Kedves hanjó!

Az ábrádon aszimmetrikus körök a hullámok, és ez nem fordulhat elő a fényterjedésnél. Az ábrád pl. hang-Dopplerre jó abban az esetben, ha mozog a hangforrás és áll a megfigyelő. Ekkor a Doppler képlete f'=f/(1-+v/c) attól függően, hogy közeledik vagy távolodik a hangforrás a detektorhoz.

Ha viszont a hangforrás áll és a megfigyelő mozog, akkor koncentrikus körök alakulnak ki a detektor körül. A Doppler ebben az esetben: f'=f(1+-v/c). Kizárólag ez az eset hasonlítható össze a fény Doppleréhez, de ez is csak korlátozott módon.

Kedves Cyprian!

Mindig gömbszimmetrikus hullámfront hagyja el a hullámforrást, de mivel az mozog, a gömbök középpontjai más-más helyen lesznek (a hullámforrás pillanatnyi tartózkodási helyén).
(Ezt szemlélteti szerencsésen az ábra.)

Hang esetében úgy van ahogy mondod.
Azonban a fényhullámok akkor is koncentrikusak, hogyha halad a fényforrás a fény izotróp terjedése miatt (specrel, 2. posztulátum)

Kedves Cyprian!

Figyelmesebben nézd meg az ábrát, mert a belső körben a forrás pillanatnyi helyei (középpontok) - az egyes körökhöz tartozóan - be vannak jelölve - a nyíl mögött lévő pontocskák (6 db. kör, ugyanannyi középpont).
(Nézd meg a feliratozást: a fény vörös és kék eltolódása magyarázatára készült az ábra - a hullám-
hosszúságok növekedését és csökkenését jól szemlélteti.
A cikkben illusztrációként a spektrumvonalakat is láthatod.)

cyprian

"... a fényhullámok akkor is koncentrikusak, hogyha halad a fényforrás a fény izotróp terjedése miatt (specrel, 2. posztulátum) "

Ebben a mondatban csak két hiba van.
1. Mozgó fényforrás esetében nem lehetnek azonos középpontúak a a fényhullámok.
2. Ennek semmi köze a fény izotróp terjedéséhez.

Hanjó-nak igaza van szerintem.

hanjó

Jó az ábra, és a magyarázat is helyes.

Demokritosz!

Köszi.
Nagyon szemléletes a vörös és kék eltolódás jól látható rajta.

Látható, hogy ha a fényhullámmal szemben mozogsz, akkor (c+v) sebességel mozogsz a fényhullámhoz képest. Ezért időegység alatt több hullám érkezik a szemedbe, így magasabb frekvenciájú fényt fogsz látni. Ezt a képletet a tapasztalat igazolta.


Mielőtt ilyemiket beírsz, érdemes lenne tájékozódni, hogy mi is a Doppler effektus lényege.
A Doppler effektus amiatt van, hogy ha egy detektor és egy forrás mozognak egymáshoz képest, akkor valamennyi idő alatt a detektorba nem ugyanannyi hullám érkezik, mint amennyit a forrás kibocstott, mert a közöttüki távolság az idő alatt megváltozott.
Ehhez képest másodlagos jelentőségű a hullámok sebessége, csak a frekvenciaváltozás számszerű értékében van szerepe, de a jelenségben magában (aminek oka az, amit leírtam) nem.
Így tehát a specrel szerint is van Doppler, ki is számolható, ki is számolták.
Ezt már sokszor leírtam neked, mégse gondoltad át. Pedig ezzel elkerülhető lett volna, sokadszorra is beírd ezt a szamárságot.
1xű

1xű

"Látható, hogy ha a fényhullámmal szemben mozogsz, akkor (c+v) sebességel mozogsz a fényhullámhoz képest. Ezért időegység alatt több hullám érkezik a szemedbe, így magasabb frekvenciájú fényt fogsz látni. "

Ezt a beírásomat kifogásoltad. Szerinted ez szamárság. Kérdéseim:

1. Ha a hullám és a megfigyelő sebessége nem adódik össze (c+v), akkor mitől fog időegység alatt több hullám érkezni a megfigyelő szemébe?

2. Mit keres a (c+v) a mozgó megfigyelő által mért frekvencia képletében?
fm = fe * (c+v)/c

"A Doppler effektus amiatt van, hogy ha egy detektor és egy forrás mozognak egymáshoz képest, akkor valamennyi idő alatt a detektorba nem ugyanannyi hullám érkezik, mint amennyit a forrás kibocstott, mert a közöttüki távolság az idő alatt megváltozott. "

Ez egy nagy butaság. Ugyanis nem a Doppler miatt van, hanem ez maga a Doppler jelenség.

Ez kb. akkora sületlenség, mintha azt írtad volna: a légmozgás miatt fúj a szél. Ugyanis a légmozgás maga a szél.

Korábban írtad, hogy nem konyítasz a fizikához. Ha így folytatod, szép lassan sikerül meggyőznöd.

Bocs, megfeledkeztem az ígéretemről.
1xű

Mér, mit ígértél?

Kedves Demokritosz,

szerintem a doppleres példában arról feledkeztél meg, hogy a hangnak van vezetőközege, és ehhez viszonyítjuk a forrás, illetve a megfigyelő sebességét. Ezért beszélünk (a közeghez képest) "álló forrás-mozgó megfigyelő" vagy "mozgó forrás-álló megfigyelő" stb. esetekről.

A specrel szerint azonban a fénynek nincs közvetítő közege, azaz nincs olyan kitüntetett vonatkoztatási rendszer, mint a hangnál.
Tehát itt csak egy eset van, amelyben a forrás és a megfigyelő egymáshoz viszonyított sebességével dolgozhatunk. Megnézhetjük azt a legegyszerűbb példát, mikor a forrás és a megfigyelő közös egyenes pálya mentén mozog. Egymáshoz mért sebességük v, a távolságuk egyre csökken. Ha a forrás fényt bocsát ki, amelyet ő f frekvenciájúnak mér, akkor mit lát a megfigyelő? Azt, hogy a forrás két fényhullámhegy kibocsátása közben v sebességgel közelebb jött hozzá, így a hullámhegyek közötti távolság kisebb lett, azaz nőtt a frekvencia. Távolodásnál fordítva.
Tehát van Doppler-hatás a specrelben is, és ehhez nincs szükség az általad említett c+v sebességösszegzésre.

Már elfelejtettem :))
de valami olyasmit, hogy fizikai részletkérdésekkel nem bosszantalak.
1xű

Ja igen, azt ígértem, hogy tanulásra nem buzdítlalak.
1xű

"... a fénynek nincs közvetítő közege ..."
- Mi van akkor, ha vízben üvegben, vagy valamilyen átlátszó anyagban terjed a fény?
(Lásd pl. Foucault interferometriás mérései.)

Az egy másik eset lesz. :-))
A specrelben csak a vákuumbeli c fénysebesség abszolút. A közegben haladó fény c' sebessége már viszonylagos. Annál már a hanghoz hasonlóan számolhatunk a forrás és a megfigyelő közeghez mért sebességével. Csak arra kell vigyázni, hogy a sebességek összegzésénél nem c'+v-t, hanem azt a Lorentz-egyenletet kell használni, amit Anna beírt lentebb.
Demokritosz azonban a vákuumbeli c-ről beszélt.

Kedves hanjó!

Igen, jobban megnézve valóban helyesnek látszik az ábra. Az ábra akkor helytálló, ha álló koordinátákkal írjuk fel a fényhullámokat. Most azon hezitálok, hogy szabad-e a fényt így felfogni, mert nincs vívőközeg, de tegyük fel, hogy szabad.
Ezen majd rágódok egy kicsit.

Viszont, ha a koordinátarendszert a mozgó fényforráshoz rögzítjük, akkor koncentrikus hullámokat kell felírnunk a fényforrás körül. Ellenben ha a koordinátarendszert a mozgó hangforráshoz rögzítjük, akkor továbbra is aszimetrikusak maradnak szerintem a hullámok, hiszen a vivőközeg és a test közötti távolság nem változott meg a koordinátarendszer áthelyezésével. Ez a különbség a fény- és hagterjedés között. Én erre gondoltam.

Ja, bocs. Most látom, hogy Anna nem erről beszélt. Tehát a Lorentz-féle sebességösszeadás:

v = (v1 + v2)/(1 + v1*v2/c^2)

"... Viszont, ha a koordinátarendszert a mozgó fényforráshoz rögzítjük, akkor koncentrikus hullámokat kell felírnunk a fényforrás körül. ..."
- Ebben az esetben az észlelő együtt mozog a forrással, tehát nyugalomban vannak egymáshoz képest.

OK