"Magát a forgó Földet is használhatjuk vonatkoztató rendszerként ..."
- Ptolemaiosz is azt tette, de nála az égi testek mozognak Földhöz képest - a keringésekből származó eltéréseket epiciklusokkal próbálták leírni.

mozognak a Földhöz képes

A mozgás lényege, hogy más testekhez viszonyítva történik.
Eleve a helymeghatározás lényege, hogy más testekhez képest hol van.
Ez a test merev test kell legyen, akkor tudunk hozzá képest távolságokat mérni, az idő függvényében, ha mozgó pontról van szó.
Hogy ez a test inerciálisan mozog-e, az ebből a szempontból nem érdekes.
Ez csak azért érdekes, mert a Newton törvényei csak inerciális rendszerekben érvényesek.
1xű

1xű

"A mozgás lényege, hogy más testekhez viszonyítva történik. "

Szerintem is így van.

"Ez a test merev test kell legyen, akkor tudunk hozzá képest távolságokat mérni, az idő függvényében, ha mozgó pontról van szó."

Ez már nem minden esetben van így. Te magad írtad nemrég:

"Rengeteg eset van, amikor inerciarendszer nem valóságos testhez kötünk. Pl. két test ütközését legkönnyebb egy olyan IR-ben számolni, mely a két test tömegközéppontjához van kötve, ami egyik test sem. "

Nyilván a test (anyag) nem mindig merev test. Lehet pl. a gr. mező is, ami nem merev, mégcsak testnek sem nevezhető a szokásos értelemben. Merev tesre akkor van igazán szükség, ha távolságot akarunk mérni. De a mozgás tényének megállapításához nem kell feltétlen merev test.

Igen, én sem arra gondoltam, hogy valós anyagi test kell legyen, amihez képest a mozgás tényét megállapítjuk, és valóban, ha csak ennek a tényét kell megállapítani, bármilyen testet vehetünk alapul.
De pl. hogyan értékelnéd azt, amikor felfújunk egy mintás lufit, a rajta levő minta mozog-e vagy sem?
Ugye a kérdés nem egyértelmű, mert mihez képesti mozgást kérdezünk?
A felfújóhoz képest mozog, a lufihoz képest meg nem.
1xű

Talán van még egy dolog, ami zavaró lehet.
Merev test alatt ebben az esetben nem azt értem, hogy pl. erőhatásra nem lehet összenyomni, vagy nem lehet eldeformálni, hanem, hogy pontjai közötti távolság állandó az időben. Ilyen értelemben lehet pl. egy hajó sebességét a vízhez képest érteni, holott a víz nem merev test abban az értelemben, hogy pl. nem lenne deformálható. Hiszen a víz pontjait megjelölhetem pl. úszó bólyákkal, és szerencsés esetben ezek távolsága, azaz a víz pontjainak a távolsága időben nem változik. Ilyen értelemben használom a merev a test kifejezést ebben a vonatkoztató rendszeres szóhasználatban.
1xű

Szerencsésebb lenne atomokat v. molekulákat írni pontjai helyett, ha már a merev test klasszikus értelmezését módosítod.

Nem, mert a vonatkoztató test egy geometriai objektum.
1xű

1xű

Térjünk vissza az eredeti problámához. Ha nem muszáj, hogy ténylegesen merev test legyen a vonatkoztató test, amelyhez a mozgást viszonyítjuk, akkor lehet a gr. mező is.

Például a Földnek saját maga körül meg van a gr. mezeje. Igaz, hogy a gr. mező nem látható, de azért ott van. A Föld ebben forog a saját tengelye körül, miközben a gr. mező áll a naphoz képest.

A Faucault inga lengási síkját a gr. mező rögzíti. Ezért van az, hogy a lengési sík állandó marad, a Föld pedig elfordul alatta.

Más a helyzet a Holdon. A Hold nem forog a saját gr. mezejéhez képest. Ezért mondom én azt, hogy a Holdra telepített Faucault inga sohasem fordul el.

BULLSHIT.

Istenem! Miért szólal meg és égeti magát olyasvalaki egy tudományos fórumon, akinek lövése sincs a dolgokról?

Lám, lám itt a hátulütője a "szabad" internetnek. Elég a betűket ismerni, hogy valaki a zavaros téveszméit terjeszthesse...

1xű

"Más a helyzet a Holdon. A Hold nem forog a saját gr. mezejéhez képest. Ezért mondom én azt, hogy a Holdra telepített Faucault inga sohasem fordul el. "

Ezt a kísérlet a mai techika szintjén könnyen elvégezhető. Légellenállás nincs a Holdon, egy jól csapágyazott inga hónapokig leng. Egy odatelepített kamera segítségével megfigyelhető, hogy tényleg nem fordul el az inga.

Tényleg csak technikai akadályai vannak a kísérletnek, amely egy kis pénzösszeggel könnyen elhárítható.

De sajnos a fizikai mai állása szerint a Holdon meglengetett inga is elfordul, pontosan 27 nap 7 óra 43,2 perc alatt tesz meg egy teljes fordulatot.
Ez van.

A többi demokritosz-féle agyalmány csak bullshit.

Elminster

Ha nem vetted volna még észre, éppen arról beszélünk, hogy a mai fizika álláspontja helytelen.

De azért ne zavartasd magad, hajtogasd tovább a butaságaidat.

Én a következőt szeretném kérdezni.
Tegyük fel, hogy olyan szerencsés helyzet van, hogy a Föld nem forog a Nap által rögzített gravitációs mezejéhez képest.
Tegyük föl, hogy van egy Foucault inga, ami egy évig is képes csillapodás nélkül lengeni ezen a Földön.
Elfordul-e az inga 1 év alatt?
1xű

Igen kíváncsi volnék, hogy milyen választ kapnál, ha felvetnéd valahol, hogy finanszírozza e kísérletet.
Valószínű, nem írnád be ide a választ, vagy hasonlót írnál, mint sóósmik.
1xű

Honnan tudod, hogy helytelen? Van erre bármi tapasztalat?
1xű

Áljjon meg a fáklyásmenet!
CSAK TE ÁLLÍTOD, HOGY A MAI FIZIKA HELYTELEN!!!!

Érdekes módon a NASA szakemberei (ha nem csesznek el egy hüvelyk-centiméter átszámítást), akkor a mai fizikai tudásunk segítségével szondát juttatnak másodperc és méter pontosan a Titán felszínére!
A teljes fizikus és mérnökvilág veled szemben helyesnek ismeri el és használja a mai fizika "álláspontját".

1xű

Korábban mindig azt kértétek (követeltétek), hogy javasoljak olyan kísérleteket, amely közvetlen bizonyítékkal szolgál az én elképzelésem mellett.

A Holdon elvégzett Faucault ingás kísérlet éppen ilyen. És szerintem sokkal könnyebb elvégezni ezt a kísérletet, mint például leellenőrizni Einsteinnek azt az állítását, hogy a fénysebességgel száguldó űrhaban lassabban öregszenek az emberek.

Nem azt kérdeztem, hogy ki tudsz-e találni olyan kísérletet, ami megingatja a fizika mai álláspontját.
Azt kérdeztem, és kérdezem most is, hogy mi az a nyomós ok, tapasztalat, ami miatt benned kialakult, hogy a fizika mai álláspontja helytelen, és ami miatt lebutázod azokat, akik jól ismerik a fizikát, és alkotóan járulnak hozzá továbbfejlődéséhez.
1xű