cyprian

"Vesd el azt a tévhitedet, hogy az inerciarendszer megállapításához szükség lenne az abszolút nyugvó pontra."

Nagy hülye lehetett ez a Newton, hogy ezt nem tudta. Ugyanis neki is szülsége volt az abszolút nyugvó pontra. Ez volt az abszolút tér. E nélkül nincs inerciarendszer.

Mivel abszolút nyugvó pont sincs a világban, így inerciarendszer sincs.

Egyszer mejd te is megérted. (Vagy hülyén halsz meg.)

Beszélj tisztességesen, utoljára mondom. Még egy böffenet felém, és többé nem diskurálok veled.

Olvasd el amit mondtam az idealizált törvényekről, ne csak a magadét hajtogasd. A gravitáció sok esetben elhanyagolható. A mikrofizikában pl. igen gyakran elhanyagolható az e.m és a gravitávió 10^36 nagyságrendi aránya miatt. Diracnak pl. nem volt szüksége gravitációra, amikor a specrel alkalmazásával kiszámította a pozitron létezését.

cyprian

"...többé nem diskurálok veled."

Nem fog hiányozni.

Van-e olyan szabály, amivel egyenest találhatunk?
1xű

»... Eukleidész definiálja a pont és az egyenes fogalmát: "Pont" az, aminek nincs része, "egyenes" pedig a kiterjedés nélküli hosszúság. Mai axiómarendszerünkben ezek nem definiált fogalmak, hiszen csak az objektumok egymással való kapcsolatát foglaljuk rendszerbe, az objektumok mibenlétét szabadon hagyjuk. ...«
[http://www.termeszetvilaga.hu/tv2002/tv0208/prekopa.html]

Vagyis, nem tudunk mutatni egyenest.
Kérdés, hogy emiatt kidobandó bugyuta mese-e az eukideszi geometria, a specrellel együtt.
1xű

"nem tudunk mutatni egyenest"

Eszerint minden mozgás abszolut is ?

Van egy 'kerülőút': Fermat-elve.

Van egy 'kerülőút': Fermat-elve.
Talán egy fénysugár is közel jár -gyenge grav. térben- az egyeneshez. Különösen, ha rövidebb szakaszt vesszük igénybe.

Nem az a kérdés most, hogy mi jár közel mihez.
Jól tudjuk: a matematikai, fizikai fogalmak gondolati modelljei a tapasztalt valóságnak, nem pedig tényleges részei.
Csakhogy pl. demokritosz szerint a fizika bugyuta mese, mert noha használja pl. az inerciarendszer gondolati fogalmát, nem tud ilyet mutatni a valóságban, merthogy nincs.
Dehát pl. az egyenessel is ugyanígy vagyunk. Csak azt kérdeztem, hogy dobjuk-e ki emiatt az euklideszi geomteria "bugyuta nmeséjét".
1xű

A fénysugár szerepét ott látom, hogy egy azzal kitűzött "majdnem egyenes" mentén már kiépíthető egy korrigált, hibátlan egyenes vonalú pálya. Ez mindenki igényét kielégíti. (Az már más kérdés, hogy ezt értelmesen nem tesszük meg, hiszen figyelembe tudjuk venni a kísérleteknél.)
Mindig voltak és lesznek pozitivisták. Kényelmesnek tűnő álláspont, mindig lesznek követői. Ismert Mach ilyen nézete: atomok márpedig nincsenek. (Nemcsak demo képvisel ilyen szemléletet a hozzászólók között.)

Az a fénysugár, amire itt valószínű, gondolsz, igencsak a gondolatainkban létezik csupán.
A foton csak a keletkezése és észlelése helyén köthető adott helyhez, hogy közbe mit és hol csinál, rejtély.
De ezt én is csak képzelem, hogy a valóságban mi a helyzet, azt majd megmondják a hozzáértők, nem én.
1xű

Eddig komolyan vettem, hogy a Holdra kihelyezett tükör és egy lézersugár segítségével valóban a Föld - Hold távolságot mérték. Ha a fény azt csinál amit akar akkor nyilván nem lehet helyes az eredményük. Hiszen lehet, hogy egy távoli csillagot keresett meg a huncut fénysugár. :))

És többszörös fénysebességgel ért oda, majd gyütt onnan vissza.
(Ezt már Bay Zoltán is megsejthette volna.)

A fény tényleg a két pont közötti legrövidebb úton halad, úgyhogy a holdtükörrel történt távolságmérésben megbízhatsz.
Viszont senki soha nem állította, hogy ez a "legrövidebb útvonal" azonosan egyenlő az euklidészi egyenessel!

Itt van a kutya elásva, és 1xű is erre próbálta felhívni a figyelmet, illetve ezen keresztül illusztrálja, hogy demokritosz-féle relativitás tagadás (úgysmint ostobaság, mert nincs a való életben inerciarendszer) csupán csak egy korlátolt ember tökéletesen tudománytalan hozzáállása.

Akinek még nem esett volna le: a fény a görbült térben futja be a pályáját, és nagyobb tömegek közelében ez ezt jelenti, hogy bár a legrövidebb útvonalon halad, az nem egyenes az euklideszi geometria értelmében.
A demokritosz-féle tagadóknak pedig felhívom a figyelmét arra, hogy a görbült teret, és a fény elgörbült útvonalát kimutatták a napfogyatkozások alkalmával. Úgyhogy ha valaki magát a jelenséget tagadva próbálna a relativitás ellen szólni, az bizony a tényeket hazudná el.

Remélem ez csak valami ironikus megjegyzés volt, mert a "többszörös fénysebesség" tudományos alapja nulla.

Hogy a fény pályája gravitációs térben elhajlik mérésekből ismert.
(Én tagadom, ugyancsak mérési eredményekből levezetve, hogy ennek görbült tér lenne az oka, de ez egy külön topikban kerül tárgyalásra.)
Miután a mérési eredmények alapján TUDJUK és FIGYELEMBE vesszük, írtam, hogy az egyenes pályát ennek ismeretében pl. egy fénysugár mentén az elhajlást korrigálva megépíthetjük a hibátlan, tökéletes eukledeszi egyenes, c sík tetszőleges hosszúságú szakaszát.
Ami nincs a természetben (mint oly sok emberi alkotás), még az ember megalkothatja, elkészítheti, pótolhatja számolhat vele.

Igazad van bocs, ez kellett volna utána:
(:^)))

"A fény tényleg a két pont közötti legrövidebb úton halad ..."
- Innen indultunk el (Fermat-elve.)

1xű

"Jól tudjuk: a matematikai, fizikai fogalmak gondolati modelljei a tapasztalt valóságnak, nem pedig tényleges részei. "

Ez ebben a formában nem igaz. A fizikai fogalmak (sőt még a matematikai fogalmaink is) a tényleges fizikai valóságból származnak. Annak elvonatkoztatott, lecsupaszított változatai. Ezért modellek.

"Csakhogy pl. demokritosz szerint a fizika bugyuta me..."

Ebben a formában ez sem igaz. Csupán a specrel a bugyuta mese. De az nagyon.

"...mert noha használja pl. az inerciarendszer gondolati fogalmát, nem tud ilyet mutatni a valóságban, merthogy nincs. "

Einstein is ugyanezt mondja. Hányszor idézzem: "nem ismerünk olyan szabályt, amellyel inerciarendszert találhatnánk".

"Dehát pl. az egyenessel is ugyanígy vagyunk. Csak azt kérdeztem, hogy dobjuk-e ki emiatt az euklideszi geomteria "bugyuta nmeséjét". "

Ez látod igaz. De ezt már többször leírtam. Az inerciarendszer fogalma a valóságban csak végtelenül kis környezetben értelmezhető. Nem terjeszthető ki nagyobb távolságokra, pláne nem az univerzumra. Éppen úgy, ahogyan Euklídész geometriája is jól működik a Földfelszín egy kis környezetében, de már az óceánokon a hajósok nem tudják használni. Euklídész geometriája csak számodra bugyuta mese. Én nagyon jól meg vagyok vele, de nem használom csak olyan esetben, amikor lehet.