A mindentudás előadásait nézegetem.. Ott ilyeneket mondogatnak.. Javaslom nézegesd Te is, tanulságosak az előadások!

"... Amikor a vákuum mozog ..."
- A 'nyomástartó' edény tömege mozog.

"... Ezért a mozgó és az álló vákuum éppen úgy megkülönböztethető, mint a mozgó tömeg az álló tömegtől. ..."
- Mivel lehetne megkülönböztetni?

Azt nem vonom kétségbe, de a még nem semmi nem azonos a semmivel akkor sem.

Ááááá, dehogy!+ Azt hanyagoljuk el! Bőven elegendő annak az anyagnak a tömege amit félretúr a vákuum útjából, vagy annak a tömege ami átveszi a mozgó vákuum helyét.

A mozgó vákuum mozgatása több energiát igényel mint a nem mozgó vákuum mozgatása. :)

Ebben igazad van.. A majdnem semmi több mint a semmi.

De ha már annyira nagyon majdnem semmi, hogy nem tudjuk megkülönböztetni a semmitől, akkor számunkra az ilyen majdnem semmi is már semmi..

Ezzel a mérőmódszerek felbontóképességét feszegeted.

"... Bőven elegendő annak az anyagnak a tömege amit félretúr a vákuum útjából, vagy annak a tömege ami átveszi a mozgó vákuum helyét. ..."
- Hű, ez izgalmas!
Durván túr-e félre, vagy finoman?

Sajnos nem, ha a foton sebessége nem állandó akkor NEM használhatod ezt az összefüggést, mert ez egy állandó fénysebességre lett kitalálva.

Ha a gyorsuló foton frekvenciája nem változik akkor nő a hullámhossza (egy másodperc alatt több utat tesz meg, de ugyanannyit rezeg) !!

Ha gondosan elolvasod akár az általad idézett linket akkor megértheted, hogy sebességet kellett kompenzálni, ezt tették a hangszóró segítségével.

"... Ha a gyorsuló foton frekvenciája nem változik akkor nő a hullámhossza ..."
- Miből vontad le azt a következtetést, hogy a foton gyorsul?

Gravitációs kékeltolódás történt, amit a forrás mozgatását követő Doppler-effektussal kompenzáltak.

Ha gondosan elolvasod újra, akkor megértheted, hogy nem a sebességet kellett kompenzálni, hanem a frekvencianövekedést.
Ezt tették a hangszóró segítségével.

És hogyan kompenzálsz frekvenciát egy mozgó detektorral ??

Ha a fény foton a Föld felé esve gyorsabban megy, akkor azt egy ugyanolyan gyorsan mozgó detektorral lehet kompenzálni.

Szakadj már el a hivatalos értelmezéstől és azt az értelmezést vizsgáld amit én állítok jó ? Most számodra az a kérdés, hogy lehetséges-e foton gyorsulással értelmezni a PR kisérletet.

A lényege inkább az, hogy a vákuum mozgása éppen olyan mint a félvezetőkben a lyukak mozgása.
A félvezetőkben az elektronok áramlási irányával ellentétes irányú a lyukak vándorlása.
A vákuum esetében a tömeg mozgási irányával ellentétes irányú a vákuum mozgása.
Ilyen értelemben a vákuum mozgásához, negatív impulzus és negatív mozgási energia tartozik, negatív erő iránnyal, stb.

"És hogyan kompenzálsz frekvenciát egy mozgó detektorral ?? ..."
- Frekvenciát nem, hanem frekvencia növekedést Doppler-effektussal - egymástól távolítva a mintákat (a forrást és az abszorbenst), csökken a gamma fotonok frekvenciája a nyugalmi állapotukhoz képest és létrejöhet a szelektív abszorpció.

"... Ha a fény foton a Föld felé esve gyorsabban megy, akkor azt egy ugyanolyan gyorsan mozgó detektorral lehet kompenzálni. ..."
- Mennyivel nőne a sebessége?
A Doppler-effektus formulái nem ezt támasztják alá, akár mozgó forrást, akár mozgó abszorbenst nézünk.

"... lehetséges-e foton gyorsulással értelmezni a PR kisérletet ..."
- Mivel kísérletről van szó, indokolt lenne a szerinted felllépő sebességnövekedést méréssel kimutatni, aztán ráérünk értelmezgetni.

(Az előzőben - 6508. - a c = λν összefüggésre tévesen hivatkoztam, bocs.)

"A lényege inkább az, hogy a vákuum mozgása éppen olyan mint a félvezetőkben a lyukak mozgása ..."
- Szó se lehet róla!
A lyukak elektron hiányt jelentenek, tehát azok mozgását az elektromos térerősség váltja ki.

"... A vákuum esetében a tömeg mozgási irányával ellentétes irányú a vákuum mozgása. ..."
- A galaxisok közti tér - nem tudni miért - tágul, ha az vákuumnak tekinthető, akkor a vákuum felfúvódik, de nem mozgat semmit, mert a galaxisok kvázi a helyükön maradnak.

Szóval szó sem lehet róla?

Akkor nézzük! A lyukak mindig az elektromos térerősség hatására mozognak a pozitív pólus felé. Ez tény.. Ne vitass tényeket..

És ha már galaktikus mértékkel.. Legyen!

A Föld a naprendszer vákuumában mozog. Így az a Föld térfogatnyi vákuum, amit éppen ezen mozgás közben előbb előtte, majd a "háta mögött" van, a Földdel ellentétes irányban mozog..

Ugyanez az intergalaktikus vákuumra is érvényes, ahogyan a galaxisok elől mögéjük vándorol..

Vagy "mert a galaxisok kvázi" sem maradnak "a helyükön".

Nem csak a tágulással, hanem spirálkarok mentén egyébként is mozognak a galaxisok a galaxis csoportok középpontjai körül.

Egyébként, ha már ezt a megközelítést nézzük, akkor a vákuum felfogható éterként is..

Ugyanis az analógia egyértelmű. Ha a vízben mozgatunk egy hajót, akkor minimum azt a víz tömeget kell megmozgatnunk ami a hajó által kiszorított térfogattal azonos.
Ilyen megközelítéssel, ha a kiszorított éter megmozgatása arányos a tömeggel, akkor a rá fordított munka is arányos.
Azaz felfogható úgy is a tömeg, mint az éternek, mint különleges folyadéknak a kiszorítása, mozgatása.

És miután atomi térfogatok mozognak benne, azaz a lufi és az azonos átmérőjű ólomgömb a bennük lévő "kiszorító" atomi részecskék számában pont annyira aránylik, mint a tehetetlenségeik aránya, így felfoghatjuk úgy is,
hogy a tömeg mozgatására fordított energia az éter megmozdítására lett befektetve.

Vagyis a tömeg jelenségei a valóságban az éter jelenségeinek megjelenítései.
Pontosan úgy, ahogyan a hajó mozgatására fordított munka sem a hajó, hanem a víz mozgatására fordítódik.

"Akkor nézzük! A lyukak mindig az elektromos térerősség hatására mozognak a pozitív pólus felé. Ez tény.. Ne vitass tényeket.. ..."
- Kénytelen vagyok vitatni, mert ami tény: AZ AZONOS ELŐJELŰ TÖLTÉSEK TASZÍTJÁK EGYMÁST.
(Ezt eltéveszthetted. )

"... Így az a Föld térfogatnyi vákuum ... a Földdel ellentétes irányban mozog.."
- Na ez már sok, kell-e munkát végezni a vákuum kiszorításához, vagyis van-e neki "közegellenállása"?

"... Ilyen megközelítéssel, ha a kiszorított éter megmozgatása arányos a tömeggel, akkor a rá fordított munka is arányos. ..."
.- Ebben az esetben a bolygók már elvesztették volna mozgási energiáikat.

"... felfoghatjuk úgy is,
hogy a tömeg mozgatására fordított energia az éter megmozdítására lett befektetve. ..."
- Csak hát az a probléma, hogy Michelson-Morley-kísérlet ezt nem támasztja alá.

"... Pontosan úgy, ahogyan a hajó mozgatására fordított munka sem a hajó, hanem a víz mozgatására fordítódik. ..."
- Van közegellenállás is és a hajó is tovahalad.

Mea culpa.. megyek hamuért.. :) igen, eltévesztettem, helyes a kritika, a lyukak az elektromos térerősség hatására, pozitív töltésként viselkednek és a negatív pólus felé mozognak.. így lett volna helyes.



Ez egy nagyon jó kérdés!

Ha úgy veszem, hogy az amit a tömeg tehetetlenségének nevezünk, az nem a tömeg, hanem az általa kiszorított-megmozgatott vákuum mozgatására fordítódik, akkor a válasz: Igen, amit a test mozgatásakor tehetetlenségként érzékelünk, az a vákuum tehetetlensége.
(Erről szólt a következő bejegyzésbeli agyalgásom :) )


Hát éppen ez az, hogy nem.. Mert ha így lenne, akkor a megmozgatott vákuumnak lenne lendülete, és arra éppen úgy érvényes lenne Newton törvénye.



Nem feltétlenül.. Az MM kísérletben csupán az bizonyosott be, hogy a fény a forrásához relatív mozgású.. de az éterről nem szólt igazán..

"... Ha úgy veszem, hogy az amit a tömeg tehetetlenségének nevezünk, az nem a tömeg, hanem az általa kiszorított-megmozgatott vákuum mozgatására fordítódik ..."
- Tehetetlenség nem fordítódik.
(Egyébként nem a kérdésre válaszoltál, így az igened nem tudom mit jelent. Ugyanis, ha az a vákuum közegellenálására vonatkozik, akkor az felemészti az égitestek mozgási energiáját.)

"... Mert ha így lenne, akkor a megmozgatott vákuumnak lenne lendülete, és arra éppen úgy érvényes lenne Newton törvénye. ..."
- A közegellenállás akkor is felemészti a mozgási energiát, akár a vákuumé, akár a tömegé az az energia.

"... Az MM kísérletben csupán az bizonyosott be, hogy a fény a forrásához relatív mozgású. ..."
- Mindössze az bizonyosodott be a Michelson-Morley-kísérletben, hogy éterszél nincs.

Nyilván a tehetetlenség okozta ellenállásra fordítódott munkáról volt szó..



Nem feltétlenül. Ha a példabeli vákuumot meglendítettük, mozgásba hoztuk, akkor mind addig amíg ennek a mozgásállapotát meg nem változtatja valami, akkor mozgásban marad.
Éppen úgy mint ahogyan azt Newton óta, még ma is a mozgó tömegről hisszük.



Nem. Hanem az bizonyosodott be, hogy akár van, akár nincs éterszél, annak nincs hatása a fény terjedésére.
A fény a forrásához relatívan izotropikusan terjed.

Egyébként gratulálok! Ügyesen tereled a szót! Már réges-régen nem az eredeti témáról folyik a beszélgetés, hanem arról, hogy a mozgó vákuum megkülönböztethető-e az álló vákuumtól..

Egyébként ha csak a vákuum pillanatnyi helyét nézzük, már akkor is látszik, hogy megkülönböztethetők, de te csak kötöd az ebet a karóhoz..
gondolom azért mert a válaszodat a megkülönböztethetetlenség hiányában értelmetlennek kell nyilvánítanod.
Nos, így van. Nyilvánítsd helytelennek..

Mert a mozgás, a nyugalomtól már önmagában is különbözik. Bármi is legyen az ami mozog.
Már önmagában azzal megkülönböztetted a nyugalomban lévőtől, hogy más kifejezéssel illetted a mozgás állapotát.

Mert úgy tűnik ez a lényege a fénysebességnek.
A megkülönböztetést nem a mozgás megfigyelésére építsd, ami amúgy is relatív, tehát lehetséges, hogy te (mint megfigyelő) mozogsz és nem a vákuum kamra.

A megkülönböztetést fizikai kísérlettel kéne elvégezni.
A szerinted mozgásba hozott vákuumot kell vizsgálnod, a körülötte lévő anyag nélkül és megkülönböztetned az álló vákuumtól.

Szerintem lehetetlen vállalkozás.