon szerető, de neki dolgozó Gödel IS végezte. Ebben Einstein igazi zseni volt, ki tudta választani a legmegfelelőbb embereket és ötleteket. Kezdve Planck-tól, akivel baráti kapcsolatai voltak, Minkowsky egyelnetein át Gödelig. De közbe is nagyon jó csapatot hozott össze.

Az egyenletei jók, kár birálgatni őket, szerintem. Ha 90 évig a tudósok elfogadták nem lehet hazugság.

A filozzófia azonban más kérdés. Mindenki úgy gondolkodik ahogy akar.

Gödel volt a 20 sz. legnagyobb matematikusa. A leghíresebb alkotása a "nem teljességi törvény" amivel rámutatott, hogy vannak a mateknek határai... amit az agyunk képtelen megoldani. A matekot 4 részre osztotta.
A. amit tudunk
B. Amit valószinüleg tudni fogunk
C. Amire esetleg rájövönk
D. Amit SOHASEM tudunk megfejteni E(ezért van a NEM TELJESSÉGI elnevezés)

Ha Einstein filozófiáját a D "matematikai csoporba helyezte volna, nem lehetne vita, még filozófiai téren sem! De nem oda tette!! hanem a "térbe"

A tér Kant szerint a "tárgyak" köti távolság. Tárgyak alatt ő az anyagot értette. Bár szerinte se tér se idő nincs, csak a fejünkben van ez a 2 "szemlélet", amivel eligazodunk a világban. Itt szerintem tévedett, nem azzal, hogy ezt a szemléletet emberinek vélte, és más lények (más esetleg több szemlélettel rendelkezők) a mi világunkat másképpen látnák.. ez hagyján.

Ott tévedett, hogy azt hirdette, az agyunk át is alakítja az érzékelés során a "szemléletet"... ez tévedés, lefordítja, ez IGAZ, de nem változtatja meg az információkat bár vannak kivételek pl az optikai csalódások), de általában jól tükröződik az agyunkban a külvilág.

Einstein ott tévedett amikor KÉSZAKARVA a Minkowsky féle matematikát önkényesen azonosította a világür terével.

Azt irtam már egyszer, ez ahhoz hasonló mintha valaki azt állitaná, hogy Euler komplex számai hajtják az autót! Az igaz, hogy Euler és matematikája nélkül nem lenne autónk, de a benzin és a komplex számok az két dolog.

Az ő korában a tér mozdulatlan éterel volt kitöltve (erre azért volt szükség, mert rájöttek, hogy a fény hullámzik /nem apró golyócskák ahogy Newton elképzelet/.. deha ha hullám, annak szüksége van közegre is... hullámot közeg nélkül értelmetlennek tartották.

Kidobta a nyugvó étert, és behelyezte a Minkowsky -teret helyette.

Azám, de közben felfedezték a sötét anyagot (enélkül szétesnének a galaxisok) és a sötét energiát (ami gyorsitva tágitja az univerzumot).

Ha ma élne lenne annyi esze, hogy ezeket jelölné meg az éter helyett, amik torzulnak, görbülnek stb, azaz a Minkowsky-féle matematikának engedelmeskednek. Ha lett volna annyi szerénység benne, hogy ugy magyarázza az univerzum terét, "Hogy ugy néz ki, minttha a tér... és itt jöhetne a szóbeli szöveg, amit alátámasztanának Minkowsky egyenletei... semmi kifogás soha nem hanzott volna el ellene! de nem ezt tette és

emiatt van a felzudulás, amivle a szakma nem törödik, ő nagyon is jól tudja, hogy az elmélete számolásra és NEM FILOZ�"FIÁRA készült.

Számolásra pedig jó! VOLT!

De a fekete lyukakra már nem jó!!! és a TELEPORTÁCI�"RA sem!! s ha nem lesz meg a Higgs bozon, új fizikát kell írni.

Mindennek eljön a vége, aki Einstein elméletében a fizika utolsó elméletét látta TÉVEDETT. Az elméletnek is megvannak a határai... fiolzfiája pedig elég gyenge. Hogy a tér egyik helyen görbit, másik helyen meg szétvág mindent ... hm az egy kicsit furcsa... de tudod ennél sokkal hülyébb dolgokról is filozofálgatnak.

Kedves Elmister,

a húrelmélet még nem mutatott meg semmit, mert nincs rá eddig tapasztalati bizonyíték. Ráadásul a többdimenziós tereknek ugy néz ki befellegzett, legalább is a Cern jelenlegi kisérletei szerint.

A fizika MÉRŐ és nem filozófáló tudomány! Amíg a görbülő és robbanó sok D-es térről, meg a "bránokról" (mint pl. a fénysebesség sokszorosával táguló ősrobbanási térről... ami esetleg nem is tér hanem anyag!!) nincsenek MÉRÉSI, kisérleti , megfigyelési ADATOK.. addig az csak egy a sok sok FILOZ�"FIA közül, akkor is, ha matematizálva van az elmélet.

Persze hihetsz benne, de akkor tartsd majd fizikának, ha konkrétumai is lesznek, amíg a csak képletei vannak de mérési eredményei NINCSENEK addig NEM FIZIKA!!!.

Ha majd lesznek konkrétumai, amikre lehet hivatkozni... akkor lesz az. Ma még semmiféle bizonyíték nincs a "hurosok" kezében. Filozofálgatnak, ami nem tilos csak az nem természettudomány!

Ez igaz. MÉG nincs.


Citáld kérlek, hogy melyik CERN publikációra alapozod az állításodat. Tudtommal a legnagyobb energiát (és így a legmélyebbre bekukucskálást) a Nagy Hadronütköztetőtől várják, ami viszont csak 2012 környékén éri el a maximális 14 TeV ütközési energiáját. Úgyhogy korai még bármilyen hipotézist temetni.


Tévedés.
SZÁMOLGATNAK.
Ha nem érzed a két dolog közötti különbséget, akkor én nem tudok rajtad segíteni.

És még egy. A "csak képletei" pontosan leírják az eddigi ismert fizikai valóságot. Az egy dolog, hogy nem tudnak olyan jóslatot tenni, ami a jelenlegi technikai szintünkön ellenőrizhető. A dolog viszont messze több, mint alaptalan fecsegés, hiszen a modellből szépen KISZÁMÍTHAT�"AK azok a fizikai paraméterek, amiket eddig MEG TUDTUNK MÉRNI. Akkor ez most vagy bődületes malac, vagy tényleg van valami köze a valósághoz. A kérdés még nem eldönthető, de én nem a szerencsés véletlenre tippelnék.

Ez az, amin Gézoo soha nem fog kicsit se elgondolkodni...


Nem hinném, hogy ezt tette volna. Mindenki, aki matematikával foglalkozik tisztában van vele, hogy a matematika nem a valóság. Ha egy egyenletet felír, és arra kap egy megoldást, az még nem a valóság, hanem az eredményt még értelmezni kell valahogyan. Lehetséges megfeleltetés a valóság és a matematikai objektumok közt (különben semmi értelme nem lenne), de a kettő nem azonos. Nem hinném, hogy Einstein ezzel ne lett volna tisztában.


Ez így nem igaz, pont amiatt hogy az éter fizikai objektum, míg a Minkowsky-tér matematikai konstrukció. Egy konstrukció, ami segíti a számolást azáltal, hogy a térkoordinátákat és az időt hasonló módon kezeli. Ez egy matematikai transzformáció lényegében. Jobban kezelhetővé teszi a problémát matematikailag, de vizualizálva félrevezető lehet, mivel a Minkowsky-tér tényleg nem azonos a valós téridőnkkel, amiben élünk.


Azért a kettő közt van némi különbség. Konkrétan, hogy az előbbi bizonyítottan létezik, míg az utóbbira még nem igazán találtak bizonyítékot...


Szerintem akik ezzel foglalkoznak (azaz a tudósok), azok nagyon jól tudják, hogy Einstein elmélete nem teljes. Nem is kérdéses a dolog, már nagyon jól lehet látni elméletének korlátait.

Hi Dubito!

Nem tudom, hogy milyen megállapodások miatt maradt benne a posztulátum év a posztulátumnak ellentmondó Lorentz transzformáció, de a tény az, hogy mindkettő szerves része a relativitás elméletének.

A transzformációk matematikája mint a fényóra és bármely jelóra működéséből levezetve nyilvánvalóan és egyértelműen a jeltovábbítási sebességkorlát okozta mérési hibát automatikusan beépíti minden mérésbe.

Ezt a hibát ragozhatjuk, elkeresztelhetjük relativitás elméletének, de akkor is csak egy mérési hiba marad, amit a transzformálással kompenzáltatni kell, különben a mérési eredmények puszta optikai csalódásokká válnak.

A filozófiai hibája Einstein elméletének éppen az, hogy ezt a minden mérési eredményben benne lévő mérési hibát hogyan tálalja.

Nyilván lehetett volna mérési hibának neveznie és mint ahogyan a perspektivikus méret hibát adott függvénnyel kompenzáljuk, egyszerűen szintén hiba kompenzálásnak nevezhette volna a mozgási jeltorzulás okozta hibát.

De mint tudjuk ehelyett egy csupamese elméletet épített rá és világhírt kovácsolt a meséből.

Nem kétlem, hogy a specrel születése után egy évvel megszülető Gödel már 20-30 évvel később felhívta a figyelmét a beépített ellentmondásokra, de akkor már "késő" volt..

És a többi "érintett" részt vevő szerepe is érdekes, de mint tudjuk egyikük sem hatott odáig, hogy a fizikai valóságnak megfelelő filozófiára cserélje a kiindulási filozófiáját.

Abban is tévedett, és ebben tökéletesen egyetértünk, hogy a filozófiájában úgy jelenítette meg a téridő koordináta rendszert, mintha az maga a tér-idő valós megjelenése lenne.

Éppen az előbb olvastam Elminster válaszát, amelyből egyértelműen látszik, hogy Ő is és még nagyon sokan élnek ebben a rettenetesen hibás szemléletben Einstein gonosz filozófiai tálalási módszerének köszönhetően.

"A számolásra pedig jó volt" sem Einstein zsenialitásának, hanem Lorentz szolgai szorgalommal végzett kísérleteinek az eredményeként megszületett
transzformációknak köszönhető.

Mint már oly' sokszor hangsúlyoztam, hogy a korlátos jeltovábbítási sebesség
és a relatív sebesség által együttesen okozott mérési hibát kompenzálni kell a valós méretek, időpontok stb. eléréséhez, ezért bármit is mond az elmélet filozófiája, ha ezt a hibakompenzációt kötelezően elvégezteti,
akkor az alkalmazót rákényszeríti a beépített mérési hiba kikompenzálására.

Vagyis igaz, helyes eredményeket ad.. Na de nem a relativitás elmélete, hanem maga a hibakompenzálás, mindenféle hókusz-pókusz relativitási elmélet nélkül.

Ezért nem bizonyíték a relativitás elméletének helyességére egyetlen egy jól kompenzált mérési adat sem,
hiszen nem a relativitás helyt állóságát, hanem a kompenzálás módszerének helyességét igazolja.

Ezeket, a kompenzáláshoz szükséges összefüggéseket, pedig a specrel ismerete nélkül, egyetlen fényórából levezetheti bárki.
Ezzel a fényórából kapott függvényekkel bárki ugyanilyen helyes eredményeket adó kompenzálást tud elvégezni.

Érezd úgy. Tudom, hogy eljön majd az a nap is, hogy megérted azt, hogy a tér entitása az üresség.
A többit csak nagyon rossz fogalmi torzításokkal belemagyarázzák.

Ez éppen úgy igaz a kvantált mezőelméletekre, mint ahogyan a tévesen kvantáltnak hitt spinekre, és minden olyanra amit félig értettek meg a kitalálóik.

( A spint említettem, például egy elektron spinje valóban mindig kvantált, de kizárólag a proton közelében.. A proton spinje is kvantált, de kizárólag másik fermionok jelenlétében. Ugyanakkor egyikük sem kvantált spinű ha szabadon repülhetnek, mint például a monitor katódsugárcsövében az elektronok, vagy az LHC-ben a protonok.
Azaz ezzel azonnal borul a "mindig kvantált spin" féligazságon alapuló tévhite. Persze csak azok számára akik képesek felfogni. A többieknek mindig minden spin kvantált, mert az írta a Norbi, vagy a wikipedia.)

"... egy elektron spinje valóban mindig kvantált, de kizárólag a proton közelében.. ..."
- Hogy-hogy, csak a hidrogénatom elektronja kvantált spinű?

Mondjuk léteznek más atomok is.. közös jellemzőjük, hogy mindegyikben a protonok közelében azaz forgó elektromos mezejükben úsznak az elektronok. És ezzel a mozgó elektronok mozgó mezejében vannak a protonok. Azaz ezzel a mozgó elektronok mozgó tere visszahat a protonok kvarkjainak perdületére.

Miután a tapasztalat szerint virtuális bozonokat képeznek a semleges atomok részecskéi, ez csak úgy lehetséges, ha rezonancia feltételek is teljesülnek.

Egyébként pedig ha majd ráérsz, akkor kérlek válaszolj arra a kérdésemre, hogy tudod-e hogyan "képződik" atomi szinten a mágneses momentum?

'Mondjuk léteznek más atomok is.. közös jellemzőjük, hogy mindegyikben a protonok közelében azaz forgó elektromos mezejükben úsznak az elektronok. ...'
- Egyszóval: az atommag erőterében.
Az 1 tömegszámú hidrogénatomon kívül nincs más olyan atommag, amely teljesítené az előbb írt: kizárólag a proton közelében feltételedet.

»... Egyébként pedig ha majd ráérsz, akkor kérlek válaszolj arra a kérdésemre, hogy tudod-e hogyan "képződik" atomi szinten a mágneses momentum?«
- A "A természettudomány hamis törvényei" c. topicban már válaszoltam, de a kedvedért megismétlem: tudom.

"- Egyszóval: az atommag erőterében." Nem kajánkodok azon, hogy nem egy szó.. hanem jelzem, hogy nem a mag erőterében, hanem minden nukleon a többi nukleon erőterében..

Ez a lényeg. Bár igaz úgy tanulhattad, hogy a mag terében van az elektron mint hullám.. de ez messze nem így van.

Hanem minden kvantum, minden kvantumnak egyidejűleg a a mozgó forrásából kisugárzott mikro energiájú foton erőterében mozog..
Ez a látszólagos káosz, egy nagyon precízen harmonikus rendszer.

"tudom."- Feltételesen elhiszem, de ha lehetne egy utalás, az sokat segítene a hihetőségén.

"... Nem kajánkodok azon, hogy nem egy szó.. hanem jelzem, hogy nem a magerőterében, hanem minden nukleon a többi nukleon erőterében.. ..."
- Mondd, mit alkotnak a nukleonok (szép szó ahhoz képest, hogy eddig csak protont ismertél).

"... Hanem minden kvantum, minden kvantumnak egyidejűleg a a mozgó forrásából kisugárzott mikro energiájú foton erőterében mozog ..."
- Mekkora azoknak a frekvenciái?

"... Ez a látszólagos káosz, egy nagyon precízen harmonikus rendszer. ..."
- Aztán ez miből jön - számolás?

"... Feltételesen elhiszem, de ha lehetne egy utalás, az sokat segítene a hihetőségén."
- Majd azután csak, ha sikerült tisztába tenni az Einstein-De Haas-kísérlet mikéntjét.