"... Ha a példabeli vákuumot meglendítettük, mozgásba hoztuk, akkor mind addig amíg ennek a mozgásállapotát meg nem változtatja valami, akkor mozgásban marad. ..."
- Mondd, ha a Föld az általad elképzelt vákuumot szorítja ki rendre a Nap körüli pályamozgása során, hogyan képzelhető ez el, tolja maga előtt, avagy az szétnyílik, mint a víz a hajók előtt és utána összezárul?

"... akár van, akár nincs éterszél, annak nincs hatása a fény terjedésére. ..."
- Az éterhipotézis azért kellett, hogy a fény - mint transzverzális hullám - terjedéséhez közegként a nyírófeszültséget szolgáltassa.

"... Egyébként gratulálok! Ügyesen tereled a szót! Már réges-régen nem az eredeti témáról folyik a beszélgetés, hanem arról, hogy a mozgó vákuum megkülönböztethető-e az álló vákuumtól. ..."
- Mi választhatja el ezeket egymástól?

"... Egyébként ha csak a vákuum pillanatnyi helyét nézzük, már akkor is látszik, hogy megkülönböztethetők ..."
- És hogyan határozod meg a helyüket?

"... Nyilvánítsd helytelennek.. ..."
- Sajnos nem tehetem.

"... Mert a mozgás, a nyugalomtól már önmagában is különbözik. ..."
- Hol van nyugalom?

Gézoo szerint nem vákuumkamráról van szó.

Miután a vákuumban haladó fény forrása soha nem a vákuum, így teljesen érdektelen, hogy a vákuum mozog-e vagy sem..

És az is irreleváns, hogy a forrás mozog-e a vákuumhoz relatívan, vagy a vákuum mozog-e a forráshoz relatívan, mert a vákuum nem vesz részt a fény továbbításában.

Így mindennemű a vákuummal kapcsolatos érvelés, pusztán gumicsont, azaz a téma elterelése.

Nos, nem csak elképzelt, hanem nagyon is valós az a vákuum. A monitorom vákuumcsövénél százszor nagyobb (ritkább) az ottani vákuum..

Egyébként sincs jelentősége a kérdésednek, miután a vákuum helye fizikailag mindig szembe mozog a vákuumban mozgó test helyével.

"- Mi választhatja el ezeket egymástól?" a megfogalmazás..minimum..de, legyek rendes!
Az álló vákuumot határoló testek nyugalomban vannak, a mozgó vákuumot határolók mozognak.. miután nincs álló (nyugalomban lévő) test a világmindenségben, így a testekhez relatívan a vákuum folyamatos mozgásban van.



�", sok helyen.. legalább is nálunk. Azt nem tudom, hogy nálatok van-e nyugalom..

Most bukkantam erre az érdekesnek látszó cikkre.
http://www.scribd.com/doc/27175851/GAZDAG-LASZLO-RELATIVITASELMELET-ES-SZUPERFOLYEKONY-VAKUUM

" Nos, nem csak elképzelt, hanem nagyon is valós az a vákuum. ..."
- Azért van abban ez-az, elektromágneses sugárzás, napszél, kozmikus por stb..

'... Egyébként sincs jelentősége a kérdésednek, miután a vákuum helye fizikailag mindig szembe mozog a vákuumban mozgó test helyével. ..."
- Ugyan miért tenné, amikor követnie kell a mozgó Földet?

"... Az álló vákuumot határoló testek nyugalomban vannak, a mozgó vákuumot határolók mozognak.. miután nincs álló (nyugalomban lévő) test a világmindenségben, így a testekhez relatívan a vákuum folyamatos mozgásban van. ..."
- Na ne izélj már!
A Földet követő/szembe mozgó vákuumot mi határolja és egy mondatodon belül van is nyugalom, meg nincs is?

Nálunk annál is nagyobb nyugalom van.

Tegyük fel, hogy a vákuum kamra a fényre merőlegesen el tud mozdulni.
1. a kamra a fényforrásához képest áll. A fény áthalad rajta a forrásától a túloldalon lévő detektorig.

2. A kamra (a benne lévő vákuummal) a fényre merőlegesen mozog, miközben áthalad rajta a fény.

A fényforrás és a detektor mindkét esetben egymáshoz képest nyugalomban van.

Lesz-e bármiféle különbség a fény beérkezésekor?
Nem lesz. Tehát az "álló" és "mozgó" vákuum nem különböztethető meg.



Mivel akkor és ott nincs más csak a vákuum és az elektromágneses tér változása, ami a vákuumba halad, ez elég elhamarkodott kijelentés.



HA a forrástól függne a fénysebessége, akkor a beérkező fényjelek KÜLÖNBÖZŐ sebességűek lennének.
Ezt elég könnyű belátni.
pl. Az ég eltakarása (bolygó áthaladás) esetén nem azonos időre tűnnének el a csillagok.
A felénk közeledőek rövidebb, a távolodóak hosszabb időre.
Feltételezed, hogy ez nem tűnt volna fel senkinek?
Esetleg a megfigyelhető csillagok, mind nyugalomba vannak a Földhöz képest?

Én azt feltételezem, hogy az elképzelésed hibás.

Nem akarlak elkedvetleníteni, de semmi köze a vákuum mozgásának a fény terjedéséhez.
Így akár mozog a vákuum, akár nem, a fény haladását nem befolyásolja.

Ellenben a vákuumkamra annak a teherautónak a platóján áll, amelyik vagy áll melletted az álló vákuummal, vagy rohan feléd a mozgó vákuummal,
a mentősök biztosan meg fogják állapítani, hogy a vákuum állt vagy mozgott.

De a vákuumhoz hasonlóan a szomszéd Pista bácsi mozgásának sincs semmi köze a fény terjedési sebességéhez.. Bár néha udvari budi felé eléggé imbolyogva haladó fényről egyesek azt állítják, hogy azt is a Pista bácsi manipulálta a a viharlámpával.



És ez így is van.. Kiküldönk pl. 3e8 db fényjelet 1 sec alatt.
Akkor a forrástól minden méteren van egy fényjel az utolsó kilépésekor.
Ezt az 1 méteres távolságukat a fényjelek az idők végezetéig megtartják..

És akkor te szembe bicózól ezzel a fényfüzérrel.. és azt méred, hogy csak 60 centinként van egy-egy fénypamacs..

Azaz szembe jön a fény c-vel, két pamacs között 1 méter megtéve.. te ebből a bicóval 40 centit szembe mész vele.. és találkoztok 60 centinél..

ELLenőrzés!

60 cm ( amit a fény tett meg) + 40 cm (amit te tettél meg) = 100 centi

Amennyit a forrásátol távolodik két pamacs között
az 1 méter ami PONTOSAN 100 cm Tehát a mérés helyes!

Mérjük meg a pamacsok sebességét a bicódhoz és hozzád képest is!

A bicód felé a forrásátől 100 centit közeledett, amíközben te a pamacs forrása felé 40 centit.
Azaz ebből a bicódhoz 100-40 = 60 centit közeledett ugyanazon idő alatt amíg a forrásától 100 centit távolodott.

Ha a 100 centi megtételéhez ugyanazon 1 egységnyi idő alatt c sebesség kell,
akkor a bicódhoz ugyanezen 1 egységnyi idő alatt csak 60 centit megtéve c*60/100=0,6c sebességgel közeledett.




Ismét nem akarlak elkeseríteni, de a bolygók fényévekkel közelebb vannak mint a legközelebbi csillagok.

Ezért a bolygók egyszerre takarnak el minden a hátuk mögött lévő csillagot..

Egyébként sem a távolság, hanem a sebesség különbségük okozza a fényeik sebességei közötti különbségeket..

Én se állítottam mást. Csak az állításod hibás voltát bizonyítja, de még nem értetted meg.



Elvileg igen, csak az utolsó fénysugarak és az előtűnő fénysugarak ha nem azonos sebességgel haladnának, tehát a bolygó - Föld távolságot nem azonos sebességgel tennék meg, akkor az eltakarás ideje csillagonként különböző lenne.

Legyen 3 fénysugarunk, a feltételezésednek megfelelően különböző sebességű.
F1: v=200000km/s
F2: v=300000km/s
F3: v=400000km/s

A bolygó - Föld távolság 100*300000km.
Az eltakarás t0.
Ezt a Földön F1 esetén 150sec múlva,
F2 esetén 100sec múlva,
f3 esetén 75sec múlva észlelik.
Tehát látszólagosan nem egyszerre történik.

A bolygó delta t alatt áthalad, majd újra megjelennek a csillagok amit szintén 150; 100; 75 sec múlva észlelnek.
A megjelenésük se azonos időben történik.

Az áthaladás ideje:
F1 esetén Dt + 150
F2 esetén Dt + 100
F3 esetén Dt + 75

A valóságban mindhárom esetben Dt + 100

Véleményed szerint az azonos időintervallumok, az azonos időben való eltűnések, és előtűnések összekeverhetőek a fenti általad elképzelt esettel?

A lefelé eső fény sebessége a hangszórómembránra szerelt detektor mozgásának sebességével nő. Ez nem egy jól definiált sebesség mert a hangszórómembrán nulláról begyorsul egy maximális sebességre majd azonnal fékeződik és leáll, majd kezdődik minden elölről.

A hangszórót kb 50 Hz-el rezgették, feltételezve egy milliméteres membránkitérést amelyen ez a detektorsebesség épp megfelelt a kompenzációhoz (4 mm-nek véve a teljes membránkitérést, de erre nincs adat) akkor ez hasraütve legfeljebb 50 mm/s fénysebességnövekedésnek felelne meg, ami a 300 000 km/s fénysebességhez mérten nem egy nagy érték, viszont nem is volt nagy a magasságkülönbség (= 22.55 m). Az általad citált fórum linken dgy mikron/sec nagyságrendet adott meg ami szerintem meglehetősen alábecsült érték dehát ő az iparos.

Mindezek mellett nem gondolom, hogy a pontos számszerű értékre lenne szükség a PR kisérlet értelmezéséhez. Akármennyi lehet, az nem befolyásol semmit..

A PR kisérlet a mérés, s ebből durva becslést lehet tenni a fénysebességnövekedés mértékére.

Ezeknél a "klasszikus" kísérleteknél mindig probléma van a magyarázattal, tehát végül is nem bizonyítja azt amit kéne.

Az nem teljesen ugyanaz, ha valami nyugalomba van, vagy egy gyorsan változó mágneses térben van.
A hangszóró esetén pont ez történik.

Az adott mérés tervezésével kapcsolatban olyan adatok merülnek fel
(adott detektor érzékenység, magasság különbség), hogy megkérdőjelezik az adott kísérlet hitelességégét.

Tehát megállapítom, hogy HINNI kell a tudományban, mert a bizonyítékok kitaláltak. :O)

"A lefelé eső fény sebessége a hangszórómembránra szerelt detektor mozgásának sebességével nő. Ez nem egy jól definiált sebesség mert a hangszórómembrán nulláról begyorsul egy maximális sebességre majd azonnal fékeződik és leáll, majd kezdődik minden elölről. ..."
- Valamit eltéveszthettél, mert miért kellene még jobban növelni a fény sebességét, amikor annak növekedését akarnánk kimutatni?
A hangszóró tekercse és így a minta is harmonikus rezgőmozgást végez, tehát az az egyensúlyi helyzetén keresztül ide-oda mozog, vagyis, (ha a fázisállandót 0-nak vesszük) a kitérése az

y = A sin ωt szerint, a sebessége v = Aω cos ωt szerint alakul.

Ebből látható az, hogy
a minta sebessége periodikusan nem csak nő, hanem csökken is és ez szükséges a kompenzációhoz.

"... A PR kisérlet a mérés, s ebből durva becslést lehet tenni a fénysebességnövekedés mértékére. ..."

Kénytelen vagyok megkérdezni azt, hogy a Mössbauer-effektus szelektív abszorpciója bekövetkezésében a gamma sugarak frekvenciájának és a Doppler-effektusnak mi szerepe van?

Nos, azt nem tudhatjuk, hogy a valóság mennyi.. mert csupán Einstein méréssel igazolatlan kijelentésére alapozva ennyi..

Nézzük a kifedést! A Marsnak legritkább a légköre, és többieké olyan sűrű, hogy a kifedések időpontjai teljesen bizonytalanok.

Tegyük fel hogy a legtávolabbi ponton van a két bolygó.
Ekkor c=3e8 m/s sebességgel 1258 sec a fényút..

A relatív Doppler szerint ha az 550 nm hullámhosszú fényt a kékeltolódás miatt csak 400 nm hullámhosszúnak látjuk akkor

v=9,24E+07 a forrásának a relatív sebessége

így c'=3,924e8 m/s vagyis 1258 sec helyett csak 962 sec kell neki.

Különbözet 296 sec

ezt látni kellene.. majdnem.. Az áthaladás teljes ideje, horizonttól-horizontig
átlag pályamenti sebességgel 282 sec
A légkör hatására a horizont alattról 2-3 perccel a lenyugvás után még és 2-3 perccel a felkelés előtt már látszik a csillagok fénye.
(Ez a Föld esetén 30 perc - alkony-ill-pirkadat !)

Vagyis az egyik oldali fény még el sem tűnt, de a másik oldalon már megjelenőben van.
És miután a gyorsabb szűnik meg előbb, de szintén a gyorsabb ér el hozzánk előbb,
így a légköz 0,7-0,9 kPa nyomásingadozása okozta 30-70 %-os fényintenzitás ingadozás bőven elfedi a sebesség különbségek okozta 10 %-os fényintenzitás ingadozást.

Azaz akár van, akár nincs sebesség különbség, azt a bolygó áthaladásokkal nem lehet kimérni.

"Az nem teljesen ugyanaz, ha valami nyugalomba van, vagy egy gyorsan változó mágneses térben van.
A hangszóró esetén pont ez történik. ..."
- A minta periodikus mozgatásához kellett jobb híján a hangszóró.
A minta nem volt mágneses térben, csak a dinamikus hangszóró tekercse, amelyet 50 Hz-es váltakozó árammal tápláltak meg.
(A gamma sugarakat a mágneses tér egyébként sem térítené el.)

Még mindig nem érted.

Különböző időpontokat, és bolygó távolságokat kapnál.
A látszólagos bolygópálya az ökörhugyozáshoz lenne hasonlatos.
Látszólag egymáshoz közeli csillag helyzet esetén a bolygó áthaladás olyan lenne, mintha lukatos sajt haladna át és nem egy tömör bolygó.

Csak gondold át az elképzelésednek a következményeit. Jelen esetben azt, hogy a bolygó - Föld távolságot a különböző fényforrású sugarak különböző sebességgel tennék meg.
Ne a zavarosba akarj halászni, azaz a hibákkal elfedni a valóságot.

A függőleges irányú sugarakat a gravitációs tér se. Ennek ellenére hatott rá.

Már bocs, de a fizikai tapasztalattal ellentétes véleményt Einstein állította, nem én.

Einstein és követői közül senki sem állt elő igazoló mérési eredménnyel a fény sebességének IR-közötti állandóságáról.

Ezzel szemben az SI szabványa kizárólag az egy IR-ben nyugvó forrás-detektor között mérhető fénysebességet fogadja el állandónak.

Ezzel kizárja az IR-ek közötti állandóságának lehetőségét. És ez világszabvány..

Én csupán megpróbáltam megértetni veled a fizikai tényeket..
Nem érted, hát nem érted.. Nem kell mindent értened..

Itt te a mágneses térnek a mérésre történő zavaró hatását emlegetted.

Ebben az esetben a te feltételezésed (forrástól függő fénysebesség) vezet a tapasztalattal ellentétes észleléshez.

Az SI-be való fénysebesség bedrótozásában viszont igazad van, de most ne ott keresd a hibát.

A feltételezéseidet vesd össze az észlelésekkel.
Első lépésben ezen a próbán kéne átmennie.

A fénysebességre vonatkozóan vizsgálták(ják) egy elég gyorsan mozgó járműről (Föld) történő észleléseket és kibocsátásokat.

Ha változna a fény sebessége, akkor azt úgy érzékelnénk, mintha a távolság összehúzódna, vagy kitágulna.
A Föld periódikusan mozog, tehát a csillagok távolsága is éves periódussal kéne változni.