Köszönöm a választ.

1xű

"Amit írsz, számomra annyira újszerű, hogy el sem tudom képzelni. "

Ha megpróbálod ábrázolni a gr. mező szerkezetét, minden azonnal elképzelhetővé válik. A gr. mező egy 3 dimenziós vektormező, amely időben is változik az égitestek mozgása miatt. Ez a mező ábrázolható az erővonalakkal vagy az ekvipotenciális felületekkel. A 3 dimenziós ábrázolás elég bonyolult (jelenleg is dolgozunk rajta), de 2D-ben viszonylag egyszerű.
A Naprendszerben elegendő a 2D-s ábrázolás, mert a bolygók azonos síkban keringenek a Nap körül.

"A távoli Nap tömege rögzíti magához a Föld gravitációs mezejét, de a Föld maga, ami ezt létrehozza, nem, pedig a Föld tömege se semmi. "

Nem egészen jól értetted. A Föld gr. mezeje a Földhöz van rögzítve (amikor a Föld halad), csupán arról van szó, hogy nem forog a Földdel együtt.

"Hiszen a Föld gravitációs mezeje itt a Földön sokkal jelentősebb a Napénál, ugye az elengedett testek a Föld felé esnek, nem a Nap felé. "

Így van. Egy bizonyos magasságig. A Földet egy láthatatlan burok veszi körül, amelynek a határa az a felület, ahol egy próbatest nem tudja eldönteni, hogy a Föld felé vagy a Nap felé essen. Ennek a buroknak az alakja egy üstökös csóvájához hasonló (nem véletlenül), és az elnyúló része mindig a Nap átellenes oldalán van. Ez a csóvaszerű burok nem forog együtt a Földdel. Ezt rögzíti a Nap. Ahogyan a Föld halad körbe-körbe a Nap körül, úgy fordul a burok, hogy az elnyúló része mindig a Nap túloldalára esik.

"És ott vannak a még sokkalta nagyobb tömegű égitestek, azok szerepe ebben semmi?"

A csillagok szerepe elhanyagolható a nagy távolság miatt.

"És pl. miért nem a Hold?"

Fordítva van. A Hold a Föld gr. mezején belül helyezkedik el. A Hold gr. mezejét rögzíti a Föld (ugyanúgy mint a Nap a Földét).

"És vajon pl. a Nap gravitációs mezeje forog-e a Naphoz képest? "

Nem forog.

"Mert ugye most ugyanezt a leejtős kérdést fel lehetne tenni a Napon is, feltéve, hogy nem olvad el a Napon épített torony. "

A Napon ugyanaz a helyzet, mint a Földön.

"Mégiscsak kéne valami mérés erre, hogy ezt a hatást igazolni lehessen. "

Rengeteg mérés van. Az általad említett leejtett test, a Faucault inga, a műholdak mozgása mind ezt bizonyítja.

1xű

"És pl. Ha a Holdon ismételnénk meg a leejtős kísérletet a toronnyal: ott is forog a Hold gravitációs tere a Holdhoz képest?"

A Holdon a testek mindig függőlegesen esnek. Ennek az oka az, hogy a Hold nem forog a saját gr. mezejéhez képest. (ebben eltérő a viselkedése a Földhöz képest.) A Holdnak ugyanis mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Földről. A hivatalos tudomány szerint a Hold egészen véletlenül ugyanannyi idő (28 nap) alatt fordul meg a saját tengelye körül, mint amennyi idő alatt megkerüli a Földet.

Ez téves tanítás. A Hold egyáltalán nem forog a saját gr. mezejéhez képest. A Holdon pl. a Faucault inga nem fordulna el. Szemben a hivatalos téves tanítással.

"És a Hold gravitációs terét mi tartja állva? A Föld vagy a Nap?"

A Föld tartja állva.

Valóban, a hivatalos tanítás szerint a Holdon a Foucault inga elfordulna, igaz sokkal lassabban, mint a Földön.
Honnan tudni, hogy mégse?
És azt honnan tudni, hogy melyik égitest gravitéciós tere forog magához az égitesthez képest, és melyiké nem? És ha forog, akkor melyik másik égitesthez, vagy mi egyébhez képest áll?
1xű

1xű

"Valóban, a hivatalos tanítás szerint a Holdon a Foucault inga elfordulna, igaz sokkal lassabban, mint a Földön. "

Igen, így van. Az én elméletemből viszont az következik, hogy a Holdon a Faucault inga egyáltalán nem fordul el. Mivel a Holdon még senki sem végezte el ezt az ingás kísérletet, így erre vonatkozó kísérleti bizonyíték nincs.

Én javaslom a kísérlet elvégzését. Ez egy olyan konkrét kísérlet, amelyet nem nehéz elvégezni. Az ingát felvinni a Holdra ma már nem lehetetlen feladat. Mivel a Holdon nincs levegő, légellenállás sincs. Az inga sokáig leng, ha jól van csapágyazva. Egy kamerát a holdon lehet hagyni, amelyik figyeli hogy elfordul-e.

"És azt honnan tudni, hogy melyik égitest gravitéciós tere forog magához az égitesthez képest..."

Ez egy külső pontból látható. Mint ahogyan a Nap forgása is látható a Földről. A kérdés egyébként fordítva kell feltenni. Egy kisebb égitest gr. mezejét a hozzá közeli nagyobb égitest rögzíti (nem engedi forogni). Ebben az "álló" mezőben az kisebb égitest vagy forg a saját tengelye körül, vagy nem. Általában forog, mint a Föld és a Nap is. A Hold azonban nem forog, aminek szintén meg van a fizikai oka.

Egészen érdekes az elméleted.
Van pl. olyan eset, amikor a Jupiter sokkal közelebb van a Földhöz, mint a Nap.
Mi a helyzet ilyenkor a Föld gravitációs mezejével? Melyik égitest rögzíti?
1xű

Mi vezet Téged arra, (milyen felismerés pl.), hogy a tanított fizikával ellentmondó elméletet állíts fel?
1xű

"... Egy kisebb égitest gr. mezejét a hozzá közeli nagyobb égitest rögzíti (nem engedi forogni). ..."
- Ebben az esetben is legalább a keringési időnek megfelelően forog az égitest tengelye körül.
(A Hold is fordul egyet a tengelye körül ciklusonként "... a Hold kötött forgása, amely szintén a földi árapályerőnek köszönhető ...".)

Cseppet se meglepő, hogy demokritosz bácsi még a newtoni mechanikával sincs tisztában.

Nem arról van szó, hoyg tisztában van-e vele, hanem neki saját elmélete van, ami eltér az iskolában tanítottól.
Mindenestre próbálom megtudni tőle, hogy mi alapján dönti el egy égitest gravitációs tere, hogy melyik másik égitesthez kell igazodnia, de még nem teljesen világos a kép.
Mert ugye azt mondta, hogy a legközelebbi legnagyobb. De hát van olyan eset, hogy hol az egyik, hol a másik égitest van közelebb.
Azt is próbálom kideríteni, hogy mi az a felismerés, ami miatt a tanítottól eltérő elmélet alkalmazására volna szükség.
De valószínű, nem jól kérdezek, mert minden válasz után marad (bennem) hmályos pont.
1xű

1xű

"Van pl. olyan eset, amikor a Jupiter sokkal közelebb van a Földhöz, mint a Nap. "

Én ilyen esetről nem tudok. A Nap-Föld távolság kb. 150 millió km. A Jupiter-Nap távolság Napközelben kb. 740 millió km. Ha a két bolygó egyvonalban van, akkor minimális a távolság közöttük. Ez kb. 590 millió km.

Tahát a Föld (bármelyik helyzetében vizsgáljuk) jóval messzebb van a Jupitertől, mint a Naptól.

Ezért a Jupiter csak igen kis mértékben befolyásolja a Föld gr. mezejét, de kimutatható, hogy van ilyen.

1xű

"Mi vezet Téged arra, (milyen felismerés pl.), hogy a tanított fizikával ellentmondó elméletet állíts fel? "

A kíváncsiság és a természet megismerésének a vágya.

hanjó

"A Hold is fordul egyet a tengelye körül ciklusonként "

Ez tévedés. A Hold valójában nem forog a saját tengelye körül.

"... a Hold kötött forgása, amely szintén a földi árapályerőnek köszönhető ..."

Én úgy tudom, hogy fordítva van. A Hold jelenlétének köszönhető a földi árapály jelensége.

Mások ezt úgy csinálják, hogy megtanulják és megértik azt a tudást, amit okos emberek őelöttük a témáról felhalmoztak. Okoskodni pedig csak azokról a részletekről okoskodnak, amiket mások még nem tudtak elfogadhatóan tisztázni.

Bár elismerem elég ódivatú módszer, hiszen az ókori görögök óta EZ a természet megismerésének a legkönnyebb és leg-tévedésmentesebb módszere.

Vizsgáld a Naphoz képest! Rá fogsz jönni, hogy a Hold egy keringés alatt fordul egyet a tengelye körül.
Bár ennek beismeréséhez kell némi térlátás...



Ugye nem hallottál a hatás-ellenhatás jelenségéről? Pedig olyan öreg csont állapította meg, mint Newton. Ha a Hold árapályhatással van a Földre, akkor a Föld is ugyanilyen hatással van a Holdra. Az árapályerőt nem az óceánok jelenléte okozza, hanem az erő megléte, így a vízmentes Holdon is létezik az árapályerő, csak nincs mit látványosan megmozgatnia.

Elminster

"Mások ezt úgy csinálják, hogy megtanulják és megértik azt a tudást, amit okos emberek őelöttük a témáról felhalmoztak."

Így van. Ez az első lépés. Utána el kell dönteni, hogy ebből a felhalmozott tudásból mi az, ami ma is érvényes, és mi az, amit meg kell újítani. Ezt nevezik fejlődésnek. Ha mindig mindeki vakon elfogadta volna az elődök tudását, és soha senki nem kérdőjelezte volna meg, akkor még mindig a kőbaltánál tartanánk.

Ez természetes dolog.
Vannak, akik ezt úgy csinálják, hogy megtanulják az iskolai anyagot.
És, ha az rossznak bizonyul, akkor módosítanak rajta.
A kérdésem az, hogy mi miatt kell Neked módosítani az iskolai anyagon.
Valami oka csak van? Ezt keresem.
1xű

Köszönöm a korrekciót, hülyeséget írtam.
1xű

No, ezt most vettem csak észre. (Előbb írtam, aztán olvastam, öreg hiba.)
Szóval: Miért kell megújítani a gravitációs mezők égitestkhez való igazodását?
Mi az újítást indokló felsmerés, amit eleink nem tudtak, vagy rosszul tudtak, és így aztán most rosszul tanítják?
1xű

Elminster

"Vizsgáld a Naphoz képest! Rá fogsz jönni, hogy a Hold egy keringés alatt fordul egyet a tengelye körül."

Ha pedig egy űrhajóról nézed a Holdat, amely 5x megkerüli a Holdat, akkor a az űrhajóról nézve a Hold 5x fordul meg.

Akkor most milyen sebességgel forog a Hold a saját tengelye körül?