Ez nem így van. Az a szép a gézoo-féle "fókuszálható garvitációban" és "élhatásban"
hogy semmiféle matematikai modellje sincs.
Így aztán írhatsz amit akarsz, mutathatnak a tények bármit, a "fókuszlásás", "élhatás" mindig úgy hat hogy Gézoonak legyen igaza. Esélyed sincs! :DD
Ez ugye megfelel a gézoo-fizika első törvényének:
"Gézoonak mindig igaza van!"
:DDD

Egy dolgot azért még nem vizsgáltunk: gravitációt szóró lencsét.
(Lehet, hogy ez az effektus forog fenn.)

Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a Föld több (eltérő sűrűségű, de ez a gézoo-fizikában nyilván nem számít) rétegből áll. Egész komplett garvitációs lencserendszerről van szó!
És mivel az eltérő sűrűségek nem (vagy alig) számítanak, itt bizony valamiféle gravitációs törésmutatónak is lennie kell, ami miért ne lehetne akár negatív is.
Kár hogy erről a gézoo-féle gravitációs élhatás elméletben még nem hallottunk...
Na most ezek után számítsd ki, hova is fókuszál ez a lencserendszer!
Nyilván pont oda, hogy megfeleljen a gézoo-féle árapály hipotézisnek.
Lásd a gézoofizika első törvénye...
:DDD
Majd kiszámítja Gézoo, mint a Casimir effektusból származó vonzóerő egyenlőségét a
klasszikus fémtanból következő erővel.
:DDDDD

"... hova is fókuszál ez a lencserendszer!
Nyilván pont oda, hogy megfeleljen a gézoo-féle árapály hipotézisnek. ..."
- Éppen, hogy nagyon szór, ezért beterít mindent.
Ez a magyarázata minden jelenségnek - szerintem.

Ha ez beterít mindent, akkor ez nem is igazán szórólencse, - ez a gézoo-féle sz*rólencse.

* a

Képzeld mi lenne akkor, ha bab lenne?
):^)))

Világvége. A hatalmas árapály elmosná az emberi civilizációt... :))

Kérdezzétek demokritoszt. Neki már sikerült "homorú" gravitációs lencsével magyaráznia a kvazárokat, persze miután megoldotta a planetáris ködök problémáját. Azóta minden csillagász összetörte a távcsövét, és szentül vallja, hogy a planetáris ködök gravitációs lencse okozta égi szivárványok. És azokban a röpke szünetekben, amikor félbeszakítják a Mester dicsőítését, akkor már a homorú, azaz szóró gravitációs lencse csodáján ámulnak, amit számukra a zsenijéből elcsöpögtetett az Utolérhetetlen Demokritosz.

"Akkor, ha a gravitációs erőtér fókuszálható lenne, nem szabadna dagálynak lenni a Földnek a Holddal ellentétes oldalán, hisz' a Hold erőterét a Föld fókuszálja, így még kisebb vízállásnak kellene lennie az átlagosnál is."

Nos, az átlag 4000-6000 m vízoszlopból csak kevesebb mint 1% a csúcs emelkedés, süllyedés messze nem az össz tömeg.
Ami pedig a lencse hatás okozta térerősség növekedést illeti, oda folyik ahol nagyobb a vonzó erő, azaz ahol nagyobb a térerősség.
Az ábrádon a hold ill. a nap felőli oldalon és a lencsehatás révén az átellenes oldal közepénél nagyobb a térerősség.
Ennek megfelelően alakul a térerősséget követő vízoszlop magasság.

""... gravitációs hatásához mérten akármekkora próbatestet teszel a műszer alá, sok milliárd nagyságrenddel kevesebb hatása lesz a próbatestnek a térerősségre, mint a Föld hatása. ..."
- Pontosan azért kell fene nagy érzékenység."

A műszerek pontossága, érzékenysége néhány tizedes (5 jegy), még a lézeres interferometrikus CCD szenzorossal is csak max 8 jegy,
a Föld tömeg:próbatest tömeg 24-jegy: az egyhez arányánál még a közelség négyzetes hatásával együtt is marad kimutathatatlanul 8 számjegynyi távolság. ( A normál ingával 11 számjegy. )

"... Nyilván tudod magadtól is, hogy ha szerepelne benne, akkor ez a beszélgetés nem jött volna létre. ..."
- Ez részedről azért már több, mint önbizalom."
Félreértettél. Ezzel azt mondtam, hogy ha szerepelne benne, akkor nem lehetne vitatni, hiszen elegendő lenne a link, vagy az idézet a vita megelőzésére.

"- Le a sipkával, mert feltaláltad a gravitációs diffrakciót!"
Némi iróniát érzek a szavaidban.
Egyébként abban igazad van, hogy az élhatás általánosítását, úgy 30 évvel ezelőtt én írtam le, tudtommal elsőként.
Ezen a fórumon amikor először leírtam, hatalmas vitákat keltettem vele.

"... Ami pedig a lencse hatás okozta térerősség növekedést illeti, oda folyik ahol nagyobb a vonzó erő, azaz ahol nagyobb a térerősség. ..."
- De Gézoo, ha fókuszál, akkor a fókuszált térerősség vektor iránya az megegyezik a földivel, így a térerősség hozzáadódik a Földéhez, nagyobb lesz a tengervíz fajsúlya, tehát kisebb folyadékoszlop ad ugyanakkora hidrosztatikus nyomást, vagyis sekélyebb lesz a tenger.
Mennyi lenne a törésmutató, ha lenne a vákuumra vonatkoztatva?
Van még egy másik bibi is, az pedig.
Az hogyan alakul a Holddal átellenes oldalon, illetve fókuszban?

"... A műszerek pontossága, érzékenysége néhány tizedes (5 jegy) ..."
- Mondd mGal-ban, mert ez így nem sokat jelent.
És ezt a nevezetes ábrát hogyan mérték ki, amikor legalább 2 mGal rajta a felbontás?


Javallom szakadj el a próbatestektől, mert a természetnél jobb próbatest nem szükséges.

"... Félreértettél. Ezzel azt mondtam, hogy ha szerepelne benne, akkor nem lehetne vitatni ..."
- Pontosan így értettem, mert nem szerepel benne.
Próbáld már elképzelni azt, hogy igen bonyolult műszereket, mérőmódszereket fejlesztettek ki a geofizika számára a mélyben lévő sűrűségeltérések mérésére és pont az a jelenség, amit te élhatásnak nevezel, ne tűnt volna fel a kutatóknak?
Naivitás részedről.

"... az élhatás általánosítását, úgy 30 évvel ezelőtt én írtam le, tudtommal elsőként."
- Az, amit te élhatásnak nevezel az egyszerűen sűrűség ugrás.
(Emlékszel arra bizonyára, hogy az ugrásfüggvényről már értekeztünk.)

Kedves Hanjó!
"De Gézoo, ha fókuszál, akkor a fókuszált térerősség vektor iránya az megegyezik a földivel, így a térerősség hozzáadódik a Földéhez, nagyobb lesz a tengervíz fajsúlya, tehát kisebb "
A víz, közel összenyomhatatlan, miután folyadék és nem gáz.
"Az hogyan alakul a Holddal átellenes oldalon, illetve fókuszban?"
A Holddal ellentétes oldalon van a fókuszálás. Fogj egy üveggolyót, tedd ki fénynek és meglátod, a fókusza a felszíne közelében van a fény forrással ellentétes oldalon.
Ugyanezt tapasztaljuk minden gömb és sugárzás esetében a hullámhossztól függetlenül.

"Próbáld már elképzelni azt, hogy igen bonyolult műszereket, mérőmódszereket fejlesztettek ki a geofizika számára a mélyben lévő sűrűségeltérések mérésére és pont az a jelenség, amit te élhatásnak nevezel, ne tűnt volna fel a kutatóknak?
Naivitás részedről."

Az én geodézia professzorom előadásain és jegyzetében az élhatás szerepelt. Nem tehetek arról, hogy más tanárok, más tanszékek és más netes források másként prezentálnak.

""... az élhatás általánosítását, úgy 30 évvel ezelőtt én írtam le, tudtommal elsőként."
- Az, amit te élhatásnak nevezel az egyszerűen sűrűség ugrás."

Nem. A legszebb példa erre a hőtani vagy a mágneses élhatások esetei, ahol az élhatást okozó "él"-t beágyaztuk, azonos sűrűségű, de eltérő hővezetésű ill. mágnesességnél eltérő permeabilitású anyagba. (Lásd a metallurgiai élhűtőket és a magnetofon fejeket!)

gézám! tudom: "Gyóóóógyúúúlj!"
Nem is kell elovasnod, már többször írtam miért.


gézám! Számításokkal kellene igazolni, hogy az "gravitációs élhatás" elméletedből számított értékek megfefelnek a valóságnak. Vannak ilyen számításaid? :DDD

gézám! Az Eötvös-inga továbbra is gradienst mér.
Tudod mit jelent ez?

Ha szerepelne benne akkor az nem gézoo-fizika lenne.

:DDD
gézám!
A világon először te igazoltad számításokkal hogy a Casimir effektus és a klasszikus fémtan alapján számított vonzóerő azonos nagyságú.
A világon először te építettél gézoo-helikoptert.
Tőled tudhattuk meg először, hogy a gyorsulást nem az erő, hanem az energia okozza.
Az az energia, ami a mozgatást végzi.
Tőled tudhattuk meg először, hogy a gyorsíthatóság felső korlátja a=dc/dt.
És még folytathatnám...
Csak hát ezeket semmivel sem tudtat igazolni.
Mint ahogy a "gravitációs élhatást" sem.
:DDD
És most válasz helyett jöhet a szokásos "Gyóóóógyúúúlj!" :DDD

Hazugság.
Sehol ilyesmi nem szerepelt.

De, hogy igazold az állításodat, szkenneld be a jegyzet idevonatkozó oldalait és mutasd be!


(Arról nem is beszélve, hogy soha nem tanultál te geodéziát. Az itteni "munkásságod" alapján az is kérdéses, hogy tanultál-e valaha valamit?)

B..meg, hülyegyerek! Önmagadnak mondasz ellent, és még észre sem veszed!
Mit is írtál az előbb?
hőtani élhatás -> eltérő hővezetésű anyagok
mágneses élhatás -> eltérő permeabilitású anyagok

Nem az "él" számít, hanem a fizikai paraméter eltérése!

A gravitációnál detto. Nem az él számít, hanem a sűrűség eltérése, mert az tömegbeli eltérést okoz, az pedig gravitációs különbséget.

Szánalmas az a laikus zagyválás gézoo, amit itt művelsz.

gézám! Ez megint egy szép, nagy gézoo-halandzsa.

gézám! Vajon mi a sűrűség és mi a fajsúly a gézoofizikában?
gézám! Általános iskolai tananyag! :DDDD


:DDDDD
gézám! A gézoofizikában "minden gömb és sugárzás esetében" a fókusztávolság nem függ a hullámhossztól, és nem függ a törésmutatótól sem. Ami ugye a fizikában többnyire hullámhosszfüggő. :DDDD
Továbbá a gézoofizikában ha van egy optikai jelenség, abból az következik, hogy az a gravitócióra is érvényes. :DDDD
gézám! Mennyi a Föld gravitációs törésmutatója, amitől természetesen nem függ a fókusztávolság? De akkor mitől függ? Hogyan lehet ezt kiszámítani? :DDDD
gézám! Így az optikai modellnek megfelelően könnyen számítható, hogy hol is lesz a fókuszpont, és mennyi ott a térerősség. Lássuk a számításokat!
:DDDD


:DDDD
gézám! "geodézia professzorod" :DD
gézám! Természetesen a "geodézia professzorod" jegyzetét nem láthatjuk.
De ha mégis találsz olyat ahol az "élhatás" szerepel, akkor ott ki fog derülni,
hogy az eltérő sűrűségű anyagok határfelületén fellépő gravitációs eltérésről van szó, amit az eltérő sűrűségű anyagok okoznak nem maga az él.
Amit te akár az életed árán is bele akarsz magyarázni. :DDD
gézám! Már írtam hogy, igazolhatná az "élhatást" mondjuk egy olyan mérés, ahol két azonos sűrűségű anyag határfelületét kimutatja az Eötvös-inga. Tudsz ilyet mutatni?
A másik lehetőség hogy a "gravitációs élhatás" valamiféle fizikai modellje alapján matematikailag kimutatod, hogy a mérési eredmények ennek a modellnek megfelenek.
Ha az eredmény azonos az "élhatás" néküli fizikáéval, azt is meg kellene mutatnod hogy miért.
Na nem, akkor a mérések döntenek. Ebből azért van elég.
Természetesen semmit sem tudsz mutatni.

Ezt meg Elminster szépen elmagyarázta .

Természetesen tanult.
Gézoo-fizikát.
A saját gézoo-fizika könyveiből.
:DDD

Kedves Gézoo!

"A víz, közel összenyomhatatlan, miután folyadék és nem gáz."
- Ezt nem vonja kétségbe senki (bár a víz kompresszibilitásáról is beszélhetünk, hisz' kismértékben összenyomható), de mi köze van ennek a dagályhoz, amikor az a közlekedő edények szerint működik, vagyis a hidrosztatikai nyomás:

p = h ρ g és ebből h = p / (ρ g)

ahol p = nyomás, h = a folyadékoszlop magassága, ρ = sűrűség és g = gravitációs gyorsulás.

Ugyanis, a folyadék a nagyobb nyomású helyről áramlik a kisebb nyomású hely felé addig, amíg a nyomások ki nem egyenlítődnek.

Akkor, ha a Hold gravitációs tere (a túloldalon) növeli a Földét, nagyobb lesz a víz sűrűsége és így kisebb folyadékoszlop nyomása tartana egyensúlyt az óceánok között, vagyis a Föld túlsó oldalán csökkenne a vízállás.
De nem így tesz!

"... Az én geodézia professzorom előadásain és jegyzetében az élhatás szerepelt. Nem tehetek arról, hogy más tanárok, más tanszékek és más netes források másként prezentálnak. ..."
- Egy mondattal lejjebb:
"... az élhatás általánosítását, úgy 30 évvel ezelőtt én írtam le, tudtommal elsőként."
- Ezt add össze, mert már előtted leírták azt?
(Tehát idegen tollakkal ...?)

"... A legszebb példa erre a hőtani vagy a mágneses élhatások esetei ..."
- Hiányolom a felsorolásból az elektromos csúcshatást.

"... metallurgiai élhűtő ..."
- Mondd, nem léhűtőt akartál-e írni, mert az élhűtő szóra hiába kerestem rá.

Igen. Itt van a legnagyobb buktatója az önképzésnek: adott esetben az ostoba embernek ostoba a tanára is.

Általában jobb ezt elkerülni, és tényleg megtanulni, azt amit a nálunk tájékozottabbak már ismernek és tankönyvekben meg ismeretterjesztő könyvekben szíves örömest elmagyaráznak, ahelyett, hogy otthon a favonatot tologatva próbálunk rájönni az összefüggésekre, pusztán a korlátos IQ-nkra támaszkodva.

Kedves Hanjó!
"Akkor, ha a Hold gravitációs tere (a túloldalon) növeli a Földét, nagyobb lesz a víz sűrűsége és így kisebb folyadékoszlop nyomása tartana egyensúlyt az óceánok között, vagyis a Föld túlsó oldalán csökkenne a vízállás."

Pont fordítva!
A nagyobb térerősségű hely felé "húzódik" a víz, a kisebb térerősségű hely felől, ez pedig a hold irányában és az ellentétes oldalon egyaránt megjelenik.

". az élhatás általánosítását," és nem azt, amit a tanárom majd húsz évvel korábban állított.
Figyelj a pontos megfogalmazásra! Lényeges!

" Hiányolom a felsorolásból az elektromos csúcshatást." elektromos élhatásnál ritkán ágyazzuk az élek anyagát velük azonos sűrűségű de szigetelő anyagba, ezért nem említettem.
Olyan gyakorta van, mint például a lézer nyomtatókban, az élek anyagát negyed akkora sűrűségű szigetelő műanyagokba ágyazzuk be.

"- Mondd, nem léhűtőt akartál-e írni, mert az élhűtő szóra hiába kerestem rá."
:) vicces megjegyzés.
Öntött, különleges acélöntvények martenzitesedéshez szükséges dermedési sebességét csak a kívánt élek mentén úgy érjük el, hogy a formába, nagy hővezető képességű prizmát ágyazunk be. Általában az öntvény sűrűségével azonos sűrűségű anyagból képzett prizmát azért használunk, hogy a metallostatikai nyomás ne mozdítsa el.
Példaként ha Aluminium prizmát ágyaznánk be, nem csak megolvadna, megfolyna, hanem még éppen úgy felúszna, mint a ping-pong labda a vízben.
Egyébként értékelem azt, hogy a neten utánanézel a számodra kérdéses részeknek! Helyes! Nagyon jól teszed!

Gyógyulj Izsák! Gyógyulj!