Engem nagyon meglepett, amikor azt olvastam, hogy a vákuumenergia sokkal nagyobb a sötét energiánál is. Jól értettem? Vagy esetleg a szerzőt értették el az újságírók?

Igen.
Annak ugyanis antigravitációs (tér kisimító?) hatása van. Mivel eleve taszít, fel sem merülhet a csomósodása. A sötét energiának meg éppen a homogén eloszlás a stabil állapota! Már ha ez valami "anyagfajta" egyáltalán. A kérdés még messze nem eldöntött, most még csak azt tudjuk, hogy LÉTEZIK ez a hatás, de, hogy mi okozza, az sűrű fejvakarásos tanakodás tárgya...

a gravitáló anyag nem lehet diffúzan eloszló, mert az instabil állapot!

Ez igaz, viszont ott van még a sötét energia, amely egyenletesen tölti ki az Univerzumot.

És még egy apróság a hiányzó gravitáló anyaghoz.

A gravitáló anyag elsődleges tulajdonsága, hogy vonzza a gravitáló anyagot. Ez pedig egyet jelent: a gravitáló anyag nem lehet diffúzan eloszló, mert az instabil állapot! Idővel mindenképpen csomósodások keletkeznek, és a véletlenszerűen kialakult gravitációs centrumok (no lám, már megint a kvantumbizonytalanság!) egyre nagyobbá és nagyobbá nőnek, ahogy gyűlik beléjük az anyag.

De lám! Pont ezt történt az univerzumban! A gravitáló anyag szálakba-csomókba sűrűsödött az évmilliárdok alatt. Ezek alkotják a galaxishalmazokat.

Nem én jelentem ki, hanem a csillagászok.
Veled ellentétben ők konkrét mérésekkel KERESTÉK a hiányzó tömeget az univerzumban. Nem találták, pedig az akkori modelljeikhez kellett volna, mint egy falat kenyér. Annyi különbség van a csillagászok és te közted, hogy ők elfogadták a mérési eredményeket: az univerzumban csak 25%-a van a kritikus tömegnek gravitáló anyagban. A modelljeik voltak rosszak, és azokat dobták ki. Te viszont ragaszkodsz a hibás fixa ideádhoz, mint kismajom a plüssmackóhoz...


Elegendő csak egy elég nagy részét megvizsgálni, és az eredmény a teljes univerzumra igaz lesz. Éppen ezért "sűrűség"-ben tartják számon és nem "össztömegben".
Ha itt a közelünkben az átlag gravitáló anyag a kritikus sűrűség 25%-a, akkor máshol nem lehet a kritikus sűrűség 175%-a, hogy a kettő együtt kiegyenlítse egymást, mivel akkor a sűrűbb rész gravitációs hatása valami módon érzékelhető lenne. Mondjuk a mikrohullámú háttérsugárzás mintázatában hatalmas forró csomókat kellene látnunk ott, ahol már akkor is jóval sűrűbb volt az univerzum!


Kozmológiai vagy Kopernikuszi elv.
Nem lehetünk teljesen biztosak benne, de például a szinte tökéletesen homogén háttérsugárzás nagyon erős alátámasztást ad annak a feltételezésére: az univerzum nagyon jó közelítéssel mindenhol ugyanolyan.

El vagy te tévedve, de nagyon.

Most szólok, hogy galaxis-HALMAZOK össztérfogata megmérhető a gravitációs lencsehatásukkal. És valljuk be, egy galaxishalmaz elég diffúz dolog, hogy ne legyen konkrét "határa".

Tuarego! Egy kis tudást nem ártana magadra szedni, mielőtt elkezdesz hibásan okoskodni.

Helyesen:

nagy gravitációs potenciállal rendelkező helyek

Ennyire azért már tényleg ne nézzetek hülyének!...

A fényelhajlás csak nagy gravitációs potenciáló helyek határán mutatkozik oly mértékben, hogy azt mi is ki tudjuk mutatni műszereinkkel (fekete lyukak környezetében, galaxisok határán).

Ahol azonban viszonylag diffúz módon oszlik el az eddig rejtett sötét anyag, ott nem okoz mérhető elhajlást a távoli objektumok fényében.

Elképesztőnek tartom azt a magabiztosságot, amivel kijelented, hogy márpedig nem lehet több rejtett anyag!...
Mintha talán valaki leszámolta volna az egész Univerzum összes anyagmennyiségét.
S mintha talán a világegyetem belátható része egyenlő lenne a teljes Univerzummal. Hogyan tehet bárki is biztos kijelentéseket az eddig ismeretlen részről?!...

Nem lehet mindenkit elszédíteni azokkal a kijelentésekkel, hogy a "Hubble megmérte", meg "kimérték az univerzum átlagos anyagsűrűségét"....

Kimértek, amit meg tudtak mérni, de amiről még fogalmunk sincs, s emiatt előlünk rejtetten létezik, azt nem tudták kimérni. Az ilyen csökevényes információkból messzemenő következtetéseket levonni felelőtlenség.

Tévedsz hülyegyerek!

HA van tömege, akkor meggörbíti a teret maga körül.
HA görbe a tér, akkor a fény eltérül.

És bár tényleg igaz, hogy vannak az univerzumban nagy üresnek látszó térfogatok, DE a távolabbi objektumok fénye AZOKON IS KERESZTÜL JÖN!!!!!!!
És ha keresztül jön, akkor kimutathatja, hogy van ott valami tömeg.

Nem mutatta ki. Ergo nincs ott láthatatlan tömeg.

Ennyit az alaptalan vágyálmodról. A kérdésre több szót nem érdemes vesztegetni. A kozmológiai mérések kimutatták, hogy nincs elegendő gravitáló anyag az univerzum összerántásához. Ez a fizikai tény. Hogy ez romba döntötte a személyes világképed ciklikus univerzumát, az a te bajod.

Te csak játszod a bazárit, vagy tényleg ennyire nehéz a felfogásod???
Elminster amit írt tök egyszerű, ha nem bírod felfogni nem itt kéne vitáznod :-/
" hatalmas galaxisközi térségek, ahol nincsen hagyományos ("fénylő") gravitáló anyag, de lehet ott nagy mennyiségben nem hagyományos ("sötét") anyag,"
Ilyen anyag nincs, ezt írta le ált. isk. 8. oszt. szinten is érthető módon, mert akkor is hatna az őt körülvevő térségekre a te "hiányzó" anyagod, és ki lehetne mutatni ott, ahol már van "hagyományos ("fénylő") gravitáló anyag".
Egyszerűbben: Ha van egy egy 10 milliárd köbfényéves "üres" térrész (ez elég hatalmas :)), ha benne lenne általunk nem ismert tulajdonságú gravitáló sötét anyag, a 10 milliárd köbfényéves térrészt körülvevő látható galaxisokon ki lehetne mutatni a hatását.

Már megint kezded a mocskolódást?...Vagy abba sem hagytad?...
Mondtam már, hogy - mivel a moderátorok nem képesek eltakarítani ezt a mocsok beszédet - a magadfélékkel szemben használd ezt a kocsmai stílust. Én tisztességes hangnemben tárgyalok veled (és mindenkivel), ezért joggal elvárom ugyanezt irányomban is.



Igen ám, de vannak olyan hatalmas galaxisközi térségek, ahol nincsen hagyományos ("fénylő") gravitáló anyag, de lehet ott nagy mennyiségben nem hagyományos ("sötét") anyag, amit a jelenlegi módszereinkkel nem tudunk kimutatni. Ilyen módon nem lehet kizárni a "hiányzó" anyagtömegek "megkerülését".
Az én logikámat bírálod, miközben nem veszed észre a saját önellentmondásodat.



Egyfelől állítod, hogy az évtizedek óta tartó kutatás során meg kellett volna találni a "hiányzó" tömeget, másfelől pedig tény, hogy ugyanezen kutatók ugyanezen évtizedek alatt nem tudták kideríteni a - közvetett módon feltételezett - "sötét" anyagnak a mibenlétét, fizikai paramétereit sem. Amíg nem tudod pontosan, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező valamit kell keresni, addig nem állíthatod, hogy nem lehetnek még olyan helyeken belőle nagyobb mennyiségek, amiket éppen az ismereteink hiánya miatt nem tudunk megfigyelni. Az a közvetett módszer, ami jelenleg rendelkezésünkre áll, gyaníthatóan nem elégséges az összes sötét anyag kimutatására, hiszen csak a hagyományos ("fénylő") anyag közelében lévő sötét anyagra lehet következtetni általa, a nagy, üresnek látszó galaxisközi térségeket nem tudjuk ezzel a módszerrel vizsgálni.



De mi van az olyan térségekben, ahol nincs a közelben általunk vizsgálható (fénylő) objektum?...Attól még ott lehet olyan sötét anyag nagy mennyiségben, aminek az önmagával való gravitáló hatásait nem tudjuk megfigyelni.

B+ hülyegyerek!
Logikából nem vagy valami fényes elme, ugye?

A TÖMEGGEL BÍR�" ANYAGNAK van egy számottevő tulajdonsága. Tömeggel bír! Ergo gravitációs hatása van a téridőre. A gravitációs hatást pedig ki lehet mérni a többi objektum mozgásából és a gravitációs lencsék fényhajlításából.
Ha az objektumok mozgásából és a gravitációs lencsékből az jön ki eredményül, hogy az ÖSSZES gravitáló tömeg 25%-a a kritikusnak, akkor NINCS TÖBB gravitáló tömeg!

Ha megfeszülsz, se lesz több!

A gravitáló tömeg meghatározásában éppen az a lényeg, hogy az össztömegét meg tudjuk határozni attól függetlenül, hogy látjuk-e vagy sem, vagy hogy tudjuk-e mi alkotja, vagy sem.

Nos, ennek a gyorsuló tágulásnak feltételezése erősen hadilábon áll, mint erre már nem egyszer rámutattam ezen a topikon, s eddig senki sem tudott konkrétan erre utaló bizonyítékot letenni.
Ha pedig nincs megalapozott bizonyíték a gyorsuló tágulás mellett, akkor a sötét energia kérdése is erősen ingni látszik, mert azt szintén a gyorsuló tágulással hozzák összefüggésbe.

De azt is kifejtettem már korábban, hogy ha esetleg tényleg beigazolódna, hogy az utóbbi néhány milliárd évben gyorsult a tágulás, még ez sem zárná ki azt az elvi lehetőséget, hogy ez a gyorsuló tágulás a jövőben "kifullad", mert - pl.Dávid Gyula szerint - elfogyhat az az anyagfajta, ami ez okozza, s ezután a gravitáció mégis felülkerekedik, s megtörténik az Univerzum összeroppanása.

A magam részéről egy örökké létező, ciklikusan pulzáló világegyetem lehetőségét semmivel sem tartom megalapozatlanabbnak, mint egy "semmiből" előpattanó, "keletkező" Univerzumot, ami akármekkora sebességre képes felgyorsulni...

Az, hogy állítod, az kissé elbizakodott megállapítás. Helyesebbnek tartanám a "vélelmezés" kifejezést.

Nagyon keveset, szinte semmi kézzelfoghatót sem tudsz, tudunk még arról a sötét anyagról sem, aminek létezését te sem tagadod, vagyis az Univerzum kb. 25%-os tömeghányadát alkotó részről. Emiatt ellentmondás van fenti kijelentésedben, hiszen hogyan történhetett, hogy ekkora tömeghányadot alkotó rész mibenlétéről nem tudunk semmit, csak közvetett módon - gravitációs hatása révén - sejtjük létezését.
Ha nem tudtuk még ezt a feltételezett 25%-ot sem megismerni, akkor mi alapján állítod olyan biztosra, hogy nem lehet az Univerzumban általunk még felfedezetlen, nem hagyományos viselkedő, de tömeggel bíró anyag?

A kopernikuszi elv sem igazolja a te érvelésedet, mivel a világegyetem homogenitása csak nagyon nagy léptékben érvényesül, több száz megaparszek mérettartományban. Ebben a tartományban pedig hatalmas galaxisközi térségek vannak, amikről semmilyen konkrét, de még közvetett megfigyelésünk sincsen, hogy milyen anyagféleségekkel, s milyen sűrűséggel vannak kitöltve. Mivel ezek a térségek üresnek látszanak, közvetett gravitációs hatásokat sem észlelünk bennük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne benne valamiféle "sötét" anyag?...

Ha te azt állítod, hogy nincs ilyen plusz anyag, én meg azt vélelmezem, hogy lehetséges, akár a galaxisközi térben is eddig fel nem fedezett jelentős anyagmennyiség, de lehet akár a környezetünkben is egy eddig felfedezetlen új fizikai elvekre alapuló anyagféleség (pl. WIMP).

Nem vágyálom ez, hanem reális lehetőség...

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20110509-sotet-anyag-es-sotet-energia-lathatatlan-tomeg-es-energia.html

A komplemensek átlaga 36,08 ennek a max. eltérés 10,86 %-a.

Te nem érted, amit akarok mondani, de nem baj. NEM SOK KICSI mintát, hanem SOK NAGY mintát javasoltam.



Mert az az egész sokaságot vizsgálja. Vizsgáld az egész univerzumot, és megdőltem.



Úgy OK, huszonhárom csoport minimum huszonhárom különböző mintát tesztelt. Az első felvetésemben az egy minta általánosítása ellenében fogalmaztam meg egy kételyt. Nem én találtam ki az egy mintát, hanem te írtad. Most meg kiderül, hogy huszonhárom különböző eredmény összevetését nevezzük pontosnak, nem egy mintáét. Melyikünk is javasolta a több mintát? Várjál csak... te? Nem.
Ki is kötözködik?
A többi részre nem is reagálok.

Még mindig nem érted, ugye?
Ha elég nagy mintát választasz, akkor NEM TUDSZ az átlagtól nagyon eltérő végeredményt kapni! Ez, barátom, egy elemi statisztikai törvényszerűség.

Elgondolkodtál-e valaha azon, hogy miért ad jobb eredményt öt darab tízezres minta, mint húsz darab ötszázas minta a közvéleménykutatás során? És miért ad még a tízezres mintáknál is pontosabb eredményt egy darab népszámlálás?


Ha jóval nagyobb a minta mérete az anomália méreténél, akkor az egész NEM FOG SZÁMÍTANI!


Továbbra is azt mondom, ami például a jeldigitalizálás alapja is: meg kell választani megfelelő méretűnek a mintát, hogy többszöröse legyen a legnagyobb anomáliának, és voilá, az anomália hatása mint a kisangyal kiátlagolódik. Egyszerűen nem fogsz tudni olyan részt kivágni ekkora méretben, aminél eltérést tapasztalnál. (Jeldigitalizálás esetén az elv úgy működik, hogy legalább kétszer akkora digitalizálási frekvencia szükséges, mint a rögzítendő legnagyobb frekvencia. Az elv ugyanaz, csak éppen fordított helyzetben.)


Kiváló. És?
Gondolod, hogy nem így történt? Mondjuk például huszonhárom független kutatócsoport független mérési eredményei összevetésekor? Mit gondolsz, mi ez a táblázat a WMAP weboldalán:
http://lambda.gsfc.nasa.gov/product/map/current/parameters.cfm


Nem. Te egyszerűen elkezdtél kötözködni. Tudod te egyáltalán, hogy milyen módszerekkel (így többes számban!) és hány független méréssel határozták meg a csillagászok az univerzum gravitáló anyagának a sűrűségét? Figyelembe vetted-e a belekötés pillanatában, hogy az említett sűrűségértéket olyan szakértők mérték meg, akik nemkicsit értenek talán a matekhoz, ergo nem földbuták a statisztikai analízisek területén sem?
Szerintem semmi ilyesmit nem gondoltál végig. Te csak szimplán bele akartál kötni abba a kijelentésbe, hogy az univerzum homogén, ehhez pedig egy tökéletesen hibás matematika elképzelésedet próbálod felhasználni.

Jogos.

Szürkeség értékek a fehér sarkok korrekciójával:

y = (4*x - 255*(4 - pi))/pi

(A korrigált szürkeség értékek az ábrán egészre kerekítve szerepelnek, de az átlagértékek a kerekítetlen y értékükből származnak.)



Szürkeség tartomány: fehér = 255, fekete = 0

A teljes átlag: 218,92
Az átlagtól való maximális eltérés : 1,79 %