hanjó


Nem ragaszkodom hozzá. A fényforrás bárhol lehet, ugyanis a fényforrás sebessége nem befolyásolja a fény sebességét.



Ez így van. De miért fontos ez a fény sebessége szempontjából?

Ha ez igaz lenne, akkor a fénysebessége függne a forrás sebességétől.
Ebben az esetben az űrön át haladó fénysugarak különböző sebességgel haladnának, tehát némelyik lehagyhatna más sugarakat.

Ha egy tartályban elő állítanánk a tökéletes vákuumot megközelítő állapotot, majd ezt vizsgálnánk.
Befolyásolná-e a vizsgálat eredményét, hogy a tartálynak mekkora a sebessége?
A vákuumnak mindegy, hogy áll, vagy mozog.
A fény egységnyi idő alatt haladna keresztül a tartályon.
A tartály sebessége s te mérőeszközeid tulajdonságait befolyásolná.
Csökkenne a távolság (nem észlelnéd), lassulna az órád (nem észlelnéd).

Mérésed eredménye megegyezne egy álló tartályon végzett méréssel.

Demokritosz!

"A fényforrás bárhol lehet, ugyanis a fényforrás sebessége nem befolyásolja a fény sebességét. ..."
- Ezt honnan tudod, mérték-e mozgó fényforrás által kibocsátott fény sebességét?

"... De miért fontos ez a fény sebessége szempontjából?"
- Azért, mert valahogy meg kell mérni, nemde?

Bizony mérték.
A részletes publikáció listát itt találod:
http://math.ucr.edu/home/baez/physics/Relativity/SR/experiments.html#moving-source_tests

Kedves Bnum!

Nos, az SI szerint végezve a mérést, a fény sebessége csak akkor állandó, ha a forrásához relatívan nyugvó detektorral, és ezzel a forrásból kilépővel azonos frekvencián történik meg.

Minden más esetben c-től eltérő a mérési eredmény..


Miután a tartához relatívan álló a fényforrás és a detektor is, így az érvényes amit az első mondatoddal vitattál.


Ezt csak akkor érthetted, így ha figyelmetlenül olvastad.

Nem azt állítom, hogy a forrásához relatívan mozgó külvilághoz relatív a fény sebessége.

Éppen ellenkezően! A tartályban haladó fény, nagy ívben lesajnálja a külvilágban mocorgók mozgási sebességeit..
(Egyébként sincs olyan eszköze amivel érzékelhetné a külvilágot.)



Na ezt észrevennéd, minden felgyorsulna körülötted!

Köszi.

Jó, akkor ezt vegyük alapnak.
Akkor ha a tartály nyitott (az űrben), akkor miért változna a fény sebessége?

Amúgy a tartályod sebessége befolyásolja a kísérletben szereplő fényforrás és detektor sebességét, de az előzőekből következik, hogy ez nem befolyásolja a fény sebességét.

Ebből következően nem függ, se a fényforrás, se a detektor sebességétől.

"Nos, az SI szerint végezve a mérést, a fény sebessége csak akkor állandó, ha a forrásához relatívan nyugvó detektorral, és ezzel a forrásból kilépővel azonos frekvencián történik meg.

Minden más esetben c-től eltérő a mérési eredmény.."

1. kérdés: Hogyan szokás SI szerint mérni?
2., Miért csak akkor állandó, ha a forrásához relatívan nyugvó detektorral, és ezzel a forrásból kilépővel azonos frekvencián történik meg?
3., Miből gondolod, hogy minden más esetben c-től eltérő a mérési eredmény?

Mert ezt írja a szabvány mérési utasítása. Ne rajtam kérd számon, nem én írtam.

Kedves Bnum!
Kérlek pontosítsd a mondataidat!


Állítod vagy kérdezed, hogy a fényforráshoz relatívan változna a fénysebesség?



Mindkettő a tartályhoz relatívan nyugvó, így a tartályhoz relatív fénysebességen semmi sem változtat.
A tartálynak a külvilághoz relatív sebességével együtt, a külvilághoz relatív fénysebesség is változik.



Fordítva, a külvilághoz viszonyított tartály sebesség függvénye a külvilághoz relatív fénysebesség.

Ha egy zárt tartályban, amiben vákuum van megmérték a fénysebességet, akkor változik-e a fénysebesség ha a tartályt kinyitják?
/költői kérdés, természetesen nem változik/

Tehát a fénysebessége a tartály nélkül is ugyanannyi.



Azt viszont már te is megállapítottad, hogy:


Akkor fogadd el, hogy a tartályod bármilyen sebességgel mozog, a fénysebességmérés eredményét nem befolyásolja.
Az se, ha nincs tartály, a fény az űrhajó mellett halad.
Vagy az se, ha akkora a "tartály", hogy belefér az egész univerzum.

Mármint hogyan végzett mérés? A tartályhoz relatívan nyugvó vagy mozgó detektorral végzett mérés szerint? Melyiket kellene szerinted elfogadnom?


Nos, a forráshoz relatív fénysebesség az SI szerint c=299 792 458.28 m/s

Ha a forráshoz relatívan elmozdul a detektor, akkor már frekvencia és fázis eltérés képződik. Ez ismert tapasztalati tény. A jelenséget relativisztikus Doppler hatásnak nevezzük.

Ha a forráshoz relatívan v sebességgel mozog a detektor, akkor a detektorhoz relatív fénysebesség értéke közeledés esetében:

c'=c*gyök((c+v)/(c-v))

Ha a forrás rendszerében pl. pontosan 1 m hullámhosszú, (299792458.28 Hz ~~ 300 MHz frekvenciájú,) fotonsugárzást indítunk útra és például v=0,8c

akkor a detektor rendszerében ezt a foton sugárzást

c'=299792458.28*gyök((1+0,8)/(1-0,8))=899377374,84 m/s sebességűnek mérhetjük.

Ellenőrzés:
A mozgó detektoron mért frekvencia f=899 377 374,84 Hz
Így a mozgó detektor rendszerében mérhető valós hullámhossz

L=c'/f=899377374,84/899377374,84= 1 m

Azaz valóban, a helyes fénysebességgel a detektor rendszerében ugyanazon 1 m-es hullámhossz mérhető, mint a forrás rendszerébeni 1 m-es hullámhossz.

És képzeld, az E = mc2 -ből is ki lehet számolni, c = gyökE/m. :))

Megtennéd, hogy elmagyarázod, mi a rossz az én értelmezésemben ??

Azt már el sem várom tőled, hogy felfogd, ez az értelmezés az enyém !!! Ne keresd a PR publikációkban, ha érdekel a kérdés keress vele engem (jobban tennéd..)

Ugye azt meg tudod érteni, hogy a képen NEM a téridő görbülete látszik hanem a fényút görbülete. De végülis ezt sem várom el tőled.

Amúgy te nem tudsz meglepni, hogy mennyire nulla vagy a matematikai leírás mögött álló fizika alkalmazásában.

Kedves Astrojan!



Ebben a függvényben az anyagtól, egészen pontosan a töltéssel rendelkező részecskétől mérve 1 méteres sugarú gömbfelszínen és 1 m² -es szelő felszínen gyakorolt hatások szerepelnek.

Azaz a függvény szerint a fény sebessége a töltött részecske elektromos (pontosabban elektrosztatikus) térerősségének függvénye.

Vagyis a kilépő fény sebességét, kizárólag a forrásának elektrosztatikus tere határozza meg, ebben Elmikének igaza van.

És neked is igazad van abban, hogy a kisugárzó részecske nyugalmi tömegváltozásának mértéke,
c = gyök(E/m) függvény szerint szintén meghatározza a kilépő fény sebességét.

Ezek szerint a felemlegetett függvényekkel mindketten a kizárólag a forrásához relatív fénysebesség képződését hangoztatjátok.

Csupán a tömeggel rendelkező és ezzel a=F/m gyorsulással, x utat t idő alatt --, ahol t~gyök(x/a)-- megtévő, és ezen x hosszúságú út végére m tömegváltozáson áteső Q töltéssel rendelkező részecske egy-egy jellemzőjét emlegetitek.

Azaz egy közös egész külön elemeit emlegetitek.

A kis "d" kimaradt:

"És neked is igazad van abban, hogy a kisugárzó részecske nyugalmi tömegváltozásának mértéke,
c = gyök(E/dm) függvény szerint szintén meghatározza a kilépő fény sebességét.

Ezek szerint a felemlegetett függvényekkel mindketten a kizárólag a forrásához relatív fénysebesség képződését hangoztatjátok.

Csupán a tömeggel rendelkező és ezzel a=F/m gyorsulással, x utat t idő alatt --, ahol t~gyök(x/a)-- megtévő, és ezen x hosszúságú út végére dm tömegváltozáson áteső Q töltéssel rendelkező részecske egy-egy jellemzőjét emlegetitek."

Bocs, ha valaki a kis "d" hiányában félreérthette volna!

Ebből következően, pontosabban a vákuumban haladásából következően nem befolyásolja a fényforrás sebessége, s ezért a detektor sebessége se.
Ha egyik sebessége se befolyásolja, akkor a fényforrás és a detektor egymáshoz képest is tetszőlegesen mozoghat.
Ha egymáshoz képest nem nyugalomba vannak, akkor változik a fény frekvenciája, de sebessége nem.

Ha egy tavon, csónakok és halászhajók mozognak, s közben átkiabálnak egymásnak az emberek.
Mozgásuktól függetlenül a hangsebesség állandó, a relatív sebességüktől függően a frekvencia változik.
A hangsebesség a vivőközeg tulajdonságaitól függ.

A fény esetén ez a vákuum tulajdonsága. Ha az álló és mozgó vákuum nem különböztethető meg, akkor a tulajdonságai is azonosak.
Mivel nem hozható mozgásba, hozzánk képest mindig abszolút áll.
Ezt a mozdulatlanságát még a feltételezett "tértágulás" se befolyásolja.

A foton a számításokban használható ENERGIA csomag és nem egy valós részecske. Mint ahogy a gázcsőben se látott még senki m3-es ládákat gördülni, bár m3-ben mérik az átmenő gázt.
Ezt még az se változtatja meg, hogy mivel az érzékelőink atomokból állnak, ezért nem érzékelhetünk tört értékű fotont.
A kölcsönhatásban kerülő elektron gerjesztődik, vagy nem.
Ha nem, az nem zárja ki, az egységnél kevesebb energia jelenlétét.

Gézoo

Más téma. Rajzolnom kellene 3D-s ábrákat és animációkat. Nem tudsz véletlenül valami jó progit, ami alkalmas erre és könnyen kezelhető?

"... Ha egyszer megérted mit mért Pound és Rebka a Mössbauer eff. segítségével (a Föld felé eső foton gyorsul !!) az sokat segíthet rajtad.. ..."
- Akkor, ha a foton sebessége nőne, frekvenciájának csökkennie kellene a c = λν összefüggés értelmében.

»... arról van szó, hogy az atommag két energiaszintje közti átmenet során nagyon élesen meghatározott frekvenciájú gamma-fotont bocsát ki. Ezt a gamma-forrást egy egyetemi víztorony tetején helyezték el. Amíg a foton "leesett" a torony tetejéről az aljára, egy kissé megnőtt a frekvenciája (a gravitációs tér "munkát végzett" a fotonon, ennek nőtt az energiája, ezzel az energiával arányos frekvenciája is). Így a foton kicsúszott a nagyon éles rezonanciából, ezért a fenti mintával azonos, de a torony alján elhelyezett atommagok már nem tudták elnyelni. ...«
[http://www.csillagvaros.hu/forum/viewtopic.php?f=59&t=1935&p=8035]

Nem esett le. A víztorony tetején lévő óra gyorsabban jár, mint az alján lévő.
Ezért az aljáról tekintve egy időegység alatt több periódust tesz meg, mint a torony tetején, miközben a fény rezgése valójában nem változik.

Attól tartok, hogy az 57Fe atommag ezt nem 'tudja'.
A gravitációs tér hat a fotonokra - lásd napfogyatkozás fotó.