A mágneses, és elektromos terekben anyag áramlik. A mágnes terében az anyagáramlás iránya iránytűvel meghatározható. Ha jól emlékszem a déli pólusból jön, az északin megy be. Itt az a lényeg, hogy az anyag nem egy síkban áramlik, ahogy az üveglapon a vasreszelék rajzolja, hanem egy gömbfelületen. Rajzold le a vasreszelék vonalát, jelöld be az irányát, és láthatod, hogy a kijövő sugarak irány a déli pólusnál ellentétes, így taszító hatás van. Itt vigyázni kell, mert a mágnes rúdnak nem a végén megy be az erővonal, hanem előbb. Most jön a nehezebb téma, a másik esetben mi történik? Ugyanez. Ha lerajzolod, ugyanúgy szembetalálkoznak a belépő vonalak, ez is taszítást hoz. Én úgy érzékeltem, hogy a déli pólus egymást taszító hatása egy kicsit nagyobb, de ezt nem mértem.
Az elektromos tereknél ugyanez a törvény, de az áramló anyag más, a két anyag együttáramlása az elektromágneses sugárzás. A két anyag kombinációja az éter, ami egy vezetőben folyó áram következményeként is létre jön.
1995-ben a bigbang alatt már leírtam, hogy mindkét erőtérben anyag áramlik, és több mint hat éve a Magyar Tudományos Akadémiára is elküldtem, de válasz nincs, mert ezek az emberek ezt a tényt nem tudják értelmezni. Hülyeséget tanítanak az egyetemeken, mert az Einstein féle terror megakadályoz minden fejlődést. Változás csak akkor lesz, ha a relativitást tanító, vagy ebben a szellemben gondolkozó egyéneket kivágják a tudományból, és elküldik libát őrizni, mert ezek csak erre jók.
A digitális égboltfelmérés bizonyította, hogy a világegyetem izotrop, és homogén, így végtelen, ennek ellenére még most is vannak marhák, akik táguló világról gőgicsélnek, vagy ugatnak.
A bigbangsoos.extra.hu alatt a "Fény" címszóra kattintva megtalálod, miért vonzza, vagy taszítja egymást két árammal átjárt vezető.
Olvasd el a többit is, majd rájössz, milyen sok marha van a világon.

Azt hiszem a misztikus mágneses erő magyarázatára még várni kell egy ideig. Köszönöm a válaszodat.

Mágneses töltés nincs, de az állandó mágnes ereje nem elektromos forrásból származik. Mondhatnám azt, hogy egy rúdmágnes apró rúdmágnesek milliónyi sokaságából áll, de ezzel sokra nem mész. Ennél többet azonban nem sokan tudnak a dologról, én sem.
A mágnesek, mágneses tér viselkedését azonban jól leírják a maxwell egyenletek, vagy egyszerűbben a középiskolás fizikakönyvek. Hogy hogyan viselkedik, azt el tudom magyarázni, de úgy látom, nem ez érdekel.

Elvileg létezhet mágneses monopólus, de ez számomra már misztikum. Ilyen jelenleg amúgyis csak az elméleti fizikusok fejében található. :)

Lajcsiba. "Ugyanúgy, mint az ellentétes pólusok közti vonzó erő. Remélem segítettem. :)
A taszítás nem valami misztikus dolog, csak egy előjelben különbözik a vonzzástól."

Azt értem, hogy a vonóerő és a taszítóerő csak az előjelben különbözik.
De mi okozza azt, hogy a mágnes-rudak azonos előjelű, pólusú végeit nem tudom összenyomni függetlenül attól, hogy északiak, vagy déliek. Miért van az, hogy a különbözőek vonzzák, az azonosak meg taszítják egymást? Ha jól tudom, nincs mágneses töltés, csak elektromos töltések, amelyek szintén így viszonyulnak egymáshoz. A mágnes rudak (ferromágnes) statikus elektromos töltése ekkora taszítóerőt képvisel?

Kedves 19640309,
Talán segít, ha egy kicsit utánaszámolunk a példádnak.
Tegyük fel, hogy az időszámítás kezdetén (t=0) elindulok tőled 0,9 sebességgel.
(A sebességet fénysebességben, az időt milliárd évben, a távolságot milliárd fényévben mérem).
A te órádon mért t1 pillanantban (amikor is x1=vt1 messze vagyok tőled) küldök feléd egy fényjelet, ami (a te órádon) t2=13 milliárd évkor ér be hozzád.
Mikor küldtem: t1=?
A fény utazott c=1 sebességgel t2-t1 időt, ezalatt megtette az x1 távot:
t2-t1=x1=vt1, azaz
t1=t2/(v+1)=6,84 milliárd évvel indulásom után, amikor x1=6,16 milliárd fényévre voltam tőled.

Mennyi volt az idő nálam (az én órám szerint), amikor a fényt küldtem?
(Lorentz trafó):
t'1=2,97 milliárd évvel indulásom után.
Mikor ért be hozzád a fényem az én órám szerint?
t'2=29,82 miliárd évvel indulásom után.
Ekkor te x'2=26,84 milliárd fényévre vagy tőlem.
Ha el nem számoltam.
Csak azt akartam illusztrálni, hogy nem szabad a távolságokkal meg az időkkel teljesen szabadon bánni.
1xű

Ugyanúgy, mint az ellentétes pólusok közti vonzó erő. Remélem segítettem. :)
A taszítás nem valami misztikus dolog, csak egy előjelben különbözik a vonzzástól.

Egy hasonlat tán közelebb vihet a megértéshez, bár a valóságban a kettőnek semmi köze egymáshoz.
Ha megyek a Földön egy irányba 18 ezer kilométert, a tesóm meg ellenkezőleg ugyanennyit, akkor a végén egész közel leszünk egymáshoz.

A világűr persze más. Amit te látsz, az nem ott van, hanem volt, és még csak nem is ott. Egy egyszerű, ám teljes mértékben hibás példával bemutatva:
Ha 13,6 milliárd évvel ezelőtt egy rakás anyag felrobban, és koncentrikusan a középpontból nézve közel c sebességgel távolodik, akkor bármely anyagdarabkáról nézve szinte ugyanezt láthatjuk.

Kedves Mindenki !

Van egy kérdés ami borzasztóan foglalkoztat - lehet ,hogy ha átolvasnám az összes fórum összes hozzászólását,megtalálnám a választ,de ez ne kérjétek számon rajtam.
Kérdésem a következő : Ha egy szuper távcsővel elnézünk egy tetszőleges irányba , kb.13 milliárd fényév távolságra lévő kialakuló fiatal galaxisok fényét láthatjuk mint legmesszebbre lévő objektumot, ami azt jelenti , hogy 13 milliárd évvel ezelőtt - kb. 0,7 milliárd évvel a NAGY BUMM után már ott volt . Ha ezt a vonalat meghosszabbítjuk az ellenkező irányba , szintén kb. 13 milliárd fényév távolságra levő fiatal kialakuló galaxisok fényét látjuk .
Tehát , a NAGY BUMM után kb.0,7 md évvel , hogy kerülhettek e galaxisok egymástól 26 md fényév távolságra ?
Lehet , hogy pofonegyszerű a válasz - de minden legorombolás nélküli logikus magyarázatot nagy örömmel fogadok.

Üdv Zoli

Pontosan egyetértek.
1xű

Mindannyian érzéki csalódások áldozatai vagyunk, és a szakadék látszat oldalán tolongunk. Nincs két ember aki egyformának látja, érzékeli a látszatvilágot. A közmegegyezéssel elfogadott dolgok, mint amilyenek a tudomány aktuális eredményei is folyamatosan változnak az időben. A látszat és valóság közötti szakadékon egy ingatag függőhíd van amelyen egyszerre csak egy ember tud átmenni, ha van hozzá elég késztetése, bátorsága. Akinek sikerült átjutni, az nem hiszem, hogy vissza kívánna jönni. Aki mégis visszatér, úgymint hiteles tanítómester és elmondja milyen a valóság, annak meg nem sokan hisznek. Sajnos nincs másik út (függőhíd). Személyesen kell megtapasztalni, vagy pedig a mesternek elhinni azt, amit elmondhat a valóságról. A látszatvilág nyüzsgésében megtalálni egy hiteles tanítómestert, már óriási eredménynek számít. "Az igazság odaát van". Átmész érte, vagy elhiszed amit mondanak róla.

Érzéki csalódás áldozata lettél, mely napnál világosabban példázza a látszat és a valóság között tátongó mély szakadékot.
1xű

Az itteni hozzászólásaid alapján én szakértőnek tekintelek. No de majd csak válaszol valaki.

Bocs, de ehhez nem értek. De van itt sok hozzáértő, aki szívesen válaszol majd, biztos vagyok benne.
1xű

"Mérhető, ha fontos, hogy mérjük, csak a tudomány még nem olyan fejlett, hogy ezeket mérje. Kérdés, kell-e mérni."

Szerintem kell. Az emberi gondolatok, érzelmek mérésére szolgál a lelkiismeret, vagyis az erkölcsi normák. A lelkiismeret nélküli tudósok tudományától pedig óvakodnunk kell. Lásd, H bomba.

"Az erő szó a fizikában egy test impulzusának időbeli megváltoztatására irányuló kölcsönhatás (egy másik test által)."

Mint laikusnak, volna egy kérdésem az erővel kapcsolatban. Ha két mágnes azonos pólusát akarom összeilleszteni de nem hagyják magukat, akkor ott fellépő taszítóerő hogyan definiálható?

Mérhető-e a
- gondolat sebessége?
Sebessége olyan valamiknek van, amiknek helye is van, ami hely változik az idővel. Ha a gondolatnak van ilyen helye, akkor van sebessége is, ami mérhető a helyének és időnek a mérésével.
- akarat ereje? Csúsztatás. Az erő szó a fizikában egy test impulzusának időbeli megváltoztatására irányuló kölcsönhatás (egy másik test által). Ez mérhető, mert az impulzus és az idő mérhető. Azét, mert hétköznapi szóhasználatunkban az akaratnak is ereje van, ez nem jelenti azt, hogy ez egy impulzus időbeli megváltoztatására irányuló kölcsönhatás lenne.
- szeretet nagysága? Csúsztatás. Mérhető nagysága testeknek van, melyek a térben egy helyet, térrészt foglalnak el. A szeretet nem ilyen. Ha ilyen lenne, méterben mérhető lenne.
- gyűlölet mélysége? Csúsztatás. Mint a szeretet nagyságánál.

Ilyen kérdések fordulnak elő, ha egy adott terület fogalmait egy más területen használva eredeti tuljadonságaikat kérjük számon. Pl.: Isten színe előtt. Milyen színű az Isten?
1xű

Mert miért kérdéses?

Egyes nagy tömegű csillagok, ha kiégnek fekete lyukká esnek össze, mert megszűnik a sugárnyomás.

Ugyanakkora tömeg lehet egy óriási csillagban is, meg egy kis méretű fekete lyukban is.

Mérhető, ha fontos, hogy mérjük, csak a tudomány még nem olyan fejlett, hogy ezeket mérje. Kérdés, kell-e mérni.

Az emberi érzelmek biokémiai folyamatok az agyban.

Volt ilyen elmélet, de a Hubble űrteleszkóppal megdőlt. Azt gondolták előtte, hogy bár a világegyetem tágul, de egyre lassuló ütemben ezért, ez a tágulás egyszer meg fog állni és visszafelé fordul.

A valóság meg az, hogy a világegyetem egyre gyorsuló ütemben tágul, és semmi jel nem mutat rá, hogy ez a tágulás valaha is megállna.

Ez egyébként logikus is. Mi tartja össze a világegyetemet? A gravitációs erő. Ez ellen hat egy a gravitációnál erősebb erő.

Logikus, ha a világegyetem tágul és ugyanannyi anyag egyre nagyob térben szóródik szét, egyre távolabb kerül egymástól, akkor a gravitáció összetartó ereje gyengül, így a tágulás egyre gyorsabb lesz.

Mire a csillagok mind kihunynak és a fekete lyukak elszaporodnak, addigra az Univerzum annyira nagy lesz a térben, hogy a fekete lyukak nem fogják egymást beszippantani, mert igen távol lesznek egymástól.

Már ma sem szippantják be a csillagokat sem, csak ami a közelükbe kerül.