![[origo] fórum](../forumlogo.gif){kind=small}
…mielőtt nem történtek konkrét észlelések és mérések, addig csak hipotézisként lehetett kezelni a feltételezett paramétereket.
Gondolj a Plútóra! Nem sok alternatívája lehetett az ötletnek.
De amit eddig - itt a topikon is - felmutattak, az nem nevezhető bizonyítéknak.
De most ezt meg hogyan gondolod? Topogjanak a kutatók az ajtód előtt, és érdeklődjenek tőled, hogy ez meg az vajon nevezhető-e már bizonyítéknak?
Egyszerűen szólva egy mező a tér minden pontjához rendelt olyan számok halmaza, amelyek teljesen leírják az erőt egy adott pontban. Például, ha három szám adott a tér minden pontjában, az megadja a mágneses erővonalak erősségét és irányát. Másik három szám a tér minden pontján az elektromos teret írja le. Faraday úgy jutott el ehhez a fogalomhoz, hogy egy "mezőt" képzelt el, amelyet egy gazda bevet. A gazda mezője egy kétdimenziós rész a térben. A mező minden pontjához rendelhetünk számokat (amelyek például azt írják le, hogy hány mag került az adott pontba). Faraday mezője azonban egy háromdimenziós térhez tartozik. Minden pontban adott hat szám, amelyek leírják a mágneses és elektromos erővonalakat.
Faraday mezőfogalmát az teszi igen fontossá, hogy minden, a természetben előforduló erő leírható mint mező. Szükségünk van azonban még egy nagyon fontos dologra is, mielőtt megérthetjük az erők természetét: meg kell találnunk azokat az egyenleteket, amelyeket az adott mező kielégít. A fizika fejlődését az elmúlt száz év alatt röviden úgy foglalhatjuk össze, mint a természeti erők által követett mezőegyenletek keresését.
Az 1860-as években például a skót James Clerk Maxwell felírta az elektromos és a mágneses mezők egyenleteit. Einstein 1915-ben fedezte fel a gravitációs mező egyenleteit. Megszámlálhatatlan hiábavaló próbálkozás után végül, C. N. Yang és diákja R. L. Mills korábbi munkásságára alapozva, az 1970-es években írták fel a szubatomi erők egyenleteit. Ezeket a mezőket, amelyek meghatározzák a szubatomi részecskék kölcsönhatásait, ma Yang-Mills-mezőknek hívjuk.
(Michio Kaku: Hipertér)
Faraday mezőfogalmát az teszi igen fontossá, hogy minden, a természetben előforduló erő leírható mint mező. Szükségünk van azonban még egy nagyon fontos dologra is, mielőtt megérthetjük az erők természetét: meg kell találnunk azokat az egyenleteket, amelyeket az adott mező kielégít. A fizika fejlődését az elmúlt száz év alatt röviden úgy foglalhatjuk össze, mint a természeti erők által követett mezőegyenletek keresését.
Az 1860-as években például a skót James Clerk Maxwell felírta az elektromos és a mágneses mezők egyenleteit. Einstein 1915-ben fedezte fel a gravitációs mező egyenleteit. Megszámlálhatatlan hiábavaló próbálkozás után végül, C. N. Yang és diákja R. L. Mills korábbi munkásságára alapozva, az 1970-es években írták fel a szubatomi erők egyenleteit. Ezeket a mezőket, amelyek meghatározzák a szubatomi részecskék kölcsönhatásait, ma Yang-Mills-mezőknek hívjuk.
(Michio Kaku: Hipertér)
Einsten gravitációs elmélete nem mezőelmélet, hanem térelmélet.
Szerintem ne próbálj okosabbnak látszani, mint ami vagy, mert állandóan beégsz.
Az általános relativitáselmélet bizony mezőelmélet. Angolul field theory.
Idézet a wikipédiáról:
Gravitation
After Newtonian gravitation was found to be inconsistent with special relativity, Albert Einstein formulated a new theory of gravitation called general relativity. This treats gravitation as a geometric phenomenon ('curved spacetime') caused by masses and represents the gravitational field mathematically by a tensor field called the metric tensor. The Einstein field equations describe how this curvature is produced. The field equations may be derived by using the Einstein-Hilbert action.
After Newtonian gravitation was found to be inconsistent with special relativity, Albert Einstein formulated a new theory of gravitation called general relativity. This treats gravitation as a geometric phenomenon ('curved spacetime') caused by masses and represents the gravitational field mathematically by a tensor field called the metric tensor. The Einstein field equations describe how this curvature is produced. The field equations may be derived by using the Einstein-Hilbert action.
Egyébként Einsteint eleve az a szándék hajtotta, hogy ugyanolyan mezőelméletet dolgozzon ki a gravitációra, mint amilyet Maxwell kidolgozott az elektromágneses kölcsönhatásra.
"Még Einstein gravitációs mezőelmélete is csak azt írja le, hogy hogyan hat az anyag és az energia a téridőre ..."
Einsten gravitációs elmélete nem mezőelmélet, hanem térelmélet.
Ezt Dávid Gyulától tudtam meg, 10 évvel ezelőtt. Ha kéred, idézek tőle.
"azonban nem ad választ az alapvető kérdésre, hogy miért és miért ekkora mértékben hat az anyag és az energia a téridőre."
Arra az "alapvető" kérdésre sincs válasz, hogy miért akkora az elektron töltése, mint amekkora. stb.
"Ha pedig innen indulunk el, hogy valójában még semmit sem tudunk a gravitáció miértjeiről, akkor máris könnyebb a modern kozmológia megdöbbentő felfedezését (a sötét energia gyenge antigravitációs hatását) elfogadni."
Kimaradt az érv.
Mellesleg felfedezés helyett feltételezést kellett volna írnod.
Einsten gravitációs elmélete nem mezőelmélet, hanem térelmélet.
Ezt Dávid Gyulától tudtam meg, 10 évvel ezelőtt. Ha kéred, idézek tőle.
"azonban nem ad választ az alapvető kérdésre, hogy miért és miért ekkora mértékben hat az anyag és az energia a téridőre."
Arra az "alapvető" kérdésre sincs válasz, hogy miért akkora az elektron töltése, mint amekkora. stb.
"Ha pedig innen indulunk el, hogy valójában még semmit sem tudunk a gravitáció miértjeiről, akkor máris könnyebb a modern kozmológia megdöbbentő felfedezését (a sötét energia gyenge antigravitációs hatását) elfogadni."
Kimaradt az érv.
Mellesleg felfedezés helyett feltételezést kellett volna írnod.
Te, kedves Tuarego, az ízlésesen csomagolt változata vagy annak a romlott monomániás őrületnek, amit Soosmik is képvisel.
Ami pedig te vagy, azt én nem nevezem meg, de bárki láthatja az ilyen megnyilvánulásaidból...
De amit eddig - itt a topikon is - felmutattak, az nem nevezhető bizonyítéknak.
Neked.
De sajnos te olyan keveset tudsz a modern fizikáról, hogy a véleményed annyit sem számít, mint fél pár dingókutyavese.
Te, kedves Tuarego, az ízlésesen csomagolt változata vagy annak a romlott monomániás őrületnek, amit Soosmik is képvisel.
"Amióta a fizikában vagyok, ez volt a legkülönösebb kísérleti felfedezés."
(Edward Witten, a sötét energia kimutatásáról. New York Times, 2002. július 23.)
(Edward Witten, a sötét energia kimutatásáról. New York Times, 2002. július 23.)
És veled ellentétben, Witten ért hozzá...
Friss eredmény:
Dark energy is real
Dark energy is real
Már a cikk címe is mutatja, hogy valójában még mindig nincs meg a sötét energia.
Ha ugyanis meglenne, akkor már nem sötét energiának hívnák. Jelenleg ugyanis azért hívják sötét energiának, mert egy ismeretlen energiafajta. Sőt még az sem biztos, hogy energiaféleség, lehet, hogy inkább anyagféleség. De az is lehet, hogy valamilyen univerzális kölcsönhatás, mint pl. az elektromágnesség.
Szóval, ilyen alapvető bizonytalanság mellett irreális arról cikkezgetni, hogy milyen paramétereket vesz fel az a sötét energia, amiről azt sem tudjuk, hogy egyáltalán energia-e...
A történelem során nem tíz, nem száz, hanem dolgok ezrei voltak már, aminek előbb ismerték a paramétereit, mielőtt megmérték volna, vagy magát a dolgot bármiképp észlelték volna.
Igen, de mielőtt nem történtek konkrét észlelések és mérések, addig csak hipotézisként lehetett kezelni a feltételezett paramétereket. Amíg nem mutatták ki a pozitront ködkamrában, addig az is csak hipotézis volt.
Amennyiben meglesznek ezek a konkrét észlelések, minden további nélkül elfogadom a sötét energia létezését.
De amit eddig - itt a topikon is - felmutattak, az nem nevezhető bizonyítéknak.
Jó lásdd a konkrétumokat Elminszter hsz-ében! Felhivtam a figyelmedet az áltudományos publikációra, mely magyar tudományos lapban jelent meg. Vannak tudósok, akik semmi eredményt produkálnak életük során és nagyra vágynak és ilyen cikkeket irnak, felpontoznak 1 görbét és nem irják le honnan vették, tehát ez ámitás. A cél nyilvánvyló, mert esetleg bejöhet a dolog, lottón is van 5 találat évente. Ám én nem leszek tőlük naggyá, ha elhiszem a butitásukat. Én igy gondolkozom.
A történelem során nem tíz, nem száz, hanem dolgok ezrei voltak már, aminek előbb ismerték a paramétereit, mielőtt megmérték volna, vagy magát a dolgot bármiképp észlelték volna.
Pontosabban fogalmazva:
A történelem során ezrével voltak azok a dolgok, aminek előbb ismerték a hatását, minthogy a hatást kiváltó fizikai jelenség mibenlétéről bármi információjuk lett volna. (Lásd mágnesesség, radioaktivitás, evolúció stb.)
És nagyon érdekes dolog, de például a gravitáció mindmáig ebben a kategóriában van! Ismerjük a hatását, számszerűen tudunk vele dolgozni, mégsincs olyan fizikai magyarázatunk, ami megmagyarázná, hogy mi is az a gravitáció. Még Einstein gravitációs mezőelmélete is csak azt írja le, hogy hogyan hat az anyag és az energia a téridőre, azonban nem ad választ az alapvető kérdésre, hogy miért és miért ekkora mértékben hat az anyag és az energia a téridőre.
Ha pedig innen indulunk el, hogy valójában még semmit sem tudunk a gravitáció miértjeiről, akkor máris könnyebb a modern kozmológia megdöbbentő felfedezését (a sötét energia gyenge antigravitációs hatását) elfogadni.
(Mellékesen meg kell jegyezni, hogy a gravitáció és a téridő leírására rendelkezésre álló eddigi legpontosabb elméletünk, az áltrel mezőegyenletei, olyannyira általános összefüggéseket rögzítenek, hogy az elmélet eleve tartalmazza az antigravitációt is. Az más kérdés, hogy a XX. században, mivel ilyen irányú mérési tapasztalat nem volt, mindenki természetesnek vette, hogy az egyenletrendszernek a valóságunkra vonatkozó megoldásában az antigravitációs tagok nulla értékűek. Nem azért zseniális az áltrel, mert megjósolta az Ősrobbanást és a fekete lyukakat, hanem azért, mert több mint nyolcvan évvel a felfedezése előtt már magában foglalta a sötét energia antigravitációs hatását!)
Csakhogy semmi konkrét információnk sincs még egyelőre a sötét energiáról, ezért senki sem tudta egyetlen paraméterét sem megmérni, így nemcsak abban nem lehetünk biztosak, hogy értéke az omega-lambda értéke 0,7, hanem hogy egyáltalán létezik-e.
A történelem során nem tíz, nem száz, hanem dolgok ezrei voltak már, aminek előbb ismerték a paramétereit, mielőtt megmérték volna, vagy magát a dolgot bármiképp észlelték volna.
Friss eredmény:
Dark energy is real
A tudományos publikáció:
The WiggleZ Dark Energy Survey: testing the cosmological model with baryon acoustic oscillations at z=0.6
És a team weboldala:
WiggleZ Dark Energy Survey
Dark energy is real
A tudományos publikáció:
The WiggleZ Dark Energy Survey: testing the cosmological model with baryon acoustic oscillations at z=0.6
És a team weboldala:
WiggleZ Dark Energy Survey
Szánalmasan ostoba vagy ehhez.
Ennél több reagálást a mostani vergődésed már nem érdemel.
Tuarego, te egy kis tudatlan és logikátlan senki vagy, akik pedig a diagramot készítették, azoknak még akár a Nobel-díj is kinézhet.
NEM VAGYTOK EGY SÚLYCSOPORT, VAZZEG!
Ennél több reagálást a mostani vergődésed már nem érdemel.
Tuarego, te egy kis tudatlan és logikátlan senki vagy, akik pedig a diagramot készítették, azoknak még akár a Nobel-díj is kinézhet.
NEM VAGYTOK EGY SÚLYCSOPORT, VAZZEG!
Nem kell semmit tanulnom ezekkel kapcsolatban, mert már korábban is szó volt ezekről a mérésekről, amiket általában egy diagramba szoktak összevetíteni:
Az ennek a diagramnak a hibája, hogy eleve feltételezi, hogy az omega-lambda nem nulla, vagyis éppen abból indul ki, amit bizonyítani kellene.
Akik ezt a diagramot lobogtatják, általában elégedetten megállapítják, hogy az omega-lambda 0,7-es értékénél milyen szépen összemetszőnek a különböző mérések tartományai, s ebből levonják a következtetést, hogy akkor kozmológiai állandónak (sötét energia) léteznie kell, mégpedig ezzel a paraméterrel.
Csakhogy semmi konkrét információnk sincs még egyelőre a sötét energiáról, ezért senki sem tudta egyetlen paraméterét sem megmérni, így nemcsak abban nem lehetünk biztosak, hogy értéke az omega-lambda értéke 0,7, hanem hogy egyáltalán létezik-e.
Mint kikarikíroztam nem egyszer már, ez a Tésztaszörny-effektus, ahol feltételezünk egy Tésztaszörnyet, aminek adunk különféle paramétereket, majd ezeket a paramétereket - önkényesen - addig változtatgatjuk, hogy legjobban illeszkedjenek bizonyos, valóságos mérésekhez, modellekhez, s akkor kijelentjük, hogy A TÉSZTASZÖRNY LÉTEZIK, mert jól illeszkednek a paraméterei az általunk jónak vélt modellhez...
Ugyanerről van szó a fenti diagram esetén is.
A helyzet azonban továbbra is ugyanaz, vagyis nincs közvetlen mérési bizonyíték sem a gyorsuló tágulásra, sem a sötét energiára.
Erre a kicsiny aszimmetriára alapul jelenleg a gyorsuló tágulás és a (lambda)> 0 kozmológiai állandó kimutatása [6].
Meg még legalább három másik, teljesen független fizikai elven végzett mérés eredményeire.
Erről viszont Vinkó (és te is, Tuarego) mélységesen hallgat...
Csak néhány kulcsszó, hogy elkezdhesd a gúglizást:
Barionic Acoustic Oscillation
Late-time Integrated Sachs-Wolf Effect
CMB Degeneracy
Szerintem kezdj el tanulni. Rád fér.
Minden csúsztatás, semmit nem nevezett meg pontosan, igy például XY 2002 április 22.-én a követketőket mérte...A lényeg hablatyol össze vissza... és nem ad mérési jegyzőkönyvet mellékletben.
Én meg úgy látom nem Vinkó hablatyol össze-vissza...
Ő letett egy szakmai cikket - nem is rövidet - konkrétumokkal, diagramokkal, adatokkal, majd megállapított ezekből valamit. Ezzel szemben te letettél néhány soros sértegető, ócsároló megjegyzést konkrétumok említése nélkül:
Tehát ez 1 cikkecske Vinkó hagymázairól. Természetesen célja van. Hátha neki lesz igaza, Ez az ő szempontja. Igy viláhirűvé válna. Vinkó megmondta. Mit is ? természetesen semmit. Öcsi ő a tudósok között ismeretlen senki, igy viszont naggyá lehet
.Már előzőleg kértelek, hogy konkrétan nevezd meg az általad csúsztatásnak vélt állításokat, de most is csak általában pocskondiázod a szerzőt.
A mi témánkat most nem a mérési jegyzőkönyvek érintik, hanem az ezekből készült diagramok, mint pl. ez:
Ezzel kapcsolatban írja Vinkó:
A 6. ábra alsó részén a mért adatok (2)- től való eltérése van ábrázolva. Látható, hogy a szórás körülbelül ±0,5 magnitúdó. A nagyobb vöröseltolódásoknál kicsit több SN szerepel a görbétől fölfelé, mint lefelé, viszont a negatív irányba szóródó pontok eltérése nagyobb. Erre a kicsiny aszimmetriára alapul jelenleg a gyorsuló tágulás és a (lambda)> 0 kozmológiai állandó kimutatása [6]. A jelen tanulmánynak nem célja az ezzel kapcsolatos eredmények minősítése, az azonban megfontolandó, hogy a sokat idézett tudományfilozófiai kritérium, miszerint an extraordinary claim requires extraordinary evidence, a jelen kérdésben biztosan nem teljesül. Maguk az idézett szerzők is korrektül elismerik, hogy a jelenlegi ismereteinket tükröző SN-mintában még mindig sok a bizonytalansági tényező, ezért a kozmológiai következtetéseknél fennáll a túlinterpretálás veszélye.
Ha neked más a véleményed erről az ábráról, akkor nyugodtan fejtsd ki, de - megkérlek - személyében akkor se minősíts senkit...
"Te tényleg ilyen hülye vagy?"
Nem. A hülye te vagy.
Én azt írtam, hogy Einstein szerintem nem hitt a gravitációs erő, ill. a gr. erőtér létezésében.
Később így reagáltál:
"Visszatérve Einsteinre, és hogy miért "hitt" abban, hogy nincs gravitációs erő. ..."
Jelzem, nekem újat mondtál azzal, hogy Einstein a nemlétükben "hitt" -
valaki szerint. Emiatt kérdeztem, hogy honnan vetted. (Tőlem biztosan nem, mert én mást írtam - ld. fentebb.)
Nem. A hülye te vagy.
Én azt írtam, hogy Einstein szerintem nem hitt a gravitációs erő, ill. a gr. erőtér létezésében.
Később így reagáltál:
"Visszatérve Einsteinre, és hogy miért "hitt" abban, hogy nincs gravitációs erő. ..."
Jelzem, nekem újat mondtál azzal, hogy Einstein a nemlétükben "hitt" -
valaki szerint. Emiatt kérdeztem, hogy honnan vetted. (Tőlem biztosan nem, mert én mást írtam - ld. fentebb.)
Minden csúsztatás, semmit nem nevezett meg pontosan, igy például XY 2002 április 22.-én a követketőket mérte...A lényeg hablatyol össze vissza és nem ad mérési jegyzőkönyvet mellékletben. Tehát ez 1 cikkecske Vinkó hagymázairól. Természetesen célja van. Hátha neki lesz igaza, Ez az ő szempontja. Igy viláhirűvé válna. Vinkó megmondta. Mit is ? természetesen semmit. Öcsi ő a tudósok között ismeretlen senki, igy viszont naggyá lehet.
Tényleg hitt abban, hogy nincs gravitációs erő?
Ezt meg honnan vetted?
Ezt meg honnan vetted?
Banyek! Te tényleg ilyen hülye vagy?
Még a saját beírásaidra sem emlékszel???????
Idézet Privát Emil 7269.sz. hozzászólásából:
Légy szíves írd meg, hogy Einstein - könyvében szerinted miért jelezte előre azt, hogy nem fogja használni se a gravitációs erő, se a gravitációs erőtér fogalmát.
Most pedig megírom egy gyanúmat: Mert ő - legalábbis szerintem - nem hitt ezek létezésében...
Most pedig megírom egy gyanúmat: Mert ő - legalábbis szerintem - nem hitt ezek létezésében...
És akkor most próbáld meg a mondandómat annak a fényében vizsgálni, hogy TE állítottad ezt a hites dolgot, és én a te állításoddal szálltam vitába egy hipotetikus eset felvázolásával, amiben a kiindulási alap a TE állításod:
Visszatérve Einsteinre, és hogy miért "hitt" abban, hogy nincs gravitációs erő. (Ami egyébként így ebben a formájában nem igaz.)
Felhívnám a figyelmedet arra, hogy a hipotetikus alaphelyzet felvázolásába nem véletlenül tettem idézőjelbe a "hitt" igét, és nem véletlenül írtam oda a végére zárójelesen a saját személyes véleményemet, hogy ez az alaphelyzet eleve téves!
Emil! Egyszerűen vitaképtelen vagy. Nem vagy képes követni és helyesen értelmezni mások érvelésének a logikáját. Akkor meg minek erőlködsz itt??
"Visszatérve Einsteinre, és hogy miért "hitt" abban, hogy nincs gravitációs erő. (Ami egyébként így ebben a formájában nem igaz.) "
Tényleg hitt abban, hogy nincs gravitációs erő?
Ezt meg honnan vetted?
Tényleg hitt abban, hogy nincs gravitációs erő?
Ezt meg honnan vetted?
![[origo]](../origo_logo.gif){kind=logo}
Bár nem vagyok csillagász sem fizikus, van egy elméletem. VItassuk meg!
Induljunk onnan hogy nagy bumm. Anyag lökődik a térbe, hogy honnan arra még visszatérek. Kialakul a ma ismert világegyetem gáz és porfelhők, galaxisok, csillagok, bolygók, stb.
Tudjuk hogy bizonyos csillagok, életük végén fekete lyukká alakulnak.
Nos ezekre alapítom az elképzelésemet. Miután minden erre alkalmas csillagból fekete lyuk lett, természetüknél fogva minden közelükben lévő anyagot magukba szívnak, beleértve egymást is. Eljutunk addig amíg már csak kettő fekete lyuk alkotja az egész világegyetemet! Most következik a lényeg amikor ez a kettő egymásba olvad, egyetlen időpillanatra az egész világegyetem összes anyaga egyetlen szupergravitációs pontban összpontosul és elérve egy bizonyos kritikus tömeget, robbanás szerűen a térbe lökődik.
Eszerint a világegyetem születése NEM EGYSZERI TÖRTÉNÉS VOLT, HANEM EGY CIKLIKUS FOLYAMAT RÉSZE!
Hát röviden ennyi.
És még valami: Szerintem bizonyíthatatlan, legalábbis gyakorlatban.
Üdvözletem, Aszterix