Einstein buktája
Socratus
- 2007. 04. 27. 17:52
Nyitóüzenet megjelenítése
Petyike!
Odaát az analfabéta moderátorok mindenkit kizárnak aki náluk egy hajszálnyival többet ért a fizikához.
Ami egyébként eléggé gyakorta megesik. Ugyanis a kőműves segédmunkásnál (M moderátor), vagy az esztergályos szakmunkásból lett, önmagát programozónak valló (P moderátor) emberkéknél csak az nem tud kevesebbet, aki nem járt iskolába.
Te melyik moderátor vagy odaát? Te vagy a traktor? A "hányadékos" stílusod rá jellemző leginkább.
Odaát az analfabéta moderátorok mindenkit kizárnak aki náluk egy hajszálnyival többet ért a fizikához.
Ami egyébként eléggé gyakorta megesik. Ugyanis a kőműves segédmunkásnál (M moderátor), vagy az esztergályos szakmunkásból lett, önmagát programozónak valló (P moderátor) emberkéknél csak az nem tud kevesebbet, aki nem járt iskolába.
Te melyik moderátor vagy odaát? Te vagy a traktor? A "hányadékos" stílusod rá jellemző leginkább.
Kedves Gézoo!
"... Tegyünk az inga alá különféle sűrűségű anyagokból készült, homogén plánparallel lemezeket. (Ezt tették a Colorádó-i Egyetemi kutatók is.)
Bármilyen sűrűségű lemez van az inga alatt, az inga kitérése nem változik. ..."
- Feltűnhetett volna neked az, hogy nem az inga kitéréséről, hanem a g térerősség értékeiről beszélünk.
"... Az anyagok sűrűségétől ebben a mérési pontossági tartományban nem függ a térerősség ha párhuzamos síklapú alakzat közepénél végezzük a mérést. ..."
- Ugyan ne ijesztgess már!
Tömegvonzásról van-e szó, ha igen, akkor egy test tömege:
tömeg = sűrűség x térfogat.
A belinkelt középső ábra közepén lévő minimum táján majdnem teljesen állandó a g értéke.
Azt vajon hogyan mérték meg?
"... Azaz nem az anyagi minőség, azaz nem a sűrűség okozza az eltérést. ..."
- Az alsó ábra pont az eltérő sűrűségre példa és a mélységi hatásra is egyben ezzel a kommentárral:
"... Azonos tömegű gömb alakú ható különböző mélységben helyezkedik el. A maximum értékre (ha a ható 10m mélységben van, és éppen a ható felett " mérünk") normált tömegvonzási értékekből két következtetés vonható le:
-minél mélyebben van a ható, annál kisebb a gravitációs hatása
-minél mélyebben van a ható ,annál "elkentebben" (annál nagyobb hullámhosszú változásként) jelentkezik a gravitációs hatás. ..."
"... a sűrűségek határfelületén fellépő élhatás okozza a kimutatható nagyságú eltéréseket ..."
- Keress rá az idézett jegyzetben az élhatás szóra, egyszer se találsz olyat.
"... Tegyünk az inga alá különféle sűrűségű anyagokból készült, homogén plánparallel lemezeket. (Ezt tették a Colorádó-i Egyetemi kutatók is.)
Bármilyen sűrűségű lemez van az inga alatt, az inga kitérése nem változik. ..."
- Feltűnhetett volna neked az, hogy nem az inga kitéréséről, hanem a g térerősség értékeiről beszélünk.
"... Az anyagok sűrűségétől ebben a mérési pontossági tartományban nem függ a térerősség ha párhuzamos síklapú alakzat közepénél végezzük a mérést. ..."
- Ugyan ne ijesztgess már!
Tömegvonzásról van-e szó, ha igen, akkor egy test tömege:
tömeg = sűrűség x térfogat.
A belinkelt középső ábra közepén lévő minimum táján majdnem teljesen állandó a g értéke.
Azt vajon hogyan mérték meg?
"... Azaz nem az anyagi minőség, azaz nem a sűrűség okozza az eltérést. ..."
- Az alsó ábra pont az eltérő sűrűségre példa és a mélységi hatásra is egyben ezzel a kommentárral:
"... Azonos tömegű gömb alakú ható különböző mélységben helyezkedik el. A maximum értékre (ha a ható 10m mélységben van, és éppen a ható felett " mérünk") normált tömegvonzási értékekből két következtetés vonható le:
-minél mélyebben van a ható, annál kisebb a gravitációs hatása
-minél mélyebben van a ható ,annál "elkentebben" (annál nagyobb hullámhosszú változásként) jelentkezik a gravitációs hatás. ..."
"... a sűrűségek határfelületén fellépő élhatás okozza a kimutatható nagyságú eltéréseket ..."
- Keress rá az idézett jegyzetben az élhatás szóra, egyszer se találsz olyat.
gézám! tudom: "Gyóóóógyúúúlj!"
Nem is kell elovasnod, már többször írtam miért.
gézám! valami forrást is tudsz erre adni?
gézám, ez nem támasztja alá a gravitációs élhatást.
Az Eötvös-inga ugyanis nem a gravitációs gyorsulást nagyságát, hanem ennek gradiensét méri. A plánparallel lemezek a nagyságát változtatják, gradiensét nem, így természetesen az inga kitérése nem változik
mivel ebben az esetben a gradiens is változik.
Tehát nem mutattak ki semmiféle "gravitációs élhatást",
minden a "gravitációs élhatás" nélküli fizika szerint történt.
gézám! igazolhatná az "élhatást" mondjuk egy olyan mérés, ahol két azonos sűrűségű anyag határfelületét kimutatja az Eötvös-inga. Tudsz ilyet mutatni?
A másik lehetőség hogy a "gravitációs élhatás" valamiféle fizikai modellje alapján matematikailag kimutatod, hogy a mérési eredmények ennek a modellnek megfelenek.
Ha az eredmény azonos az "élhatás" néküli fizikáéval, azt is meg kell mutatnod hogy miért.
Na nem, akkor a mérések döntenek. Ebből azért van elég.
gézám! Van ilyen "gravitációs élhatás" elméleted? Vannak ilyen számításaid? :DDDD
A mérések nem ezt mutatják, még az általad megadott doksikban sem. Erre hanjó is rámutatott.
Így van, mivel az Eötvös-inga gradienst mér.
De ez nem igazolja az "élhatást", csak annyit hogy az "élhatás" néküli fizika jól működik,
a "garvitációs élhatásról" nem mond semmit.
Na ezt kellene igazolnod.
Eddig ott tartunk, hogy az Eötvös-inga, a fizika kitűnően működik "élhatás" nélkül,
viszont a "gravitációs élhatás" létét semmivel sem tudod alátámasztani.
És most jöhet a szokásos "Gyóóóógyúúúlj!"
Nem is kell elovasnod, már többször írtam miért.
Tegyünk az inga alá különféle sűrűségű anyagokból készült, homogén plánparallel lemezeket. (Ezt tették a Colorádó-i Egyetemi kutatók is.)
Bármilyen sűrűségű lemez van az inga alatt, az inga kitérése nem változik.
Bármilyen sűrűségű lemez van az inga alatt, az inga kitérése nem változik.
gézám! valami forrást is tudsz erre adni?
gézám, ez nem támasztja alá a gravitációs élhatást.
Az Eötvös-inga ugyanis nem a gravitációs gyorsulást nagyságát, hanem ennek gradiensét méri. A plánparallel lemezek a nagyságát változtatják, gradiensét nem, így természetesen az inga kitérése nem változik
Ugyanakkor, ha a lemez szélét tették az inga alá, akkor az élnél fellépő anomáliát kimutatta az inga.
mivel ebben az esetben a gradiens is változik.
Tehát nem mutattak ki semmiféle "gravitációs élhatást",
minden a "gravitációs élhatás" nélküli fizika szerint történt.
Azaz ha nincs él, csúcs, vagy bármilyen olyan geometriájú test az inga alatt amin a fókuszáló vagy élhatás felléphetne, akkor az eltérő sűrűségű anyagok nem megkülönböztethetők.
gézám! igazolhatná az "élhatást" mondjuk egy olyan mérés, ahol két azonos sűrűségű anyag határfelületét kimutatja az Eötvös-inga. Tudsz ilyet mutatni?
A másik lehetőség hogy a "gravitációs élhatás" valamiféle fizikai modellje alapján matematikailag kimutatod, hogy a mérési eredmények ennek a modellnek megfelenek.
Ha az eredmény azonos az "élhatás" néküli fizikáéval, azt is meg kell mutatnod hogy miért.
Na nem, akkor a mérések döntenek. Ebből azért van elég.
gézám! Van ilyen "gravitációs élhatás" elméleted? Vannak ilyen számításaid? :DDDD
Az anyagok sűrűségétől ebben a mérési pontossági tartományban nem függ a térerősség ha párhuzamos síklapú alakzat közepénél végezzük a mérést.
Azaz nem az anyagi minőség, azaz nem a sűrűség okozza az eltérést.
Azaz nem az anyagi minőség, azaz nem a sűrűség okozza az eltérést.
A mérések nem ezt mutatják, még az általad megadott doksikban sem. Erre hanjó is rámutatott.
A különböző sűrűségű anyagok határfelületén fellépő anomália viszont szépen kimutatható.
Így van, mivel az Eötvös-inga gradienst mér.
De ez nem igazolja az "élhatást", csak annyit hogy az "élhatás" néküli fizika jól működik,
a "garvitációs élhatásról" nem mond semmit.
Azaz nem önmagában a sűrűség, hanem a sűrűségek határfelületén fellépő élhatás okozza a kimutatható nagyságú eltéréseket.
Na ezt kellene igazolnod.
Eddig ott tartunk, hogy az Eötvös-inga, a fizika kitűnően működik "élhatás" nélkül,
viszont a "gravitációs élhatás" létét semmivel sem tudod alátámasztani.
És most jöhet a szokásos "Gyóóóógyúúúlj!"
gézám!
Azért az elég aljas dolog, hogy itt hazudozol, mocskolódsz egy másik fórum moderátorairól.
(mégha netalántán igazad is lenne, de nincs, szokás szerint hazudsz)
Azért az elég aljas dolog, hogy itt hazudozol, mocskolódsz egy másik fórum moderátorairól.
(mégha netalántán igazad is lenne, de nincs, szokás szerint hazudsz)
"... az Eötvös-inga gradienst mér ..."
- Más néven horizontális variométer.
- Más néven horizontális variométer.
A Traktor kivételesen jó munkát végzett, amikor kitiltotta azt a fórumtársamat, aki el akart kergetni a Pripjaty-os topikból azzal az indokkal, hogy "nem illek bele a csapatba, mert nem veszem a poénokat". Az a topik már nem is arról szól, amiről kellene, a Csapat, amelyben én persona nongrata vagyok, poénkodik, miközben Pripjatyban meg emberek ezrei haltak meg! Szegény likvidátorok forognának a sírjukban, ha végigolvasnák azt a topikot, hogyan ökörködnek benne olyanok, akik lehet, hogy még meg sem születtek, amikor a reaktorbaleset történt!
Te melyik moderátor vagy odaát? Te vagy a traktor? A "hányadékos" stílusod rá jellemző leginkább.
Gézuka!
Ki kell, hogy ábrándítsalak. Nem vagyok moderátor, sehol sem.
Az viszont nyílván túlzott elvárás lenne tőled, hogy akár csak a töredékét is megértsd, miért ocsmányság amit művelsz. Ha ezt egy elmebeteg teszi, akkor bocsánatos a dolog, hiszen nem tudja mit tesz, legfeljebb az ápolókat lehet felelősségre vonni, miért nem alkalmazzák a rohamok alatt a megfelelő gyógyszert, vagy kényszerzubbonyt. A fórumok adta szabadsággal mindenütt visszaélsz meglehetősen aljas módon. A hazugságaidra rámutattak itt is, a másik fórumon is. Annyi geric sincs benned, hogy nyiss magadnak egy külön topikot, ahová beömlesztheted nagyságod bizonyítékait, a többi topikot meg ne ugasd tele az éppen aktuális "okosságaiddal". Neked az egyetlen életcélod a magamutogatás.
Valahogy olyan formán, mint a sötétedés után a parkban sétálók elé ugró jóember, aki széttárva kabátját az arra járó nők előtt, elismerésre vágyik, hogy a csodálat hangján rebegjék: Hű, ez igen!!...
Csak hát vannak jóérzésű emberek is, akik ocsmányságnak tartják az ilyesmit.
A tudomány rovatot különösen kedvelt célpontodnak használod. Eddig ugyan pozitívan értékelhetőt nem produkáltál, de ez téged a legkisebb mértékben sem zavar. A fórumot látogató érdeklődő laikusukat talán félrevezetheti egy félművelt beteges hazudozó, de azért ennél többet ne várj.
Másrészt vannak akik tisztelik a tudomány eredményeit, akik szeretnének valóban értelmes eszmecseréket folytatni. Ezeket ős ellenségeidnek tekinted, hiszen nem ájulnak el attól a sok baromságtól amit összehordasz ha kell, ha nem.
Ilyenkor kioktatsz mindenkit a nagy okosságodról és még intenzívebben hazudozol.
Szép új világunkban az ilyen mocskok a "jogaikra" hivatkoznak, ha ellenállásba ütközik a tevékenységük. De csak neked vannak jogaid? Te bárhol nyugodtan terjesztheted a baromságot, akinek meg nem tettszik az tűrje?
Mindíg fogsz olyan "jóságos" pártfogókat találni, akiknek nulla erkölcsi érzéke van és megvédik szegény Gézoot. Ezek a pártfogók is legalább olyan kártékonyak mint te.
De hát a világ kegyetlen és meg kell kűzdeni minden kis eredményért.
Jelen esetben a mocskodra bizony rá kell mutatni, nehogy belelépjen olyan is, aki csak tájékozatlanságból nem ismeri fel azonnal.
Kb. két évvel ezelőtt jeleztem itt a Gézoo néven írogató levelezőnek, hogy amennyiben felhagyna az őt kérdőre vonók kigúnyolásával, én se támadnám.
Láthatóan nem vette figyelembe.
Láthatóan nem vette figyelembe.
"Kb. két évvel ezelőtt jeleztem itt a Gézoo néven írogató levelezőnek, hogy amennyiben felhagyna az őt kérdőre vonók kigúnyolásával, én se támadnám.
Láthatóan nem vette figyelembe."
Az Index fórumról pár napja kitiltották végleg. Vélhetően amiatt, mert folyton gúnyolta azokat, akik kérdőre vonták. Vagy pedig amiatt, mert rég elhúnyt zsenit próbált befeketíteni...
Láthatóan nem vette figyelembe."
Az Index fórumról pár napja kitiltották végleg. Vélhetően amiatt, mert folyton gúnyolta azokat, akik kérdőre vonták. Vagy pedig amiatt, mert rég elhúnyt zsenit próbált befeketíteni...
"Rohamod van Emil? "
Nincs.
"Vedd be a gyógyszeredet! "
Vedd be te - a sajátod!
"Ha elzáródik a maradékod is, még ennél is hülyébb leszel."
Véleményed érdektelen. Belátóképességed hiányáról cikkeid árulkodnak.
Ha fiad esetleg pszichiáter lesz, nyugtatókon fog élni...
Nincs.
"Vedd be a gyógyszeredet! "
Vedd be te - a sajátod!
"Ha elzáródik a maradékod is, még ennél is hülyébb leszel."
Véleményed érdektelen. Belátóképességed hiányáról cikkeid árulkodnak.
Ha fiad esetleg pszichiáter lesz, nyugtatókon fog élni...
Emilke, Emilke!
Bunkóbb vagy a szokásosnál!
Én sem szidtam a te jó édes anyádat, te se emlegesd a családom tagjait!
Bunkóbb vagy a szokásosnál!
Én sem szidtam a te jó édes anyádat, te se emlegesd a családom tagjait!
Petyike, Petyike!
Te meg mit csinálsz itt megint? Egyetlen szakirányú mondatod sincs.
Te szerencsétlen baromagyú! Ha egyetlen hangyányi alapja lenne a hányadékos szövegednek, akkor képletekkel, idézetekkel tudnád cáfolni az általam leírtakat.
De nem tudod, sohasem tudtad.
Te meg mit csinálsz itt megint? Egyetlen szakirányú mondatod sincs.
Te szerencsétlen baromagyú! Ha egyetlen hangyányi alapja lenne a hányadékos szövegednek, akkor képletekkel, idézetekkel tudnád cáfolni az általam leírtakat.
De nem tudod, sohasem tudtad.
Kedves Annácska!
Ne tévesszen meg a látszat! A traktor a saját másodnickjét tiltotta ki.
Ne tévesszen meg a látszat! A traktor a saját másodnickjét tiltotta ki.
Izsákocska! Gyógyulj!
Szia Kedves Hanjó!
" Feltűnhetett volna neked az, hogy nem az inga kitéréséről, hanem a g térerősség értékeiről beszélünk."
Nos, két ingáról beszélünk. Mindig azt a típust értjük oda amelyik típusú mérés kerül szóba.
Van amikor a horizontális variométer, van amikor a vertikális adta eredményekről beszélünk. A vertikális variométer kitérése a helyi gravitáció értékét jelzi, jelenti. Azaz a g térerősség helyi értékét.
"- Ugyan ne ijesztgess már!
Tömegvonzásról van-e szó, ha igen, akkor egy test tömege:"
Nos, a föld ~6e24 kg tömegének gravitációs hatásához mérten akármekkora próbatestet teszel a műszer alá, sok milliárd nagyságrenddel kevesebb hatása lesz a próbatestnek a térerősségre, mint a Föld hatása.
Hogy egészen korrekt legyek, a műszer érzékenységi határától 10-20 számjegyre lenne a hatása kimutatható.
Ezért nem függ a próbatest tömegétől, sűrűségétől a mért érték, még akkor sem ha 6000 000 méterrel közelebb van mint a Föld tömegközéppontja, miután a távolság hatásából adódó 36e12-szeres hatása is még mindig 12 nagyságrenddel elmarad a Föld hatásától. Miközben a műszerek csak 5-8 tizedes pontosságúak.
Eötvös Lóránd úgy becsülte, hogy a sűrűség hatását az ő ingájánál legalább egymilliószor érzékenyebb műszerrel kellene vizsgálni ahhoz, hogy érzékelhető legyen a földi erőtérben. Alulbecsülte, de nagyjából igaza volt.
"A belinkelt középső ábra közepén lévő minimum táján majdnem teljesen állandó a g értéke.
Azt vajon hogyan mérték meg?"
Irreleváns.. A műszer érzékenységével sok km-en át ugyanazon értékek mérhetők.
Ha elolvastad a linkeken lévő leírásokat, akkor láttad, hogy egy-egy mérési ponton a kalibrálás eléggé gondos manőverei ellenére sem tökéletesek a mérési eredmények. A hibaszórás mellett a kis értékű változás és a "közel állandó" nehezen megkülönböztethető egymástól.
Egyébként sem érinti az eredeti kérdés lényegét. A fókuszálás peremén, mindig ott van az árnyékolt terület az átlagnál kisebb térerősségével,
mint minden optikai lencse fókusza melletti árnyékolt területet sem lehet elkerülni.
"- Keress rá az idézett jegyzetben az élhatás szóra, egyszer se találsz olyat."
Nos, ebben igazad van. Sőt se fókuszálás, se lencse hatás, se gravitációs optikai, se geometriai hatások nem szerepelnek benne.
Nyilván tudod magadtól is, hogy ha szerepelne benne, akkor ez a beszélgetés nem jött volna létre.
De nem hibáztatlak. A szemem előtt vitázott össze két professzor egy diploma védés során, mert ugyanazon szó mindkettőjük szakterületén más értelemben volt használatos.
Ha az egyetemi professzorok "olyan hülyék" voltak, hogy nem tudták, hogy egy élhatás mást jelent az elektrotechnikában, és mást jelent a fizikai kémiába és megint mást jelent a termodinamikai folyamatokban,
és nem látták be, hogy "az élhatás" mint fogalom, közös tartalma az élek fókuszáló hatásának következménye.
Akkor akármilyen képzettséggel bírsz, neked is megengedett a szavak keresgélése, és hiányuk esetében, még ha a tartalom más szavakkal leírva benne is van legalább egy tucatszor az, hogy adott szavak hiányát emlegesd.
" Feltűnhetett volna neked az, hogy nem az inga kitéréséről, hanem a g térerősség értékeiről beszélünk."
Nos, két ingáról beszélünk. Mindig azt a típust értjük oda amelyik típusú mérés kerül szóba.
Van amikor a horizontális variométer, van amikor a vertikális adta eredményekről beszélünk. A vertikális variométer kitérése a helyi gravitáció értékét jelzi, jelenti. Azaz a g térerősség helyi értékét.
"- Ugyan ne ijesztgess már!
Tömegvonzásról van-e szó, ha igen, akkor egy test tömege:"
Nos, a föld ~6e24 kg tömegének gravitációs hatásához mérten akármekkora próbatestet teszel a műszer alá, sok milliárd nagyságrenddel kevesebb hatása lesz a próbatestnek a térerősségre, mint a Föld hatása.
Hogy egészen korrekt legyek, a műszer érzékenységi határától 10-20 számjegyre lenne a hatása kimutatható.
Ezért nem függ a próbatest tömegétől, sűrűségétől a mért érték, még akkor sem ha 6000 000 méterrel közelebb van mint a Föld tömegközéppontja, miután a távolság hatásából adódó 36e12-szeres hatása is még mindig 12 nagyságrenddel elmarad a Föld hatásától. Miközben a műszerek csak 5-8 tizedes pontosságúak.
Eötvös Lóránd úgy becsülte, hogy a sűrűség hatását az ő ingájánál legalább egymilliószor érzékenyebb műszerrel kellene vizsgálni ahhoz, hogy érzékelhető legyen a földi erőtérben. Alulbecsülte, de nagyjából igaza volt.
"A belinkelt középső ábra közepén lévő minimum táján majdnem teljesen állandó a g értéke.
Azt vajon hogyan mérték meg?"
Irreleváns.. A műszer érzékenységével sok km-en át ugyanazon értékek mérhetők.
Ha elolvastad a linkeken lévő leírásokat, akkor láttad, hogy egy-egy mérési ponton a kalibrálás eléggé gondos manőverei ellenére sem tökéletesek a mérési eredmények. A hibaszórás mellett a kis értékű változás és a "közel állandó" nehezen megkülönböztethető egymástól.
Egyébként sem érinti az eredeti kérdés lényegét. A fókuszálás peremén, mindig ott van az árnyékolt terület az átlagnál kisebb térerősségével,
mint minden optikai lencse fókusza melletti árnyékolt területet sem lehet elkerülni.
"- Keress rá az idézett jegyzetben az élhatás szóra, egyszer se találsz olyat."
Nos, ebben igazad van. Sőt se fókuszálás, se lencse hatás, se gravitációs optikai, se geometriai hatások nem szerepelnek benne.
Nyilván tudod magadtól is, hogy ha szerepelne benne, akkor ez a beszélgetés nem jött volna létre.
De nem hibáztatlak. A szemem előtt vitázott össze két professzor egy diploma védés során, mert ugyanazon szó mindkettőjük szakterületén más értelemben volt használatos.
Ha az egyetemi professzorok "olyan hülyék" voltak, hogy nem tudták, hogy egy élhatás mást jelent az elektrotechnikában, és mást jelent a fizikai kémiába és megint mást jelent a termodinamikai folyamatokban,
és nem látták be, hogy "az élhatás" mint fogalom, közös tartalma az élek fókuszáló hatásának következménye.
Akkor akármilyen képzettséggel bírsz, neked is megengedett a szavak keresgélése, és hiányuk esetében, még ha a tartalom más szavakkal leírva benne is van legalább egy tucatszor az, hogy adott szavak hiányát emlegesd.
Kedves Gézoo!
"Nos, két ingáról beszélünk. Mindig azt a típust értjük oda amelyik típusú mérés kerül szóba. ..."
- A gondolatolvasás hiányosságait elkerülendő, mindig meg kell adni a műszer típusát, különben félreértés származik belőle.
"... gravitációs hatásához mérten akármekkora próbatestet teszel a műszer alá, sok milliárd nagyságrenddel kevesebb hatása lesz a próbatestnek a térerősségre, mint a Föld hatása. ..."
- Pontosan azért kell fene nagy érzékenység.
Egyébként a Föld minden egyes tömegpontja hat a műszer "érzékelő" tömegeinek minden egyes tömegpontjára is, így az ingához közelebb lévők hatása az m/r² -es függés miatt relatíve nagyobb.
Máskülönben nem lennének a gravitációs térerősségekben hely szerinti ingadozások.
"... akármekkora próbatestet teszel a műszer alá ..."
- Szakadj már el végre a csak műszerben gondolkodni tudástól.
Itt van ez az ábra:
Akkor, ha a gravitációs erőtér fókoszolható lenne, nem szabadna dagálynak lenni a Földnek a Holddal ellentétes oldalán, hisz' a Hold erőterét a Föld fókuszálja, így még kisebb vízállásnak kellene lennie az átlagosnál is.
Együttállásnál pedig majdnem minden víznek a nappali oldalra kellene tódulnia.
"... Ha elolvastad a linkeken lévő leírásokat, akkor láttad, hogy egy-egy mérési ponton a kalibrálás eléggé gondos manőverei ellenére sem tökéletesek a mérési eredmények. A hibaszórás mellett a kis értékű változás és a "közel állandó" nehezen megkülönböztethető egymástól. ..."
- És te ennek 'birtokában' vontad le következtetéseidet?
"... Nyilván tudod magadtól is, hogy ha szerepelne benne, akkor ez a beszélgetés nem jött volna létre. ..."
- Ez részedről azért már több, mint önbizalom.
"... nem tudták, hogy egy élhatás mást jelent az elektrotechnikában, és mást jelent a fizikai kémiába ..."
- Le a sipkával, mert feltaláltad a gravitációs diffrakciót!
"Nos, két ingáról beszélünk. Mindig azt a típust értjük oda amelyik típusú mérés kerül szóba. ..."
- A gondolatolvasás hiányosságait elkerülendő, mindig meg kell adni a műszer típusát, különben félreértés származik belőle.
"... gravitációs hatásához mérten akármekkora próbatestet teszel a műszer alá, sok milliárd nagyságrenddel kevesebb hatása lesz a próbatestnek a térerősségre, mint a Föld hatása. ..."
- Pontosan azért kell fene nagy érzékenység.
Egyébként a Föld minden egyes tömegpontja hat a műszer "érzékelő" tömegeinek minden egyes tömegpontjára is, így az ingához közelebb lévők hatása az m/r² -es függés miatt relatíve nagyobb.
Máskülönben nem lennének a gravitációs térerősségekben hely szerinti ingadozások.
"... akármekkora próbatestet teszel a műszer alá ..."
- Szakadj már el végre a csak műszerben gondolkodni tudástól.
Itt van ez az ábra:
Akkor, ha a gravitációs erőtér fókoszolható lenne, nem szabadna dagálynak lenni a Földnek a Holddal ellentétes oldalán, hisz' a Hold erőterét a Föld fókuszálja, így még kisebb vízállásnak kellene lennie az átlagosnál is.
Együttállásnál pedig majdnem minden víznek a nappali oldalra kellene tódulnia.
"... Ha elolvastad a linkeken lévő leírásokat, akkor láttad, hogy egy-egy mérési ponton a kalibrálás eléggé gondos manőverei ellenére sem tökéletesek a mérési eredmények. A hibaszórás mellett a kis értékű változás és a "közel állandó" nehezen megkülönböztethető egymástól. ..."
- És te ennek 'birtokában' vontad le következtetéseidet?
"... Nyilván tudod magadtól is, hogy ha szerepelne benne, akkor ez a beszélgetés nem jött volna létre. ..."
- Ez részedről azért már több, mint önbizalom.
"... nem tudták, hogy egy élhatás mást jelent az elektrotechnikában, és mást jelent a fizikai kémiába ..."
- Le a sipkával, mert feltaláltad a gravitációs diffrakciót!
Szóval, Szerinted Sir David Bówli, alias Heartbraker a Békésen szántogató traktor?:)))))))
Akkor legyen inkább pszichológus. A pszichiáterek ugyanis valóban mindenre gyógyszert írnak fel, de a pszichológusok ellene vannak a gyógyszerszedésnek: a pszichológusok szerint ugyanis a nyugtatók szedése a problémák szőnyeg alá seprését vonja maga után, mert az idegesség OKA attól még nem szűnik meg, ha bekapjuk a nyugtatót.....
A nyugtatók alkalmazása olykor elkerülhetetlen, pl. ha a páciens köz- és/vagy önveszélyes, illetve ha rettenetesen szenved látomásai miatt, s ha elektrosokkolásra nincs lehetőség, pl. tiltó jogszabály miatt, vagy szívbetegség miatt.
A folyamatos tartós nyugtatószedésnek szerintem olyan kockázata is lehet, hogy az agyban nem születnek új idegsejtek. De ez csak feltételezés részemről.
A folyamatos tartós nyugtatószedésnek szerintem olyan kockázata is lehet, hogy az agyban nem születnek új idegsejtek. De ez csak feltételezés részemről.
gézám! tudom: "Gyóóóógyúúúlj!"
Nem is kell elovasnod, már többször írtam miért.
gézám! Eötvös nem használt vertikális variométert. :DDD
A másik amit használt az a görbületi variométer volt, és az sem térerőt mér... :DDD
gézám! Az Eötvös-inga gradienst mér!
Tudod mit jelent ez? Használtad már ezt a szót....
Ennek ez azért némileg ellentmond http://hu.wikipedia.org/wiki/E%C3%B6tv%C3%B6s_Lor%C3%A1nd :
Eötvös felismerte, hogy torziós ingája alkalmas a nehézségi gyorsulás helyi változásainak a mérésére is. Ezeket a változásokat a földfelszín alatti rétegek sűrűségváltozása okozza. A változások pontos mérése tehát alkalmas a föld belsejében elhelyezkedő ásványi anyagok felkutatására.
Eötvös bizonyára teljesen idióta volt, és nem jött rá hogy az nem a földfelszín alatti rétegek sűrűségváltozása hanem az "élhatás".
De akkor vajon hogyan működhet egy ekkora tévedésre alapuló nyersanyagkutatás???
:DDD
Annak a fókuszálásnak a peremém, amit továbbra sem tudsz igazolni, és ami nélkül a fizika és geofizikai mérések is jól megvannak. :DDD
Ezek szerint a geofizika jól működik "élhatás" nélkül, nem mutatták ki.
Te viszont ránézel egy térképre vagy metszetre ami a mérési (gradiens) adatok (élhatás figyelembe vétele néküli) feldolgozása után térerőket ábrázol, és fekiáltasz: "ÉLHATÁS!" :DDD
Csak még mindig nem tudjuk, mire alapozod ezt.
"...egy élhatás mást jelent az elektrotechnikában, és mást jelent a fizikai kémiába és megint mást jelent a termodinamikai folyamatokban,"
a gravitációhoz meg semmi köze.
"és nem látták be, hogy "az élhatás" mint fogalom, közös tartalma az élek fókuszáló hatásának következménye"
ami a gravitációnál nem létezik.
És most jöhet a szokásos "Gyóóóógyúúúlj!" :DDD
Nem is kell elovasnod, már többször írtam miért.
A vertikális variométer kitérése a helyi gravitáció értékét jelzi, jelenti. Azaz a g térerősség helyi értékét.
gézám! Eötvös nem használt vertikális variométert. :DDD
A másik amit használt az a görbületi variométer volt, és az sem térerőt mér... :DDD
Nos, a föld ~6e24 kg tömegének gravitációs hatásához mérten akármekkora próbatestet teszel a műszer alá, sok milliárd nagyságrenddel kevesebb hatása lesz a próbatestnek a térerősségre, mint a Föld hatása. ...
gézám! Az Eötvös-inga gradienst mér!
Tudod mit jelent ez? Használtad már ezt a szót....
Eötvös Lóránd úgy becsülte, hogy a sűrűség hatását az ő ingájánál legalább egymilliószor érzékenyebb műszerrel kellene vizsgálni ahhoz, hogy érzékelhető legyen a földi erőtérben. Alulbecsülte, de nagyjából igaza volt.
Ennek ez azért némileg ellentmond http://hu.wikipedia.org/wiki/E%C3%B6tv%C3%B6s_Lor%C3%A1nd :
Eötvös felismerte, hogy torziós ingája alkalmas a nehézségi gyorsulás helyi változásainak a mérésére is. Ezeket a változásokat a földfelszín alatti rétegek sűrűségváltozása okozza. A változások pontos mérése tehát alkalmas a föld belsejében elhelyezkedő ásványi anyagok felkutatására.
Eötvös bizonyára teljesen idióta volt, és nem jött rá hogy az nem a földfelszín alatti rétegek sűrűségváltozása hanem az "élhatás".
De akkor vajon hogyan működhet egy ekkora tévedésre alapuló nyersanyagkutatás???
:DDD
A fókuszálás peremén, mindig ott van az árnyékolt terület az átlagnál kisebb térerősségével,
Annak a fókuszálásnak a peremém, amit továbbra sem tudsz igazolni, és ami nélkül a fizika és geofizikai mérések is jól megvannak. :DDD
Nos, ebben igazad van. Sőt se fókuszálás, se lencse hatás, se gravitációs optikai, se geometriai hatások nem szerepelnek benne.
Ezek szerint a geofizika jól működik "élhatás" nélkül, nem mutatták ki.
Te viszont ránézel egy térképre vagy metszetre ami a mérési (gradiens) adatok (élhatás figyelembe vétele néküli) feldolgozása után térerőket ábrázol, és fekiáltasz: "ÉLHATÁS!" :DDD
Csak még mindig nem tudjuk, mire alapozod ezt.
"...egy élhatás mást jelent az elektrotechnikában, és mást jelent a fizikai kémiába és megint mást jelent a termodinamikai folyamatokban,"
a gravitációhoz meg semmi köze.
"és nem látták be, hogy "az élhatás" mint fogalom, közös tartalma az élek fókuszáló hatásának következménye"
ami a gravitációnál nem létezik.
És most jöhet a szokásos "Gyóóóógyúúúlj!" :DDD
Előzőleg már nyitottam itt egy topikot Önbecspás és népámítás címmel. Ma ismét jártam Fekete úr honlapján, ahol egy új linkkapcsolót talátam, amely a www.antieinstein.tar.hu címen nyitja meg a szerző új honlapját, amelyen gallyravágja a modern fizika összes elméletét és modelljeit. Tehát akit érdekel, hogy pl. Einstein mennyi hülyeséget hordott össze, annak mindenféleképpen javaslom ennek az oladlanak és Fekete úr főoldalának a www.atomfizika.tar.hu oldalnak a meglátogatását is.
Socratus