Elminster

Látod milyen hülyék ezek a tudósok. Építenek egyenlő karú interferométert, amit forgatnak de nem mér semmit. Utána meg építenek egyenlőtlen karú műszert, amelyet meg nem is forgatnak és ez sem mér semmit.

"Their apparatus was fixed to the Earth and could only rotate with it."

Olyat kell építeni, amelyik egyenlőtlen szárú és ezt kell elfordítani a Földhöz képest 90 fokkal. Ezzel majd lesz eredmény.

A Silvertooth-kísérlet meg nem ismételhetősége egy élő példa arra, amit a tudományfilozófiában úgy neveznek, hogy "fiókprobléma": ez abban nyilvánul meg, hogy az egyszeri kísérletből kapott pozitív eredményt büszkén publikálják, az azt cáfoló mérések eredményei, valamint a kritikák pedig "a fiókban maradnak": nem publikálja őket senki. A "fiókproblémára" különösen olyan kísérleteknél kell nagyon vigyázni, mint lehetőségre, amelyek cáfolhatják a hivatalosan elfogadott világnézetünket, illetve a tudomány hivatalos álláspontját!

Anna Perenna

"...ez abban nyilvánul meg, hogy az egyszeri kísérletből kapott pozitív eredményt büszkén publikálják, az azt cáfoló mérések eredményei, valamint a kritikák pedig "a fiókban maradnak": nem publikálja őket senki..."

Ha nem publikálta senki, akkor te honnan tudsz róla? Csak nem te vagy a cáfoló?

a demokritosz néven irogató felfuvalkodott hójag dilettáns idióta írja a másiknak :

"És mi lenne, ha asszimettrikus interferométert készítenénk, amelynek az egyik karja jóval hosszabb, mint a másik?

Mi a véleményed?"

Csak megjegyzem, hogy a tudományban nincs "asszimettrikus". Csak aszimmetrikus az van.

demokritosz dilettáns írta:

"Látod milyen hülyék ezek a tudósok. Építenek egyenlő karú interferométert, amit forgatnak de nem mér semmit. Utána meg építenek egyenlőtlen karú műszert, amelyet meg nem is forgatnak és ez sem mér semmit."

Pocsék retorikázás ez. Primitív a javából. E szellemileg korlátolt öregúr
hetet-havat összehord, hogy a tudósok hitelét rontsa.

Kb. olyan szituáció ez, mint amikor egy önszántából analfabétává vált egyed így szól: Írástudó az a hülye, aki különféle jeleket rakosgat egymás mellé véletlenszerűen, majd azt állítja, hogy lesznek kik értik, ami persze kizárt, hiszen ákombákomok zagyvalékát érteni eleve nem lehet.

"Látod milyen hülyék ezek a tudósok."

Ha fizikusokról van szó, azok amiatt hülyék, mert nem a kártyavetés hatékony módszerét alkalmazzák fizikai jelenségek prognosztizálására.
Az orvosok meg amiatt hülyék, mert nem ráolvasással gyógyítanak.
A vegyészek meg amiatt hülyék, mert nem alkimisták.
A biológusok meg amiatt hülyék, mert azt képzelik, hogy a gyereket nem is a gólya hozza.
stb.

Iszonyatosan korlátolt - magát itt demokritosznak nevező írogató gondolkodásmódját átvéve írom:
A tudósok borzalmasan hülyék, minthogy nem jöttek még rá , hogy semmire se jó az olyan interferométer melyen nincs kártyavető készülék - és nincs mellette javasasszony, ki olvasni is tudna a vetett kártyákból.

Nem érdekel sem a Local group sem másik group sebessége, nem tudod felfogni? Csak a Naprendszer, vagy ha úgy tetszik a Föld sebessége érdekel a CMBR-hez képest.

Ennek a sebessége pedig itt van az általad megjelölt cikkben, az eredmények között találod meg, ha tudsz olvasni,

..the velocity of the Sun with respect to the restframe of the CMB is v=369.0 km/s ...

Úgy látom jóval nagyobb a szád mint az eszed...


Anikó, légyszíves linkeld be azokat a sikertelen kisérleteket amiben nem tudták megismételni a Silvertooth kisérletet.. Amiben próbálták de nem sikerült, de Te tudsz róla..

astrojan

Nem érdemes cívódni Elminsterrel, ő csak hajtja a magáét, nem érdekli, hogy mások mit írnak.

"Csak a Naprendszer, vagy ha úgy tetszik a Föld sebessége érdekel a CMBR-hez képest."

Téged ez érdekel, és nyilván ez is fontos, de a kozmikus háttérsugárzás nem lehet a fény vezető közege. Engem pedig az érdekel, hogy Michelson eredeti elképzelése szerint kimutatható-e a fény vezető közegének a jelenléte.

Én azt gondolom, hogy ki lehet mutatni, de az eredeti Michelson interferométerrel több ok miatt nem lehetséges. Amiatt sem, amit te is írtál. A 90 fokos elforgatás végén az interferenciacsíkoknak ugyanúgy kell kinézniük. De ez nem olyan nagy probléma, mert az elfogatás alatt viszont változni kellene az interferencia képnek. Mégsem változik.

Ennek más oka van.

Szerintem a Föld haladó mozgását a vezető közeghez képest egyáltalán nem lehet kimutatni, mert a Föld viszi magával a közeget. Csak a Föld forgó mozgását lehetne kimutatni, aminek a sebessége 0,5 km/s az egyenlítőn.

Ehhez egy egykaros interferométer kellene építeni olyan felépítésben, ami képes egy-két tized km/s észlelésére. Az interferométernek forgathatónak kell lenni, mert ha csak a Földdel forog együtt, akkor nyilván nem mutathat semmit.

Erről mit gondolsz?

"A 90 fokos elforgatás végén az interferenciacsíkoknak ugyanúgy kell kinézniük. De ez nem olyan nagy probléma, mert az elfogatás alatt viszont változni kellene az interferencia képnek. Mégsem változik."

Ha mégsem változik, az nálad nem arra utaló jel, hogy talán nem kéne változnia?

Gondolom e kérdés túl bonyolult neked, így cseppet se lep meg, ha nem fogsz tudni válaszolni rá.

Megjegyzem kellően gyors forgatás, és/vagy hosszú fényút esetén
átmenetileg meg kell változnia a forgatás ideje alatt.

"Nem érdemes cívódni Elminsterrel, ő csak hajtja a magáét, nem érdekli, hogy mások mit írnak."

Azzal egyetértek, hogy nem érdemes civódni vele, viszont a mondat második része egyáltalán nem rá jellemző, hanem pontosan rád, te kóros feledékenységgel párosuló mélységes tudatlanságban szenvedő rögeszmés vén f*sz.

"egy egykaros interferométer kellene építeni olyan felépítésben, ami képes egy-két tized km/s észlelésére."

Mi az hogy kellene? Létezne, hogy nincs még ilyen minden fizikusképzéssel is foglalkozó tudományegyetemen, vagy másutt, pl. felkapottabb műszerkölcsönzőkben?
Jé!

A választ már megírta Elminster a 4223. hozzászólásban:

tehát: pl. matematikai pongyolaság, senkinek sem sikerült megismételnie a kísérletet, stb.....

astrojan

Már meg is terveztem az új egykaros interferométert. A fényforrás kék lézer, mert annak kisebb a hullámhossza. (450 nm körüli)

A fény egy 45 fokos féligáteresztő tükrön halad át, amely kettéválasztja a fénysugarat.

Az 1. fény-ág egy másik 45 fokos féligáteresztő tukrön keresztül visszajut a fényforrás mellett elhelyezett távcsőbe. Ez lesz a referenciasugár, amelyhez képest mérjük a 2. fény-ág fáziseltolódását.

A 2. fény-ág egy távolabbi (1-2 métere lévő) tükörre esik, ahonnan visszaverődve a másik féligáteresztő tükrön keresztül szintén a távcsőbe kerül. A 2. fény-ág hosszát meg lehet növelni, ha két tükör között megjáratjuk, így akár 30-50 méterre is növelhető a fényút hossza.

Ennek az interferométernek óriási előnyei vannak az eredeti Michelson műszerrel szemben.

- hosszú keskeny műszer készíthető így, ami könnyű és jól szállítható
- csőbe építhető és vákum alá helyezhető (azért, hogy a levegő ne zavarja a mérést)
- felakasztható, így könnyen elforgatható (nem kell higanyfürdő)
- csak egy karja van (nem szimmetrikus), tehát a 90 fokos elforgatás után egész biztosan megváltozik az interferencia kép

Erről mi a véleményed?

Már megbocsáss Anikó, de nem azt kértem tőled, hogy Elminiszter mit mondott, hanem, hogy kinek nem sikerült megismételni a Silvertooth kisérletet annak ellenére, hogy meg akarta csinálni. Ha ilyen megismétlési próbálkozásokat nem tudnál, akkor nem illik olyasmit írnod, hogy "senkinek sem sikerült megismételnie a kísérletet", mert ez nem igaz.

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9160594&go=72573561

Forgatod a Silvertooth egykaros interferométert és a forgatással változik az interferencia mintázat. Ez pontosan az az eredmény amit Michelsonék akartak látni. Csak hát az MM interferométert hiába forgatták, mert az erre a célra alkalmatlan eszköz.

astrojan

"Forgatod a Silvertooth egykaros interferométert és a forgatással változik az interferencia mintázat. Ez pontosan az az eredmény amit Michelsonék akartak látni. Csak hát az MM interferométert hiába forgatták, mert az erre a célra alkalmatlan eszköz."

Az az interferométer, amit én leírtam, az sokkal egyszerűbb felépítésű, és szerintem jól működne. Lezajzoljam neked?

Kedves Demokritosz!

Azt is figyelembe vetted, hogy a féligáteresztő tükör válik a fényforrássá?

Hiszen elnyeli és áteresztő irányba kisugározza, ill visszaverési irányba szintén kisugározza a fényt.
Valamint egyúttal polarizálást is végez. A visszavert nyalábban lévő fény, a
tükör síkjával párhuzamos nyaláb, polarizációja merőleges az áthaladó nyaláb polarizációjára.

Gézoo

"Azt is figyelembe vetted, hogy a féligáteresztő tükör válik a fényforrássá?"

Igen. Ezért kell az 1. fény-ág útjába is elhelyezni két üveglapot. De ez benne van az eredeti Michelson interferométerben is.

Szia Kedves Astrojan!

A Silvertooth kísérletet is lehet sokféleképpen értelmezni.

Induljunk ki az ismert tapasztalatból, hogy a megvilágított felszín elektronfelhői elnyelik, majd kisugározzák a fényt.

Ezzel, a Silvertooth kísérletben részt vesz a primer sugárzóként a lézer, és szekunder sugárzóként a tükör.

Mindkettő mindig a másikkal ellentétes irányba sugároz.

( A reflex idő a tükör anyagától és a fény frekvenciájától függően különböző értéket vehet fel, de nincs jelentősége a kísérlet szempontjából. )

Annak viszont, hogy a két forrás egymással ellentétes irányban, és csak a reflexidővel eltolt fázissal, gyakorlatilag ugyanazon fázisú fényt sugározza,


Így van a térben, a "tehetetlenségi pályán" haladó fotonokhoz viszonyított sebessége mindkét forrásnak. Mégpedig ellentétes előjellel.

Nyílvánvaló, hogy amikor a lézer fénye halad a galaxis központjához viszonyítva 3e5 m/s sebességgel, akkor 0,1%-al kisebb a kilépés után a fotonok közötti távolság.
Ez a 0,1% -al sűrűbb fotonáram közelít a tükörhöz. A tükör pedig "elfut" 3e5 m/s sebességgel a fotonáram elöl, így a tükörre érkező foton sűrűség azonos a lézerből indult foton sűrűséggel.
Viszont a tükör kisugározza ezeket a fotonokat. És elfut a kisugárzási helytől. Ezzel a tükörhöz viszonyított hullámhossz-fotonsűrűség nagyobb lesz a lézer által indítottnál.

Természetesen ezzel a két fénysugár interferálni fog. mégpedig annak a függvényében, hogy a repülő fotonokhoz viszonyítva melyik "forrás" közeledik, vagy távolodik.



Hogy ezzel az étert mutatná ki?

Nos, ha nem a kisugárzás utáni elmozdulás mértékét, hanem a kisugárzás pillanatábani sebesség értékét is meg lehetne határozni a készülékkel,
akkor a térhez viszonyított sebesség értékét mutathatná...

és akkor elvitatkozgathatnánk, hogy üres-e az amihez viszonyítva ismerjük az abszolút sebességünket.. vagy éter az az álló valami..

De sajnos ez a készülék csak a kisugárzást követő elmozdulást méri, nem az abszolút sebesség értékét.

Akkor azok újabb forrásokká válnak... nem értem, hogy miért kellenének?