Hogy lenne egyidős? Az idő egy fizikailag nem létező fogalom, amit az emberek találtak ki. Butaság azt hangoztatni, hogy a tér és az idő meg a téridő valamint a sík, az egyenes, a kör meg a parallelepipedon az ősrobbanással keletkeztek. Ezek a fogalmak akkor keletkeztek amikor ezeket a fogalmakat valaki definiálta.

Még az anyag sem keletkezett az ősrobbanással, mert nem egy pontból indult ki az ősrobbanás, és az anyag már előtte is létezett. Az anyag döntő többsége úgyis a 2/3 részt kitevő sötét energia (DVAG), míg kb 1/3 rész az atomos (barionos) anyag (mert a sötét anyag = molekuláris hidrogén).

Ilyetén igenis értelmezhető a megfogalmazás, mi volt az ősrobbanás előtt.. Egy másik (előbbi) ciklus..

"Értelmezhető az a megfogalmazás, hogy az ősrobbanás előtt?"

Az, hogy nincs közismert értelmezése, szerintem nem zárja ki a van/lesz eshetőséget.

"Mivel az idő maga is egyidős az univerzummal..."

Max Planck azt javasolta, hogy azt nevezzük időnek, amit a legpontosabb órák mérnek.

Értelmezhető az a megfogalmazás, hogy az ősrobbanás előtt?

Mivel az idő maga is egyidős az univerzummal, így szerintem nem.

Így az sem, hogy azon a helyen a semmi volt.. előtte a semmi sem volt ott, mert nem volt előtte.

Ráadásul az ősrobbanás helye az nem egy pont a mai térben, hanem a teljes mai világegyetem.

Ha felfújnak egy luftballont, akkor nem lehet megtalálni benne a még felfújatlan luftballon helyét, mivel az egész luftballon lett nagyobb.

Nem eldöntés kérdése.

Ténynek tűnik, hogy a világegyetem tágul, amióta csak létezik.

Az meg csak egy teória, hogy ez a tágulás egyszer megszűnik és elkezd zsugorodni. Ezt nem támasztja alá semmi.

"A bátrabbak azt is állítják, hogy a VE az ősrobbanás előtt nem pontszerű volt, hanem nem is létezett. Azon a helyen a semmi volt... "

Pillanatnyilag (jó érvek ismerete híján) magam se gondolom, hogy egyetlen pontszerű dolog volt. Nekem fogalmam sincs milyen volt.
Viszont zavarónak tartom, hogy ma sokan pontszerűnek hirdetik.
Zavaró, mert nekem úgy tűnik, hogy ez esetben energiasűrűsége végtelen kellett volna legyen, és ezzel összefüggésben fekete lyuk kellett volna legyen.

A bátrabbak azt is állítják, hogy a VE az ősrobbanás előtt nem pontszerű volt, hanem nem is létezett. Azon a helyen a semmi volt...

Az ősrobbanás elmélet kidolgozói úgy vélték - ill. abból indultak ki, hogy a Világegyetem ma "homogén" - azaz legyen bárhol is az ő megfigyelője, nagyjából ugyanolyan anyageloszlást mér/lát mindenütt.

Csakis eme egyszerűsítő feltétel bevezetése mellett sikerült megoldani Einstein rémes egyenletét, ill arra következtetni, hogy volt Bigbang!

A minap azonban ama megrendítő hírt olvastam, miszerint a VE inhomogén, magyarul szar került a palacsintába...
Íme:
http://www.sg.hu/cikkek/62939/uj_kozmikus_rejtely_itt_a_sotet_aramlas
Borzongva közlöm a másik rossz hírt is: egyesek számításai szerint a VE az ősrobbanás előtt pontszerű volt - s tér meg ídő sem volt. (ezek a robbanáskor jöttek létre, vallják sokan)

Ugyanakkor olyat is állítanak egyesek, hogy az ősrobbanásban fontos szerepet játszott a VE anyagának végtelen nyomása és hőmérséklete.

Szólnom kell: Tudtommal a hőmérséklet olyan fogalom, mely az idő fogalma nélkül értelmezhetetetlen (legalábbis számomra)

Bocsi, de ez nem egszeregy még nem eldöntött, hogy a világegyetem, a végtelenségig tágul-e! Egy bizonyos nem látható anyagot keresnek az asztrofizikusok és tudtommal közel járnak hozzá, ami ha létezik, a világegyetem sorsának megitélése, alaposan megváltozik. A keresett anyag heveny magyar fordításban gyengén kölcsönható nagy tömegű részecske (GYENT) Kölcsönhatása annyira gyenge más részecskékkel, hogy a mai módszereinkkel képtelenség kimutatni.

Ha viszont nem létezik akkor Paul Davies "Az utolsó három perc" c. könyvének forgatókönyve lép életbe, amely igazi horror...

Apropó, ha kiváncsi vagy a világegyetem születésre vonatkozó hipotézisekre olvasd el fenti író "Az első három perc" című könyvét:)

Sajnálattal közlöm, hogy Yorick-nak/nek(?) baja lett, miután ilyeneket írtál neki:

"Oké... egy látszólag nagyon eltérő kérdés:

Megfigyelted, hogy a mágneses momentumok hogyan váltanak irányt amikor lágymágneses anyag kerül a mágnes közelébe?

Pedig érdemes megfigyelni! nagyon látványos és tanulságos!

Sőt! A gravitációs "momentumok" forgása is éppen ilyen jelenséget mutat,
csak a grav. térerősség méréssel ez sokkal nehezebben megjeleníthető..
de elegendően sok méréssel egyértelműen láthatóvá tehető.

Jaaa a lényeg lemaradt.. a klasszikus háromtest probléma csak addig probléma, amíg a grav. "momentumok" elfordulásáról nem veszünk tudomást.

A mágneses momentumok elfordulását azért említettem, mert látványosan
tanulmányozható minden momentum forgatásos jelenség némi vaspor és egy üveglemez segítségével a mágneses momentumok forgásán keresztül."

Közlöm, hogy Yorick eme zagyvalék olvastán rosszul lett, s végleg kiábrándult a fizikából. Tette ezt csezmeg temiattad, te notórius tudományhamisítgató kókler!

Szia Kedves Yorick!

Nagyon elhallgattál :( és ez szomorú dolog. Remélem nincs semmi bajod..

Jaaa a lényeg lemaradt.. a klasszikus háromtest probléma csak addig probléma, amíg a grav. "momentumok" elfordulásáról nem veszünk tudomást.

A mágneses momentumok elfordulását azért említettem, mert látványosan
tanulmányozható minden momentum forgatásos jelenség némi vaspor és egy üveglemez segítségével a mágneses momentumok forgásán keresztül.

Pedig érdemes megfigyelni! nagyon látványos és tanulságos!

Sőt! A gravitációs "momentumok" forgása is éppen ilyen jelenséget mutat,
csak a grav. térerősség méréssel ez sokkal nehezebben megjeleníthető..
de elegendően sok méréssel egyértelműen láthatóvá tehető.

Nem.

Oké.. eg ylátszólag nagyon eltérő kérdés:

Megfigyelted, hogy a mágneses momentumok hogyan váltanak irányt amikor lágymágneses anyag kerül a mágnes közelébe?

Melyik részére gondolsz annak, amit írtam?

Az első bekezdéshez nem kell áltrel. Az pusztán newtoni mechanikán alapuló számítások eredménye.

A második bekezdés meg csak játék határozatlan időskálákkal. Nem kell hozzá áltrel. Egy miénkénél jóval hígabb univerzumban majdhogynem mindegy, hogy egy gravitáló részecskének (neutroncsillag, fehértörpe, fekete lyuk) csak a szokásos méretéből adódó, newtoni gravitációs fókuszáló hatással megnövelt, vagy áltrellel pluszban módosított hatáskeresztmetszetével számol az ember.

Azt azért tegyük hozzá, hogy az áltrel alapján így feltételezzük!

Mert még senki sem látott feketelyuk reakciót..

A fekete lyukak nem szívják magukba az anyagot. Azok nem porszívók. És az sem igaz, hogy csak könnyedén úgy összeolvadnak. Az egyik legnagyobb probléma a galaxisok középpontjában lévő szupermasszív kettős fekete lyukakkal, hogy ha kb. egy parsec távolságba kerültek egymáshoz, akkor nem ismerünk olyan folyamatot, ami miatt jobban közelednének egymáshoz, ez az ,,utolsó parszek probláma''. (Ilyen-olyan megoldási javaslatok persze vannak.)

Jó mondhatni erre, hogy ez tízmilliárd éves időskála problémája. És a 10^(sokkal nagyobb, mint tíz) év múlva? Tegyük fel, hogy van Hawking-sugárzás , és tegyük fel, hogy a fekete lyukak össze-vissza rohangálnak, és tegyük fel, hogy az univerzum tágulása lassabb, mint amilyen sebességgel a fekete lyukak összeolvadnak véletlenszerű találkozással. Ekkor a kérdés, hogy a Hawking-sugárzás gyorsabban pusztítja-e el a meglévő fekete lyukakat, vagy az összeolvadásuk gyorsabb. Ha a második az igaz, akkor lehet csak olyan, hogy a végén egyetlen fekete lyuk maradjon. De ez amúgy is puszta sepkuláció, mert én azért 10 milliárd éves időskálán túl semmilyen elméletben nem bíznék.

Kedves SzaKi!

Gondolom, hogy azt már sokszor tapasztaltad, hogy egy lámpa közelében
világosabb van, távol tőle pedig sötétebb.. sőt! Ha a lámpa szerkezete miatt
a közelében is vannak olyan helyek amik sötétebbek és vannak amik az átlagnál világosabbak..

Ha egy egy irányt ahol a fényesség csak a távolsággal arányosan változik
"erővonalnak" tekintünk, akkor az erővonalak sűrűségének megmérésével olyan felszíneket is kikereshetünk, amelyeken végig haladva minden területrészén ( pl. minden tenyérnyi részén) ugyanannyi "erővonal halad át.
Ezeket a felületeket azonos potenciálú felszíneknek nevezzük.

Azaz minél több erővonal halad át az egyenlő potenciálú felszín egy egységnyi felületén annál nagyobbnak nevezzük az erővonalak összeadódó erősségét, amit térerősségnek szoktunk nevezni.
Ez a "térerősség" fogalom minden energia térre alkalmazható.

Így a gravitációs térre is.. Azért mondjuk, hogy a Föld felszínén a gravitációs térerősség sokkal magasabb, mint a légkör határán.. mert a felszín
egységnyi felületén sokkal több "erővonal" halad át, mint a felsőlégkör külső, és ezzel sokkal nagyobb sugarú és kerületű felszínén..
Vagyis ugyanazon egységnyi felületre eső erővonal szám, a nagyobb felszínre eloszolva, alacsonyabb térerősséget okoz.

De fordítottja is igaz! Azaz ha például kicsi térerősség van egy méteres gömb felszínén, de az erővonalak, amik ezt a térerősséget okozzás egy tűnek az 1 milliomod méter átmérőjű -- félgömbben végződő -- hegyéből lépnek ki
akkor bizony a tű hegyének felszínén 1000 000 000 000-szor nagyobb a térerősség.

(Ezt használják ki az elektromos rovarírtókban.

A vékony drótok közvetlen közelében olyan nagy a térerősség, hogy rovarokat megöli, de hozzánk elérve, a távolságunk miatti -- sokkal nagyobb felszínre szétoszolva már annyira kicsiny a térerősség, hogy bennünk nem tud kárt okozni.

A gravitációs térerősség is ilyen tulajdonságú!

A neutron csillag besűrűsödése-összeesése megreked olyan szinten amelynél még nem fekete lyuk..
A vörös óriás tömege és térfogata is nagy, így a gravitációs térerősség a felszínén viszonylag kicsi..

Viszont, ha sok tömeg, pl. sok neutroncsillag esik össze egyetlen tömeggé, akkor elérhet egy akkora értéket a felszíni gravitációs térereje, amikor már a felszínén számolt szökési sebesség eléri vagy meghaladja a fénysebességet..

" Azaz innentől már csak gyűjtögeti az anyagot és még a fény sem tudja elhagyni a felszínét.."
Tartják a még divatos elméletek.

A térerősséget emlegetve, azért úgy is lehetne feketelyukat készíteni, ha az anyagot "összegyúrnánk" egy egészen piciny gömböcskébe.

Hiszen a tű hegyének gigászi térerősset okozó példáját tekintve ha egészen picinyre elegendően nagy tömeget tudnánk összenyomni, akkor mikro méretű, de a felszínén mérhető nagy térerősség miatt valódi fekete lyukat csinálhatnánk.

Szerencsére ez csak logikai lehetőség. A kvantumfizika világában ez az összepréselés még a világ legnagyobb gyorsítójának energiájánál milliószor
nagyobb energiájú gyorsítóval sem sikerülne, mert minden részecske valamit sugároz, taszít és rezonál..
Ez olyasmi mint amikor a parkinzon kóros azon szomorkodik, hogy hiába fizette ki a piáját, meginni már sohasem sikerül..
Azaz ezek az izgága részecskék nem hagyják magukat egymásba préselni.

Még a "sokkal, de nagyon sokkal kevesebb összenyomást igénylő, a napban folyamatos H+D reakciók sem mennek.. pedig nagyon jól jönne egy kis fúziós energia! De sajnos nem tudjuk összepréselni sem őket..

Eddig érthető volt?

Majd el felejtettem:
és a gravitációs erővonalak sűrűségének nincs elmélet/gyakorlati határa?

Tegyük fel, -egy másodperc milliomod részéig- azoknak van igaza akik azt mondják létezik a fekete lyuk. Azt is tegyük fel hogy én is elakarom hinni.

Csak két kérdésem van:

-A vörös óriás, a fehér törpe, a neutroncsillag, és a szuper nova számomra még érthető, de leírná valaki hogyan lesz a fekete lyuk?
DE részletesben mit mit egy gimis tankönyv pliz....az sem árt ha némi számilásat alá tudná támasztani, hogy rendszert miden időpillanatban az ősze tartó erő uralja :oops:

-Valaki azt is megoszthatná velem, mi tartja fent az iszonyatos gravitációs mezőt, és ez miként tud kijutni saját csapdájából?