[origo] címlap hírek levelezés internet előfizetés [OK.hu]


Einstein buktája

Socratus - 2007. 04. 27. 17:52 Nyitóüzenet megjelenítése
előző 210/1057. oldal 207 208 209 210 211 212 213 következő Ugrás a(z) oldalra
demokritosz
2009. 09. 21. 13:13

hanjó

Az ábrádon nincs megfigyelő. Vagyis a körök középpontjának az elmozdulását csakis a közeghez lehet viszonyítani. Vagyis az általad bemutatott ábra feltételezi, hogy a fény közegben terjed.

Ezzel semmi gondom, mert én is így gondolom.

Csakhogy akkor a relativitáselmélet hibás.
demokritosz
2009. 09. 21. 13:19

kedves hangianix

"A specrel szerint azonban a fénynek nincs közvetítő közege, azaz nincs olyan kitüntetett vonatkoztatási rendszer, mint a hangnál. "

Igen, pontosan így van. Amikor Einstein a specrelt alkotta, még valóban így gondolta. Idősebb korában azonban megváltozott a véleménye. (1924, Az éterről) Idősebb korában már elhitte, hogy van vezető közed, de ezt már nem tekintette kitüntetett rendszernek az egész világra nézve. Ugyanígy vélekedett Jánossy is.

Ha viszont van vezető közeg, akkor a specrelnek bukta.
hangianix
2009. 09. 21. 13:45

Amikor Einstein a specrelt alkotta, még valóban így gondolta. Idősebb korában azonban megváltozott a véleménye. (1924, Az éterről) Idősebb korában már elhitte, hogy van vezető közed, de ezt már nem tekintette kitüntetett rendszernek az egész világra nézve.

Itt nem Einstein (magán)véleményéről van szó, hanem a speciális relativitáselmélet általánosan elfogadott változatáról. Aszerint pedig a c abszolút, és nincs éter.
Ha viszont van vezető közeg, akkor a specrelnek bukta.

Nem kétlem, de ez nem tartozik ide. Én arra az állításodra válaszoltam, hogy: "Az a baj, hogy a relativitáselmélet alapján nem működhetne a Doppler jelenség fény esetében." (4153. hsz.) Erre írtam a 4172-ben, hogy miért működik mégis.
1xű
2009. 09. 21. 14:03

Érdemes ezt elolvasni:
http://www.mathem.pub.ro/proc/bsgp-10/0KOSTRO.PDF
Ebből kiderül, mint jelent az éter az áltrel bevezetése után.
Egy olyan valami, ami anyagiasítja a téridőt, hogy fizikai tulajdonságai lehessenek (pl. kapcsolata lehessen egyéb fizikai jellemzőkkel).
De semmi köze a fény vezető közegéhez.
1xű
hanjó
2009. 09. 21. 14:04

"Az ábrádon nincs megfigyelő. Vagyis a körök középpontjának az elmozdulását csakis a közeghez lehet viszonyítani. Vagyis az általad bemutatott ábra feltételezi, hogy a fény közegben terjed. ..."
- Valamit nem értek:
Megadtam az ábra forrásául szolgáló cikk linkjét.
A nagy sebességű égi sugárforrások vörös és kék eltolódását szemlélteti.
Ha ragaszkodsz a közeghez, hát ott van az egyetemes gravitációs tér.
(Azt ugye nem állítod, hogy azzal a fény nincs kölcsönhatásban? Ha itt-ott gyenge is, de van. Nem véletlenül használják az állócsillagokhoz kötött vonatkoztatási rendszert sokszor. Akik ezt vizsgálják, valamivel jobban értenek hozzá nálunk.)

"... Csakhogy akkor a relativitáselmélet hibás."
- A kibocsátott sugárzás és a sugárzó között - jelen tudásunk szerint - már nincs kölcsönhatás, ezért ritkulnak, vagy sűrűsödnek a hullámfrontok egymástól mérhető távolságai.
demokritosz
2009. 09. 21. 16:00

hanjó

"...Azt ugye nem állítod, hogy azzal a fény nincs kölcsönhatásban? Ha itt-ott gyenge is, de van."

Nem, nem állítom. Sőt egyetértek veled.

"A kibocsátott sugárzás és a sugárzó között - jelen tudásunk szerint - már nincs kölcsönhatás, ezért ritkulnak, vagy sűrűsödnek a hullámfrontok egymástól mérhető távolságai. "

Ebben is egyetértünk.

Éppen ezért hibás a relativitáselmélet.
hanjó
2009. 09. 21. 16:05

"... Éppen ezért hibás a relativitáselmélet."
- Attól tartok, hogy az értelmezésében van valami hiba, azt kell tisztázni.
demokritosz
2009. 09. 21. 16:14

1xű

"Ebből kiderül, mint jelent az éter az áltrel bevezetése után.
Egy olyan valami, ami anyagiasítja a téridőt..."

És szerinted mi az az anyagiasított téridő?
Privát Emil
2009. 09. 21. 20:12

Hanjo írta a 4160. ábrához kiegészítőleg:

"A kibocsátott sugárzás és a sugárzó között - jelen tudásunk szerint - már nincs kölcsönhatás, ezért ritkulnak, vagy sűrűsödnek a hullámfrontok egymástól mérhető távolságai. "

Demokritosz erre:
"Éppen ezért hibás a relativitáselmélet. "

Nocsak, ezek szerint nem kéne elöl sűrűsödniük, hátul meg ritkulniuk?
Esetleg pont fordítva kéne tenniük, vagy éppen sehogyan se?
Vajon miért, demokritosz bácsi? A te szeszélyes kedvedért? :)
demokritosz
2009. 09. 21. 21:28

1xű

"Érdemes ezt elolvasni:
http://www.mathem.pub.ro/proc/bsgp-10/0KOSTRO.PDF
Ebből kiderül, mint jelent az éter az áltrel bevezetése után. "

Nagyon jó a cikk. Bár nagy része megtalálható Székely László könyvében. Én kb. 15 éve írtam egy tanulmányt ebben a témában, és abban is benne van már szinte minden, amit itt Ludwik Kostro leír.

Ajánlom, hogy mindenki olvassa el a cikket.
demokritosz
2009. 09. 21. 21:39

hanjó

"... Éppen ezért hibás a relativitáselmélet." - írtam én, és fenn is tartom.

"- Attól tartok, hogy az értelmezésében van valami hiba, azt kell tisztázni. "

Valóban nem árt tisztázni.

A fényforrás előtt azért sűrűsödnek a hullámok, mert a fényforrás is halad, így egy kissé utoléri az előtte haladó hullámokat. A mögötte lévő hullámoktól pedig folyamatosan távologik.

Csakhogy ez a relativitáselmélet szerint ez lehetetlen.

A relativitáselmélet szerint ugyanis a fény mindenhez képest c sebességgel terjed. A fényforráshoz képest is. Ha ez igaz lenne, és a fényforráshoz képest is c sebességgel terjedne a fény, akkor a fényforrás nem tudna közeledni az előtte haladó hullámhoz, és nem tudna távolodni a mögötte lévő hullámoktól.

Einstein szó szerint ezt mondja: A fény különleges menekülő. Hiába szaladsz utánna a fény sebesség 99%-kával, a fény még mindig a fénysebesség 100%-kával szalad előtted.

Vagyis a fényforrás Einstein szerint nem közelíthet az előtte lévő hullámhoz. A körhullámok középpontjai nem tolódhatnának el a relativitáselmélet szerint.

hanjó
2009. 09. 22. 01:43

"... A fényforrás előtt azért sűrűsödnek a hullámok, mert a fényforrás is halad, így egy kissé utoléri az előtte haladó hullámokat. A mögötte lévő hullámoktól pedig folyamatosan távologik. ..."
- A forrásról gömbszimmetrikus frontok válnak le - ezt a forráson 'ülő' nem láthatja, mert fénysebességgel távolodnak, tudomást se szerezhet e miatt róla -, így se nem közeledik azokhoz, se nem távolodik azoktól.
A Doppler-hatást csakis külső megfigyelő érzékelheti.

"... A relativitáselmélet szerint ugyanis a fény mindenhez képest c sebességgel terjed. A fényforráshoz képest is. Ha ez igaz lenne, és a fényforráshoz képest is c sebességgel terjedne a fény, akkor a fényforrás nem tudna közeledni az előtte haladó hullámhoz, és nem tudna távolodni a mögötte lévő hullámoktól. ..."
- Tehát, nem közeledik, s nem távolodik, mert nem érzékelheti, a frontok elhagyták.
A külső szemlélő látja a rövidebb ill. a hosszabb hullámhosszakat, aki számára a terjedési sebesség szintén c és ebből adódik a frekvencia változás.
(A forrás haladási irányára merőleges irányból nem érzékelhető frekvencia változás.)
cyprian
2009. 09. 22. 05:07

A forrás haladási irányára merőleges irányból nem érzékelhető frekvencia változás

Csak klasszikus Doppler esetén nem érzékelhető frekvenciaváltozás. Pl. a hang Dopplerjénél. A fény Dopplerjénél viszont van mozgásra merőleges irányból frekvenciaeltolódás.
A fény Dopplerjének két összetevője van, ellentétben a hang Dopplerjétől:
klasszikus Doppler valamint az idődilatációból eredő frekvenciaeltolódás. Ez utóbbit merőleges Dopplernek nevezik, de nekem nem tetszik az elnevezés, mert nincs köze a klasszikus Dopplerhez. Az idődilatációból eredő frekvencia-eltolódás minden irányban ugyanannyi, a klasszikus Doppler irányfüggő. A mozgásra merőleges irányban nincs klasszikus Doppler, emiatt a mozgásra merőleges irányban kizárólag az idődilatációból eredő frekvencia-eltolódás érvényesül.

Egyszer levezettem, matematikailag hogyan tevődik össze a klasszikus Doppler és az idődilatációból eredő frekvenciaeltolódás Hraskó könyve alapján, ha érdekel, kikeresem.
1xű
2009. 09. 22. 08:19

Egy olyan valami, aminek csak geometriai tulajdonságai vannak, amiket a közönséges anyag jellemzői határoznak meg.
Ez nem biztos, hogy jó értelmezés, de a hivatkozott cikkből ezt szűrtem le.
Végül is mindegy, a relativitáselmélet megvan e nélkül is.
1xű
1xű
2009. 09. 22. 08:21

Tanulmányod olvasható valahol pl. az én számomra is?
1xű
demokritosz
2009. 09. 22. 08:59

hanjó

"A forrásról gömbszimmetrikus frontok válnak le..."

Így van.

"...ezt a forráson 'ülő' nem láthatja, mert fénysebességgel távolodnak..."

Valóban nem láthatja, de nem csupán azért, mert fénysebességgel távolodnak, hanem azért mert távolodnak. Ugyanis az emberi szem csak a beléje érkező fénysugarakat látja, a távolodókat nem.

"A Doppler-hatást csakis külső megfigyelő érzékelheti."

Így van, a fényforráson ülő megfigyelő a sajár fényforrásából kiinduló fénysugarakat egyáltalán nem látja, tehát frekvenciaváltozást sem észlelhet.

"Tehát, nem közeledik, s nem távolodik, mert nem érzékelheti... "

Ezzel már nem értek egyet. Ha nem érzékelsz valamit, attól az még létezik.

"...aki számára a terjedési sebesség szintén c és ebből adódik a frekvencia változás."

Ez már egyértelműen hibás. Ha szintén c lenne a sebesség, akkor nem lehetne frekvencia változás.

demokritosz
2009. 09. 22. 09:00

cyprian

"A fény Dopplerjénél viszont van mozgásra merőleges irányból frekvenciaeltolódás."

Csakhogy ennek semmi köze sincs a Doppler hatáshoz. De az idődilatációhoz sem. Mert olyan meg nincs.
demokritosz
2009. 09. 22. 09:03

1xű

"Egy olyan valami..."

Szrintem nem elég figyelmesen olvastad el ezt a nagyon fontos cikket. Én a helyedben többször elolvasnám és megpróbálnék elgondolkodni rajta. Nagyon érdekes dolgok derülnének ki.
demokritosz
2009. 09. 22. 09:10

1xű

"Tanulmányod olvasható valahol pl. az én számomra is? "

Sajnos nem. 2005-ben, az Einstein évforduló kapcsán megpróbáltam közkinccsé tenni. Elküldtem a legismertebb magyar tudományos folyóiratnak. Azóta sem jelent meg.
1xű
2009. 09. 22. 09:15

Kár.
1xű
előző 210/1057. oldal 207 208 209 210 211 212 213 következő Ugrás a(z) oldalra