Igen, de Te nem ezt mondtad.
Nem valamifélle középpontról, meg inerciálisan mozgó Földről volt szó.
Sok időt megspórolhattunk volna, ha megtanultad volna a fizika azon kis (nem túl bonyolult) részét, amihez hozzászólsz.
1xű

1xű

De, arról volt szó, hogy a Föld közelében a Föld egy középpontot jelent. Innen származik a Föld-középpontú világkép. Ez szerintem a Föld közelében helyes felfogás, csak nem kell kiterjeszteni az egész világra.

Ebbe kötöttél bele.

3926-ban ezt írtad:

Erre mondtam, hogy nem.
Hanem, mint később írtam, ez annak kérdése, hogy milyen vonatkoztató rendszert használsz.
Ha speciális esetként a Föld középpntjához rögzített inerciarendszert használsz, akkor igen.
Ha azonban más rendszert, mint pl. a Föld felszínéhez rögzítettet, akkor nem. Szavaidból pedig az derült ki, hogy ilyen rendszerben gondolkozol, hiszen geocentrikus világképről beszéltél, amikor ezt a példát hoztad.
1xű

1xű

Nem értem, hogy ebből mit akarsz kihozni.

Mit nem értesz ezen?
Azt, hogy egy test pályája vonatkoztató rendszer függvénye?
És hogy a Föld felszíne nem inerciális vonatkoztató rendszer?
Tehát abban nem egyenes a leeső test pályája?
1xű

1xű

Az eredeti kérdés az volt, hogy a Föld, vagy a Föld középpontja a Föld kis környezetében központként működik-e. Vagyis, hogy jogos-e a Föld környezetében a földközéppontú gondolkodás.

Szerintem jogos, csak nem kell kiterjeszteni a Földtől távoli világra.

Én erről beszélek, te meg folyamatosan az inerciális renszerekről. Ezért írtam, hogy nem értem mit akarsz kihozni belőle.

Igen, a földközéppontú gondolkodás szerintem is jogos, a hétköznapi életben.
Pl. senki nem fogalmaz úgy, mikor a napkeltéről vagy a napnyugtáról beszél, hogy mihez képest hova forog a Föld, meg hasonlók.
Használjuk pl. a buszmegálló szót is, noha nem mondjuk, hogy a Földhöz képest áll meg ott a busz, hosz az magától értetődő.

Más a helyzet a fizikában, ahol egyesek azt firtatják, hogy mekkora a fény sebessége az említett buszon, a megállóban állva, vagy menet közben. Ilyenkor kell eltérni a hétköznapi nyelvtől, és percízen, a fizika szerint használni a fogalmakat. Mert ha ilyenkor is hétköznapi értelemben, pongyolán beszélünk, éles kritikákat kapunk, netán még le is barmolnak bennünket.
1xű.

1xű

"Igen, a földközéppontú gondolkodás szerintem is jogos, a hétköznapi életben."

Szerintem meg a fizikában is jogos. Csak nem az egész világra nézve, hanem a Föld környezetében.

Ez pontossági igény kérdése.
Pl. valóban, lehet a (forgó, keringő) Földhöz is rögzíteni vonatkoztató rendszert. Innentől pontossági kérdés, hogy pl. a Newton törvények teljesülnek-e vagy sem. Egy példa erre a leejtett test pályája.
1xű

1xű

"Ez pontossági igény kérdése."

Nem értek vele egyet.

Mondok egy példát.
Az egyenlítőn felépítek egy pontosan függőleges hengeres jó magas (legyen 100 m) tornyot (ami tehát a vízszintes talajra merőleges), aminek a tetején levő, a hengeres szélétől 1 m-re kinyúló erkélyéről leejtek egy testet, akkor az hova fog leesni?
1 m-re a torony szélétől?
Ki lehet-e ezt előre számolni?
1xű

"Nem értek vele egyet."

Ez egyáltalán nem számít, te hülyeség-etalon.

1xű

"1 m-re a torony szélétől? "
Nem.

"Ki lehet-e ezt előre számolni? "

Igen. Ha a légellenállást elhanyagoljuk, akkor nagy pontossággal ki lehet számolni.

Természetesen elhanyagoljuk, kérlek írd meg, Te hogyan látod a számítás menetét.
1xű

1xű

Közelítő számításom szerint:

4,5 sec amíg a test földet ér

A torony teteje és az alja között van 0,001 m/s sebességkülönbség

Ennek a szorzata: 4,5 mm

Ennyivel előrébb esik le a test.
De csak gyorsan számoltam. Nem ellenőriztem le.

Köszönöm, lényegében megkaptam a választ a kérdésemre, nem firtatva a numerikus részleteket, a lényeg: nem a Föld közepe felé esik le a test, hanem egy kicsit oldalra, azaz nem a kiindulási potot a Föld közepével összekötő egyenes mentén.
Befejezhetjük ezt a témát?
1xű

"Én ezzel nem értek egyet.
A fénykúp csúcsába érkező fényjelek a múlt eseményeiből jönnek, és az onnal indulók a jövő eseméneit érik el.
A fénykúp alsó része az, amit MOST LÁTUNK, de hát azok az események már régen voltak, nem MOST. A fénykúp testjén kívüli események mindegyike lehet MOST, alkalmas IR-ből. "


Az EPR fotonpár egyik tagját fel lehet úgy írni, mintha visszafele menne az időben. Ennek olyan polarizációs iránya van már az indulásakor, mint amilyen irányba fog állni a polarizátor, amikor majd átmegy rajta. Ezt a polarizátort véletlenszerűen forgathatjuk, ami miatt máshogy nem juthat információ a fotonpár forráshoz, csakis időben visszafele.
Ez annyit jelent, hogy a fénykúpot érdemes a jelennek venni. Hiszen visszafele is lehet hatni, de mindig csak a fénykúp felületén.
Az idő relatív, nincs olyan hogy MOST meg régen. Ezt nem én mondom, hanem Einstein elmélete. Vagy ha nem tetszik, akkor el kell vetni a relativitást.

Vissza lehet vajon küldeni mondjuk a lottó húzás eredményét a múltba?
Egyértelmű, hogy a fénysebesség miatt minél távolabbi múltba akarjuk visszaküldeni az információt, annál nagyobb távolságra kell küldeni a fotonpár egyik tagját. Ha 1 percnyire akarok visszamenni az időben, akkor 300000*60 km-re kell küldeni a fotont. Ekkor az ott lévő ember feladhatja elektronikusan a számokat, amiket a jövőből kapott, de a feladás tényét a Földre visszaszállító jel ha fénysebességgel is megy, akkor is csak a húzás után fog visszaérkezni.
Ehhez két fénykúpot kell elképzelni, ahol a második fénykúp középpontja az első jövő kúpjában van. Ekkor a második múlt fénykúpja soha nem ér bele az első múltjában. A feladott számok mindig csak a húzás után érkeznek a Földre vissza.

Persze van más megoldás is, de nem lövöm le a poént, tessék gondolgozni.
(Most felejtsük el, hogy a fotonokat le kell válogatni, vegyük úgy, hogy ez a probléma már megoldódott.Bár a valóságban ez megakadályozza az időutazást. )

Köszönöm, de sajna ebből egy szó nem sok, annyit sem értek (nem lévén fizikus), pl. nem tudom, mi az az EPR fotonpár.
De annyit hallomásból tudok, hogy a mikrovilágban tapasztalt jelenségekre nem teljesen alkalmzható a specrel.
Az én felfogásomban az idő IR-függő, ezért pl. a MOST is az, pl. mostani billentyűleütéssel egyidejű eseményel IR választásától függően mások és mások.
Ettől függetlenül, osztályozhatjuk, hogy mely események lehetnek a mostannal egyidejűek, és melyek azok, amelyek minden IR-hez képest ezen eseményhez képest a múltban (az esemény fénykúpjának "alsó" testén belül levők, beleértve a kúp palástját is) vagy a jövőben (a felső testben) történnek.
Az esemény fénykúpjának testén kívüli pontok pedig mind lehetnek egyidejűek az illető eseménnyel, alkalmasan választott IR-ben.
1xű

1xű

Látom nagyon szabadulni akarsz a témától. Vajon miért?

Az eredeti kérdés az volt, hogy a Föld (középpontja) központként viselkedik-e a födfelszíni és a földközeli jelenségeknél. Ezt nem tudtad megcáfolni. Nem is lehet.

A te példádban a leeső test pályájavonala valóban nem esik a a kiindulási potot a Föld közepével összekötő egyenesbe. Ez csupán azért van mert a Föld forog.

De például a test gyorsulása mindig a Föld közepe felé mutat.
Egy Föld körül keringő műhold ellipszis pályán kering a Föld körül, ahol a Föld az ellipszis pálya fókuszában van.
A felhőkarcolókat függőlegesre építik, a függőleges irány pedig a Föld középpontja felé mutat.
Az emberek bármely pontján is állnak a Földnek függőlegesen állnak, amely szintén a Föld közepe felé mutat.

Vagyis számos olyan példát lehet említeni, amelyben a Föld középpontként viselkedik.

A Földközéppontú világkép tapasztalatokon alapul. Ez a világkép tökéletesen működik a Föld közelében. De például nem működik a Marson, mert a Mars környezetében a marsközéppontú világkép működik jól.

Tévedés tehát, hogy a földközéppontú világkép egy hülyeség lenne. Csak nem szabad kiterjeszteni a Föld közeléből a világ egészére.

Persze tudom, hogy másképpen tanultad, de tudod, nem minden szentírás, amit az iskolában tanítanak. Gondolkodni is lehet néha.

Nem hiszem, hogy azon bármi vita lenne, hogy a Földközéppontúság helyes szemlélet a Földön, pláne a hétköznai életben. magam írtam ezt megerősítő példákat.
De a tegnap kszámoltad a 100 m-est toronyból mennyire térül el a leeső test a toronyhoz képest, a számítás egyik fontos tényezője volt a torony alja és teteje sebességeinek a különbsége.
Meg tudod pontosan fogalmazni, mihez képesti sebességek ezek?
1xű