A napfogyatkozás fotó félrevezető, mert Nap fogyatkozáskor a fénysugár útjába nem csak a Nap, hanem a Hold tömege is útba esik.
A lassúbb óra, hosszabb fényutat jelent, tehát a tömeg közelében a fénysugár rövidebb távolságot tesz meg, mint tőle távolabb.
Helyi idő szerint mindkettő azonos távolság.
A lényeg, zuhanás nélkül, a téridő deformáció hatására is elgörbülhet a fény.

Menjél cikk-cakkban! Jobbra 45fokra 1 lépés, balra 45fokra egy lépést.
Ennek ellenére előre haladnál.
Ha viszont az egyik irányba a lépéseid megrövidülnének, akkor a menetirányod elgörbülne.

Ebből:
Ez:nem következik!
Sőt éppen az ellenkezője következik.. a forrásához relatív állandó sebességű mozgás, kizárólag a forrásához relatívan állandó sebességű..

Na igen, ha nem a forrásától indulna, akkor a forrástól független lenne a mozgása.
De a forrás azért forrás, mert a forrástól távolodik c sebességgel .. így a forrásnak a más rendszerekhez relatív sebessége és a forráshoz relatív fénysebesség együtt jelenik meg a mások és a fény közötti relatív sebességben..
Azaz a más rendszerekhez relatív fénysebesség két komponensből áll össze..

De csak a levegőhöz relatívan.. a csónakokhoz relatívan szintén más a sebessége a hangnak..


Nos, ez még feltételezésnek is vicces.. Mert a semminek nincs tulajdonsága. Nem is lehet, mert a tulajdonság fogalmát kizárólag a valamire alkalmazhatjuk..



Na igen, HA nem különböztethető meg. De megkülönböztethető.. Így terjed pl. a robbanás hangja.. Mozgó nyomásfronttól pár méterre (vagy esetenként centire) a mozgó vákuum halad.

Azaz a vákuum éppen úgy mozgásba hozható, mint bármilyen test.. Hiszen a vákuum attól vákuum, hogy helyéről elmozdítottuk a testeket..
Azaz a vákuum mozgatása tulajdonképpen a testek mozgatásának eredménye.

Ettől a résztől: "A foton a számításokban használható.." kicsit zavaros.

Nincs legkisebb energia csomag.. illetve olyan értelemben van, hogy pl. a kinetikai értelemben negatív végtelennél kisebb .. de az sem legkisebb, mert van még nála is kisebb.

Igen, csak nem úgy mint egy darab kőre.

Szia Demokritosz!

Hajaj több is van.. Én a "C:\Program Files\Blender Foundation\Blender\blender.exe" progit szeretem..
A fiam inkább a C:\trueSpace76\tS\tS7.exe progit használja..

Mindkettő ingyenes és könnyen kezelhető.. a TS7 jól animál..

Ha nincs tulajdonsága, akkor mi alapján állítod, hogy ott most vákuum van?

Van tulajdonsága, ezek egyike, hogy milyen sebességgel tudja továbbítani az energiát (fényt).

A tulajdonságai között mozgásra vonatkozó nincs, mivel nincs tömege, lendülete, perdülete. Tehát ha még mozogna akkor se lehetne megkülönböztetni az állótól.

Ha 2 hasonló vákuum tartályon keresztül vizsgálnák a fény terjedését.
Az első legyen lent a Föld felszínen, a másik egy gyorsan mozgó űrhajón.

Milyen különbséget mérnél a tartály tartalmában és milyen különbséget a fény sebességében?

Fogalmilag a valami teljes hiánya a semmi.
A valami teljes hiányát megközelítő állapotot vákuumnak nevezzük.

Így megkülönböztetünk különféle "jóságú" vákumot, a nyomás csökkenéstől, az ultra nagy vákuumig.
Amikor már abszolút nincs semmi sem egy térrészben, akkor abban a térrészben csak maga az üres - pucér tér van.



Tévedés. Az energia a forrásból kilépési sebességének megváltoztatásáig megtartja a kilépéskor kapott mozgásállapotát. (Newton)

Azaz nem e tér tulajdonsága és nem is a vákuum tulajdonsága a benne mozgók sebességének meghatározása.



Ez is hamis feltételezés. Egyrészt, mert mozoghat, és ekkor a helye változik.
Másrészt a mozgása során az új helyéről távozó tömeg mutatja az általad hiányolt tulajdonságokat.
Azaz a vákuum mozgását, tömeg mozgása, tömeg perdülete, áramlása stb. követi.


1. A Föld felszínén lévő tartályt átjáró gravitonok koncentrációja magasabb, mint a távoli űrben haladó űrhajón lévő tartályban mérhető graviton koncentráció.
2. A gravitonok lassítják a folyamatokat, így az órák működését is.
Egyben az áramlási irányuk anizotróppá teszi a fény haladási gyorsaságát.

Egyébként a vízben mozgó buborék, a víz tekintetében vákum, mert víz nincs benne..
Így elvileg, ha megszakíthatatlan és egyben, semekkora vákuumban sem felforró folyadékra super nagy vákuumot kötünk és a belsejében egyetlen idegen atomnyi heterogenitás van, akkor benne olyan buborék képezhető lenne, amely buborékban szuper nagy vákuum van.

Az ilyen buborék mozgását a folyadék örvénylése, tömegének és ionjainak mozgása követhetné.
Azaz a buborék szuper nagy vákuumának felületén a folyadékban lévő megfigyelő a buborék tehetetlenségét éppen úgy megfigyelhetné, mint ahogy a mozgásával járó potenciál változásokat, stb.

Valós körülmények között ezt az állapotot olyan, pl. vízbe merített tartállyal megvalósíthatjuk, amelyben szuper nagy vákuum van.
A tartály mozgatása tehetetlenséggel, vontatási ellenállással jár, "és a többi".

Miközben az álló vákuumtartályon ezeket a változásokkal járó hatásokat nem tapasztaljuk..

"A napfogyatkozás fotó félrevezető, mert Nap fogyatkozáskor a fénysugár útjába nem csak a Nap, hanem a Hold tömege is útba esik. ..."
- akkor nem látnánk semmit.
Akkor, ha a Hold tömegének hatását érted alatta, az csak erősíti az effektust, tehát nem cáfolod azt.
Már csak azért sem, mert a Nap tömegénél sokszorta kisebbről szólsz.

"... A lassúbb óra, hosszabb fényutat jelent ..."
- Tehát nagyobb a hullámhossz.

"... A lényeg, zuhanás nélkül, a téridő deformáció hatására is elgörbülhet a fény. ..."
- A Nap felé esik-e a foton, vagy sem?

"... Fogalmilag a valami teljes hiánya a semmi. ..."
- Nyeletlen bicska penge nélkül.

"... Amikor már abszolút nincs semmi sem egy térrészben, akkor abban a térrészben csak maga az üres - pucér tér van. ..."
- Az elektromágneses sugárzást semminek tekinted-e és ha nem, akkor hogyan zárnád ki azokat?

Tükrözéssel és a távolság hatásával..

( Tükrözés nélkül is, ha elegendően nagy távolságra vagyunk mondjuk egy csillagtól, akkor akár évek alatt sem ér el egyetlen fotonja sem bennünket.. legfeljebb ehhez sok milliárd fényévnyi távolság kell.. )

"- Nyeletlen bicska penge nélkül." -- Nos, igen, kb.

"Tükrözéssel ..."
- Mivel ideális tükör nincs, bármilyen tükör valamilsen mértékben melegedni fog, hősugárzása lesz.

"... és a távolság hatásával.. ..."
- A reliktum (2,7 kelvines) sugárzástól így nem tudsz megszabadulni, mert az mindenütt jelen van.

Nem. A részecskék hiánya a vákuum.

A mozgására vonatkozóan: meg tudod-e mozdítani az árnyékot, vagy a fényt eltakarva mindig új helyen lesz (a régin megszűnik) az árnyék?
Az utóbbi esetben az árnyék nem mozog. Nincs is lendülete.

A vákuum mozgása nem különböztethető meg az állótól. Azért mert a körülötte lévő anyag állapotából következtetéseket vonsz le, még nem jelenti, hogy fizikai tulajdonságai is változnak, vagy megkülönböztethetőek.
Azonos fizikai tulajdonságokhoz meg azonos fénysebesség tartozik.

Ha elképzelésed (a forrás sebességétől függő fénysebesség) esetén a beérkező fénysugarak különböző sebességűek lennének, ami kimutatható lenne.

Gravitonokat még soha sehol nem mutattak ki.

Gézoo

Te vagy az én emberem. Én is a Blenderrel próbálkozok, és jól jönne valaki, aki segítene. Legalább az elején.

Ahogy elnézegettem a Blenderben készült képeket és animációkat, csodaszép dolgokat lehet alkotni benne.

Zaklathatlak néha ezügyben?

Ez igaz, viszont a számértéken változtathat.

Ha egy autó 100km/h sebességgel halad, akkor 1 óra alatt meg tesz 100km-t.
Ha a helyi ideje lassabban telik, akkor kívülről nézve, 1 óra alatt az autóba nem telik el 1 óra, tehát kevesebbet tesz meg mint 100km.

Az idő furcsa csavarokat tesz bele a folyamatokba.

"Ez igaz, viszont a számértéken változtathat. ..."
- A hatás lehet kaszkád, de szerintem a Holdét nemigen lehet kimutatni.

"... Ha egy autó 100km/h sebességgel halad, akkor 1 óra alatt meg tesz 100km-t.
Ha a helyi ideje lassabban telik, akkor kívülről nézve, 1 óra alatt az autóba nem telik el 1 óra, tehát kevesebbet tesz meg mint 100km. ..."
- Nem, többet tesz meg, mert ez a müonok klasszikus esete.

"... Az idő furcsa csavarokat tesz bele a folyamatokba."
- Csak szemlélni is helyesen kell.

Kedves Demokritosz!

Természetesen! Szívesen segítek.

Gondolom már felfedezted a billentyűzettel való nézőpont váltásokat és mozgásokat.
Ha nem, akkor javaslom ezzel kezd, mert ha látsz, akkor azt is látod, amit még csak eztán fogsz odarajzolni.
Én gyakran "klónozok" és a klón koordinátáit, méreteit kézzel ütöm be, mert így precízen és gyorsan a helyére kerülnek az alkatrészek.. stb.stb.stb..

Nos, majdnem.. ott ahol a jól szigetelt térben 1 milliomod fokra közelítünk az abszolút nullához, ott már majdnem nulla van csak..
Csupán pénz kérdése, hogy mit és mennyire szűrünk ki.

Nos, a gáztér vákuumára igaz ez.. A vákuum szó általános értelemben a valaminek a teljes hiánya. Ahol a valami szó a létezőt, az olyat jelöli ami van.



A fényforrás tömegét vagy a tükör, vagy az árnyékoló tömegét mozgatod az árnyék elmozdításakor.
Azaz az árnyék elmozdulásával szinkron tömegmozgás is bekövetkezik.
Így az árnyékot létrehozó test lendülete jelenik meg az árnyék mozgatásával.
Ilyen értelemben az árnyékkal együtt jár a lendület,.



Amikor a vákuum mozog akkor "fizikai anyag" kerül a vákuum helyére és vákuum a "fizikai anyag" helyére, ezért a vákuum mozgatása elválaszthatatlan a tömegtől és a tehetetlenségétől.

Ezért a mozgó és az álló vákuum éppen úgy megkülönböztethető, mint a mozgó tömeg az álló tömegtől.

A fény sebessége kizárólag a forrásához relatív. Pontosabban, a forrás részecske töltéséhez és tömegéhez együttvéve.
Ezért elvben ha létezne többféle töltésre jellemző hatást kiváltó jelenség,
akkor az általuk okozható foton kilépési sebességek is eltérőek lehetnének.

Miután egy kaptafa alá veszünk minden töltést, és még nem végeztünk méréseket a pozitív töltések gyorsulása során kilépő fotonok sebességére, ezért még az is megeshet, hogy ilyen mérések során egy másik, szintén a forrás részecskéhez relatívan állandó fénysebesség értéket kapunk.



Így van, kimutatható. A szállított energiája, impulzus keltő képessége és a frekvenciája- ezzel a névleges fénysebességből számított hullámhossza is változik a forrás és a detektor relatív sebességének függvényében.



Ezt olyan fizikusok mint Fermi és Feynman másként publikálták. Sőt! Feynman egyenesen odáig elment, hogy besorolta a bozonok közé.

Az idő és az órák látott és mért sebességeit gondosan el kellene választani egymástól.

A látott óra járási sebesség, a fény terjedési sebessége végességének következménye.
Az óra által mutatott értéktől minden esetben a zérónál nagyobb relatív sebesség függvényében eltérő a látott járási sebessége.

"... 1 milliomod fokra közelítünk az abszolút nullához, ott már majdnem nulla van ..."
- A majdnem nulla az bizony nem nulla!
(Egyébként, honnan vetted az 1 milliomod számértéket?)