Ekkor a nappali az ebédlő, defiíció szerint, már ha éppen ebédelsz TV-zés közben, nem csak rágcsálsz.
A tudomány definíciókat használ, és azokhoz tartja magát.

1xű

Ezzel azt akartam mondani, hogy nem a tapasztalatnak kell eldönteni, hogy melyik az inerciarendszer.

Hanem minek?
1xű

"Képzelj el egy inerciarendszerben egy állólámpát, és egy (szintén álló) tükröt, melyek közötti távolság L.
Ha a lámpát felkapcsolom, t=L/c idő alatt ér a fény a tükörhöz, és vissza is az állólámpához.
Vegyünk fel a lámpa és a tükör közötti szakaszfelező merőlegesen jó messze egy P pontot. Ebből a pontból a szakasz alfa szög alatt látszik.

Vegyünk fel egy forgó vonatkoztató rendszert, ami a P körül forog
omega=alfa/t szögsebességgel, a P pont az állólámpa és a tükör síkjában, a P pont körül. Ehhez a rendszerhez képest az oda vagy a vissza tartó fény sebessége nulla lesz, mert nulla utat tesz meg, valamekkora idő alatt. "

Értem.
Vegyük azt az esetet, hogy egyik szemgolyóm origója nagyjából a P pontban van, és egyszercsak meglátom, hogy bekapcsolták a távoli lámpát. Valamint látom, hogy a fény hullámfrontja a tükör felé tart - miközben szemgolyómat úgy forgatom, hogy mindvégig rajta legyen a szemem.

Miért helyes/praktikus/ajánlott a fény hullámfrontjának - ill. magának a fénynek a sebességét nullának tekintenem/állítanom ebben az esetben?

Azért, hogy a forgó vonatkoztató rendszerbeli helykoordináták esetén is használható legyen a sebesség megszokott képlete, miszerint ez a megtett út, osztva a megtételéhez kellő idővel.
Ugyenezen oknál fogva veszünk fel különböző virtuális (tehetetlenségi) erőket gyorsuló vonatkoztató rendszerekben (pl. forgóban a centrifugális és Coriolis erőket), hogy a megszokott törvényeket használhassuk, pl. a Newton tőrvényeket, az impulzus- és energiamegmaradást, ha a mozgásokat a gyorsuló vonbatkoztató rendszer koordinátáival írjuk le.
Tehát, ahogy írod, praktikus oka van.
Példa:
A lemezjátszó tányérjára teszek egy radírt, és vizsgálom a rá ható erőket.
A radír körmozgást végez, rá hatnia kell a centripetális erőnek, amit a súrlódás fejt ki (ha elég nagy, ezért vettem radírt, nem pedig golyót).
Ha a lemezjátszó tányérjával együtt forgó rendszerben felvett koordinátákat használok a radír helyzetének a jellemzéséhez, akkor ugye a radír koordinátái nem változnak, a radír áll (a forgó rendszerben).
Pedig hat rá erő, az imént említett súrlódási. Hogy használhassuk a megszokott tehetetlenségi törvényt, fel kell vennünk egy virtuális erőt, ami pont ellenettje a centripetálisnak. Ezt nevezzük centrifugális erőnek.
A példa tovább bővíthető:
A lemezjátszó tűje nincs rátéve a lemezre, kint van a tartóján, rá semmilyen (vízszintes) erő nem hat.
Ezért a tű a forgó rendszerben használt koordinátái szerint körmozgást végez.
Mi tartja körpályán? Kell egy befelé mutató erő, a centripetális erő.
Milyen erők hatnak rá?
Egyelőre csak a centrifugális (amit láttunk, forgó rendszerben alkalmazni kell a megszokott tehetetlenségi törvény érvényességéhez), ráadásul, ez éppen kifelé mutat.
Ezért fel kell venni még egy tehetetlenségi erőt, ami egyrészt kiüti a centrifugálisat, másrész biztosítja a centripetálisat.
Ez a Coriolis erő. Érdemes kiszámolni, és megmutatkozik,hogy miért kell a 2-es szorzó a Corioisba.
Még további példákkal illusztrálni lehet az általános Coriolis erő vektoros képletét.
E virtuális erők felvételével aztán érvényben maradnak és jól használhatók a mechanika megszokott törvényei.

Pl. ennek gyakorlati alkalmazása pl. a szivattyúk, ventilátorok járókerekeiben kialakuló áramlás számításánál van, ahol a lapátok helyzetétét (azaz a geometriai peremfeltételt) együttforgó vonatkoztató rendszerben (az ott felvett koordinátákkal) lehet egyszerűen megadni, és a folyadékrész helyzetét, mozgását szintén ezekkel a koordinátákkal. Így aztán a folyadékrészek sebességét és gyorsulását is a forgó rendszerbeli koordinátákkal tudjuk kiszámolni (és pl. eélőírni azt a peremfeltételt, hogy a lapáton a közeg sebessége megegyezik a lapát sebességével), és ezzel visszatértünk eredeti kérdésedhez, hogy miért érdemes/ praktikus a sebességeket forgó (általában gyorsuló) koordinátákkal is kiszámolni.
1xű

1xű

"Hanem minek? "

A definíciónak kell eldönteni. Ilyet meg Einstein nem tud adni.

"Nem tudunk olyan szabályt, amellyel inerciarendszert találhatnánk" - írja Einstein.

A definíció adva van.
Ennek teljesülését kell ellenőrizni.
Mi olyan nehéz ezen?
Megjegyzem: a fizika nem szócsata, hanem megfigyelések, mérések, számítások, stb. tudod jól.
1xű

1xű

"A definíció adva van."

Mi van adva? Az, hogy amelyikben Newton 1. törvénye teljesül? Ez nem definíció.

Ha van definíció, akkor erről Einstein miért nem tudott?

Neked nem, nekem igen.
Hogy Einstein miről tudott és miről nem, és miért, azt nem tudom.
1xű

1xű

"Hogy Einstein miről tudott és miről nem, és miért, azt nem tudom. "

Hát ez baj. Ezt írta:

"Nem ismerünk semmiféle szabályt, amellyel inerciális rendszert találhatnánk." (Einstein-Infeld: Hogyan lett a fizika nagyhatalom, Móra könyvkiadó, Budapest, 1971 130. oldal)

Előtte viszont kerek nyolc oldalon keresztül magyarázza a mechanika törvényeinek érvényessége és az inerciális rendszerek léte kapcsolatát.
Az persze nem várható el tőled, hogy a te képességeiddel felfogjad a magyarázatot, a te tehetségeddel az is komoly eredmény, hogy nem fordítva tartod a könyvet.

Sokan segítettek. Einstein, Bohr, Eötvös, Hafele, Bay, Michelson, Hawking, Guth, Witten és sok más csillagász...

Jólvan, elnézést mindenkitől, ezt nem agyhattam ki..

Astrojan!

Kár volt hozzászólnod, hiszen megint nem írtál - semmi használhatót.

Vedd már észre öregúr mielőtt elhúnysz - elgondolásid mind értéktelen kacatok.

Azért kösz, hogy magavas gondolahidat velünk megkoszlod, s hüvelyujjadat ily magvasszinten alkoholmazva, idiőt; Farádságot nem kiméleve értekés vacakot edukálsz ide. Nyugodj békában
el Húnyó.

Kár.

astrojan

Azért ez nem semmi. Einstein kijelenti, hogy az inerciarendszerek egyenértékűek. Majd erre az alapelvre felépíti a speciális relativitáselméletet.

És amikor valaki megkérdezi: hogyan találhatók meg ezek az inerciarendszerek? Erre Einstein nagy bölcsen ezt válaszolja:

"Nem ismerünk semmiféle szabályt, amellyel inerciális rendszert találhatnánk." (Einstein-Infeld: Hogyan lett a fizika nagyhatalom, Móra könyvkiadó, Budapest, 1971 130. oldal)

Igazad van, ez tényleg egy nagy halom....... sz@r. De a fizikához semmi köze.

Emlékeztetnélek magnum fiam, hogy a newtoni mechanika is a nemlétező inerciarendszerekre épül, tehát szerinted egy nagy halom szar, és semmi köze a fizikához.
Ez persze semmi mást nem bizonyít, mint azt, hogy reménytelenül hülye seggfej vagyok és az is maradok.

A speciális relativitáselmélet egy értelmetlen zagyvaság. 100 éve próbálják lenyomni az értelmes emberek torkán, de nem megy.

Einsteinek bukta...

A te torkodon nem megy le, magnum fiam, mert hülye seggfej vagyok. Attól, hogy ezt minden nap bebizonyítod itt, sajnos még hülye maradok.

Felvetődött bennem egy érdekes kérdés.

Ha tudjuk, hogy a speciális relativitás elmélet egy nagy butaság, akkor hogyan hihették el Einstein idejében az emberek?

Sőt egy másik kérdés is felmerül.

Hogyan hihet benne sok mai "tudós". Miért tanítják még ma is ezt a zagyvaságot? Mik lehetnek az okai?

Egyszerű a válasz:
Ha tudjuk, hogy a speciális relativitás elmélet egy nagy butaság,
Ezt csak Te "tudod" (Najó, meg Gézoo, meg astrojani)
akkor hogyan hihették el Einstein idejében az emberek?
Eccerű:
Nem Einstenek hittek, hanem a tényeknek. Amit Te körömszakadtáig tagadsz.

Hogyan hihet benne sok mai "tudós".
Eccerű:
Nem hisznek benne. De tudod a tények makacs dolgok. Mégha Te le is tagadod.
[i]Miért tanítják még ma is ezt a zagyvaságot? Mik lehetnek az okai?
Eccerű:
Mert a tapasztalatok alátámasztják. Még ha le is tagadod.

De engedj meg egy kérdést:
Miért tagadod a nyivánvaló tényket?