Demokritosz!

Ezt fejtette meg Einstein.
Az elektronok mozgási energiáját az ellentér módszerével szokták mérni.

A kilépési munka tulajdonképpen a 6157.-ben közölt táblázat határhullámhosszaihoz rendelhető fotonok energiája is egyben.

Ha pontosabb méréseket végeznének, akkor szerintem kiderülne, hogy a határfrekvencia felett (ahol már van elektronkilépés), a frekvencia folyamatos emelésével a kilépő elektronok sebessége nem folyamatosan, hanem lépcsőzetesen változik.

Ezt Einstein képlete nem tartalmazza. Ezért helytelen.

Miért kell lenniük és mekkora "lépcsőket" feltételezel - mondjuk eV-ban megadva?

Einstein elképzelése szerint a foton rugalmasan ütközik az elektronnal, és kilöki a helyéről az elektront. A foton energiája fedezi a kilökési munkát plusz az elektron mozgási energiáját.

Ez egy egyszerű, de nagyon gyermeteg elképzelés.

Az elektron kimozdítása ugyanis nem rugalmas ütközés révén, hanem rezonancia-jelenség révén történik.

No de a kilépési munka vitathatatlan, fotokatód anyagonként más és más.
Mi rezonál mivel, amikor a kilépési munka elviszi az energia egy részét?

Akkor, ha rezonancia lenne a jelenség magyarázata lenni kellene olyan frekvenciáknak - amelyek az infravörös tartományba esnek - , s ezek felharmonikusai meghaladják a küszöbfrekvenciát és azokra is kapni kellene fotoáramot.
Márpedig ezt a frekvencia többszörözést csak a nonlineáris dielektrikumok 'tudják'.

"Az elektron kimozdítása ugyanis nem rugalmas ütközés révén, hanem rezonancia-jelenség révén történik. "

Ez a gyermeteg elképzelés! Ez rég megdőlt, ugyanis a rezonancia kialakulására várni kéne, ám az elektron azonnal kilép, amint a fotonnal kölcsönhat.

A foton hatására azonnal kilépő elektron azt bizonyítja, hogy az nem gyűjti/halmozza a fotonok energiáját, tehát a jelenség egyfotonos folyamat.

hanjó

A korai elképzelések szerint az elektron egy golyócska. Ugyanez terjedt el (helytelenül) a fotonról is. Innem származik a rugalmas ütközésre vonatkozó gyermeteg elképzelés.

De sem az elektron, sem a "foton" nem olyan, mint a biliárdgolyó. Így rugalmas ütközésről nincs értelme beszélni.

Demokritosz!

Ettől függetlenül a fotoelektron azonnal kilép a fotokatódból ha egy foton oda beérkezik.
Ezt a fotomultiplayerek katódjain nagyon jól lehetett tanulmányozni koincidencia módszerekkel.
(Bay Zoltán volt nagy tudora ennek.)

»... De sem az elektron, sem a "foton" nem olyan, mint a biliárdgolyó. Így rugalmas ütközésről nincs értelme beszélni.«
- Hadd kérdezzem meg azt, hogy milyenek?

A rugalmas ütközés nem azt jelenti, hogy valami biliárdgolyó, hanem azt, hogy az energia és az impulzus ugyanannyi ütközés után, mint előtte volt.

(Ez még rugalmatlan ütközésnél is így van, kivéve, ha az energiák közé csak a mechanikai energiát számoljuk bele.)
1xű

Itt éppen nem erről van szó, mert a kilépő fotoelektron energiája a kilépési munkával kisebb az elnyelt fotonénál.
(Akkor, ha a fotoelektron az energiáját az elektromágneses térből nyelné el - amit a fényintenzitásból lehet számolni -, sokkal hosszabb idő alatt érné el a kilépéshez szükséges energiát.)

Foton-elektron ütközés történik a Compton - szórás esetében is.

Köszönöm.
1xű

Még ennél is primitívebb "levezetési" hiba, amikor barátunk a példabeli repülőgép menetidejét számolgatja keresztirányú v sebességű szélben és elvégzi a klasszikus sebességösszegzést; nemes egyszerűséggel hanyagolja el, hogy a sebesség vektormennyiség, és nem mindegy, hogy c-vektor, vagy c-vektornak az AB-re merőleges vetületi vektorának a hosszát (gyök(c^2-v^2)) veszi-e figyelembe az odavissza út idejének kiszámítása során. :)) De tetszik, hogy erre föl még ő ostobázza le az általa citált tankönyv példáját, ahol max. annyi lehetett a hiba, hogy ABA út helyett véletlenül ACA-t írhattak, legalábbis, ha barátunk valóban pontosan idézi a példát.

Az is nagyon tetszik, hogy ez a jeles "fizikus" bátran kijelenti ugyan, hogy idő nincs, de azért a sebesség fogalmát nem csak alkalmazza, de maga is sebességeket tartalmazó "világképlet"-tekkel áll elő pl. a relativisztikus tömegnövekedés számítására. Kérdem én, hogyan nem létezhet idő, ha közben a sebesség létezik?

De úgy egészében is: az a "sértett emberes" hangnem, és ahogyan még Pálinkás akadémiás urat is feleslegesen froclizza, számomra nem a meg nem értett zsenit, hanem a nagyon is könnyen érthető sciento-elmeháborodott pszichét juttatja eszembe. Tizenkettő egy tucat az ilyenből, az csak egy helyi "folklór", hogy itt Einstein szidalmazására mindig ragadnak a hagyományosan zsidózó-centrikus, a folyton-folyvást csak "zsidó" ellen-összeesküvésekről hablatyoló elmeháborodottak. A politikai topikokban és a "tudományos" topikokban egyaránt.

hanjó

"Ettől függetlenül a fotoelektron azonnal kilép a fotokatódból ha egy foton oda beérkezik."

Mennyi az az azonnal? Hány mikroszekundum vagy szekundum?

Mert ugye az azonnal a nem egy ekzakt valami.

Demokritosz!

"... Mert ugye az azonnal a nem egy ekzakt valami."
- Valóban nem, mert fotokatódja válogatja.
Bay Zoltán a fotomultiplierjeihez épített gigahertzes számlálókat, ami azt jelzi, hogy pikoszekundumos felbontásnak semmi akadálya.
(Ha bővebben érdekel nézz utána az "Elektronsokszorozó, mint elektronszámláló" c. cikknek, valamint Bay Zoltán, Selényi Pál és Szigeti György neveknek.)

A pikoszekundum nem azonnal van, elég hosszú idő.

Ennyi idő alatt mondjuk egy-egy Be6 atommag 200 millószor képes lenne ledobni magáról 2-2 protont, vagy a H4 atommag 10 milliárdszor lökhetne le egy egy neutront.


Lemon Tree 6173, Idő tényleg nincs és kapaszkodj meg, sebesség sincs. Ezeket a fogalmakat mi, emberek definiáltuk, hoztuk létre, kitaláltuk a saját céljainkra, felhasználásra azért, hogy le tudjuk írni a mozgó anyagi világot. De ezek fizikailag nem léteznek, mert a sebesség nem anyag, az idő nem anyag és a tér sem anyag.

Ha az emberek kihalnának akkor ezek a fogalmak elenyésznének mert csak a fejünkben léteznek ha érted mit jelent a szó: fogalom.

Az anyagi világ viszont a mi kihalásunktól függetlenül ugyanúgy működne tovább, észre sem venné, hogy elvesztek a függvények vagy eltűnt a téridő fogalom a tenzorokkal együtt.

"A pikoszekundum nem azonnal van, elég hosszú idő.

Ennyi idő alatt mondjuk egy-egy Be6 atommag 200 millószor képes lenne ledobni magáról 2-2 protont, vagy a H4 atommag 10 milliárdszor lökhetne le egy egy neutront."
- Észrevételed azt sugallja, hogy az azonnal szó számodra a 0 s-os válaszidőt jelenti.
Javasold, hogy a szót töröljék a magyar nyelvből, mert nincs olyan folyamat,
amelyben a válaszidő a 0 s lenne.
(Egyébként, mi köze van az általad említett magfolyamatoknak a fotoelektromos effektus elektronfolya-
mataihoz? Azt nem állítottam, hogy nem lehetnek ennél gyorsabb folyamatok.)
Akkor, ha egy mezei fotocella vagy egy multiplier elektronikája bemenő köreinek szórt kapacitása pikofarad nagyságrendű, azok időállandóit (ns, μs nagyságrend) figyelembe veszed, nem is olyan nagy az a válaszidő.
(Tájékozódásul: az emberi szem érzékenységi maximumához tartozó sárgászöld színű fény - λ = 555 nm - rezgésideje 0,054 ps.)

Ami meg a nyelvhelyességet illeti, idézek neked egy "hozzáértőtől":

"... az elektronszerkezet azonnal követi a magszerkezet (Z) változását ..."
(Ugyebár, ez is lehetetlen?)

Relativitás elmélet!



Kisgyerek játszik az árokparton, talál egy kalapot. Felveszi,
lecsúszik a füléig.

Mutatja apukájának:

- nézd apuci, milyen szép kalapot találtam, csak egy kicsit nagy.

- nagy az anyád picsája, a fejed kicsi.

Mutatja anyukájának:

- anyuci, nézd milyen szép kalapot találtam, csak egy kicsit
kicsi a fejem

- kicsi az apád fasza. A kalap nagy.

A pikoszekundum 10 a mínusz tizenkettekiden szekundum. Ez nagyságrendekkel nagyobb időtartam pl. a rezonanciák élettartamánál, amely 10 a mínusz huszonötödiken szekundum. Ilyen szempontból "nem azonnal van":))

"A pikoszekundum 10 a mínusz tizenkettekiden szekundum. ..."
Tudom a prefixumok faktorait.
(Bay Zoltánék gigahertzes számlálókat gyártottak már a negyvenes években.)

Megkérdezem tőled: mi köze van a rezonanciák élettartamához a külső fotoeffektusnak?

"nem azonnal van"
- Javasold te is az "azonnal" szó törlését a magyar nyelvből.