Kedves Hanjó!

" Ejnye no, hát a soreltérítő tekercsek és a képeltérítő tekercsek mit csinálnak?"

az irányán módosítanak.. kisfesszel, nagy árammal.. mint ahogyan a kompenzáló mágnesek is.. áram és fesz nélkül.. csak eltérítenek..

" Meg nem mérted, (velem akartad méretni), de kötöd az ebet a karóhoz." a monitorom feszültségét, nem mértem.. csak a kisugárzott frekvenciát..

" Attól tartok, hogy furcsán néznének valakire, aki egy radioaktív preparátumra azt mondaná, hogy katódsugarakat bocsát ki." Egyetértünk.. a ßéta az általánosabb alak.. a katódsugárzás említésekor valóban keresné a többség a katódot :)

Kedves Gézoo!

Ha ennyire elszántan megmérted a kisugárzott frekvenciát, akkor elhiszem neked.
Valóban, mind a gyorsuló, mind a lassuló töltések (jelen vitánkban elektronok) elektromágneses teret/mezőt hoznak létre maguk körül és így sugárzást is.

Az viszont, hogy mekkora frekvenciától nevezhető fotonnak a hf kvantumnak tekintett energia, az más kérdés.

De még mindig adós vagy a képernyőt elérő elektronok energiájával.
Ugyanis, az elektron 30 keV-es (30 kV gyorsító feszültség) energiájából hiányozni kell a kisugárzott energiának.
(Az elektronok nem ciklikusan gyorsulnak.)

Köszönöm, gézám!

Kitűnő, gézám!
Azért olvasd még egy kicsit tovább azt a cikket. Találsz benne ilyet:
A lengőrendszernek annyira kicsi volt az elmozdulása, hogy Eötvös és munkatársai biztosra vették, a gravitáció abszorpciója nem létezik. A mérésnek természetesen volt bizonyos szórása, és ezért csak annyit lehetett kijelenteni: "az ólomkvadránsok abszorpciója egy-ötvenmilliárdodnál kisebb kell legyen".

Kísérleti fizikushoz méltó, korrekt megfogalmazás.
Na most gézám, milyen pontosság kell ahhoz, hogy valaminek a nemlétét 100%biztonsággal bizonyítsuk - azaz cáfoljuk? Ha mondasz x valamit, én kérek még 2 nagyságrendet. Ha megadtad, kérek még hármat, és így tovább a végtelenségig.
Azaz valaminek a nemlétét bizonyítani nem lehet. A gravitációs árnyékolás nemlétét sem, csak a létét lehet igazolni.
Ellenben a te állításodat sikerült cáfolni.
Ugyanis te azt állítottad létezik, ellenben a kísérletek azt nem mutatják hogy létezne, illetve hogy az adott hibahatárnál nem létezik.

Akkor vajon te mire alapoztad a gravitációs árnyékolás létét, ha tudod hogy a jelenlegi műszerekkel kimutathatalan?
Elismerem, kissé pontatlanul fogalmaztam.
Ezt írtam:
Hát ez bizony cáfolja a gravitációs árnyékolást, azaz ez is hazugság volt...
Mondjuk valami ilyesmit kellet volna:
Hát ez bizony cáfolja a gravitációs árnyékolásra létezésére tett kijelentésedet, azaz ez is hazugság volt...
Kb olyan szintű hiba, mint hogy tudományos előadásokon nem teszik hozzá minden mondathoz hogy "Jelenlegi tudásunk szerint" vagy "A tudomány mai állása szerint"

gézám! miután kiderült, hogy a fenti tudás birtokában vagy, így módosítom a hazugságodra vonatkozó állításomat:
Ez nem egyszerű hazugság, ez az előre megfontolt szándékkal, különös kegyetlenséggel, többszörös visszaesőként, folytatólagosan elkövetett hazugság minősített esete.

Nos, ki hazudik?

Akkor ezt lezártuk, továbbléphetünk. Mi legyen a következő?
Casimir? Frekvencia függő fény?

Kedves Izsák!

Bizonyára nem értetted meg, hogy Eötvös Lóránd ingájánál csak 3 nagyságrenddel érzékenyebb műszerekkel tudták kimutatni laboratóriumi méretek mellett, hogy a plánparallel lemezeknek anyagi minőségtől függetlenül, nincs szigetelő hatása.
Érdemes lenne megkeresni az NG filmjét ami erről a mérésről szólt!

Amióta leírtam azt a hozzászólást amelyben erről a filmről is említést tettem, eszembe jutott még egy részlet.
Az új, lézeres interferometrukus skálájú műszerrel azt is mérték-bemutatták, hogy a plánparallel lemezek távolságától hogyan függ a grav. térerősség értéke.

Aztán eszembe jutott, hogy egy szintén lézeres műszerrel a Discovery a Mythos-bustersben Jamie Hyneman és Adam Savage, amikor méréseket végeztek, az egyetem közeli (kb fél mérfölgre lévő) sportpályáján lévő tömeg (emberek) gravitációs vonzását is kimutatta a műszer.
A műszer alá tett, szintén plánparallel lemez "szigetelő" hatását nem tudták kimutatni,
de a lemez élénél fellépő élhatást szépen kijelezte a műszer.

Nos, mint már nagyon sok fórumon, minden alkalommal hangsúlyoztam, logikailag sem lenne helyt álló a gravitációs hatást sugárzó testtől elvárni,
szigetelő hatást, de
mint minden sugárzás esetében, a lencse, él, és csúcshatás jól mérhető, és megjelenésével a növelt térerősség közvetlen határán térerősség relatív csökkenéssel kell találkoznunk, így erről a részről elvezetett potenciáltól,
gyakorlatilag elszigeteli az elvezető él, csúcs, lencse a sugárzást.

Egyszerű példával élve, a nagyító lencse fókuszában összegyűjtött fény pontjának határától a lencse pereméig árnyékolt-elszigetelt zóna van.

Így mondhatjuk, hogy az üveg nem szigeteli el a fényt, de elvezeti.
És ezzel ahonnét elvezette a sugárzást, azt a részt ezzel az elvezetéssel elszigetelte..

Egyébként Eötvös Lóránd horizonton lévő napfényéről annyit érdemes tudni, hogy amikor a horizonton látjuk a napot, akkorra már fizikailag régen a horizont alatt van.
Csupán a levegő, mint optikai lencse jelentősen eltéríti a fénysugarak irányát.

Ezzel Eötvös Lóránd kísérletében a torziós inga tengelyének iránya a feltételezettől jelentősen eltérő szöget zárt be a nap tényleges irányával.
Ezáltal az eltérülés nagyságát csökkentő műszer beállítással, kizárták a kísérlet sikerességének lehetőségét is.

Azaz nem csak a műszer érzékenysége volt nagyságrendekkel a kimutathatósági határtól, hanem a műszer beállítása is kizárta az esetleges kimutatás lehetőségét.

Az ólomkvadránsok hatásának kimutatásához pedig nem 3 nagyságrenddel, hanem legalább 6 nagyságrenddel érzékenyebb műszer kellene.

Kedves Hanjó!

Nekem anno azt tanították, hogy E=h*f ahol f felveheti zérótól a végtelenig bármely értéket.

Én magam egy da/dt határérték számítással azt kaptam, hogy úgy ahogyan a kisugárzóhoz biztosan relatívan c fénysebessége állandó,

egyben ilyen értelemben a kisugárzójához relatívan határsebesség,

a fotonokat létrehozó gyorsulás megváltozásának, azaz idő szerinti differenciáljának ( azaz az említett da/dt hányadosnak a határértéke a
c azaz a fénysebesség.

Azaz ha ezt Auróra ellenőrzi és visszaigazolja a számításom helyességét, akkor ennek a da/dt határértéknek a jelentősége megnövekszik.

Ugyanis akkor ez lenne az első olyan függvénykapcsolat a fotonok sebessége és a létrehozó töltés gyorsulásának határa között, ami
meghatározza a fénysebesség értékének nagyságát.

Magyarul, ha helyes a da/dt határérték számításom, akkor a töltéssel rendelkező részecskék tömegének és töltésének aránya, mint a részecskék fizikai tulajdonsága határozza meg, a gyorsíthatóságukat és ezzel a kisugárzott fotonok sebességét is meghatározza.

Vagyis az első olyan függvény lenne ez, amelyik konkrét kapcsolatot teremt
az anyagi tulajdonságok és a általuk létrehozott fény sebességének értéke között.

Ja és a lényeg, a kérdésedre adandó válasz..

Szóval ha da/dt felső határértéke c akkor az E=h*f függvény

csak a zéró és a határérték frekvencia közötti bármilyen értéket vehet fel.. nagyobb értékű frekvenciát nem.

(Persze mint tudjuk, a fény relativisztikus trükkökre képes, és így ha a kisugárzott frekvenciának lenne is felső határértéke, de a beérkező frekvencia a rel.Doppler elv értelmében ennél a határértéknél sokkal magasabb is lehetne..)

Ja és igen..

Egyben értelmezné ez a da/dt felső határérték Maxwell c=1/gyök(µ0*ε0) egyenletét azáltal, hogy a töltéssel rendelkező részecske tömege és töltése által meghatározott maximális gyorsulás változás értéket arányítja a töltések keltette erőtérrel, azaz a µ0 és a ε0 értékével.

Bár ahogy most belegondolok, ez innen nézve teljesen logikusan magától értetődő következmény..

Kedves Gézoo!

"... a fotonokat létrehozó gyorsulás megváltozásának, azaz idő szerinti differenciáljának ( azaz az említett da/dt hányadosnak a határértéke a
c azaz a fénysebesség. ..."
- Nos, nézzük:

sebesség jellege hosszúság/idő,
gyorsulás jellege hosszúság/idő²,
gyorsulás idő szerinti deriváltja jellege hosszúság/idő³.

Másképpen:
v = ds/dt [m/s]
a = dv/dt [m/s²]

magasabb rendű gyorsulás: da/dt [m/s³]

Ennek nem lehet sebesség jellege!

Itt valami prücök van!

gézám!

Mond ez neked valamit?
[~]wc gezoo6764.txt
20 240 1966 gezoo6764.txt
[~]$

Na ez annyit jelent hogy írtál 20 sort, 240 szót és 1966 karaktert.
Az információtartalmat sajnos a wc parancs nem tudja megmondani, de megmondom én:
0

Azaz az egész hozzászólás csak arról szól, hogy fenntartsd a hazugságot.
Amíg csak a halandzsát nyomatod, és nem adsz megbízható forrást az árnyékolható gravitációról, addig... gézám, tudod...

Ezzel már reménytelenül megbuktál.
Javaslom térjünk át más témára,
Casimir vs. klasszikus fémtan, vagy frekvencia függő fénysebesség.
Nekem a mérleg is jó.
Nos?

[~]$ wc gezoo6765.txt
8 104 895 gezoo6765.txt
[~]$
Lásd 6770

Kedves Hanjó!

Teljesen igazad van! Így pongyola és félreérthető.. Nézzük másként:

A Q töltéssel rendelkező m tömegű részecskére ható

F=kQ(er/r2+1/r'2 r'/c der'/dt+er'/r) gyorsító erő okozta gyorsulás

értéke a = kQ(er/r2+1/r'2 r'/c der'/dt+er'/r)/m

és ennek idő szerinti da/dt differenciálhányadosának maximális értékéből
megkapott maximális sebesség c azaz a fénysebesség.

Azaz ha jól látom, akkor a c fénysebesség nem azért állandó mert Einstein vagy valaki ezt feltételezte és posztulálta, hanem:

Azért állandó a fény sebessége mert az m tömegű és Q töltésű részecske maximális gyorsíthatósága

a "da/dt=d(kQ(er/r2+1/r'2 r'/c der'/dt+er'/r)/m) / dt " függvény

határértékéből ez a c sebesség adódik.

Kedves Izsák!
Rettenetesen rögeszmés vagy.. A jó Isten gyógyítson meg!

Kedves Gézoo!

Jó lenne, ha precizíroznád azt, hogy mivel mit jelölsz.

»... a "da/dt=d(kQ(er/r2+1/r'2 r'/c der'/dt+er'/r)/m) / dt " függvény

határértékéből ez a c sebesség adódik.«
- Egy elrendezési vázlat nem ártana, azon kívül mit jelölünk r-rel?

Eötvös azt feltételezte, hogy az egyik test kibocsátja a gravitációt amit a másik elnyel. Igen, belinkeltem a sulinetet és bele is olvastál. Ha gondosan elolvasod akkor rájöhetsz, hogy valóban ezt feltételezte. Azt feltételezte, hogy a felső ólomkvadránsokat nem kell figyelembe venni az árnyékolásnál mert a vonzó gravitációt összemixelte a nyomó gravitációval.

Ezt a butaságot nem tehette volna meg, mert vagy vonzó gravitáció van, vagy nyomó. A kettő együtt nincs. A baj az, hogy vonzó sincs. Meg térgörbület sincs, mivel sem idő, sem tér nem létezik. Téridő meg végképp nem létezik, Einstein találta ki. Marad a nyomó gravitáció.

Napfogyatkozáskor észlelhető gravitációs anomália támasztja alá, Allais effektusnak hívják.

Ilyenkor a Hold árnyékolja a Nap által már előzetesen gyengített DVAG-gravitonsugárzást. Ha a Hold kijön a takarásból (már nem takarja a Napot) akkor a Hold egy gyengítetlen, eredeti DVAG sugárzást árnyékol, innen az anomália.

Kedves Hanjó!

A töltésre ható erő: F=kQ(er/r2+1/r'2 r'/c der'/dt+er'/r)

Ahol az első tag a sztatikus Coulomb tag, a második tag az időkésleltetést kompenzáló tag, a harmadik pedig a sugárzási tag.
Ebből és a hagyományos Newton törvényből ami szerint F=m*a függvény van a fellépő erő a gyorsulás és a tömeg között, következik a gyorsíthatóság felső határa.

Képzeljünk el egy golyót, amely golyót egy a hozzá rögzített rugóra ható erővel gyorsítunk..

Legyen v sebességű az a test amely a gyorsítást végyzi. A test eléri a rugót, és ahogyan elkezdi összenyomni, vagyis az erőhatást létrehozni, a pillanatnyi erőhatásra, azzal ellentétes, de azonos nagyságú erőhatással válaszol a golyó, és a pillanatnyi F erő a=F/m pillanatnyi gyorsulásra kényszeríti.

Ha ezzel a gyorsulással nem érte el a golyó a v sebességet, akkor a rugó tovább nyomódik össze.. és a rugóerő növekszik.
Így persze a golyóra ható erő is növekszik és ezért a gyorsulása is növekszik.

A golyó a gyorsulás révén növekvő sebessége közelíti a v sebességet, ezzel késleltetve ugyan a gyorsító erő megjelenéséhez viszonyítva, de a sebességének növekedése a rugóra ható erőt és ezzel a rugóerőt csökkenti. Azaz ezzel visszahat a gyorsító erő növekedésére is.
Amint eléri a v sebességet a golyó, az erőhatások okafogyottá válva eltűnnek..

Ebben a modellben azt vizsgáltam, hogy a négyetes úttörvény, a relativisztikus jelterjedés és a gyorsításra sugárzással reagáló sebességnövekedésével van-e határa a gyorsíthatóságának?

Mert ugye tudjuk, hogy a specrel csak a sebességnek szab korlátot, de a gyorsulásnak nem.
Ezért is példálózunk gyakorta "végtelen" nagyságú gyorsulásokkal történő IR váltásokról.

Tehát, ha a fenti módon képzett F és az elektron Q töltése, m tömege mellett,

az a=F/m függvény nem vehet fel végtelen értéket, mert akkor végtelen rövid idó alatt átlépné a test a fénysebességet, még az előtt, hogy a terjedési késleltetés okán elérhetné bármilyen jelzés arról, hogy már túl gyorsult.

Ebből következően a gyorsíthatóságnak a felső korlátja az a differenciál, amely
a maximális gyorsítás mellett még biztosítja a jel beérkezést is.
Ez pedig szerintem a c sebességű jelterjedésből következően az a gyorsulás érték,
azaz a=dc/dt

Ja és igen.. Tegnap hajnali 3-tól, két óra alvás után talpon voltam, és a munkám mellett, több fórumon Izsákhoz hasonló energia paraziták hadával kellett megküzdenem, miközben a munkámban is és a magánéletemben (menszesz a páromnál, stb. ) is elég sok érdekes tényező "színesítette" a napomat. Igazából, most sem aludtam túl sokat.. Így ha kicsit dekoncentrált lennék, kérlek nézzétek el..

Ok gézám, most már rögeszmés is vagyok.
Csak diagnosztizálni tudsz neten keresztül, vagy gyógyítani is?
Haladni kell a korral! A TV-s távgyógyító gyurcsok már elavult, jöhet a neten távgyógyító gézoo! Tuti üzlet!

gézám! Megint csak alaptalan személyeskedés, de továbbra sem tudsz felmutatni semmit.

gézám! ott tartunk, tudod hogy nem sikerült az árnyékolást kimutatni, de kötöd az ebet a karóhoz.
Persze azt tudod, hogy elcseszték a kísérletet, meg nem volt elég pontos. Meg még legalább 6(!) nagyságrenddel érzékenyebb műszer kellene. Ezt vajon mire alapozod? Miért pont annyi?
És ha megkapod, és nincs hatás akkor majd kell 12, 15, 20 nagyságrend és így tovább a végtelenségik... hát gézám...


Nos? folytassuk a mérleggel?

Rendben, feltételezte mint munkahipotézist, - miért is ne, meg hátha mégis -, így működik a tudomány. Megvizsgálta, nem talált semmit. Kész. Ötlet kilőve, ennyi.

A többi meg a szokásos dumád. Eredményt te sem tudsz mutatni.

Az Allais effektus megbízthatósága -ahogy látom- a Silvertooth kísérlettel van egy szinten. Azaz kuka.
Nyilván nem véletlenül nem adtál linket.

Most látom, energia parazita is vagyok :-DD
gézám! egyszerűbb lenne, ha idetennéd a bizonyétakaidat, és ezzel kész.
Ezzel szemben napokon, oldalakon keresztül nyomod fáradhatatlanul a rizsát, töröd a fejed hazugságokon, mindenféle sértéseken, csakhogy kibújj a válasz és bizonyítás alól.

gézám! ezek nem érdekelnek. A bizonyítékokat szeretném látni. Kész. Ennyi.
Ha nincs, minek strapálod magad?