EPR-fotonpár:

https://openaccess.leidenuniv.nl/bitstream/1887/11956/Thesis.pdf

1xű

"Meg tudod pontosan fogalmazni, mihez képesti sebességek ezek? "

Hát persze, hogy meg tudom. Bár félek, hogy nem egyezik azzal, amit az iskolában tanultál.

Emlékszem egy régi vitádra (amelyet nem velem folytattál). Arról szólt a vita, hogy ha a Földön kívül semmi más nem létezne a világban, akkor is lapult lenne-e a Föld alakja. A lapultság ugye a forgásból származik.

Vagyis ott is az volt a kérdés, hogy értelmezhető-e a Föld forgása, ha az összes többi testet eltávolítjuk a világból.

Szerinted értelmezhető?

Hogy mi van akkor, ami nincs, azt nem tudom.
(Ilyet nem tanítottak abban az iskolában, ahova jártam.)
Szóval: a példamegoldásod lényeges részét képesző sebességek mihez képestiek?
1xű

Köszi, de ezt kaptam:

De mindemellett bevallom, hogy a kvantummechanikai jelenségekkel soha nem sikerült közelebbi ismeretségbe kerülnöm, mert elriasztott a rengeteg ismeret, amire szükség van.
Főleg a rengeteg elemi részecskére gondolok, meg a velül kapcsolatos rengeteg kísérleti eredményre.
Nem beszélve a matekról, bár az még talán érdekelne, de hogy mire lesz kapcsolat a matek és a rengeteg kísérlet között, az elriaszt.
Úgyhogy, nagyon is méltányolva és ismét köszönve segítőszándékod, úgyse fogom megérteni azt, amit olvasnék.
1xű

1xű

"Szóval: a példamegoldásod lényeges részét képesző sebességek mihez képestiek? "

A Föld gravitációs mezejéhez képest.

A Földet (és a többi égitestet) gravitációs mező veszi körül. Ez a mező együtt halad a Földdel (a Nap körüli pályán), de nem forog együtt a Földdel. Vagyis egy álló (a Naphoz képest) gravitációs mezőben forog a Föld. Ebből a forgásból származnak a példabeli kerületi sebességek.

Ez a válasz összhangban van az összes kísérlettel. A leejtett kőtől kezdeve, a Faucault ingán keresztül a műholdak viselkedéséig.

Nyilván ez neked furcsán hangzik. Megértem. Valóban nem így tanítják.

Köszönöm.
Valóban, én még úgy tanultam, hogy a sebesség az pl.
megtett út osztva a megtételéhez szükséges idővel.
Érdekelne, hogy hogyan számoltad ki a gravitációs térhez képesti sebességet a torony alján és tetején? Amik különbsége lett a hsz.-odbeli számszerű adat.
1xű

Igen, és még azt akartam mondani, hogy a megtett utat egy merev testhez képest kell mérni valamilyen hosszmértékegység meghatározása után.
Pl. az autó sebességét az úthoz képest megtett úthosszból számoljuk, a mértékegység pl. az úton levő km-kövek.
De ez persze csak az iskolás anyag szerint van így.
1xű

És Feynman Mai fizika című könyvének kvantumfizikai kötetét olvastad? Abban szerintem elég jól magyaráz a Szerző, és semmi különleges matek nem kell hozzá.
Meg még Lovas István Részecskefizika és asztrofizika című jegyzetét tudom ajánlani, amely a Debreceni Egyetem honlapjáról letölthető, az is elég jól érthető kezdők számára is.....
Meg Toró Tibor A neutrínó című könyvét, de az már csak könyvtárakban hozzáférhető, és még csak kétféle neutrínót említ, mert amikor íródott, akkor még nem fedezték fel a tau-neutrínókat, sem a tau-nehézleptonokat..... De azért ebből is lehet tanulni: pl. a szimmetriasértéseket, és kevés matek van benne:))

Köszönöm szépen!!
1xű

1xű

"Érdekelne, hogy hogyan számoltad ki a gravitációs térhez képesti sebességet..."

Nem tér, hanem mező. Ez lényeges különbség. A tér matematikai fogalom, a mező fizikai.

Amit már írtam, a Föld gravitációs mezejében forog a Föld. A Föld gravitációs mezejét pedig a Nap gravitációs mezeje tartja állva a Naphoz képest. Ezért a Föld fordulatszámából (1 fordulat/nap), és a sugárból számíthatók a sebességek. Vagyis a sebességkülönbség a torony alján és a torony tetején, arányos a Föld középpontjából húzott sugár hosszával.

"Nem tér, hanem mező. Ez lényeges különbség. A tér matematikai fogalom, a mező fizikai."

Nincs ilyen kategorizálás a tudományban. Mellesleg a gravitációelméletek térelméletek és nem mezőelméletek.

"Nem tér, hanem mező. Ez lényeges különbség. A tér matematikai fogalom, a mező fizikai. ..."
- Jelenleg is használják a mező (field) értelmében is.
(Matematikai fogalom helyett inkább geometriait akartál írni, nemde?)

hanjó

"Matematikai fogalom helyett inkább geometriait akartál írni, nemde?"

Így még pontosabb.

Ez roppant érdekes.
Felvet bennem néhány kérdést.
A Föld mezeje miért nem áll a Földhöz képest, ha már a Föld hozza létre.
Miért pont a Nap csapdájába esik a Föld grav. mezeje?
Nem tudom, forog-e a Nap valamiféle tengely körül, de ha igen, hogyan befolyásolja ez a Föld grav mezejét.

Ezt hogyan kell érteni, ha esetleg a Nap nem pont akkora szögsebességgel forog, mint amekkora a Föld Nap körüli kerigéséből adódik?
És végül: ki és hogyan mikor mérte meg a Föld gravitációs mezejének a Földhöz képesti szögsebességét.
1xű

1xű

"A Föld mezeje miért nem áll a Földhöz képest, ha már a Föld hozza létre. "

Mert a Föld közel gömbszimmetrikus (forgásszimmetrikus), így a forgása nem változtatja meg a körülötte lévő gr. mező szerkezetét. Vagyis egy gömbszimmetrikus test nem forgatja maga körül a gr. mezőt.

"Miért pont a Nap csapdájába esik a Föld grav. mezeje?"

Mert a Föld közelében, a Föld tömegénél jóval nagyobb tömegű test egyetlen egy van, és ez a Nap.

"Nem tudom, forog-e a Nap valamiféle tengely körül, de ha igen, hogyan befolyásolja ez a Föld grav mezejét. "

A Nap szintén forog a saját tengelye körül, de a Nap tengely körüli forgása nem befolyásolja a Föld gr. mezejét.

"Ezt hogyan kell érteni, ha esetleg a Nap nem pont akkora szögsebességgel forog, mint amekkora a Föld Nap körüli kerigéséből adódik?"

A Nap valóban nem akkora szögsebességgel forog, mint amekkora a Föld Nap körüli kerigéséből adódik. A kettőnek semmi köze egymáshoz.

"És végül: ki és hogyan mikor mérte meg a Föld gravitációs mezejének a Földhöz képesti szögsebességét. "

Mivel a Föld gr. mezeje a Nap gr. mezejéhez van rögzítve, ez azt jelenti, hogy a Föld saját tengely körüli forgását a Naphoz kell viszonyítani. Vagyis a Föld szögsebessége a saját gr. mezejéhez képest ugyanannyi, mint a Naphoz képest: 1 fordulat/nap.

Amit írsz, számomra annyira újszerű, hogy el sem tudom képzelni.
A távoli Nap tömege rögzíti magához a Föld gravitációs mezejét, de a Föld maga, ami ezt létrehozza, nem, pedig a Föld tömege se semmi.
Hiszen a Föld gravitációs mezeje itt a Földön sokkal jelentősebb a Napénál, ugye az elengedett testek a Föld felé esnek, nem a Nap felé.
És ott vannak a még sokkalta nagyobb tömegű égitestek, azok szerepe ebben semmi?
Ha viszont számít a távolság, akkor mégiscsak inkább a Föld kéne magához rögzítse saját gravitációs mezejét.
É pl. miért nem a Hold?
És ha a Nap rögzíti a Föld gravitációs mezejét, miért nem követi a Nap forgását?

És vajon pl. a Nap gravitációs mezeje forog-e a Naphoz képest?
Mert ugye most ugyanezt a leejtős kérdést fel lehetne tenni a Napon is, feltéve, hogy nem olvad el a Napon épített torony.

Mégiscsak kéne valami mérés erre, hogy ezt a hatást igazolni lehessen.
Ha pedig ilyen nincs, honnan tudjuk, amit mondasz?
1xű

És pl. Ha a Holdon ismételnénk meg a leejtős kísérletet a toronnyal: ott is forog a Hold gravitációs tere a Holdhoz képest? És a Hold gravitációs terét mi tartja állva? A Föld vagy a Nap?
Nagyon sok a kérdés, amire nem tudom a választ.
1xű

A Világegyetem zárt, vagy nyitott?
S ha igen, vajon milyen szempont/modell alapján?

A tudomány jelenlegi álláspontja szerint a Friedman-modell alapján a számítások szerint k=-1, ezért nyitott és hiperbolikusan tágul.

1xü

Hétfön minden kérdésre válaszolok.