Nagyonis bíztató, mert az egész eljárása, Eötvös egész gondolatmenete úgy ahogy van téves. Ezen összezavart gondolatmenettel nem lehet kimutatni a nyomógravitáció árnyékolását.

Allais effektus, ez a módszer. Nem az inga elfordulása a kérdés, hanem az, hogy Napfogyatkozáskor a vártnál nagyobb lesz a gravitációs erő a Földön, ez a probléma. Emiatt az ingák lengésideje csökken, Napfogyatkozáskor a (Foucault) inga gyorsul.

A gyorsuló ingákat a relelm nem képes értelmezni, de a nyomó gravitáció igen.

Jó, és mi bizonyítja a DVAG (és csak a DVAG) létét?

Szerintem az angyalok szárnymozgása miatt gyorsulnak egymásfelé az égitestek. :O)

Miért is nem tapad fel a sziklára a tengerfenéken a homok, bár hatalmas víz nyomás nehezedik rá, minden oldalról, mint ahogy a feltételezett DVAG-og is teszi?

De meg nézheted a légnyomás hatását is.

Néha egyet kell, hogy értsek Elminsterrel.
"Csak a mellébeszélés és a terelés zajlott, amiben persze kiváló vagy."

A bizonyíték az lenne, ha a kiszámolnád a dagályhelyén a gravitációs erőhatást a gravitáció fókuszálása feltételezésével.
Amit méréssel meglehetne különböztetni a jelenlegi értéktől.

Továbbra is feltételezed, hogyha két lencsét egymásmellé rakunk, akkor az egyik lencse fókuszálja a másik lencsét.
/ Ami nem azonos a rajtuk áthaladó fény (nem a lencse anyaga) fókuszálásával. /
Kevered a lencse anyagát a rajta áthaladó sugárzással.

A lencsék a rajtuk áthaladó sugárzást fókuszálják.
Viszont, vagy sugároz (és a sugárzást elnyeli), vagy a sugárzás számára átlátszó és eltéríti.
Tanulmányozd az izzó, tehát saját sugárzással rendelkező lencsék optikai felhasználási lehetőségeit!

De ez csak egy elvi akadálya az elképzelésednek és a fizikai méréssel még nem is kellett foglalkozni.

Kedves Hanjó!

"Aki hallott már a dagályról és annak okáról az nem."

Nos jó.. hallottál róla, hogyan választod szét a Föld tengely körüli forgásából adódó centrifugális erőt, a H-F rendszer forgásából adódó erőket és a gravitációs erők hatásait amikor egyetlen erőt mutat a mérőműszerünk?

Nos, úgy lehetséges, ha mind a négy erő sugár és érintő irányú komponenseit kiszámítjuk az ismert összefüggések alapján és megnézzük, hogy a mérési eredmény egyezik-e az eredőikkel.
Miután horizontális és vertikális variométerekkel rendelkezünk, nincs semmi akadálya az említett módszernek.

Lentebb beillesztettem a számításokhoz szükséges adatokat.
Sőt! A kritikus helyeken lévő eredőket is.

Nyilván tudod, hogy a hold közelségi ponttól, a felszín azon pontjáig ahol a föld sugara és a felszínt a hold tömegközéppontjával összekötő egyenes merőleges egymásra, a felszíntől kifelé hat a hold vonzóereje, de ettől a ponttól a túloldali csúcstávolságig (azaz a holdtól legtávolabb pontig, ahol egyben a H-F rendszer forgástengelyétől is a legnagyobb távolságra van a pont,) a hold vonzása hozzáadódik a föld tömegvonzásához.

Azaz a hold vonzásának sugár irányú komponense, a föld vonzásával összeadódó lefelé mutató eredője,

a H-F rendszer szögsebességével elmozduló kerületi pont sugár irányú komponensével a föld tengely körüli forgásából képződő centrifugális ererének eredője (mindkettő kifelé mutat) kerül szembe.

Kár ragoznunk, az erők eredői egyetlen maximummal és egyetlen minimummal rendelkeznek.

Ar árapályhoz pedig kettő maximum és kettő, közbenső minimum érték kellene.
Tehát nem a centrifugális és gravitációs erők eredője kelti a kettős dagályt és a kettős apályt egy nap leforgása alatt.

Kiszámoltam, bemásoltam egyértelmű.

Elronthattam a számításokat, de minden adat rendelkezésedre áll, így ellenőrizheted és megmondhatod, hogy hol a hiba, ha lenne olyan.

Többi mellébeszélést, én szócséplésnek tartom és nem látom értelmét.

Arról pedig, hogy a nagy Eötvös Lóránd nem tudta, hogy a napnyugtakor és napkeltekor a horizonton látható nap, csupán optikai csalósás, nem én tehetek.
Azaz a kísérlete eleve helytelen alapfelvetése révén eleve kizárta a mérési eredmények helyességét.

Kedves Bnum!

Nos, kiszámoltam és mint látod a számítások eredményei ellent mondanak a tapasztalt kettős dagálynak. Miután az erők eredői a föld teljes kerülete mentén egyetlen maximumot és egyetlen minimumot adnak.

"Továbbra is feltételezed, hogyha két lencsét egymásmellé rakunk, akkor az egyik lencse fókuszálja a másik lencsét."

Nos, valamit kell feltételezni, ha már egyszer a számítási eredményekkel ellentmond a tapasztalat.

"Tanulmányozd az izzó, tehát saját sugárzással rendelkező lencsék optikai felhasználási lehetőségeit!"
Megtettem. Ennek eredményeként kapott karakterisztikák birtokában jutottam arra a következtetésre, amit már leírtam.

És ez nem hogy elvi akadálya, hanem ékes bizonyítéka az elvi lehetőségnek.
Csupán az a kérdés, hogy a gravitációs sugárzás milyen értékű törésmutatóval halad át a tömegeken.

Elmike te nagyon hülye!

A te idézeteden a szögsebesség négyzetének és a távolság szorzatának mértékegysége volt a m/s² a mértékegysége.
Azaz baromságot idéztél.

Folytatod a baromkodást:
"A radián 1 értékkel szerepel a dimenzióanalízisben, éppen ezért a szögsebesség mértékegysége pontosan: 1/s. "

Hát nem 1 rad, hanem
a föld forgás szögsebessége= 7,27221E-05 rad/s
a h-f keringés szögsebessége= 2,6617E-06 rad/s

azaz a föld 24*3600*7,27221E-05 radiánt fordul 1 nap alatt=6,283185307
azaz 2*Pi

Ugyanis te nagyon butuska, a kör központi szöge 2*Pi ha radiánban adjuk meg a szögeket.

A h-f rendszer egy nap alatt csak 0,229970839 radiánnyit fordul a tengelye körül.

Miután 27,321661 nap a keringési ideje.. viszont
27,321661*0,229970839= 2*Pi azaz a kör teljes szöge ezen esetben is kettő Pi..radiánban.

", éppen ezért a szögsebesség mértékegysége pontosan: 1/s. "

Hogy ilyen baromságokat miért írsz le, azt csak te tudhatod!

Se nem 1 rad, se nem 1/s nem a szögsebesség. Hanem a szögsebességeket itt picikét fentebb leírtam.

"Az idézett cikk pedig tökéletes, hiba nincs benne."

Nos, eleve rossz. Amit leír az is pontatlan, de az a fontosabb hiba amit le sem írt!
A négy erő sugár irányú és érintő irányú komponenseit kihagyta,
így az eredőikkel sem számolt.

Éppen ezért számoltam ki és írtam le a egyes komponenseket, hogy láthasd, hogy mit kellett volna a cikknek tartalmaznia.

Nos itt van a lényeg, amit le is írtál.
Ezek után tudomásul kell venned, hogy bármit kiszámolhatsz, de a tapasztalat a lényeg és addig amíg nem egyezik, addig rossz a számítás.


Rossz következtetésre jutottál.

De nem megyünk a labirintus egy újabb ágára, amikor tudjuk, hogy nincs kijárat.

Elmike te nagyon nagyon hülye!

" Úgyhogy minden olyan erőt ki lehet dobni a számításból, amely a Hold nélkül is létezik és mindenhol ugyanakkora: a Föld gravitációs erejét és a Föld forgásából eredő centrifugális erőt."

Nos, rendben! Dobjuk ki a föld gravitációs erejét és centrifugális erejét és csak a hold okozta két erő komponenseinek eredi vizsgáljuk!

Föld holdfelől Föld egyenlítő Föld túloldal
Hold okozta F erő [N] 3,29012E-05 3,18331E-05 3,08321E-05
H-F centrifugális F erő [N] 1,08151E-05 5,67208E-05 7,94829E-05
sugár irányú eredők 4,37162E-05 4,4632E-05 4,86508E-05

Gyönyörűen látható, hogy a sugárirányú erőkne egyetlen maximuma van és egyetlen minimuma van, akkor is ha a föld gravitációját és centrifugális erejét hozzáadjuk és akkor is ha nem adjuk hozzá..

Tehát, hiába a sok mellédumád, a lényegen nem változtat. Nincs két maximum és nincs két minimum.

" És ez az, amit eb..tál." Nos, amit e linkeden lévő cikk írója b.szott el.

"Nyilván tudnod kellene, hogy a szögsebesség rad/s mértékegységű mindkét esetben.

Például ezért hibás.
A szögsebesség mértékegysége: 1/s."

Na akkor jó, mert a szösebesség két összetevője a SZÖG és a SEBESSÉG.

AZAZ IDŐEGYSÉG ALATTI SZÖGVÁLTOZÁS

MÉRTÉKEGYSÉGE RAD/S VAGY SZÖGFOK/S

Figyelj csak Elmike!

Ha már akkora nagy barom vagy, hogy a szögsebesség mértékegységét sem tudod fejből, akkor legalább nézd meg a netről!

Ja és igen.. A netről hoztad a sz*r levezetést is.. Ezért ne az első példát idézd amit a googli kiad, hanem olvasd el sorra az egészet!

Kedves Bnum!

"Nos itt van a lényeg, amit le is írtál.
Ezek után tudomásul kell venned, hogy bármit kiszámolhatsz, de a tapasztalat a lényeg és addig amíg nem egyezik, addig rossz a számítás. "

Így van. A hold gravitációja és a H-F rendszer centrifgális ereje a számítások szerint nem adja a tapasztalat szerinti napi két maximumot és minimumot, azaz két dagályt és két apályt.

Tehát az ezen elv szerinti számolás csak akkor ad "jó" eredményt, ha csalunk.

Így nem marad más, csak az Einstein által leírt gravitációs lencsehatás érvényesülése.

Ha vitatod a létét, nézd meg a csillagászati felvételeket és a szakcikkeket.
Akkor majd nem fogod vitatni tovább..

1. A te számításodban. Ami nem azt jelenti, hogy jó a számításod.
2. Nem láttuk a "jó" számítást, ami a gravitáció fókuszálásán alapulna és jó lenne az eredménye.

"... Eötvös egész gondolatmenete úgy ahogy van téves. Ezen összezavart gondolatmenettel nem lehet kimutatni a nyomógravitáció árnyékolását. ..."
- "Visszafelé" is működnie kellene, vagyis, ha az adott elrendezésben szerinted a Nap nem gyakorol vonzóerőt, akkor a hatásvonal mentén viszont árnyékolnia kellene.

"... Allais effektus, ez a módszer. ..."
- Hányan reprodukálták azt és hol?

"... Napfogyatkozáskor a vártnál nagyobb lesz a gravitációs erő a Földön ..."
- Aztán miért lenne, mert járulékosan a Hold is "árnyékol" nem csak a Nap?
Pont fordítva működne, az elved szerintinek ellentéteként.

Kedves Gézoo!


"... hogyan választod szét a Föld tengely körüli forgásából adódó centrifugális erőt, a H-F rendszer forgásából adódó erőket és a gravitációs erők hatásait amikor egyetlen erőt mutat a mérőműszerünk? ..."
- Az óceánok honnan tudják azt, hogy mikor milyen dagálynak kell lennie?

"... a hold vonzása hozzáadódik a föld tömegvonzásához. ..."
- Eddig is ezt állítottam, s kérdezem, miért tódul hát akkor oda a víz?

"... Ar árapályhoz pedig kettő maximum és kettő, közbenső minimum érték kellene. ..."
- Az bizony a Hold helyzetétől függ (holdtölte és újholdkor 2, egyébként 4).

"... Elronthattam a számításokat, de minden adat rendelkezésedre áll, így ellenőrizheted és megmondhatod, hogy hol a hiba, ha lenne olyan. ..."
- Köszönöm, át fogom böngészni.

"... Többi mellébeszélést, én szócséplésnek tartom és nem látom értelmét. ..."
- Én is annak tartom, mert tulajdonképpen nem tudod a gravitáció fókuszálhatóságát bizonyítani.

"... Arról pedig, hogy a nagy Eötvös Lóránd nem tudta, hogy a napnyugtakor és napkeltekor ..."
- Már hogyne tudta volna!
Sokkal többet tudott ő annál is, mint amit te el tudsz képzelni róla.
(Egy volt kollégám szerint a zseni olyat is tud, amit nem tanult!)

Továbbra is kevered a szezont a fazonnal.
Ott a fényre gyakorolt lencsehatásról van szó.

Gravitáció nemegyenlő fény!

1. ha a tömeg árnyékolná a gravitációt, akkor a föld tömege árnyékolná a Hold (Nap) tömegét és a Föld másik oldalán nem lenne dagály.

DE VAN! Ezek után minden olyan elmélet amely az árnyékolásról szól, nem lehet igaz.

2. akkor nem árnyékolja /bár az eredeti kijelentés az volt/ hanem fókuszálja
Ebben az esetben ha 2 tömeg hatna egy harmadikra, akkor nagyobb erővel hatna rá, mint a két tömeg külön-külön.
Miért? Mert az egyik tömeg fókuszálná a másik erejét, tehát nagyobb lenne a gravitációs erő.

Mi következne ebből?
pl. az árapály nagyobb lenne a Holdtól távolabbi részen, mint a közelebbin.
a műholdak "döccennének" ha áthaladnának ezen a sávon, mivel a gömblencse fókusza nem a felszínén van.

Továbbra sincs igazad. A szögsebesség definíció szerint 1/s. És még te is igy használtad, okoska!!!!

Bár te nem tudsz róla (mert dimenzióanalízist soha nem csinálsz a képleteiddel), de a 7125.-ben felírtad a centrifugális erőket szögsebességből kiszámolva:

Hogy ne téveszd el, kiemeltem a kérdéses részt.

Akkor vegyük végig a Hold-Föld rendszer centrifugális erejét!
Centrifugális erő = tömeg * távolság * szögsebesség négyzet
Nézzük végig dimenzióanalízissel, a te szögsebesség dimenzióddal rad/s-el:

kg*m*(rad/s)^2 = kg*m*rad^2/s^2

Ezt akárhogy csűrjük-csavarjuk, nem egyezik meg a newton dimenziójával: N = kg*m/s^2

Akkor nézzük végig a valódi szögsebesség dimenzióval 1/s-el:

kg*m*(1/s)^2 = kg*m/s^2 = N

Csodák csodája, kijött az erő mértékegysége!

B..+ gezoo, segghülye vagy a fizikához. A szögsebességet radiánban mért szöggel használjuk, és ekkor a dimenziója 1/s.

Egyébként a radián egy dimenzió nélküli szám, ugyanúgy mint például a darab. A darabot sem képviseli a fizikai összefüggések dimenzióanalízisében db jel, hanem 1-el vesszük számításba. (Lásd fordulatszám definíciója)

Ha jobban belegondolunk, akkor az összefüggés még nyilvánvalóbb. A radián tulajdonképpen a darab (1 körülfordulás) osztva 2Pi-vel. Ha a darabnak nincs mértékegysége, akkor a radiánnak sem lehet.

Vagy más megfontolásból:

A szögsebesség mértékegysége emiatt a fizikában 1/s, bármennyire is veri magát a földhöz gézoo.

Radián = rádiusznyi ívhosszhoz tartozó szög.
Dimenziója: hossz/hossz.

Így van pontosan.
m/m = 1 azaz dimenziónélküli. Tehát ha radiánban mérjük a szögsebességben az elfordulást, akkor a szögsebesség mértékegysége 1/s lesz.

Egyébként hoztam egy másik levezetést is az árapályra. Ebben is szépen kijön az elöl-hátul dagály maximum, és még az oldalsó pontokkal is foglalkozik:
http://www.imacphysics.org/tidal.html
Tehát gézoo hiába írkálja, hogy fércmunkák ezek a levezetések, csak magából csinál bohócot. Ugyanis ezek a levezetések a hivatalos fizikai megoldásai a problémának. Fizikailag helyesek, és még számszerűen is visszaadják a tapasztalt árapályjelenséget.
Az az igazság, hogy az árapály tökéletesen magyarázatot nyert a newtoni klasszikus fizika keretein belül. Ez tény. Az, hogy ebből gézoo semmit sem volt képes megérteni, csak az ő lelki szegénységét bizonyítja.

Elvben lehetne ugyan úgy mint a foknak °. Ezt a radián esetében nem írjuk ki, hanem beleértjük.


Nem osztva, hanem szorozva.A többi stimmel. :o))

Kedves Hanjó!


"... hogyan választod szét a Föld tengely körüli forgásából adódó centrifugális erőt, a H-F rendszer forgásából adódó erőket és a gravitációs erők hatásait amikor egyetlen erőt mutat a mérőműszerünk? ..."
- Az óceánok honnan tudják azt, hogy mikor milyen dagálynak kell lennie?"

Minden cseppre az eredő erő hat. A vízcseppek pedig nem választják szét a komponenseit.

""... a hold vonzása hozzáadódik a föld tömegvonzásához. ..."
- Eddig is ezt állítottam, s kérdezem, miért tódul hát akkor oda a víz?"

Pedig már példával is élve emlékeztettelek arra, hogy a nagyobb térerősség felé folyik a víz, így ha a Föld magjába, ahol a Föld gravitációjának a térerőssége a legnagyobb lefolyhatna, akkor odáig folyna.
A világ több pontján van olyan hely, ahol éppen ez a "felfelé folyó víz" jelenségének az oka.
Amikor távolról lézeres szintezővel kijelölik a vízszintes síkot, azt tapasztalják, felfolyik, át ezen a szinten, mert a "felfolyás" helyén magasabb a helyi térerősség.

""... Ar árapályhoz pedig kettő maximum és kettő, közbenső minimum érték kellene. ..."
- Az bizony a Hold helyzetétől függ (holdtölte és újholdkor 2, egyébként 4).
"
Holdtölte és újhold idején naponta kettő dagály 12 óránként érkezik.

Első és utolsó negyedkor négy dagály érkezik naponta, két nagy és két kicsi.
A nagyokat a Hold, a kicsiket a Nap okozza.

Tetejében az az érdekessége a Nap okozta dagálynak, hogy a Nap-Föld rendszer tömeg középpontja a Napon belül van, azaz a távolság különbség ami a 12e6 m átmérő miatt 14,4e10 m távolságra a tömegközépponttól, gyakorlatilag mindkét oldali gravitációs erőt a nap felé, és mindkét oldali centrifugális erőt a naprendszer széle felé irányulóra képezi.
Azaz a klasszikus centrifugális/tömegvonzás különbséges modell kizárja a közel teljesen azonos kétoldali Nap okozta dagály létét.

" Én is annak tartom, mert tulajdonképpen nem tudod a gravitáció fókuszálhatóságát bizonyítani."

A számítások azt mutatják, hogy csak egy dagály érhet el egy pontot naponta, így a második dagályt a fókuszálás okozza, szerintem.
ha ez így van, akkor nyilvánvalóan nem nehéz a két dagálykúp magasságának összemérése és a föld adatainak ismeretében a lencsehatás függvényének meghatározása.

" "... Arról pedig, hogy a nagy Eötvös Lóránd nem tudta, hogy a napnyugtakor és napkeltekor ..."
- Már hogyne tudta volna!
Sokkal többet tudott ő annál is, mint amit te el tudsz képzelni róla."

Nos, akkor bizonyára azt is tudta, hogy a horizonton lévő nap iránya jelentősen eltér a nap valódi irányától, és ezért a mérési elrendezése nem mérheti a valós szigetelési értéket.
És a horizontális variométer továbbfejlesztőjeként azt is tudta, hogy még ha a nap valódi irányába fordítja az inga tengelyét, akkor sem mérheti meg így a szigetelés mértékét éppen az eltérő sűrűségű közegek határán.
És mivel a levegő és a föld sávocska anyagának sűrűsége jelentős 1,2:2500 arányban eltér egymástól legalább ezt az eltérést ki kellett volna mutatnia. De, nem tette. Még ezt sem.
Ez azt mutatja, hogy vagy nem akarta kimutatni ilyen módon egyik hatást sem, vagy azt, hogy ha annyira zseni volt, akkor szándékosan "mért" rossz eredményeket.
Egyébként szerintem is kora egyik legnagyobb zsenije volt. Ebben maximálisan egyetértek a kollégáddal.

Elmike, Elmike!

"Továbbra sincs igazad. A szögsebesség definíció szerint 1/s"

Nem is lenne baj ha a 1 sec-hez tartozó szög mértékegységét tartalmazná..

Mint pl. rad/s vagy fok /s ..

Ha még most sem érted, a sebesség mértékegysége is 1/s a te logikád szerint.. vagy 1/óra vagy 1/nap vagy 1/hét vagy 1/hónap vagy 1/év..
Csak azt nem tartalmazza a logikád szerint, hogy mm, m, km, parsec, fénysec vagy mi az 1/idő -höz tartozó távolság.
Pont így van a szögsebességgel is, kell hozzá a szög mértékegysége.

Egyébként jegyezd meg, hogy 1 rad az 57,29578 szögfok.. 2*Pi rad az 360 körfok.
Ezért sem lehet igazad abban, hogy az 1 rad az alapértelmezett szögérték.

Hogy te mekkora egy hülye vagy!

"Nézzük végig dimenzióanalízissel, a te szögsebesség dimenzióddal rad/s-el:

kg*m*(rad/s)^2 = kg*m*rad^2/s^2"

Drága kicsi Elmikém! Az erő Newton és a mozgásra merőlegesen ébered.

A mozgás jellemzése "m*R*ω²" ez van az egyenlőség egyik oldalán, a másikon az erre a mozgásra merőleges irányú erő Newtonban.
A két oldal mértékegységeinek semmi köze sincs egymáshoz.

Megadhatjuk szögfok/s- ban is a szögsebességet akkor is Newton lesz az egyenlet szerinti erő mértékegysége..

Sőt alkalmazhatjuk az F= m*v²/R ahol éppen a kedvedre valóan "kijön" az erő mértékegysége,
de a vektori szorzatból megint nem kapjuk meg a Newtonkát:

Pedig ebben az esetben is nyilvánvalóan a kapott erő mértékegysége Newton lesz.

A többi ökörködésedet nem sorolom végig.. Inkább helyette egy jó tanács:

Ha már akkora barom vagy, hogy a szögsebességet 1/s-ban méred, akkor legalább nézd meg a neten amit be akarsz írni és addig ne írd be, amíg nem értetted meg, hogy mi van a linken.