![[origo] fórum](../forumlogo.gif){kind=small}
"Nem csökken ekkorát a fajsúly a vonzás hatására, egyébként is ha a fajsúly változna, akkor a felszínre szétterülne. ..."
- Na ne izélj már, földalatti óceánok is vannak?
"... a nap felőli oldalon a nap g.térerőssége és a föld g.térerőssége összeadódik, a túloldalon a fókuszált nap g.térerősség és a föld g.térerőssége adódik össze. ..."
- Tökéletes lenne a mondatod, ha kihagynád a "... fókuszált ..." jelzőt, valamint hozzá tennéd még azt is az "... összeadódik ..."-hoz, hogy vektoriálisan!
"... És ugyanez az összeadódás újholdnál és teliholdnál szintén megjelenik.
..."
- Mindegyik vektoriálisan, ezt ne téveszd szem elől.
"... A gravitációs térerősség növeléséhez szintén közeg kell, olyan közeg amelyre hat, azaz olyan, amely vezeti a gravitációs hatást. ..."
- Egyre többet tudunk meg: gravitációs vezető.
"... metallostatikus nyomás a folyékony fémoszlop magasságától függő nyomás ..."
- Nincs ilyen fogalom!
"... A gravitációs térerősség esetében még a 8 jegy pontosságú műszerekkel sem kimutatható a sűrűség hatása a térerősség alakulására ..."
- Mondd, ez az ábra mit szemléltet?
Minél mélyebben van az anomália, annál kisebb a hatása.
- Na ne izélj már, földalatti óceánok is vannak?
"... a nap felőli oldalon a nap g.térerőssége és a föld g.térerőssége összeadódik, a túloldalon a fókuszált nap g.térerősség és a föld g.térerőssége adódik össze. ..."
- Tökéletes lenne a mondatod, ha kihagynád a "... fókuszált ..." jelzőt, valamint hozzá tennéd még azt is az "... összeadódik ..."-hoz, hogy vektoriálisan!
"... És ugyanez az összeadódás újholdnál és teliholdnál szintén megjelenik.
..."
- Mindegyik vektoriálisan, ezt ne téveszd szem elől.
"... A gravitációs térerősség növeléséhez szintén közeg kell, olyan közeg amelyre hat, azaz olyan, amely vezeti a gravitációs hatást. ..."
- Egyre többet tudunk meg: gravitációs vezető.
"... metallostatikus nyomás a folyékony fémoszlop magasságától függő nyomás ..."
- Nincs ilyen fogalom!
"... A gravitációs térerősség esetében még a 8 jegy pontosságú műszerekkel sem kimutatható a sűrűség hatása a térerősség alakulására ..."
- Mondd, ez az ábra mit szemléltet?Minél mélyebben van az anomália, annál kisebb a hatása.
egyre többet tudunk meg: gravitációs vezető.
Ez csak természetes. Ezután jönnek majd a garvitációs szigetelők (a gravitációs árnyékoláshoz különösen jól fognak jönni), a garvitációs ellenállás, és a gravitációs Ohm törvény. Pár hét, és Gézoo megalkotja a Gravitációs Maxwell Egyenleteket
Egy ilyen zseninek a csillagos ég nem lehet határ...
:DDD
- Mondd, ez az ábra mit szemléltet?
Mit, mit? hát természetesen az élhatást! Mi más lehetne? Mit nem lehet ezen érteni? A víz is lefelé folyik!
:DDD
(folyt.)
»... És ha már javítasz, tedd helyesen! ...
A "hidro" szó jelentése VÍZ. Hidrosztatikai nyomása csak víznek lehet, a fémeknek a (fém=metál szóból,) csak metallostatikai nyomása van. ...«
- Idézd már, hol található ez a zseniális kategória?
És mondd, ha ásványolajról van szó, akkor oiloszatikus nyomás, benzinnél benzinosztatikus nyomás, és a Szabadság hídnak 'metallostatikai' nyomása van (mert az bizony fémszerkezet és statikus állapotban van)?
Minden folyadékra (olvadékokra is) érvényes Arkhimédész hidrosztatikai törvénye, hisz' te is arra hivatkoztál, csak nem nevezted meg.
»... És ha már javítasz, tedd helyesen! ...
A "hidro" szó jelentése VÍZ. Hidrosztatikai nyomása csak víznek lehet, a fémeknek a (fém=metál szóból,) csak metallostatikai nyomása van. ...«
- Idézd már, hol található ez a zseniális kategória?
És mondd, ha ásványolajról van szó, akkor oiloszatikus nyomás, benzinnél benzinosztatikus nyomás, és a Szabadság hídnak 'metallostatikai' nyomása van (mert az bizony fémszerkezet és statikus állapotban van)?
Minden folyadékra (olvadékokra is) érvényes Arkhimédész hidrosztatikai törvénye, hisz' te is arra hivatkoztál, csak nem nevezted meg.
Senki se lehet tökéletes.
(Még a kis sündisznó se.)
"... természetesen az élhatást ..."
- És ha már nem él, mert kicsorbult, akkor tompa hatást?
(Még a kis sündisznó se.)
"... természetesen az élhatást ..."
- És ha már nem él, mert kicsorbult, akkor tompa hatást?
" És ha már nem él, mert kicsorbult, akkor tompa hatást?"
:)))
Ne adj tippeket, mert holnap már az ellen kell érvelned! :)))
:)))
Ne adj tippeket, mert holnap már az ellen kell érvelned! :)))
Nem fizetek, gézám!
"Fehívnám a figyelmed arra, hogy nem " olvasom el a "munkáidat", ezért teljesen értelmetlenül, feleslegesen túráztatod magadat.
gézám! ne légy már ilyen öntelt hólyag!
Többször jeleztem, hogy bár a hozzászólásaidra válaszolok, nem neked írok.
Az viszont téged minősít, hogy a homokba dugod a fejed...
Akkor Gézoo-nak össze kell dolgoznia Astrojannal, hogy végre, legyen lehetőségem c-négyzettel utazni az Astrojan által megálmodott gravitációs reaktorok segítségével:))
Kedves Hanjó!
Értelem szerűen a kisebb fajsúlyú víz a nagyobb fajsúlyú víz felszínére terülne.
Azaz a fajsúly differenciál menti áramlásokkal kellene találkoznunk.
"- Tökéletes lenne a mondatod, ha kihagynád a ".."
Miután szerinted nem sugárzás, szerintem pedig sugárzás a gravitációs hatás, így érthető, hogy vektorosan és nem térfogatosan számolsz vele.
De gondolj arra, hogy egy tömeg belsejének középpontjában, azaz a tömegközéppontba azaz a legkisebb mérhető erőhatás helyére folyik a víz.. is.
Tedd fel a kérdést, hogy ha vektorosan ott a legkisebb az erőhatás, akkor lehet-e ilyen módon vektorosan kezelni a gravitációs erőt ebben az esetben?
Ugyanis az erőhatások vektorai terelik a víz folyási irányát.
"Mindegyik vektoriálisan, ezt ne téveszd szem elől."
Mindegyik erő, a többi erőtől függetlenül fejti ki hatását. (Newton IV.)
""... metallostatikus nyomás a folyékony fémoszlop magasságától függő nyomás ..."
- Nincs ilyen fogalom!"
Nos, ha így hiszed, akkor mint kohász, sohasem szerezhetnél diplomát. Nekem van egy kohász diplomám is. A Miskolci Egyetemen szereztem. Nekem kötelező volt ismernem ezt a fogalmat is.
" Mondd, ez az ábra mit szemléltet?
Minél mélyebben van az anomália, annál kisebb a hatása."
Fogj egy üveggolyót! Tedd a napfény útjába és figyeld meg a fókuszált fény sűrűségét a golyótól való távolság függvényében!
Az ábrán szereplővel analóg megoszlást fogsz tapasztalni!
Értelem szerűen a kisebb fajsúlyú víz a nagyobb fajsúlyú víz felszínére terülne.
Azaz a fajsúly differenciál menti áramlásokkal kellene találkoznunk.
"- Tökéletes lenne a mondatod, ha kihagynád a ".."
Miután szerinted nem sugárzás, szerintem pedig sugárzás a gravitációs hatás, így érthető, hogy vektorosan és nem térfogatosan számolsz vele.
De gondolj arra, hogy egy tömeg belsejének középpontjában, azaz a tömegközéppontba azaz a legkisebb mérhető erőhatás helyére folyik a víz.. is.
Tedd fel a kérdést, hogy ha vektorosan ott a legkisebb az erőhatás, akkor lehet-e ilyen módon vektorosan kezelni a gravitációs erőt ebben az esetben?
Ugyanis az erőhatások vektorai terelik a víz folyási irányát.
"Mindegyik vektoriálisan, ezt ne téveszd szem elől."
Mindegyik erő, a többi erőtől függetlenül fejti ki hatását. (Newton IV.)
""... metallostatikus nyomás a folyékony fémoszlop magasságától függő nyomás ..."
- Nincs ilyen fogalom!"
Nos, ha így hiszed, akkor mint kohász, sohasem szerezhetnél diplomát. Nekem van egy kohász diplomám is. A Miskolci Egyetemen szereztem. Nekem kötelező volt ismernem ezt a fogalmat is.
" Mondd, ez az ábra mit szemléltet?
Minél mélyebben van az anomália, annál kisebb a hatása."
Fogj egy üveggolyót! Tedd a napfény útjába és figyeld meg a fókuszált fény sűrűségét a golyótól való távolság függvényében!
Az ábrán szereplővel analóg megoszlást fogsz tapasztalni!
"És mondd, ha ásványolajról van szó, akkor oiloszatikus nyomás, benzinnél benzinosztatikus nyomás, és a Szabadság hídnak 'metallostatikai' nyomása van (mert az bizony fémszerkezet és statikus állapotban van)?"
Hogy tudsz ilyen csacsiságokat írni csak azért, mert helytelenül használod a víznyomás (hidrosztatikus nyomás) fogalmát, elnevezését más anyagok esetében?
A felvetésed abban az értelemben jogos, hogy valóban: nem szabadna víznyomást emlegetni a víztől eltérő anyagok esetében.
Mint ahogy például a Torricelli-féle higanyos barométerben sincs hidrosztatikai nyomás, mert nincs víz. Viszont ott is van metallostatikai nyomása a fém higanynak, és gáznyomása a levegőnek.
"Minden folyadékra (olvadékokra is) érvényes Arkhimédész hidrosztatikai törvénye, hisz' te is arra hivatkoztál, csak nem nevezted meg."
Nem igaz. Hanem a hidrosztatikai törvény mintájára, minden folyadékra érvényes a likvidosztatikai nyomás fogalma.
Hogy tudsz ilyen csacsiságokat írni csak azért, mert helytelenül használod a víznyomás (hidrosztatikus nyomás) fogalmát, elnevezését más anyagok esetében?
A felvetésed abban az értelemben jogos, hogy valóban: nem szabadna víznyomást emlegetni a víztől eltérő anyagok esetében.
Mint ahogy például a Torricelli-féle higanyos barométerben sincs hidrosztatikai nyomás, mert nincs víz. Viszont ott is van metallostatikai nyomása a fém higanynak, és gáznyomása a levegőnek.
"Minden folyadékra (olvadékokra is) érvényes Arkhimédész hidrosztatikai törvénye, hisz' te is arra hivatkoztál, csak nem nevezted meg."
Nem igaz. Hanem a hidrosztatikai törvény mintájára, minden folyadékra érvényes a likvidosztatikai nyomás fogalma.
Kedves Izsák!
Második értelmes hozzászólásoddal kiérdemeltél egy választ!
(Miután nem sértegetéssel kezdted a soraidat, elolvastam.)
Nos, így van! A kis sűrűségű anyagok abban különböznek a nagy sűrűségű anyagoktól, hogy egységnyi térfogatukban kisebb tömeg van. Ezáltal a távtartó, szigetelő hatásuk van.
Az átlagosnál sokkal nagyobb sűrűségű anyagok nem viselkednek "távtartóként", miután az átlagot képező tömeggel együttes hatásukban a tömegközéppontot a műszerhez közelebb helyezik.
És bár Eötvös Lórándnak nem sikerült ezt a tömegközéppont távolság változást erőhatás formájában kimérnie, ezért állíthatta ő is és a Colorado Egyetem kutatói is, hogy a sűrűség hatása az ő műszereikkel kimutathatatlan.
A megérthetőség kedvéért vegyünk egy darab 1 m átmérőjű gömböt, amelynek felszínére állított műszerrel mérjük a gravitációs térerősségét.
A gömbön belül elhelyezünk 1 db 1 kg tömegű testet, amely a gömb össztömegének 99,9 %-át adja, (a gömb legyen 1 g tömegű műanyag buborék.)
Nyilván ha a műszerhez közel, a buborék felszíne alatt van az 1 kg-os tömeg, tömegközéppontjának távolsága a buborék falától 1 mm,
akkor távolsága a műszertől 0,001 méter azaz 1 mm.
Ha pedig az átellenes oldalra tesszük, akkor a tömegközéppontjának távolsága 1000 mm.
Azaz a távolság négyzetével fordítottan arányos gravitációs erőhatások aránya 1²:1000² azaz 1:1000 000
Tehát a műszer alatti tömeg sűrűségétől, ugyanazon gömb átmérő esetében akár milliószoros különbség mérhető.
Ha most ugyanezt a kísérletet úgy végezzük el, hogy a gömb középpontjában is elhelyezünk 1 kg-os tömeget, akkor a két tömeg közös tömegközéppontjának műszertől mért távolsága az szerint változik a fél sugárról, a 3/4-ed sugárra, hogy a felszínhez tett tömeg a műszer felöli vagy a műszerrel ellentétes oldali végén van a gömb átmérőjének.
Nyilván ekkor is megváltozó távolság négyzetével arányos a mérhető hatás nagysága.
Ezekből a példákból is látszik, hogy a műszer alá helyezett, akár azonos nagyságú tömegek a sűrűségükkel arányos oszlop magasságokkal eltérő oszlopmagasságokban férnek el.
Ezzel a műszer alatti össztömeg súlypontjának helyét mindenképpen eltérőn állítják be.
Csupán az a gond, hogy a közel 6 000 000 méteres sugarú 6e24 kg tömegű Föld és a rajta mozgatott példabeli 1 kg, vagy akár néhány tonnás tömegek okozta közös tömegközéppont eltolása csupán a méter milliárdod részének milliomod részényi eltolódását okozva, az erőhatás értékén minimum háromszor több hatvánnyal arrébb megjelenő hatású, mint amilyen mérésre a mai műszerekkel képesek vagyunk.
De ha a próbatestet a műszer alól a műszer fölé emelnénk, akkor is csupán 1/6 000 000 arányú tömegközéppont mozgást hoznánk létre 1/6 000 000 000 000 000 000 000 000 arányú tömeg révén pedig
1/ 36 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 erőhatás változás mellett.
Azaz a nyolc számjegy pontosságú méréssel soha sem lenne kimutatható ilyen parányi erőhatás változás.
Második értelmes hozzászólásoddal kiérdemeltél egy választ!
(Miután nem sértegetéssel kezdted a soraidat, elolvastam.)
Nos, így van! A kis sűrűségű anyagok abban különböznek a nagy sűrűségű anyagoktól, hogy egységnyi térfogatukban kisebb tömeg van. Ezáltal a távtartó, szigetelő hatásuk van.
Az átlagosnál sokkal nagyobb sűrűségű anyagok nem viselkednek "távtartóként", miután az átlagot képező tömeggel együttes hatásukban a tömegközéppontot a műszerhez közelebb helyezik.
És bár Eötvös Lórándnak nem sikerült ezt a tömegközéppont távolság változást erőhatás formájában kimérnie, ezért állíthatta ő is és a Colorado Egyetem kutatói is, hogy a sűrűség hatása az ő műszereikkel kimutathatatlan.
A megérthetőség kedvéért vegyünk egy darab 1 m átmérőjű gömböt, amelynek felszínére állított műszerrel mérjük a gravitációs térerősségét.
A gömbön belül elhelyezünk 1 db 1 kg tömegű testet, amely a gömb össztömegének 99,9 %-át adja, (a gömb legyen 1 g tömegű műanyag buborék.)
Nyilván ha a műszerhez közel, a buborék felszíne alatt van az 1 kg-os tömeg, tömegközéppontjának távolsága a buborék falától 1 mm,
akkor távolsága a műszertől 0,001 méter azaz 1 mm.
Ha pedig az átellenes oldalra tesszük, akkor a tömegközéppontjának távolsága 1000 mm.
Azaz a távolság négyzetével fordítottan arányos gravitációs erőhatások aránya 1²:1000² azaz 1:1000 000
Tehát a műszer alatti tömeg sűrűségétől, ugyanazon gömb átmérő esetében akár milliószoros különbség mérhető.
Ha most ugyanezt a kísérletet úgy végezzük el, hogy a gömb középpontjában is elhelyezünk 1 kg-os tömeget, akkor a két tömeg közös tömegközéppontjának műszertől mért távolsága az szerint változik a fél sugárról, a 3/4-ed sugárra, hogy a felszínhez tett tömeg a műszer felöli vagy a műszerrel ellentétes oldali végén van a gömb átmérőjének.
Nyilván ekkor is megváltozó távolság négyzetével arányos a mérhető hatás nagysága.
Ezekből a példákból is látszik, hogy a műszer alá helyezett, akár azonos nagyságú tömegek a sűrűségükkel arányos oszlop magasságokkal eltérő oszlopmagasságokban férnek el.
Ezzel a műszer alatti össztömeg súlypontjának helyét mindenképpen eltérőn állítják be.
Csupán az a gond, hogy a közel 6 000 000 méteres sugarú 6e24 kg tömegű Föld és a rajta mozgatott példabeli 1 kg, vagy akár néhány tonnás tömegek okozta közös tömegközéppont eltolása csupán a méter milliárdod részének milliomod részényi eltolódását okozva, az erőhatás értékén minimum háromszor több hatvánnyal arrébb megjelenő hatású, mint amilyen mérésre a mai műszerekkel képesek vagyunk.
De ha a próbatestet a műszer alól a műszer fölé emelnénk, akkor is csupán 1/6 000 000 arányú tömegközéppont mozgást hoznánk létre 1/6 000 000 000 000 000 000 000 000 arányú tömeg révén pedig
1/ 36 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 erőhatás változás mellett.
Azaz a nyolc számjegy pontosságú méréssel soha sem lenne kimutatható ilyen parányi erőhatás változás.
Ezzel visszaestél. Gyógyulj!
Ezzel visszaestél. Gyógyulj!
Nekem van egy kohász diplomám is. A Miskolci Egyetemen szereztem.
Gézoo, gézoo...
Te egy kényszeres hazudozó vagy!
A "kohász diplomád" már legalább a tizedik végzettséged, amivel ilyen fórumokon próbálod igazolni a sületlenségeidet. Mégha hetven éves is lennél, az összes végzettséged megszerzésére szükséges idő akkor is kitöltené a teljes felnőtt életedet! És akkor még nem is dolgoztál egy órát sem. Ja, jut eszembe, te tanítottál is, meg tankönyveket írtál. Akkor hogy van ez?
De fátylat a hazudozásaid önellentmondásaira.
Csak azt áruld el, hogy a kohász szak mely tantárgyát oktatta a geodézia professzorod, ahol szóba került a gravitációs élhatás?
Elmike, te nagyon hülye!
Nem igazoltam semmit sem a kohász diplomám említésével.
"z összes végzettséged megszerzésére szükséges idő akkor is kitöltené a teljes felnőtt életedet"
Nos, a tiédet talán igen.. De én nem buktam meg minden szemeszterben kétszer, így ebben az esetben az egyetem csak öt évig tart, a másoddiplomák megszerzése pedig szakonként változóan, de az ötnél is kevesebb évig tart.
A gyengeelméjű viselkedésedet látva, te valószínűleg egyetemre legfeljebb takarítóként járhattál, budit takarítani.
Minek szólsz bele a nagyok dolgába?
Nem igazoltam semmit sem a kohász diplomám említésével.
"z összes végzettséged megszerzésére szükséges idő akkor is kitöltené a teljes felnőtt életedet"
Nos, a tiédet talán igen.. De én nem buktam meg minden szemeszterben kétszer, így ebben az esetben az egyetem csak öt évig tart, a másoddiplomák megszerzése pedig szakonként változóan, de az ötnél is kevesebb évig tart.
A gyengeelméjű viselkedésedet látva, te valószínűleg egyetemre legfeljebb takarítóként járhattál, budit takarítani.
Minek szólsz bele a nagyok dolgába?
A kis sűrűségű anyagok abban különböznek a nagy sűrűségű anyagoktól, hogy egységnyi térfogatukban kisebb tömeg van. Ezáltal a távtartó, szigetelő hatásuk van.
11 :DDD
És bár Eötvös Lórándnak nem sikerült ezt a tömegközéppont távolság változást erőhatás formájában kimérnie,
Mivel az Eötvös-inga továbbra sem térerőt mér.
ezért állíthatta ő is és a Colorado Egyetem kutatói is, hogy a sűrűség hatása az ő műszereikkel kimutathatatlan.
Mivel az Eötvös-inga továbbra is gradienst mér, ezért viszont a nem túl mély-távoli sűrűség különbségek kimutathatók.
Lásd 7003.
gézám! a többivel is fölösleges volt fárasztanod magad, hiszen az egész arra a téves feltételezésre alapul, hogy az Eötvös-inga térerőt mér.
Az Eötvös-inga továbbra is gradienst mér.
:DDD
Kedves Gézoo!
"Értelem szerűen a kisebb fajsúlyú víz a nagyobb fajsúlyú víz felszínére terülne.
Azaz a fajsúly differenciál menti áramlásokkal kellene találkoznunk. ..."
- Mi ebben az értelemszerű, hát mitől függ a fajsúly és hogy lehet kétféle fajsúlyú tengervíz egyugyanazon gravitációs térben, ha a sűrűségük megegyező?
"... Miután szerinted nem sugárzás, szerintem pedig sugárzás a gravitációs hatás, így érthető, hogy vektorosan és nem térfogatosan számolsz vele. ..."
- Figyelj már!
Térerősséget hogyan lehet nem vektorosan kezelni?
"... De gondolj arra, hogy egy tömeg belsejének középpontjában, azaz a tömegközéppontba azaz a legkisebb mérhető erőhatás helyére folyik a víz.. is. ..."
- Miféle középpontról beszélsz, az óceánok középpontja hol van?
"... Nos, ha így hiszed, akkor mint kohász, sohasem szerezhetnél diplomát. Nekem van egy kohász diplomám is. A Miskolci Egyetemen szereztem. Nekem kötelező volt ismernem ezt a fogalmat is. ..."
- Tudod mit, kohász diplomát nincs és sohase volt vágyam szerezni.
Nézz ide a Google szerint: "A keresett kifejezés (metallostatikus) egyetlen dokumentumban sem található meg."
Hihetetlen, hogy a magyar szakirodalom ne tartalmazná, ha elfogadott szó lenne!
Van viszont az angol nyelvű irodalomban metallostaticra Nagyjából 3 580 találat.
Megnyugtatlak, hogy a fizikai jelenség neve hidrosztatikus nyomás, még akkor is, ha olvadt fémről van szó.
(Arra viszont nem adtál választ, hogy az olaj oszlop, vagy a benzin oszlop nyomásának mi a neve?)
"... Fogj egy üveggolyót! Tedd a napfény útjába ..."
- Akkor, ha te a példáddal analóg jelenségnek tartod az ábrán láthatót, mondd, mekkora a konkrét anomália fókusztávolsága?
"Értelem szerűen a kisebb fajsúlyú víz a nagyobb fajsúlyú víz felszínére terülne.
Azaz a fajsúly differenciál menti áramlásokkal kellene találkoznunk. ..."
- Mi ebben az értelemszerű, hát mitől függ a fajsúly és hogy lehet kétféle fajsúlyú tengervíz egyugyanazon gravitációs térben, ha a sűrűségük megegyező?
"... Miután szerinted nem sugárzás, szerintem pedig sugárzás a gravitációs hatás, így érthető, hogy vektorosan és nem térfogatosan számolsz vele. ..."
- Figyelj már!
Térerősséget hogyan lehet nem vektorosan kezelni?
"... De gondolj arra, hogy egy tömeg belsejének középpontjában, azaz a tömegközéppontba azaz a legkisebb mérhető erőhatás helyére folyik a víz.. is. ..."
- Miféle középpontról beszélsz, az óceánok középpontja hol van?
"... Nos, ha így hiszed, akkor mint kohász, sohasem szerezhetnél diplomát. Nekem van egy kohász diplomám is. A Miskolci Egyetemen szereztem. Nekem kötelező volt ismernem ezt a fogalmat is. ..."
- Tudod mit, kohász diplomát nincs és sohase volt vágyam szerezni.
Nézz ide a Google szerint: "A keresett kifejezés (metallostatikus) egyetlen dokumentumban sem található meg."
Hihetetlen, hogy a magyar szakirodalom ne tartalmazná, ha elfogadott szó lenne!
Van viszont az angol nyelvű irodalomban metallostaticra Nagyjából 3 580 találat.
Megnyugtatlak, hogy a fizikai jelenség neve hidrosztatikus nyomás, még akkor is, ha olvadt fémről van szó.
(Arra viszont nem adtál választ, hogy az olaj oszlop, vagy a benzin oszlop nyomásának mi a neve?)
"... Fogj egy üveggolyót! Tedd a napfény útjába ..."
- Akkor, ha te a példáddal analóg jelenségnek tartod az ábrán láthatót, mondd, mekkora a konkrét anomália fókusztávolsága?
kedves Hanjó!
Írd be helyesen és 3590 találatot talász "metallostatic" a folyékony fémek nyomására.
http://en.wiktionary.org/wiki/metallostatic
Az pedig, hogy a gazdag magyar nyelvű irodalomban a NET-en nincsenek fent a szakkönyvek, egy dolog.
" hidrosztatikus nyomás, még akkor is, ha olvadt fémről van szó."
Ez sem igaz.
"the right imposition of the metallostatic pressure exerted by the liquid metal on the ... metallostatic pressure was correctly imposed on the thermal free"
Eszük ágában sincs hydrostatic-nak nevezni metallosztatikus helyett..
" Akkor, ha te a példáddal analóg jelenségnek tartod az ábrán láthatót, mondd, mekkora a konkrét anomália fókusztávolsága?"
Ha megadod a gravitációs törésmutató értékét akkor kiszámolom.
Írd be helyesen és 3590 találatot talász "metallostatic" a folyékony fémek nyomására.
http://en.wiktionary.org/wiki/metallostatic
Az pedig, hogy a gazdag magyar nyelvű irodalomban a NET-en nincsenek fent a szakkönyvek, egy dolog.
" hidrosztatikus nyomás, még akkor is, ha olvadt fémről van szó."
Ez sem igaz.
"the right imposition of the metallostatic pressure exerted by the liquid metal on the ... metallostatic pressure was correctly imposed on the thermal free"
Eszük ágában sincs hydrostatic-nak nevezni metallosztatikus helyett..
" Akkor, ha te a példáddal analóg jelenségnek tartod az ábrán láthatót, mondd, mekkora a konkrét anomália fókusztávolsága?"
Ha megadod a gravitációs törésmutató értékét akkor kiszámolom.
"... Ez sem igaz. ..."
- Mondd, fémnek tekinted-e a folyékony higanyt, és folyadékként viselkedik-e az olvadt fém?
A higanyos barométerekben szerinted mi tart egyensúlyt a légnyomással?
Itt elolvashatod eredetiben, én csak idézek:
"... higanymilliméter (Hgmm, néha mmHg): az 1 mm magas higanyoszlop hidrosztatikai nyomása standard nehézségi gyorsulás mellett. ..."
(Vagy a higany mégsem fém?)
"... Ha megadod a gravitációs törésmutató értékét akkor kiszámolom."
- Ez inkorrekt tőled, mert te vagy ennek a témakörnek a specialistája!
(Én csak tanulnám azt, amit te tudsz és mi nem, de a 'tudásodat' alá is kell tudnod támasztani.)
- Mondd, fémnek tekinted-e a folyékony higanyt, és folyadékként viselkedik-e az olvadt fém?
A higanyos barométerekben szerinted mi tart egyensúlyt a légnyomással?
Itt elolvashatod eredetiben, én csak idézek:
"... higanymilliméter (Hgmm, néha mmHg): az 1 mm magas higanyoszlop hidrosztatikai nyomása standard nehézségi gyorsulás mellett. ..."
(Vagy a higany mégsem fém?)
"... Ha megadod a gravitációs törésmutató értékét akkor kiszámolom."
- Ez inkorrekt tőled, mert te vagy ennek a témakörnek a specialistája!
(Én csak tanulnám azt, amit te tudsz és mi nem, de a 'tudásodat' alá is kell tudnod támasztani.)
Az utolsó mondat helyesen:
(Én csak tanulnám azt, amit te tudsz, de a 'tudásodat' alá is kell tudnod támasztani.)
(Én csak tanulnám azt, amit te tudsz, de a 'tudásodat' alá is kell tudnod támasztani.)
![[origo]](../origo_logo.gif){kind=logo}
Előzőleg már nyitottam itt egy topikot Önbecspás és népámítás címmel. Ma ismét jártam Fekete úr honlapján, ahol egy új linkkapcsolót talátam, amely a www.antieinstein.tar.hu címen nyitja meg a szerző új honlapját, amelyen gallyravágja a modern fizika összes elméletét és modelljeit. Tehát akit érdekel, hogy pl. Einstein mennyi hülyeséget hordott össze, annak mindenféleképpen javaslom ennek az oladlanak és Fekete úr főoldalának a www.atomfizika.tar.hu oldalnak a meglátogatását is.
Socratus