![[origo] fórum](../forumlogo.gif){kind=small}
Kedves Gézoo!
"Magyarul a folyékony fém nyomása! ..."
- Miért tartod nyomás alatt?
Törődj már bele abba, hogy az öntőformádban az olvadt fémben is Archimedes törvénye érvényesül.
"... Nos, ez szép lett volna.. Magyar Newtonnal, magyar Galileivel többszáz évvel megelőzve európát.. :) De sajna nem így esett.. "
- Debizonyám, tudtak sokan közülük görögül és szomjasak is voltak.
"... nem emlegeted víznyomásként ..."
- Sose emlegettem, te ferdítetted el, mert én a vízvezetékekről soha egy kukkot se írtam.
"Magyarul a folyékony fém nyomása! ..."
- Miért tartod nyomás alatt?
Törődj már bele abba, hogy az öntőformádban az olvadt fémben is Archimedes törvénye érvényesül.
"... Nos, ez szép lett volna.. Magyar Newtonnal, magyar Galileivel többszáz évvel megelőzve európát.. :) De sajna nem így esett.. "
- Debizonyám, tudtak sokan közülük görögül és szomjasak is voltak.
"... nem emlegeted víznyomásként ..."
- Sose emlegettem, te ferdítetted el, mert én a vízvezetékekről soha egy kukkot se írtam.
Látom nem olvastad az alábbi számszerű levezetést:
http://www.vialattea.net/maree/eng/index.htm
Ha meg se nézted, akkor ignoráns barom vagy, akit nem is érdekel a valódi ellenőrizhető összefüggés.
Ha megnézted, de nem értetted meg, akkor egy mocskos kis hazug vagy a diplomáid, meg végzettségeid tárgyában, ugyanis egyszerű gimnáziumi ismeretanyaggal érthető a levezetés, de neked annyi sincs fizikából. Ebből pedig az következik, hogy a végzettségeid is hamisak.
Ha megnézted és értetted is, akkor pedig egy aljas népbutító vagy, mert bár te pontosan tudod a helyes összefüggést, de a fórumokon szándékosan megtévesztő alaptalan zagyvaságokat írsz.
Egyszerűen gézoo, te egy kis aljadék vagy, aki nagy pofával kinyilatkoztatja a saját ostoba okoskodásait, de ha rákérdeznek, hogy ugyan már mutasd meg számszerűleg levezetve is, akkor lapítasz, mint sz@r a fűben.
Hallottál már olyanról, hogy fizika, de az összefüggéseket nem sikerült elsajátítanod, sőt láthatóan a fogalmakat is kevered. Az összes, amit ilyen fórumokon előadsz, nem több, mint egy laikus ügyetlen utólagos próbálkozásai az összefüggések kiderítésére otthon a kisvonat tologatásával, ha már az iskolában nem volt képes rendesen megtanulni.
http://www.vialattea.net/maree/eng/index.htm
Ha meg se nézted, akkor ignoráns barom vagy, akit nem is érdekel a valódi ellenőrizhető összefüggés.
Ha megnézted, de nem értetted meg, akkor egy mocskos kis hazug vagy a diplomáid, meg végzettségeid tárgyában, ugyanis egyszerű gimnáziumi ismeretanyaggal érthető a levezetés, de neked annyi sincs fizikából. Ebből pedig az következik, hogy a végzettségeid is hamisak.
Ha megnézted és értetted is, akkor pedig egy aljas népbutító vagy, mert bár te pontosan tudod a helyes összefüggést, de a fórumokon szándékosan megtévesztő alaptalan zagyvaságokat írsz.
Egyszerűen gézoo, te egy kis aljadék vagy, aki nagy pofával kinyilatkoztatja a saját ostoba okoskodásait, de ha rákérdeznek, hogy ugyan már mutasd meg számszerűleg levezetve is, akkor lapítasz, mint sz@r a fűben.
Hallottál már olyanról, hogy fizika, de az összefüggéseket nem sikerült elsajátítanod, sőt láthatóan a fogalmakat is kevered. Az összes, amit ilyen fórumokon előadsz, nem több, mint egy laikus ügyetlen utólagos próbálkozásai az összefüggések kiderítésére otthon a kisvonat tologatásával, ha már az iskolában nem volt képes rendesen megtanulni.
Tehát ott tartunk, hogy semmiféle számítással sem tudod igazolni, hogy az árapály hatás a "gravitációs fókuszálás elméletednek" megfelene.
A Newtoni fizika szerinti számításra meg csak személyeskesdéssel tudsz válaszolni.
Nem igazán meggyőző...
És most válasz helyett jöhet a szokásos "Gyóóóógyúúúlj!" :DDD
A Newtoni fizika szerinti számításra meg csak személyeskesdéssel tudsz válaszolni.
Nem igazán meggyőző...
És most válasz helyett jöhet a szokásos "Gyóóóógyúúúlj!" :DDD
Kedves Hanjó!
A "hydro" előtaggal vizet emlegetsz.. ezen nincs mit szépíteni. Ne emlegesd és akkor nem fog szemet szúrni.
".. Nos, ez szép lett volna.. Magyar Newtonnal, magyar Galileivel többszáz évvel megelőzve európát.. :) De sajna nem így esett.. "
- Debizonyám, tudtak sokan közülük görögül és szomjasak is voltak."
Ne írj butaságot! Még a vezetőik sem tudtak idegen nyelveken. Sőt! Még több száz évvel később sem! Hunyadi Mátyás korában indították azokat a törekvéseket, hogy a magyaroknál legalább a nemesek legyenek írástudók.
Mert addig kizárólag csak a papok és az íródeákok ismerték az írás és az idegen nyelveket.
Egyébként ha lehet, ne menjünk itt bele abba a témába, hogy az ősmagyarok milyen nyelveken nem tudhattak beszélni. Erre ott vannak a nyelvészeti topic-ok.
A "hydro" előtaggal vizet emlegetsz.. ezen nincs mit szépíteni. Ne emlegesd és akkor nem fog szemet szúrni.
".. Nos, ez szép lett volna.. Magyar Newtonnal, magyar Galileivel többszáz évvel megelőzve európát.. :) De sajna nem így esett.. "
- Debizonyám, tudtak sokan közülük görögül és szomjasak is voltak."
Ne írj butaságot! Még a vezetőik sem tudtak idegen nyelveken. Sőt! Még több száz évvel később sem! Hunyadi Mátyás korában indították azokat a törekvéseket, hogy a magyaroknál legalább a nemesek legyenek írástudók.
Mert addig kizárólag csak a papok és az íródeákok ismerték az írás és az idegen nyelveket.
Egyébként ha lehet, ne menjünk itt bele abba a témába, hogy az ősmagyarok milyen nyelveken nem tudhattak beszélni. Erre ott vannak a nyelvészeti topic-ok.
Kedves Izsák!
Dehogynem.. Kizárólag a gravitációs fókuszálás az egyetlen olyan amivel magyarázható.
Dehogynem.. Kizárólag a gravitációs fókuszálás az egyetlen olyan amivel magyarázható.
A Newtoni fizika szerinti számítás jó magyarázatot ad.
Ha szerinted nem jó, indokold, mutasd meg a hibát!
Neked viszont a "gravitációs fókuszálásra" semmiféle számításod sincs, nem tudod az állításodat semmivel sem igazolni.
Ha szerinted nem jó, indokold, mutasd meg a hibát!
Neked viszont a "gravitációs fókuszálásra" semmiféle számításod sincs, nem tudod az állításodat semmivel sem igazolni.
Kedves Gézoo!
"A "hydro" előtaggal vizet emlegetsz. ..."
- Mondd, a barométer mit mér?
"... Ne írj butaságot! Még a vezetőik sem tudtak idegen nyelveken. ..."
- Hallottál- Botond vezérről?
Nickedre utalandó Géza fejedelem szoros kalcsolatot tartott fenn Bizánccal.
"... addig kizárólag csak a papok és az íródeákok ismerték az írás és az idegen nyelveket. ..."
- Ugye azok is magyarok voltak?
De a víz görög szó ismeretéhez nem kellett írástudónak lenni.
(Meg akik külföldre jártak is kénytelenek voltak görögül, latinul, németül, stb. tudni.)
"A "hydro" előtaggal vizet emlegetsz. ..."
- Mondd, a barométer mit mér?
"... Ne írj butaságot! Még a vezetőik sem tudtak idegen nyelveken. ..."
- Hallottál- Botond vezérről?
Nickedre utalandó Géza fejedelem szoros kalcsolatot tartott fenn Bizánccal.
"... addig kizárólag csak a papok és az íródeákok ismerték az írás és az idegen nyelveket. ..."
- Ugye azok is magyarok voltak?
De a víz görög szó ismeretéhez nem kellett írástudónak lenni.
(Meg akik külföldre jártak is kénytelenek voltak görögül, latinul, németül, stb. tudni.)
Elmike, Elmike!
Mit is ír a wikipedia az árapály címszónál?:
"A Hold vagy a Nap vonzása a Föld felszínének feléje fordított részére természetszerűen erősebben hat, mint annak a középpontjára, leggyengébb pedig a felszínnek az égitesttel ellentétes oldalára. Ugyanakkor a túloldalon a felszín felé mutató erővektora hozzáadódik a Föld tömegvonzásának erővektorához,eredőjük a Föld középpontja felé mutató erővektor.
* Ezzel az erővektorral szembeni dagály okára több magyarázat született.
Az egyik szerint a Föld és a külső vonzást kifejtő égitest közös tömegközéppontja körüli forgás centrifugális ereje azáltal nagyobb a vonzást kifejtő égitesttel átellenes oldalon, mivel a tömegközéppont a Föld középpontjától a vonzást kifejtő égitest felé tolódik el, ezzel a túloldal távolsága nagyobb, amiből következően a túloldalon megjelenő centrifugális erőis nagyobb. A nagyobb centrifugális erő és a lefelé mutató gravitációs erők eredője által képzett erőrendszer eredője pedig a Föld középpontjától kifelé mutató eredő erővektort eredményez.
* Más magyarázat szerint a Hold vagy a Nap vonzása a Föld felszínének feléje fordított részére természetszerűen erősebben hat, mint annak a középpontjára, leggyengébb pedig a felszínnek az égitesttel ellentétes oldalára, oly módon, hogy a vonzó erő különbsége középpont és felszín között mindkét esetben a nehézség csökkentésére törekszik. Ennek folytán a Föld vízzel borított felszínének az égitest felé fordított fele középen, valamint a tőle elfordított fél középen megárad s ezzel kapcsolatban eme két felének szélein megapad.
Ez utóbbi magyarázat a benne szereplő "törekszik" kifejezésre épített. A fizikában nem ismerünk tudattal rendelkező, törekvéssel bíró folyamatokat. Helyettük az erők eredői szerepelnek. Ezért ez a magyarázat, miután az erővektorok eredőjével szembeni állításra épül, nem lehet helyt álló.
* A centrifugális erőre alapozott magyarázatok abból adódóan szintén nem lehetnek helyt állók, miután a Nap-Föld rendszer tömegközéppontja körül évente egyszer, a Hold-Föld rendszer tömegközéppontja körül havonta egyszer, keringő rendszerekben, valamint a Föld tengelye körüli forgása során fellépő centrifugális erők nagysága, a szögsebesség négyzetével egyenesen arányos.
Ezzel a Hold-Föld rendszer esetében a napi forgás okozta centrifugális erő több mint 700-szor nagyobb hatású, a Hold keringése okozta erőnél.
A tapasztalat szerint amíg a külső vonzást kifejtő égitest egyszer elvégzi látszólagos égi útját a Föld körül (mire a Napnak 24 óra középidő, a Holdnak pedig átlag 24 óra 50 perc kell), a Föld felszínének minden helyén kétszer áll be a víz tükrének emelkedése s ugyanannyiszor süllyedése.
Ez a megfigyelés arra utal, hogy a vonzást kifejtő égitest felőli és az átellenes oldalon is ugyanazon forrása van a víztükör emelkedését és sülyedését okozó erőhatásnak: A gravitációs erők eredője.
"
Mit is ír a wikipedia az árapály címszónál?:
"A Hold vagy a Nap vonzása a Föld felszínének feléje fordított részére természetszerűen erősebben hat, mint annak a középpontjára, leggyengébb pedig a felszínnek az égitesttel ellentétes oldalára. Ugyanakkor a túloldalon a felszín felé mutató erővektora hozzáadódik a Föld tömegvonzásának erővektorához,eredőjük a Föld középpontja felé mutató erővektor.
* Ezzel az erővektorral szembeni dagály okára több magyarázat született.
Az egyik szerint a Föld és a külső vonzást kifejtő égitest közös tömegközéppontja körüli forgás centrifugális ereje azáltal nagyobb a vonzást kifejtő égitesttel átellenes oldalon, mivel a tömegközéppont a Föld középpontjától a vonzást kifejtő égitest felé tolódik el, ezzel a túloldal távolsága nagyobb, amiből következően a túloldalon megjelenő centrifugális erőis nagyobb. A nagyobb centrifugális erő és a lefelé mutató gravitációs erők eredője által képzett erőrendszer eredője pedig a Föld középpontjától kifelé mutató eredő erővektort eredményez.
* Más magyarázat szerint a Hold vagy a Nap vonzása a Föld felszínének feléje fordított részére természetszerűen erősebben hat, mint annak a középpontjára, leggyengébb pedig a felszínnek az égitesttel ellentétes oldalára, oly módon, hogy a vonzó erő különbsége középpont és felszín között mindkét esetben a nehézség csökkentésére törekszik. Ennek folytán a Föld vízzel borított felszínének az égitest felé fordított fele középen, valamint a tőle elfordított fél középen megárad s ezzel kapcsolatban eme két felének szélein megapad.
Ez utóbbi magyarázat a benne szereplő "törekszik" kifejezésre épített. A fizikában nem ismerünk tudattal rendelkező, törekvéssel bíró folyamatokat. Helyettük az erők eredői szerepelnek. Ezért ez a magyarázat, miután az erővektorok eredőjével szembeni állításra épül, nem lehet helyt álló.
* A centrifugális erőre alapozott magyarázatok abból adódóan szintén nem lehetnek helyt állók, miután a Nap-Föld rendszer tömegközéppontja körül évente egyszer, a Hold-Föld rendszer tömegközéppontja körül havonta egyszer, keringő rendszerekben, valamint a Föld tengelye körüli forgása során fellépő centrifugális erők nagysága, a szögsebesség négyzetével egyenesen arányos.
Ezzel a Hold-Föld rendszer esetében a napi forgás okozta centrifugális erő több mint 700-szor nagyobb hatású, a Hold keringése okozta erőnél.
A tapasztalat szerint amíg a külső vonzást kifejtő égitest egyszer elvégzi látszólagos égi útját a Föld körül (mire a Napnak 24 óra középidő, a Holdnak pedig átlag 24 óra 50 perc kell), a Föld felszínének minden helyén kétszer áll be a víz tükrének emelkedése s ugyanannyiszor süllyedése.
Ez a megfigyelés arra utal, hogy a vonzást kifejtő égitest felőli és az átellenes oldalon is ugyanazon forrása van a víztükör emelkedését és sülyedését okozó erőhatásnak: A gravitációs erők eredője.
"
Kedves Hanjó!
barometer:"A barométer a légnyomás mérésére szolgáló meteorológiai műszer. Evangelista Torricelli találta fel 1643-ban."
" baro-
Összetett szavakban az utótag légnyomással való kapcsolatát jelöli. "
"- Hallottál- Botond vezérről?
Nickedre utalandó Géza fejedelem szoros kalcsolatot tartott fenn Bizánccal."
Igen, tolmácsokkal és papokkal.. De egy kukkot sem beszéltek idegen nyelveken.
""... addig kizárólag csak a papok és az íródeákok ismerték az írás és az idegen nyelveket. ..."
- Ugye azok is magyarok voltak?"
Istvántól.. És onnantól is csak páran, mert előtte se papok, se íródeákok..
"De a víz görög szó ismeretéhez nem kellett írástudónak lenni."
És úgy gondolod, hogy ettől a 400 évvel később felfedezett hydrodinamikát -hydrosztatikát már ismerték?
Jó vicc!
"(Meg akik külföldre jártak is kénytelenek voltak görögül, latinul, németül, stb. tudni.)"
Kénytelenek? A tolmácsok (vagy ahogy akkor hívták: A NYELVEK) de a fejedelmeink azok nem voltak semmire sem kénytelenek.
barometer:"A barométer a légnyomás mérésére szolgáló meteorológiai műszer. Evangelista Torricelli találta fel 1643-ban."
" baro-
Összetett szavakban az utótag légnyomással való kapcsolatát jelöli. "
"- Hallottál- Botond vezérről?
Nickedre utalandó Géza fejedelem szoros kalcsolatot tartott fenn Bizánccal."
Igen, tolmácsokkal és papokkal.. De egy kukkot sem beszéltek idegen nyelveken.
""... addig kizárólag csak a papok és az íródeákok ismerték az írás és az idegen nyelveket. ..."
- Ugye azok is magyarok voltak?"
Istvántól.. És onnantól is csak páran, mert előtte se papok, se íródeákok..
"De a víz görög szó ismeretéhez nem kellett írástudónak lenni."
És úgy gondolod, hogy ettől a 400 évvel később felfedezett hydrodinamikát -hydrosztatikát már ismerték?
Jó vicc!
"(Meg akik külföldre jártak is kénytelenek voltak görögül, latinul, németül, stb. tudni.)"
Kénytelenek? A tolmácsok (vagy ahogy akkor hívták: A NYELVEK) de a fejedelmeink azok nem voltak semmire sem kénytelenek.
Kedves Gézoo!
"... a légnyomás mérésére szolgáló meteorológiai műszer. ..."
- Miből adódik a légnyomás?
És a higanyos műszerben mi tart vele egyensúlyt?
"... Igen, tolmácsokkal és papokkal.. De egy kukkot sem beszéltek idegen nyelveken. ..."
- Olvasd el Kós Károlytól "Az országépítő" c. regényét.
"... És úgy gondolod, ..."
- Többet próbálsz belemagyarázni a kelleténél.
Én a víz görög nevére kérdeztem rá.
"... Kénytelenek? A tolmácsok (vagy ahogy akkor hívták: A NYELVEK) de a fejedelmeink azok nem voltak semmire sem kénytelenek."
- Hogy kerültek ide a fejedelmek?
(Az, hogy Geyza feejdelm udvarát megemlítettem? Az csak támpont.)
Ez szerinted mire utal:
»A várak kapitányai állandóan arra törekedtek, hogy "nyelvet" fogjanak.«
Úgy gondolod-e, hogy tolmácsokért nyargalásztak?
"... a légnyomás mérésére szolgáló meteorológiai műszer. ..."
- Miből adódik a légnyomás?
És a higanyos műszerben mi tart vele egyensúlyt?
"... Igen, tolmácsokkal és papokkal.. De egy kukkot sem beszéltek idegen nyelveken. ..."
- Olvasd el Kós Károlytól "Az országépítő" c. regényét.
"... És úgy gondolod, ..."
- Többet próbálsz belemagyarázni a kelleténél.
Én a víz görög nevére kérdeztem rá.
"... Kénytelenek? A tolmácsok (vagy ahogy akkor hívták: A NYELVEK) de a fejedelmeink azok nem voltak semmire sem kénytelenek."
- Hogy kerültek ide a fejedelmek?
(Az, hogy Geyza feejdelm udvarát megemlítettem? Az csak támpont.)
Ez szerinted mire utal:
»A várak kapitányai állandóan arra törekedtek, hogy "nyelvet" fogjanak.«
Úgy gondolod-e, hogy tolmácsokért nyargalásztak?
Kedves Hanjó!
"- Miből adódik a légnyomás?"
A levegőben lévő molekulák és nemesgáz atomok Brown féle mozgásából adódó ütközések által átadott időegységre eső impulzus mennyiség eredőjét a levegő ható nyomóerőjeként, röviden nyomásaként érzékeljük.
"És a higanyos műszerben mi tart vele egyensúlyt?" A Torricelli féle nyomásmérőben a metallosztatikus nyomás tart egyensúlyt a barometrikus nyomással.
"Kós Károlytól "Az országépítő" c. regényét."
Felhívom a figyelmedet a "regényét" kifejezésre! Ha helyette tudományos értekezés, vagy történelemkönyv, vagy más hasonló tartalmat jelölő kifejezés állna, akkor érdemben lehetne vitatni, vagy elfogadni a tartalmát.
De mint regényben, akár a Kis Vuk történetét leíró regényben bármi állhat.
Hiszen csupán regény.
"A várak kapitányai állandóan arra törekedtek, h"
Nem!.. szóba sem hoztam a többszáz évvel későbbi várkapitányokat.
Nyelvnek nevezték a tolmácsokat az ősi magyar nyelvben.
"Úgy gondolod-e, hogy tolmácsokért nyargalásztak?" Értelmetlen ez a mondatod, mert én semmi olyat nem írtam, amiből ez következhetne.
Kezdem azt hinni, hogy csak kötözködsz..
"- Miből adódik a légnyomás?"
A levegőben lévő molekulák és nemesgáz atomok Brown féle mozgásából adódó ütközések által átadott időegységre eső impulzus mennyiség eredőjét a levegő ható nyomóerőjeként, röviden nyomásaként érzékeljük.
"És a higanyos műszerben mi tart vele egyensúlyt?" A Torricelli féle nyomásmérőben a metallosztatikus nyomás tart egyensúlyt a barometrikus nyomással.
"Kós Károlytól "Az országépítő" c. regényét."
Felhívom a figyelmedet a "regényét" kifejezésre! Ha helyette tudományos értekezés, vagy történelemkönyv, vagy más hasonló tartalmat jelölő kifejezés állna, akkor érdemben lehetne vitatni, vagy elfogadni a tartalmát.
De mint regényben, akár a Kis Vuk történetét leíró regényben bármi állhat.
Hiszen csupán regény.
"A várak kapitányai állandóan arra törekedtek, h"
Nem!.. szóba sem hoztam a többszáz évvel későbbi várkapitányokat.
Nyelvnek nevezték a tolmácsokat az ősi magyar nyelvben.
"Úgy gondolod-e, hogy tolmácsokért nyargalásztak?" Értelmetlen ez a mondatod, mert én semmi olyat nem írtam, amiből ez következhetne.
Kezdem azt hinni, hogy csak kötözködsz..
Nem tudom, hogy mi célod volt a magyar wikipédia szócikk bemásolásával. Egyrészt az angol változat részletesebb és több forrást ad meg, másrészt a a feladatod nem egy rövid ismertető anyag szövegelemzése, hanem a matematikai levezetések elvégzése. Azaz nem irodalomórán vagyunk, hanem fizikán. Nem a magyar wiki szócikket kellene elemezned, hanem az itt http://www.vialattea.net/maree/eng/index.htm ismertetett öt számszerű levezetésben hibát mutatnod.
Ugyanis te azt állítottad, hogy nincs magyarázat az árapály túloldali dagályára. Ezzel szemben öt különböző fizikai megközelítéssel is levezethető a klasszikus fizika összefüggéseiből (értsd: nem kell hozzá semmi "gravitációs sugárzás fókuszálás") Az más kérdés, hogy mind az öt levezetés gyakorlatilag ugyanarra vezethető vissza (a Hold gravitációs mezejének gradiense), csak más-más nézőpontból történik a számítás. Ezekről kell kimutatnod hogy hibásak. Ja, és a te számításaidat is be kell mutatnod a gravitációs fókuszálás-baromságról.
Ugyanis te azt állítottad, hogy nincs magyarázat az árapály túloldali dagályára. Ezzel szemben öt különböző fizikai megközelítéssel is levezethető a klasszikus fizika összefüggéseiből (értsd: nem kell hozzá semmi "gravitációs sugárzás fókuszálás") Az más kérdés, hogy mind az öt levezetés gyakorlatilag ugyanarra vezethető vissza (a Hold gravitációs mezejének gradiense), csak más-más nézőpontból történik a számítás. Ezekről kell kimutatnod hogy hibásak. Ja, és a te számításaidat is be kell mutatnod a gravitációs fókuszálás-baromságról.
Elmike, Elmike!
Megint baromságot idéztél! Elolvastad te egyáltalán? Még a nagyságrendek sem stimmelnek a levezetésben!
Ha levonunk 3,3e-5 -ből 7e-7-en értéket az eredmény nem válhat 1e-6 értékűvé, hanem csupán 3,23e-5 értékű marad.. nem is folytatom, mert tele van még ennél is nagyobb szarvas hibákkal a "levezetés". Tetejében szemrebbenés nélkül egyenlő előjellel összegez, ellentétes előjelű vektorokat. Az eredőket pedig kedve szerint forgatja.. Szóval úgy rossz ahogy van.
Ha már ennyire nem tudsz angolul, akkor miért nem használsz valamilyen fordító programot?
De ha már nem használsz, legalább a levezetést számszakilag ellenőrizhetted volna!
De ha számszakilag nem is, de legalább a vektorok irányait ellenőrizhetted volna..
Megint baromságot idéztél! Elolvastad te egyáltalán? Még a nagyságrendek sem stimmelnek a levezetésben!
Ha levonunk 3,3e-5 -ből 7e-7-en értéket az eredmény nem válhat 1e-6 értékűvé, hanem csupán 3,23e-5 értékű marad.. nem is folytatom, mert tele van még ennél is nagyobb szarvas hibákkal a "levezetés". Tetejében szemrebbenés nélkül egyenlő előjellel összegez, ellentétes előjelű vektorokat. Az eredőket pedig kedve szerint forgatja.. Szóval úgy rossz ahogy van.
Ha már ennyire nem tudsz angolul, akkor miért nem használsz valamilyen fordító programot?
De ha már nem használsz, legalább a levezetést számszakilag ellenőrizhetted volna!
De ha számszakilag nem is, de legalább a vektorok irányait ellenőrizhetted volna..
Ja igen, Elmike!
Az öt.. Ugyanaz a hiba mind az öt "levezetésben".. mindenütt Csak a nagyságrenddel van a gond!
A hold 700-szor kisebb (pontosan 729-szer) centrifugális erőt okoz a túloldalon, mint a 24 órán át folyamatosan mindenütt működő tengely körüli forgás.
És ehhez még csak nyelvésznek sem kellett lenned, a magyar wikiben ez is benne van! Csak olvasni kellene tudnod hozzá, hogy megtudd!
Az öt.. Ugyanaz a hiba mind az öt "levezetésben".. mindenütt Csak a nagyságrenddel van a gond!
A hold 700-szor kisebb (pontosan 729-szer) centrifugális erőt okoz a túloldalon, mint a 24 órán át folyamatosan mindenütt működő tengely körüli forgás.
És ehhez még csak nyelvésznek sem kellett lenned, a magyar wikiben ez is benne van! Csak olvasni kellene tudnod hozzá, hogy megtudd!
Nincs abban semmi hiba, csak te vagy képtelen utánaszámolni!
Tessék itt van magyarul is: http://mek.oszk.hu/00500/00558/html/dip4.htm
Az egész dolognak pedig éppen az a veleje, hogy kiválóan meg van magyarázva klasszikusfizikai alapon a Holddal szembeni dagály. Nem kell ide semmiféle "gravitációs sugárzás fókuszálást" feltételezni, csak ismerni kell a fizikát. És ez az, gézoo, ami neked nem megy.
Tessék itt van magyarul is: http://mek.oszk.hu/00500/00558/html/dip4.htm
AZ ÁRAPÁLY-JELENSÉG
Az alapvető fizikai ok a gravitációs mező természetében keresendő. Mivel ez az erő fordítva arányos a két tömeg távolságának négyzetével, ezért a próbatestnek a másikhoz közelebbi tömegpontjaira nagyobb erő hat, mint a távolabbiakra. Az egyszerűség kedvéért vegyünk két tömegpontot, m1-et és m2-t, amit egy r hosszúságú, merev, súlytalannak képzelt rúd köt össze. Ezt helyezzük egy M tömegű égitest közelébe, oly módon, hogy az r szakasz beleessen a M tömegközéppontjától az m1-m2 rendszer tömegközéppontjáig húzott egyenesbe. A közelebbi m1 test R távolságra van a M tömegközéppontjától. Ekkor a két próbatestre ható erőkülönbség:
Fk = G m1 M/R2 - G m2 M/(R+r)2 = G M [ m1/R2- m2/(R+r)2]
Ezt a különbözetet hívjuk gravitációs árapályerőnek. Mivel pl. m1 = m2 esetén a közelebbi tömegpontot nagyobb erő húzza, a különbség tulajdonképpen szét akarja szedni a rendszert. Az árapályerő a távolság négyzetével fordítva, az okozó test tömegével egyenesen arányos.
Mivel az égitesteknél is érvényesül, hogy a közelebbi oldalt összességében nagy erő húzza, mint a távolabbit, ezért a nagyobb méretűek jellegzetes "rögbilabda" alakúvá torzulnak. A bolygók és holdjaik esetében a fenti alakváltozás általában jelentéktelen, de az anyabolygóhoz közelítve egyre nő, majd a Roche-féle határt elérve az erőkülönbség leemeli a hold felszínét, azután sorra a következő rétegeket. Ezeket is feldarabolná, míg csak apró kövek maradnának, olyan mérettel, amelynél az erőkülönbözet nem elég nagy a további aprózódáshoz. Az óriásbolygók Roche-zónájában lévő anyagok nagyobb része nem is tudott holdakká összetömörödni, hatalmas gyűrűrendszerekként keringenek körülöttük. Érdekes, hogy azért ez a szabály sem feltétlenül érvényes mindenkire, a veszélyes övezeten belül is találhatunk holdakat ( ezek az ún. "terelőholdak"), az ő egybentartásukban azonban a gravitációs erőn kívül más természetű, pl. atomi erők is részt vesznek.
TENGERI ÉS SZILÁRD DAGÁLYOK A FÖLDÖN ÉS A HOLDON
Az árapályhatás legismertebb következménye a földi tengerjárás. Ennek két oka van.
Az első az előbb említett árapályerő: a Hold a Föld tömegközéppontjára egy átlagerővel hat, ám a közvetlenül alatta lévő víztömeget erősebben vonzza, - az meg is emelkedik felé -, míg a túloldali vízréteget gyengébben, tőle tehát magát a Földet húzza el.
A második a Föld és a Hold egymás körüli keringése (lásd a 8. ábrát). Ha R a Föld sugara, a két égitest tömegközéppontja - S - a Föld O tömegközéppontjától r1 = 3R/4 távol van. A Hold és a Föld is tulajdonképpen egy síkban, e pont körül keringenek a Hold sziderikus keringésidejével mint periódusidővel. A forgó rendszerekben a centrifugális erő is fellép, az ábrán -atr gyorsulást hozva létre. Ha a Föld forgásától eltekintünk, ez bármely tetszőleges p pontjában ugyanannyi lesz.
atr = G mH /r2
a p pontban a gravitációs gyorsulás:
agr = G mH /rp2.
Mivel a Föld középpontjában r = rp , ezért a két erő eredője itt 0 lesz, máshol azonban ettől különbözik. Az ábra alsó felén az eredő erő Ft érintőirányú komponense kelti az árapályt. Az ábrán ezt több pontban meg is szerkesztették. A víztükör mindig merőlegesen igyekszik beállni a rá ható eredő erőre (ha a felszín még nem merőleges, az erőnek lesz rá ható vízszintes komponense is, ami a rétegeket addig csúsztatja el egymáson, míg az nem lesz), ezért a rajznak megfelelően A és B pontokban egy-egy dagálypúp keletkezik, míg C-ben és B-ben csökken a vízszint, vagyis ott apály alakul ki. Végeredményben, a Föld alakja kissé hupli formájúvá torzul. Természetesen ez igen kicsi változást jelent (Budó,1992).
Az alapvető fizikai ok a gravitációs mező természetében keresendő. Mivel ez az erő fordítva arányos a két tömeg távolságának négyzetével, ezért a próbatestnek a másikhoz közelebbi tömegpontjaira nagyobb erő hat, mint a távolabbiakra. Az egyszerűség kedvéért vegyünk két tömegpontot, m1-et és m2-t, amit egy r hosszúságú, merev, súlytalannak képzelt rúd köt össze. Ezt helyezzük egy M tömegű égitest közelébe, oly módon, hogy az r szakasz beleessen a M tömegközéppontjától az m1-m2 rendszer tömegközéppontjáig húzott egyenesbe. A közelebbi m1 test R távolságra van a M tömegközéppontjától. Ekkor a két próbatestre ható erőkülönbség:
Fk = G m1 M/R2 - G m2 M/(R+r)2 = G M [ m1/R2- m2/(R+r)2]
Ezt a különbözetet hívjuk gravitációs árapályerőnek. Mivel pl. m1 = m2 esetén a közelebbi tömegpontot nagyobb erő húzza, a különbség tulajdonképpen szét akarja szedni a rendszert. Az árapályerő a távolság négyzetével fordítva, az okozó test tömegével egyenesen arányos.
Mivel az égitesteknél is érvényesül, hogy a közelebbi oldalt összességében nagy erő húzza, mint a távolabbit, ezért a nagyobb méretűek jellegzetes "rögbilabda" alakúvá torzulnak. A bolygók és holdjaik esetében a fenti alakváltozás általában jelentéktelen, de az anyabolygóhoz közelítve egyre nő, majd a Roche-féle határt elérve az erőkülönbség leemeli a hold felszínét, azután sorra a következő rétegeket. Ezeket is feldarabolná, míg csak apró kövek maradnának, olyan mérettel, amelynél az erőkülönbözet nem elég nagy a további aprózódáshoz. Az óriásbolygók Roche-zónájában lévő anyagok nagyobb része nem is tudott holdakká összetömörödni, hatalmas gyűrűrendszerekként keringenek körülöttük. Érdekes, hogy azért ez a szabály sem feltétlenül érvényes mindenkire, a veszélyes övezeten belül is találhatunk holdakat ( ezek az ún. "terelőholdak"), az ő egybentartásukban azonban a gravitációs erőn kívül más természetű, pl. atomi erők is részt vesznek.
TENGERI ÉS SZILÁRD DAGÁLYOK A FÖLDÖN ÉS A HOLDON
Az árapályhatás legismertebb következménye a földi tengerjárás. Ennek két oka van.
Az első az előbb említett árapályerő: a Hold a Föld tömegközéppontjára egy átlagerővel hat, ám a közvetlenül alatta lévő víztömeget erősebben vonzza, - az meg is emelkedik felé -, míg a túloldali vízréteget gyengébben, tőle tehát magát a Földet húzza el.
A második a Föld és a Hold egymás körüli keringése (lásd a 8. ábrát). Ha R a Föld sugara, a két égitest tömegközéppontja - S - a Föld O tömegközéppontjától r1 = 3R/4 távol van. A Hold és a Föld is tulajdonképpen egy síkban, e pont körül keringenek a Hold sziderikus keringésidejével mint periódusidővel. A forgó rendszerekben a centrifugális erő is fellép, az ábrán -atr gyorsulást hozva létre. Ha a Föld forgásától eltekintünk, ez bármely tetszőleges p pontjában ugyanannyi lesz.
atr = G mH /r2
a p pontban a gravitációs gyorsulás:
agr = G mH /rp2.
Mivel a Föld középpontjában r = rp , ezért a két erő eredője itt 0 lesz, máshol azonban ettől különbözik. Az ábra alsó felén az eredő erő Ft érintőirányú komponense kelti az árapályt. Az ábrán ezt több pontban meg is szerkesztették. A víztükör mindig merőlegesen igyekszik beállni a rá ható eredő erőre (ha a felszín még nem merőleges, az erőnek lesz rá ható vízszintes komponense is, ami a rétegeket addig csúsztatja el egymáson, míg az nem lesz), ezért a rajznak megfelelően A és B pontokban egy-egy dagálypúp keletkezik, míg C-ben és B-ben csökken a vízszint, vagyis ott apály alakul ki. Végeredményben, a Föld alakja kissé hupli formájúvá torzul. Természetesen ez igen kicsi változást jelent (Budó,1992).
Az egész dolognak pedig éppen az a veleje, hogy kiválóan meg van magyarázva klasszikusfizikai alapon a Holddal szembeni dagály. Nem kell ide semmiféle "gravitációs sugárzás fókuszálást" feltételezni, csak ismerni kell a fizikát. És ez az, gézoo, ami neked nem megy.
Ja, és a lényeg. Míg én egymás után hozom a levezetéseket is tartalmazó hivatkozásokat, a te "gravitációs sugárzás fókuszáló" baromságodról semmi de semmi egyéb számszerű információnk nincs, mit csak a nagy bemondásod: "hogy pedig létezik."
Nem létezik, és ezt te is nagyon jól tudod, ezért nem prezentálsz egyetlen számítást se. Mert nem tudsz.
Nem létezik, és ezt te is nagyon jól tudod, ezért nem prezentálsz egyetlen számítást se. Mert nem tudsz.
Ugyanaz a hiba mind az öt "levezetésben".. mindenütt Csak a nagyságrenddel van a gond!
Hol is? Mutass rá pontosan, ha lehet! Nem fog menni....
A hold 700-szor kisebb (pontosan 729-szer) centrifugális erőt okoz a túloldalon, mint a 24 órán át folyamatosan mindenütt működő tengely körüli forgás.
gézám!
A Föld egynelítői és poláris sugara közt kb 20 km különbség van.
Ez a Föld tengelyforgásából származó az állandósult állapot; az óceánok együtt forgnak a Földdel.
Erre az állandó értékre rakódik rá az árapály hatás, ami a nyílt óceánokon kb 1 méter körüli érték. Hol is a probléma? Állandó 20 km-hez nem adódhat hozzá 1 méter? miért nem?
Természetesen a 729 is hibás.
A Föld-Hold rendszer ugyanis a tömegközéppntja körül kering, ami a Föld középponjától nagyjából 4700 km-re van.
Azaz a Föld Hold felőli oldalán jóval kisebb a centripetális erő -ami a Föld gravitációja ellen hat-, de nagyobb a Hold gravitációs ereje ami ellentétes irányú a Föld gravitációjával, míg a Holddal ellentétes oldalon a centripetális erő nagyobb -ami itt is a Föld gravitációja ellen hat-, a Hold vonzó hatása kisebb, de azonos irányú a Föld gravitációjával.
Ez nem olyan helyzet, amire ránézésre rá lehetne vágni, mi is az igazság.
gézám! Itt számolni kellene!
Az kevés hogy 729!
Mutass rá pontosan hol van a hiba! Nem fog menni...
És továbbra is várjuk a "gravitációs fókuszáló hatás" szerinti számításokat!
Ez se fog menni...
És most válasz helyett jöhet a szokásos "Gyóóóógyúúúlj!"
:DDD
Kedves Gézoo!
"A levegőben lévő molekulák és nemesgáz atomok Brown féle mozgásából adódó ütközések által átadott időegységre eső impulzus mennyiség eredőjét a levegő ható nyomóerőjeként, röviden nyomásaként érzékeljük. ..."
- Kifelejtetted ebből a cirkalmasságból a lényeget: felületegységre ható/vonatkoztatott.
"... a metallosztatikus nyomás ..."
- Hozz erre barométer leírásban egy magyar hivatkozást, lécci.
"... Hiszen csupán regény. ..."
- Csak hát azt Kós Károly írta!
Van benne annyi 'szakmaiság', mint a te üveggolyóidban.
"... Nem!.. szóba sem hoztam a többszáz évvel későbbi várkapitányokat. ..."
- Az ősmagyarok is így hívták az elfogott és kikérdezendő ellenséget.
"... Kezdem azt hinni, hogy csak kötözködsz.."
- Lehet ebben valami, mert még mindig nem vázoltad fel a Föld két oldalán tapasztalható gravitációs térerősséget.
"A levegőben lévő molekulák és nemesgáz atomok Brown féle mozgásából adódó ütközések által átadott időegységre eső impulzus mennyiség eredőjét a levegő ható nyomóerőjeként, röviden nyomásaként érzékeljük. ..."
- Kifelejtetted ebből a cirkalmasságból a lényeget: felületegységre ható/vonatkoztatott.
"... a metallosztatikus nyomás ..."
- Hozz erre barométer leírásban egy magyar hivatkozást, lécci.
"... Hiszen csupán regény. ..."
- Csak hát azt Kós Károly írta!
Van benne annyi 'szakmaiság', mint a te üveggolyóidban.
"... Nem!.. szóba sem hoztam a többszáz évvel későbbi várkapitányokat. ..."
- Az ősmagyarok is így hívták az elfogott és kikérdezendő ellenséget.
"... Kezdem azt hinni, hogy csak kötözködsz.."
- Lehet ebben valami, mert még mindig nem vázoltad fel a Föld két oldalán tapasztalható gravitációs térerősséget.
Kedves Hanjó!
""... Kezdem azt hinni, hogy csak kötözködsz.."
- Lehet ebben valami, mert még mindig nem vázoltad fel a Föld két oldalán tapasztalható gravitációs térerősséget."
Bocs, de ehhez én fáradt vagyok.
""... Kezdem azt hinni, hogy csak kötözködsz.."
- Lehet ebben valami, mert még mindig nem vázoltad fel a Föld két oldalán tapasztalható gravitációs térerősséget."
Bocs, de ehhez én fáradt vagyok.
Gyógyulj..
![[origo]](../origo_logo.gif){kind=logo}
Előzőleg már nyitottam itt egy topikot Önbecspás és népámítás címmel. Ma ismét jártam Fekete úr honlapján, ahol egy új linkkapcsolót talátam, amely a www.antieinstein.tar.hu címen nyitja meg a szerző új honlapját, amelyen gallyravágja a modern fizika összes elméletét és modelljeit. Tehát akit érdekel, hogy pl. Einstein mennyi hülyeséget hordott össze, annak mindenféleképpen javaslom ennek az oladlanak és Fekete úr főoldalának a www.atomfizika.tar.hu oldalnak a meglátogatását is.
Socratus